Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-11 / 6. szám

Thursday, February 11, 1965 a ho Gy ft n én-Cátom... zrja. : E Magyarország - amerikai szemmel William Winter hírmagyarázó “COMMENTS” ci- <nü heti kiadványa 1964 november 2-i számának 12 hasábjából 10-et szánt arra, hogy ismertesse ma­gyarországi benyomásait. “A magyarok jobban élnek, de. . (The Hungarians lives better, but...) limü cikkéből kivonatosan idézzük a következőket: Budapesten még mindig lakáshiány van. A hiány okai: 1. A háboru-okozta károk. 2 .A gyors államosítás. A kormány átvette a magánkézben le­vő épületeket, mielőtt kész lett volna a javítások eszközlésére és karbantartására. Most igyekszik behozni a mulasztást. 3. A vidékről állandóan be­áradó lakosság, amely a fővárosban akar lakni. 4. A lakosság rohamos szaporodása. Sok uj többcsaládos épület (apartment building) készül most Budapesten, de nem elég gyorsan. Régi budapesti lakosnak öt évig, uj lakosnak tiz évig kell uj lakásra várni. A heti munkaidő 44 óra — 8 óra öt napon át, 4 óra szombaton. Oly gyárak, amelyeknek tőkére van szükségük, megkapják a kormánytól, amelynek azután “tőke használati dijat” fizetnek. Ez körülbelül olyan, mint amikor banktól kölcsönöznek és kamatot fi­zetnek. Magyarországon Kádár János alatt... mindent megpróbálnak, ami kívánatos és amikor okosnak látszik — változtatást eszközölnek. Romániával ellentétben, amelynek van olaja, va­sa, fája — Magyarországnak a szén, vasérc, gáz, stb. nagy részét importálni kell. Jelenleg mindezt főként az oroszok szállítják. Az átlagos magyar mérsékelt bérért dolgozik. Munkanélküliség nincsen — ezek a kelet-európai nemzetek garantálják az állandó munkát —, de a bérek nem magasak. A legjobb fizetéseket a mér­nökök, a technikusok, a művészek, az irók és az ipari igazgatók kapják. Ezek jól élnek, nekik van a legszebb otthonuk. A tanítók valamivel keveseb­bet keresnek. A tényleges béreket nem lehet az amerikai bé­rekkel összehasonlítani, mert minden orvosi ellá­tás, kórház és iskoláztatás ingyenes. Ha egy egye­temi hallgató leteszi a vizsgákat, nemcsak ingye­nes továbbképzést kap, hanem a tetejébe még havi fizetést is húz. Az orvosok fizetést kapnak, de elfogadnak aján­dékot a hálás páciensektől. A házbérek — amelyeket törvény szabályoz — csupán kis töredéke a munkabéreknek. Egy em­bernek—fényüzési cikkeken s szórakozáson kívül — pénzre csak az élelem és a ruházat beszerzésé­re van szüksége. Az élelmiszerek olcsók és bősége­sek. A valóság az, hogy a magyarok látszólag túl sokat esznek. A ruházat nem üti meg a nyugati mértéket és az árak aránylag magasak. Jugoszlávia bevezette a “dolgozók tanácsát”, amely az igazgatóságnak (Boards of Directors) felel raeg. A mult évben korlátolt mértékben a magya­rok is bevezették ezt. Magántulajdonban jelenleg vagy 55 ezer auto­mobil van Magyarországon — szemben az 1957. évi két ezerrel. Részletfizetésre úgyszólván minden kapható, ki­véve azokat a tárgyakat, amelyekért nagy a keres­let. Ezeket készpénzért árusítják. Magyarországon hiány van szakmunkásokban, technikusokban és tőkében. A kormány tőkéjét főként a háborús kárók, a Budát-Pesttel összekötő hidak építése és a sok épületjavitás köti le, hogy a lakáshiányt pótolják. A kórházak nem a legjobbak Magyarországon. Ennek oka a helytelen vezetés lehet — azaz: az elsőbbségek helytelen kiutalása és a helytelen be­fektetések, amelyek a kórházak elhanyagolására vezettek. Bármi legyen is a helyzet, minden magyar bol­dog, hogy megszabadult a Rákosi-rezsimtől. Ma­gyarországot nem szabad az Egyesült Államokkal, vagy Nyugat-Európával, vagy a szomszédaival ösz- szehasonlitani. A mai Magyarországot az 1956 előt­ti állapotokkal kell összehasonlítani. És e tekin­tetben a helyzet az, hogy a magyarok ma többet esznek, összehasonlíthatatlanul bővebben van fo­gyasztási cikk és a fényüzési cikkekből is több van. mint például a gazdagabb cseheknek. Jelenleg Budapest kereskedelmi kapcsolatait igyekszik kibővíteni Angliával, Franciaországgal. Nyugat-Németországgal és