Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-11 / 6. szám
Thursday, February 11, 1965 a ho Gy ft n én-Cátom... zrja. : E Magyarország - amerikai szemmel William Winter hírmagyarázó “COMMENTS” ci- <nü heti kiadványa 1964 november 2-i számának 12 hasábjából 10-et szánt arra, hogy ismertesse magyarországi benyomásait. “A magyarok jobban élnek, de. . (The Hungarians lives better, but...) limü cikkéből kivonatosan idézzük a következőket: Budapesten még mindig lakáshiány van. A hiány okai: 1. A háboru-okozta károk. 2 .A gyors államosítás. A kormány átvette a magánkézben levő épületeket, mielőtt kész lett volna a javítások eszközlésére és karbantartására. Most igyekszik behozni a mulasztást. 3. A vidékről állandóan beáradó lakosság, amely a fővárosban akar lakni. 4. A lakosság rohamos szaporodása. Sok uj többcsaládos épület (apartment building) készül most Budapesten, de nem elég gyorsan. Régi budapesti lakosnak öt évig, uj lakosnak tiz évig kell uj lakásra várni. A heti munkaidő 44 óra — 8 óra öt napon át, 4 óra szombaton. Oly gyárak, amelyeknek tőkére van szükségük, megkapják a kormánytól, amelynek azután “tőke használati dijat” fizetnek. Ez körülbelül olyan, mint amikor banktól kölcsönöznek és kamatot fizetnek. Magyarországon Kádár János alatt... mindent megpróbálnak, ami kívánatos és amikor okosnak látszik — változtatást eszközölnek. Romániával ellentétben, amelynek van olaja, vasa, fája — Magyarországnak a szén, vasérc, gáz, stb. nagy részét importálni kell. Jelenleg mindezt főként az oroszok szállítják. Az átlagos magyar mérsékelt bérért dolgozik. Munkanélküliség nincsen — ezek a kelet-európai nemzetek garantálják az állandó munkát —, de a bérek nem magasak. A legjobb fizetéseket a mérnökök, a technikusok, a művészek, az irók és az ipari igazgatók kapják. Ezek jól élnek, nekik van a legszebb otthonuk. A tanítók valamivel kevesebbet keresnek. A tényleges béreket nem lehet az amerikai bérekkel összehasonlítani, mert minden orvosi ellátás, kórház és iskoláztatás ingyenes. Ha egy egyetemi hallgató leteszi a vizsgákat, nemcsak ingyenes továbbképzést kap, hanem a tetejébe még havi fizetést is húz. Az orvosok fizetést kapnak, de elfogadnak ajándékot a hálás páciensektől. A házbérek — amelyeket törvény szabályoz — csupán kis töredéke a munkabéreknek. Egy embernek—fényüzési cikkeken s szórakozáson kívül — pénzre csak az élelem és a ruházat beszerzésére van szüksége. Az élelmiszerek olcsók és bőségesek. A valóság az, hogy a magyarok látszólag túl sokat esznek. A ruházat nem üti meg a nyugati mértéket és az árak aránylag magasak. Jugoszlávia bevezette a “dolgozók tanácsát”, amely az igazgatóságnak (Boards of Directors) felel raeg. A mult évben korlátolt mértékben a magyarok is bevezették ezt. Magántulajdonban jelenleg vagy 55 ezer automobil van Magyarországon — szemben az 1957. évi két ezerrel. Részletfizetésre úgyszólván minden kapható, kivéve azokat a tárgyakat, amelyekért nagy a kereslet. Ezeket készpénzért árusítják. Magyarországon hiány van szakmunkásokban, technikusokban és tőkében. A kormány tőkéjét főként a háborús kárók, a Budát-Pesttel összekötő hidak építése és a sok épületjavitás köti le, hogy a lakáshiányt pótolják. A kórházak nem a legjobbak Magyarországon. Ennek oka a helytelen vezetés lehet — azaz: az elsőbbségek helytelen kiutalása és a helytelen befektetések, amelyek a kórházak elhanyagolására vezettek. Bármi legyen is a helyzet, minden magyar boldog, hogy megszabadult a Rákosi-rezsimtől. Magyarországot nem szabad az Egyesült Államokkal, vagy Nyugat-Európával, vagy a szomszédaival ösz- szehasonlitani. A mai Magyarországot az 1956 előtti állapotokkal kell összehasonlítani. És e tekintetben a helyzet az, hogy a magyarok ma többet esznek, összehasonlíthatatlanul bővebben van fogyasztási cikk és a fényüzési cikkekből is több van. mint például a gazdagabb cseheknek. Jelenleg Budapest kereskedelmi kapcsolatait igyekszik kibővíteni Angliával, Franciaországgal. Nyugat-Németországgal és az