Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-07 / 1. szám
lu AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 7, 1965 Látogatás Pécsett Irta: LUSZTIG IMRE Harmaüik magyarországi látogatásom alkalmával ellátogattam Pécsre. Úgy feleségem, mint én “beleszerettünk” e városba — és annak lakosaiba. Aki nem látta Pécset — nem látta Magyar- országot. A me esek gyöngyszeme A fenti kifejezés ösztönszerüen került toliamra. Nem tudom méltó módon irja-e le a Mecsek hegység tövében elterülő várost, amelyet ma Pécs néven ismerünk. A Mecsek hegység fél-körben “karolja át” a várost mintha vedeni akarná és egyben gyönyörű látképet nyújt a város lakosainak és azoknak a szerencséseknek, akiknek alkalmuk van ide látogatni. ÜKioberDen voltunk ott, bejártuk a várost, már amennyire a rövid idő megengedte. Mert el lehet itt tölteni napokat, heteket anélkül, hogy mindent megtekinthetne az ember. Pécs, mint a 2,000 éves város ismeretes. A modern varos csatornáinak lerakásával kapcsolatos ásatások folyamán talált sirkövek, oszlop-töredékek, pénzdarabok és egyéb tárgyak minden kétségen felül azt bizonyítják, hogy a rómaiak kul- tur-cletet folytattak itt az első század idején. A AVI. századbeli török uralom maradványai persze láthatók -r- ásatások nélkül is. Ott van a Széchenyi téren, a város közepén a “djarni”: török imaház, nem messze onnan a minaret és a Rókus dombon lévő “Baba” sirház. Pécs nem csax múltjáról nevezetes, hanem arról is, hogy két uj városnegyed épült fel itt a fel- szabadulás óta. A város uj részét Ujmecsekalja néven ismerik. Itt-ott tiz-emeletes modern, fürdőszobával, központi fűtéssel, lifttel felszerelt házak sorai láthatók. Minden ház erkéllyel ékeskedik. A házak körül parkosított, virágos terület, mely élvezetessé teszi e városrészt. Ezekben az uj házakban laknak az uranium és szénbányászok és a város többi dolgozói. Érdemes megtekinteni e negyedben többek közt az Olimpia Éttermet. Ultramodern épület, ahová a családok ellátogatnak, ha a háziasszony mentes aKar maradni a sütés-főzéstől. A tény az, hogy az étterem állandóan zsúfolva van. Pécs nem csak szép város — itt bányásznak urániumot és magas kaloriás keményszenet is. Ott létünk alatt elbeszélgettünk Pataki Mihály bányászigazgatóval, aki nagy elfoglaltsága ellenére két óra hosszat beszélt a Mecseki Bányatröszt eredményeiről, problémáiról. Megtudtuk, hogy a Mecseki Széntröszt, a pécsi és a komlói széntröszt egyesítése révén jött létre. A bányatröszt 20 ezer munkást alkalmaz: 12,000-en mint bányászok, a többiek, mint segédmunkások vagy adminisztrációs munkát végzők működnek. A széntermelés nyolc százalékkal emelkedett az az utolsó év folyamán, de ha a munkafegyelem és akarat jobb lenne, akkor a termelés még sokkal nagyobb iramot vehetne. A szénréteg a bányában — magyarázta Pataki igazgató — nem horizontális, hanem 15-90 fokosán dől. Ha még hozzátesszük, hogy nagy mennyiségű metángáz is jelen van a bányában, akkor megérthetjük, hogy ez Európa legveszélyesebb bányája. A bányaigazgatóság (az állam közreműködésével) milliókat költ el a bányászok biztonságára. Itt is nagy viznyomással, permetező készülékkel kötik le a szénport, s igy lecsökkentik a robbanás eshetőségét. A bányászok itt is a legmagasabb fizetésű munkások közé tartoznak. Alapfizetésük, hűségjutalmuk, szolgálati idő járulék, nyereség- részesedés és az évente kapott 40 mázsa szén, a bányászokat “munkásarisztokraták” sorába helyezi. Tátrai József üzemvezető elvitt bennünket a Bányászmentő Állomásra, ahol megtekinthettük a legmodernebb bányászmentő készülékeket. Megismerkedtünk a bányászmentő szervezettel és azzal a “Tizparancsolat”-tal, amelyet a bányászok használnak szerencsétlenség esetén. BÁNYÁSZMENTŐ TÍZPARANCSOLAT 1. Menteni kötelességed, mert lehet, hogy magad is segítségre szorulsz. 