az Egyesült Államok­AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Kalifornia mezőgazdasága és a mezőgazdasági munkásság Az Egyesült Államok egyik legvirágzóbb mező- gazdasági állama Kalifornia. Az elmúlt évi terme­lés elérte a 3 és fél milliárd dollárt, ^amiből egy milliárd volt a tiszta haszon. Előnyére*válik az ál­lamnak a rendkívül jó termőföld, a jó éghajlat és a Colorado folyó csatornázást szolgáltató vize. Az Imperial-völgy, amely az állam legdélibb részén van, állandóan forró napsütést élvez és igy ott télen zöldséget termelnek. (Az elmúlt évben 43 és fél millió dollár értéket tett ki csupán a fejes sa­láta termés.) Kalifornia mezőgazdasága nemcsak mennyiség­ben, de minőségben is rekordokkal dicsekedhet. 1964-ben akkeronként (magyar holdnak felel meg) 21 tonna paradicsom, 1,174 font gyapot, 25,400 font földi eper és 365 zsák burgonya termett. Kép­zeljük el, hogy mindez egy kis hold termése! A San Joaquim völgyben (északon) gyapotot ter­melnek és oly jó minőségűt, hogy a szövetségi kormány által támogatott árnál 9 centtel többet (37 centet) érnek el fontonként. Gyümölcsterme­lésben hires világszerte, csupán szőlőből 3,165,000 tonna volt a termés az elmúlt évben. Nagybirtokosok kezében van a mezőgazdaság, ellentétben a középnyugati államokkal, ahol 160 akkeros családi birtokok a leggyakoribbak. Kali­forniában van egy törvény, hogy vizet csak 160 holdas birtokok kaphatnak, de a nagybirtokosok politikai hatalma olyan erős, hogy a törvényt év­tizedek óta nem tartják be. A mezőgazdasági munkások helyzete már nem mutat ilyen szép képet. 13 éven át a “bracerok” (mexikói vándormunkások) dolgoznak a nagybirto­kokon éhbérért. A hivatalos minimális bérnek kb. felét kapták. A kaliforniai liberális kormányzat és a szakszervezetek nyomására az órabérek elérték az egy dollárt. Az ideiglenesen beengedett mexikói munkásoknak ilyen bér odahaza elérhetetlen volt. De 1965 jan. 1 óta a “bracero”-kat nem engedik be az országba. A minimális órabért $1.25-re emelték, ami április 1-én $1.40 lesz. Mindez azért történt, mert Kaliforniában 400,000 a munkanélküliek száma. Los Angelesbe naponta 500 ember érkezik, akiknek nagyobb része képzet­len munkás. Ez a körülmény veszedelmesen emeli a munkanélküliek számát. Milyenek a munkakörülmények? A munkásnak elsősorban autóval kell rendelkez­nie, különben nem tud eljutni a munkahelyére, vagy nem képes bevásárolni. Bérelhet havi 25 dol­lárért egy szobát. Ebben az un. “lakásban” semmi­lyen mellékhelyiség nincs. A telepen van egy épület, melyben 3, vagy 4 zuhanyozó várja a te­lep összlakosságát, de egy-egy ház nem rendelkezik illemhellyel. A családtagok (a gyermekek is) résztvesznek a munkában. A kisgyermekeket a megművelendő föld szélén helyezik el; ott eljátszanak esetleg a 6—7 évesek felügyelete alatt. Árnyék sehol nincs, XWVWVWWHHAWAIMMWWWWWWVWWMWMWWWWW# kai. Magyarország kereskedelmet, barátságot és tökét akar. . . Most van alkalom rá, hogy segítő kezet nyújtsunk. Magyarország kész azt elfogadni. C+-5 William Winter egy második cikkének “Magyar- ország—az ország és a nép” (Hungary—the Land and the People), egy harmadik cikkének pedig “Budapest ismét nevet”, (Budapest Laughs Again) a cime. Az utóbbiban leírja a budapesti színháza­kat, operákat, koncertokat és az éjjeli mulatókat, amelyekről megjegyzi: “Az éjjeli mulatóhelyek Budapesten nem az igazgatók, a mérnökök és a technikusok osztályának kiváltságai, hanem elér­hető szórakozásai a legtöbb városi lakosnak.” rM Az amerikai hírmagyarázó mefigyeléseit érde­kes összehasonlítani azoknak a rosszindulatú hí­reszteléseivel, akik szerint Magyarországon “nincs mit enni”, vagy hogy ami van, azt “senki nem tudja megfizetni”. Az a körülmény, hogy 1957 óta az autótulajdonosok száma kétezerről 55 ezerre emelkedett, biztos jele annak, hogy a magyar nép ma — a “mérsékelt” bérek ellenére — jobban él, mint bármikor a múltban. Akik a haladást és a kedvező változást nem látják, vagy tagadják, azok az idő kerekét próbálják megállítani, ami még ed­dig senkinek