Egyesült ÁllamokAMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Kalifornia mezőgazdasága és a mezőgazdasági munkásság Az Egyesült Államok egyik legvirágzóbb mező- gazdasági állama Kalifornia. Az elmúlt évi termelés elérte a 3 és fél milliárd dollárt, ^amiből egy milliárd volt a tiszta haszon. Előnyére*válik az államnak a rendkívül jó termőföld, a jó éghajlat és a Colorado folyó csatornázást szolgáltató vize. Az Imperial-völgy, amely az állam legdélibb részén van, állandóan forró napsütést élvez és igy ott télen zöldséget termelnek. (Az elmúlt évben 43 és fél millió dollár értéket tett ki csupán a fejes saláta termés.) Kalifornia mezőgazdasága nemcsak mennyiségben, de minőségben is rekordokkal dicsekedhet. 1964-ben akkeronként (magyar holdnak felel meg) 21 tonna paradicsom, 1,174 font gyapot, 25,400 font földi eper és 365 zsák burgonya termett. Képzeljük el, hogy mindez egy kis hold termése! A San Joaquim völgyben (északon) gyapotot termelnek és oly jó minőségűt, hogy a szövetségi kormány által támogatott árnál 9 centtel többet (37 centet) érnek el fontonként. Gyümölcstermelésben hires világszerte, csupán szőlőből 3,165,000 tonna volt a termés az elmúlt évben. Nagybirtokosok kezében van a mezőgazdaság, ellentétben a középnyugati államokkal, ahol 160 akkeros családi birtokok a leggyakoribbak. Kaliforniában van egy törvény, hogy vizet csak 160 holdas birtokok kaphatnak, de a nagybirtokosok politikai hatalma olyan erős, hogy a törvényt évtizedek óta nem tartják be. A mezőgazdasági munkások helyzete már nem mutat ilyen szép képet. 13 éven át a “bracerok” (mexikói vándormunkások) dolgoznak a nagybirtokokon éhbérért. A hivatalos minimális bérnek kb. felét kapták. A kaliforniai liberális kormányzat és a szakszervezetek nyomására az órabérek elérték az egy dollárt. Az ideiglenesen beengedett mexikói munkásoknak ilyen bér odahaza elérhetetlen volt. De 1965 jan. 1 óta a “bracero”-kat nem engedik be az országba. A minimális órabért $1.25-re emelték, ami április 1-én $1.40 lesz. Mindez azért történt, mert Kaliforniában 400,000 a munkanélküliek száma. Los Angelesbe naponta 500 ember érkezik, akiknek nagyobb része képzetlen munkás. Ez a körülmény veszedelmesen emeli a munkanélküliek számát. Milyenek a munkakörülmények? A munkásnak elsősorban autóval kell rendelkeznie, különben nem tud eljutni a munkahelyére, vagy nem képes bevásárolni. Bérelhet havi 25 dollárért egy szobát. Ebben az un. “lakásban” semmilyen mellékhelyiség nincs. A telepen van egy épület, melyben 3, vagy 4 zuhanyozó várja a telep összlakosságát, de egy-egy ház nem rendelkezik illemhellyel. A családtagok (a gyermekek is) résztvesznek a munkában. A kisgyermekeket a megművelendő föld szélén helyezik el; ott eljátszanak esetleg a 6—7 évesek felügyelete alatt. Árnyék sehol nincs, XWVWVWWHHAWAIMMWWWWWWVWWMWMWWWWW# kai. Magyarország kereskedelmet, barátságot és tökét akar. . . Most van alkalom rá, hogy segítő kezet nyújtsunk. Magyarország kész azt elfogadni. C+-5 William Winter egy második cikkének “Magyar- ország—az ország és a nép” (Hungary—the Land and the People), egy harmadik cikkének pedig “Budapest ismét nevet”, (Budapest Laughs Again) a cime. Az utóbbiban leírja a budapesti színházakat, operákat, koncertokat és az éjjeli mulatókat, amelyekről megjegyzi: “Az éjjeli mulatóhelyek Budapesten nem az igazgatók, a mérnökök és a technikusok osztályának kiváltságai, hanem elérhető szórakozásai a legtöbb városi lakosnak.” rM Az amerikai hírmagyarázó mefigyeléseit érdekes összehasonlítani azoknak a rosszindulatú híreszteléseivel, akik szerint Magyarországon “nincs mit enni”, vagy hogy ami van, azt “senki nem tudja megfizetni”. Az a körülmény, hogy 1957 óta az autótulajdonosok száma kétezerről 55 ezerre emelkedett, biztos jele annak, hogy a magyar nép ma — a “mérsékelt” bérek ellenére — jobban él, mint bármikor a múltban. Akik a haladást és a kedvező változást nem látják, vagy tagadják, azok az idő kerekét próbálják megállítani, ami még eddig senkinek nem sikerült. pihenni esetleg az autóban lehet. A bevásárlást a legközelebbi városkában eszközük, ahol a mező- gazdasági munkásoknak magasabb árakat számita- nak mindenért. A gyermekek iskoláztatására szezonban gondolni sem lehet. Ha télen valahol letelepednek, akkor; pár hónapon át járhatnak iskolába, ahol társaik, esetleg a tanítók is, nem jó szemmel nézik őket, nemcsak szegényes ruházkodásuk miatt, hanem azért is, mert külön kell velük foglalkozni. Ezért azután a vándormunkások gyermekei rendszerint a középiskoláig sem jutnak el. A kérdés az, hogy egy volt bányász, vagy tönkrement törpebirtokos hajlandó-e ilyen feltételek mellett mezőgazdasági munkásnak elmenni Kaliforniába? Elvégre, régi lakhelyén kap családi segélyt, saját házában lakik, talán csirkéi, kis veteményes kertje is van és ha van a gyermekeknek cipőjük, akkor iskolába is járhatnak. A Johnson-kormány a “Nagy Társadalomiról beszél. Kalifornia gyönyörű országutai és százezer dollárokat érő magánpalotái mellett azonban nyomor tanyázik. A szegénység elleni harc első lépésének kellene lennie, hogy a nagybirtokosok segítségével rendes lakóházakat építsenek ezeknek a munkásoknak, a gyermekmunkát megszüntessék és gondoskodjanak a gyermekek iskoláztatásáról. Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági munkások idény-munkások, igy az év egy bizonyos részében a nagybirtokok dolgozói munkanélkül vannak. Egy ember béréből viszont a család képtelen megélni. És uj problémák merülnek fel: az amerikai munkások magasabb életnivója, és családtagjaik igényei (a bracerok Mexikóban hagyták családjukat), kielégítésre várnak. A kaliforniai mezőgazdaság hihetetlen gazdag, gépesített, nagy haszonra dolgozik és igy köny- nyen elbírná a magasabb munkabérek terhét. KÉT LQS-ANGELESI ÁCS... Márványtábla helyett véssük emlékezetünkbe két los-angelesi ács nevét. Abe Osheroff és Jim Boebel követték a lelkészek, ügyvédek, orvosok és diákok példáját: életük kockáztatásával elmentek Mississippi államba, hogy tegyenek valamit a négerek emberi sorsba emelése érdekében. Tom Edland chicagói villanyszerelő és a helybeli lakosság segítségével a négerlakta Mileston városban művelődési központot építettek. A 32x84 épület alkalmas mozi- és szinielőadások, tánc-összejövetelek és iskolák tartására. Van benne klinika, amelyet egy newyorki önkéntes ápolónő vezet, könyvtár tízezer könyv befogadására, konyha és fürdőszobák. Az épületet minden éjjel fegyveres őrök védelmezik, mert már történt kísérlet annak felrobbantására. A központ egy fehér házaspár és eg.y nyugalomba vonult néger tanítónő vezetése alatt áll, akik sürgős felszólítást bocsátottak ki könyvekért. A los-angelesi magyar munkásszervezetek, amelyek mindig készséggel álltak minden nemes ügy szolgálatába, elhatározták, hogy kampányt indítanak könyvek gyűjtésére a milestoni néger művelődési központ könyvtára javára. A Munkás Otthon Egyesület és a Munkás Női Kör vezetősége és tagjai legutóbbi gyűléseiken elhatározták, hogy az összegyűjtött könyvek szállításáról gondoskodnak és a költségeket közösen viselik. Felszólítjuk a helybeli magyar egyletek és egyházak vezetőségét és tagságát, hogy vegyenek részt ebben a nemes célú kampányban. A szervezeteket és egyéneket kérjük, hogy könyvadományaikat hozzák a Munkás Otthonba, ahonnan azok szállításáról a munkásszervezetek gondoskodnak. E sorok írásakor már a könyvek százai állnak csomagolásra és szállításra készen — olyan könyvek, amelyeket a munkásszervezetek tagjai bocsátottak a kampány rendelkezésére. Két los-angelesi ács és a chicagói villany- szerelő az életét kockáztatta a művelődési központ felépítésével. A vezetők élete állandó veszélyben van. Akik könyveket ajándékoznak, semmit nem kockáztatnak és tiszteletre méltó nemes cselekedetet teljesítenek, amely minden ember becsületére válik! • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • S A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla íO ^ • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 •