2. Első a biztonság, azután a munka. 3. Riadónál első légy. 4. Légy mérsékletes a szeszes italok élvezetében. 5. Csak tiszta levegőben vedd le a szájdarabot. 6. Vizsgáld meg a készüléket. 7. Szerelj nyugodtan. 8. Idejében térj vissza. 9. Nézd a finimétert. 10. Mentésnél egyedül soha ne járj. Tátrai üzemvezető “eldicsekedett” a bánya által a bányászok részére nyújtott előnyökkel. Ha egy bányász megsérül és ennek következtében képtelen dolgozni — mondotta többek közt — rokkantsága idején teljes fizetését kapja, amig be nem tölti 55. évét, akkor a neki járó nyugdijat élvezi élete végéig. Tátrai megmutatta a bányászok öltözőtermét, a zuhanyozót. Elmondotta, hogy a bányászok szabad idejükben futballoznak, kugliznak, boxolnak, stb. részt vehetnek bármely más sportban, kinek mihez van kedve. Nyár folyamán azok, akik üdülni akarnak, elmehetnek Hévízre, vagy Siófokra a Balaton mentén, vagy a harkányi gyógyfürdőbe. Érdekes volt többek közt megtudni, hogy sokan kölcsönt vesznek fel a Bányatröszttől. A kölcsönt családi ház épitésére fordítják és KÉT százalék kamatot fizetnek utána. De ha van valakinek megtakarított pénze a Takarékpénztárban, azután ÖT százalék kamatot kap. (Nem kell talán megemlíteni, hogy itt az Egyesült Államokban éppen a fordítottja történik.) Látogatás Balvin Ferencnél Az István Akna közelében betoppantunk az Akna körül épült egycsaládos házak egyikébe. Megtudtuk, hogy Balvin Ferenc, 32 éves, nős bányatechnikus lakik ott, aki az udvarban favágással volt éppen elfoglalva. Hat láb magas, sudár termetű, jól megtermett ember Balvin Ferenc. Kedvesen mosolygott amikor megtudta, hogy amerikai vendégek szeretnének egy kis eszmecserét folytatni vele. Betessékelt mindannyiunkat a ház tágas szobájába. Finom mustot tett az asztalra. Ittunk mindannyiunk egészségére és a béke fönntartására. Közben kis termetű bájos felesége is csatlakozott hozzánk a konyhából. Hosszan elbeszélgettünk. Megtudtuk, hogy Balvin apját 1937-ben elbocsáj- tották a bányából. Kivándoroltak Belgiumba. Ott dolgozott apja 1940-ig. Honvágy fogta el őket. Visszajöttek. Apja 1945-ben meghalt. Balvin Ferenc, mint csillés kezdte munkáját a bányában, majd segédvájárként, s vájárként dolgozott. Esti tanfolyamon bányatechnikussá nevelte ki magát és most a “világ tetején” érzem magam,— mondta. “Van nekünk autónk, rádiónk, televíziónk, villanykályhánk, porszívónk, mosógépünk, frigidaire-ünk, minden amit szemünk-szánk kíván.” Kérdeztem, hogy mennyi adósságuk van minderre? Mindketten csak mosolyogtak: “Nincs nekünk kérem semmi adósságunk. Mindent készpénzért vettünk.” Megtudtuk, hogy évente 24 napi szabadságot kap Balvin Ferenc. Arra a kérdésünkre, hogy hol töltik azt el, ezt felelte: “Voltunk kérem Csehországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban. Hogy hová megyünk a jövő évben, azt még nem tudjuk.” Érdemes volna papírra e vetni hosszú beszélgetésünk minden részletét, de a rövidség kedvéért erről le kell mondanom. Balvinéktól visszasétáltunk a bányairoda felé. Közben megálltunk és betekintettünk a Bartók Művelődési Házba, ahol szakszervezeti, párt és egyéb gyűléseket tartanak, tudományos előadásokat hallgatnak, vagy a fiatalok kulturestéket rendeznek. Itt táncolnak is, s közben persze édességeket és hűsítő italokat fogyasztanak. Utunk a bánya orvosának rendelője mellett ment el. Bementünk néhány percre. Az orvos (akinek nevét nem találom irataim közt, s ezúttal kérek tőle bocsánatot) nagy örömmel fogadott bennünket. Elbeszélgettünk volna hosszan, — de az idő már későre járt még oly sok látni való volt, A Szakszervezeti Szálló Nem lehgt Pécsről beszámolni anélkül, hogy ne eminenénk meg a Szakszervezeti Üdülőt, ahova a beutalt szakszervezeti tagok jönnek két-két hetes szabadságra. Találkoztunk itt Nóti Lászlóval, Kessely Dezsonével, Farkas Sándorrá! és sok mással. Ezek a vas, telefon, kereskedelmi és háztartásbeli munkások itt élvezték a páratlan mecseki levegőt az Ízletes ételeket és munkástársaik barát" ságat. Egyesek kártyáztak, mások sakkoztak. Voltak, akik könyvet, vagy újságot olvastak. E Szakszervezeti Üdülő — paradicsom a földön azok részére, akik igénybe veszik. (Helyénvaló megemlíteni, hogy egy-egy hetes szabadság az Egyesült Államokban egy olyan helyen, mint a pécsi Szakszervezeti Szálló, személyenként $100 dollárba kerül. Mondanom sem kell, hogy a magyar szakszervezeti tagok “fillérekért” kapják a beutalást.) A Zsolnai Muzeum Nem szabad Pécsről eltávozni addig, amig meg nem tekinti az ember a Zsolnai Múzeumot. Annak tartalmáról egyedül hosszú cikket lehetne (és kellene) írni. Még igy sem tudnánk kellően ábrázolni a remekművek sokaságát, ami ebben a múzeumban fel van halmozva. A tálcák, vázák, szobrok sokasága látható. Azt hiheti az ember, hogy az egyik márványból, a másik aranyból, vagy gyémántból készült, — de a tény az, hogy mindez majolika, kerámia. Nem véletlen, hogy a zsolnai kerámia oly sok aranyérmet kapott a különböző országokban rendezett világkiállításokon. Pécs — a prosperitás városa Este elmentünk sétálni. A Kossuth Lajos utcába, amely a pesti Váci utcának felel meg, a vásárlók jól öltözött tömege nemcsak a járdákat lepte el, de az ut minden talpalatnyi részét. Autók nem járhattak ott, nem volt részükre hely. A ruha, cipő, ékszer -boltok tele vevőkkel. A kö- zellévő cukrászdában és Expressóban nehéz helyet találni. Még egy szóval sem említettük a város egyetemét, lyceumát, színházát. Egy szót sem irtunk arról, hogy Pécsnek világhírű táncegyüttese, 30 ezer embert befogadó sport-stádiuma, szimfonikus zenekara, rádió és televízió állomása, 8 mozija és még sok, sok más látványossága van. De a Pécsről szóló beszámoló már igy is hosszabbra nyúlt, mint a cikksorozat előző részei és igy búcsút kell venni e gyönyörű várostól és annak kedves, meleg, vendégszerető lakosaitól. Aki Magyarországra megy látogatóba, az ne térjen vissza addig, amig meg nem látogatja Pécset. v\WVWUUUUWUHUHUWWUWt V%WM RÖVIDEM o' A Mátravidék "fővárosa": Gyöngyös a minap ünnepelte várossá nyilvánításának 630. évfordulóját. A helyi “Vak Bottyán” — gimnázium történelemtanárai kutatómunkájuk során megtalálták Róbert Károly 1334. évi keltezésű eredeti oklevelét, amely városi rangra emelte Gyöngyöst. A gyöngyösiek ugyanis a Csák Máté-féle kiskirályokkal szemben a központi hatalom mellé álltak s ezért a szolgálatért nyilvánította a király Gyöngyöst várossá, Budával azonos kiváltságos jogokkal. A város lakosságának hősi helytállásáról tanúskodnak a Rá- kóczi-féle szabadságharc idejéből, az 1848-ból, valamint az 1919-ből származó történelmi dokumentumok is. • • • o' Hatvanezer külföldön élő magyar látogatott haza a nyáron. Ennyien közülük még egyetlen esztendőben sem érkeztek Magyarországra; ez a szám 20.000-rel haladja meg a múlt évit. A tengerentúlról háromszor annyian jöttek, mint tavaly; különösen nagy volt a forgalom juniusban-juliusban, amikor Amerikából 15 nagy csoport érkezett. • • • o' Készül Virág Benedek emlékműve Pátzay Pál szobrászművész műhelyében. A múlt század neves szerzetes-költője emlékművének főfigurája egy másfélszeres nagyságú nőalak, kezében római érmek metszésére emlékeztető plakett, rajta Virág Benedek dombormivü portréja. Az emlékművet a költő egykori tabáni lakóháza helyén állítják fel. • • • o' A magyarországi unitárius egyházkörnek csaknem két évtizedig volt főgondnoka, dr. Gálfalvi István 64 éves korában meghalt. Nagy részvét mellett temették el a rákoskeresztúri temetőben.