nem sikerült. pihenni esetleg az autóban lehet. A bevásárlást a legközelebbi városkában eszközük, ahol a mező- gazdasági munkásoknak magasabb árakat számita- nak mindenért. A gyermekek iskoláztatására szezonban gondolni sem lehet. Ha télen valahol letelepednek, akkor; pár hónapon át járhatnak iskolába, ahol társaik, esetleg a tanítók is, nem jó szemmel nézik őket, nemcsak szegényes ruházkodásuk miatt, hanem azért is, mert külön kell velük foglalkozni. Ezért azután a vándormunkások gyermekei rendszerint a középiskoláig sem jutnak el. A kérdés az, hogy egy volt bányász, vagy tönk­rement törpebirtokos hajlandó-e ilyen feltételek mellett mezőgazdasági munkásnak elmenni Kali­forniába? Elvégre, régi lakhelyén kap családi se­gélyt, saját házában lakik, talán csirkéi, kis vete­ményes kertje is van és ha van a gyermekeknek cipőjük, akkor iskolába is járhatnak. A Johnson-kormány a “Nagy Társadalomiról beszél. Kalifornia gyönyörű országutai és százezer dollárokat érő magánpalotái mellett azonban nyo­mor tanyázik. A szegénység elleni harc első lépé­sének kellene lennie, hogy a nagybirtokosok se­gítségével rendes lakóházakat építsenek ezeknek a munkásoknak, a gyermekmunkát megszüntessék és gondoskodjanak a gyermekek iskoláztatásáról. Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági munkások idény-munkások, igy az év egy bizonyos részében a nagybirtokok dolgozói munkanélkül vannak. Egy ember béréből viszont a család képte­len megélni. És uj problémák merülnek fel: az amerikai munkások magasabb életnivója, és család­tagjaik igényei (a bracerok Mexikóban hagyták családjukat), kielégítésre várnak. A kaliforniai mezőgazdaság hihetetlen gazdag, gépesített, nagy haszonra dolgozik és igy köny- nyen elbírná a magasabb munkabérek terhét. KÉT LQS-ANGELESI ÁCS... Márványtábla helyett véssük emlékezetünk­be két los-angelesi ács nevét. Abe Osheroff és Jim Boebel követték a lelkészek, ügyvédek, orvosok és diákok példáját: életük kockáz­tatásával elmentek Mississippi államba, hogy tegyenek valamit a négerek emberi sorsba emelése érdekében. Tom Edland chicagói villanyszerelő és a helybeli lakosság segítségével a négerlakta Mileston városban művelődési központot épí­tettek. A 32x84 épület alkalmas mozi- és szinielőadások, tánc-összejövetelek és iskolák tartására. Van benne klinika, amelyet egy newyorki önkéntes ápolónő vezet, könyvtár tízezer könyv befogadására, konyha és fürdő­szobák. Az épületet minden éjjel fegyveres őrök vé­delmezik, mert már történt kísérlet annak felrobbantására. A központ egy fehér házaspár és eg.y nyu­galomba vonult néger tanítónő vezetése alatt áll, akik sürgős felszólítást bocsátottak ki könyvekért. A los-angelesi magyar munkásszervezetek, amelyek mindig készséggel álltak minden ne­mes ügy szolgálatába, elhatározták, hogy kampányt indítanak könyvek gyűjtésére a milestoni néger művelődési központ könyv­tára javára. A Munkás Otthon Egyesület és a Munkás Női Kör vezetősége és tagjai legutóbbi gyűlé­seiken elhatározták, hogy az összegyűjtött könyvek szállításáról gondoskodnak és a költ­ségeket közösen viselik. Felszólítjuk a helybeli magyar egyletek és egyházak vezetőségét és tagságát, hogy ve­gyenek részt ebben a nemes célú kampány­ban. A szervezeteket és egyéneket kérjük, hogy könyvadományaikat hozzák a Munkás Otthonba, ahonnan azok szállításáról a mun­kásszervezetek gondoskodnak. E sorok írásakor már a könyvek százai áll­nak csomagolásra és szállításra készen — olyan könyvek, amelyeket a munkásszerveze­tek tagjai bocsátottak a kampány rendelkezé­sére. Két los-angelesi ács és a chicagói villany- szerelő az életét kockáztatta a művelődési központ felépítésével. A vezetők élete állandó veszélyben van. Akik könyveket ajándékoz­nak, semmit nem kockáztatnak és tiszteletre méltó nemes cselekedetet teljesítenek, amely minden ember becsületére válik! • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • S A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla íO ^ • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom