Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-28 / 4. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 28, 1965 lAJudbamrvouruj **+***********+**++*** , t**************************! ELEKTRONOK A SZEDŐSIEKIÉNYBEN Fény szedés — ólom nélkül. Másodpercenként 50 ezer betű Meghökkentő rekordról számolt be nemrég a Discovery cimü angol tudományos folyóirat: az amerikai Stanford Kutató Intézetben olyan újfajta nyomdai eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével ötvenezer betű szedhető ki másodpercen- kint. A képzelet nem tudja követni — hogyan jutottak el a kutatók eddig a hihetetlen sebességig? Nem máról holnapra gyorsult fel a betűszedés bonyolult művelete, apró lépcsőfokok vezettek a szédítő csúcshoz. Versenyfutás az idővel A világon megjelenő könyvek, folyóiratok, nyom tatványok mennyisége évről évre rohamosan növekedik. Rég elmúlt az idő, amikor a Linotype sorszedőgép még minden gondot megoldott; ismeretes, hogy e gép írógéphez hasonló billentyű-rendszerének gombjait lenyomva, önműködően elősietnek a megfelelő betűk és beállnak a szedett sorba, amely végül egy öntött tömbben kerül ki a szerkezetből. Itt még a nyomdász ügyességén múlik a szedési sebesség. Márpedig a legjobb gépszedő sem képes másodpercenként 3—6 betűnél többet leütni. Gépesíteni kell tehát a billentyűk kezelését — erre már évtizedekkel ezelőtt rájöttek. Kidolgozták a lyukszalag-vezérlésű szedőgépti- pust; ez jelentősen meggyorsította a szedés műveletét. De mert változatlanul ólom-szedésre készült, hamarosan ugyancsak túlságosan lassúnak bizonyult — “ólomlábakon jár.” Nyilvánvaló volt, hogy a tempó fokozására nincs más mód: meg kell szabadulni az ólomtól. Uher Ödön fényképész, a magyar játékfilmgyártás egyik úttörője (1922, Nővérek) valósította meg először sikerrel a kitűnő gondolatot, hogy ólombetűk helyett lefényképezett betűkből kell “kiszedni” a szövegeket (1918). A modern fényszedőgép első tipusát Kaplan alkotta meg a Szovjetunióban. Azóta a fényszedés mind nagyobb teret hódit. Sokféle megoldása közül az egyik legkorszerűbb változat a Szovjetunióban készült, a másik Angliában: a Lumitype—-540 lyukszalag-vezérlésű fényszedőgép. Olyan átvilágítható matrica-tárcsa forog benne, amelyen 16 betütipusu ábécé összesen 17,280 betűje és Írásjele foglal helyet. Ez a fényszedőgép már 30 ezer betűt szed ki óránként. Megjegyzendő azonban, a lyukszalag kézi művelettel készül hozzá, irógép- szerü gépen és a gépírásnak megfelelő sebességgel. , J De az újságok és könyvek kéziratainak áradata csak tovább nőtt, újabb előrelépésre ösztönzött — lokczni a tempót, még gyorsabban szedni! Ekkor a Linotype gyár bevezette a kibernetikát a nyomdászatba: elektronikus számítógépre (Linosec) bízta az automata szedőgépek lyukszalagjainak előállítását. Berendezése egy másodperc alatt egy sor (kb. 35 betű) kiöntéséhez vagy fényszedéséhez való perforált szalagot állít elő, óránkénti teljesítménye már 250 ezer betű. S ez még mindig nem a végső határ. Egy még újabb rendszer, a Farrington letapogató készülék az üvegablaka alá helyezett gépírásos szövegét 240 betű/másodperc sebességgel olvassa el, s hasonló ütemben ontja magából HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a iagyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 az 5—6—7—8 jelnivós perforált szalagokat, amelyek azután minden emberi beavatkozás nélkül irányítják az önműködő szedőgépeket. (A szedett sor egyforma hosszúságát számitógép állítja be.) Lehet-e még tovább fokozni az iramot? Elektronnyalábos vetítés Időközben még a lyukszalagoknál is könnyebb, mozgékonyabb “szedőmesterek” jelentek meg a nyomdákban: elektronok. S most “segítségükkel” a Stanford Kutató Intézet kísérleti eredményei nyomán a chicagói A. B. Dick Company elkészítette a világ leggyorsabb nyomdagépét, a Videogra- fot. Ezzel voltaképpen a televízió elektronsugaras vetítési rendszere vonult be a nyomdászatba. Csakhogy itt a katódsugárcső végében olyan szigetelőlap foglal helyet, amelyben nagyon vékony fémhuzal-darabok sorakoznak párhuzamosan, egymástól 0.1 millicentiméter tengelytávolságra (1 négyzetcentiméteren 10,000 darab). Amikor az elektronsugár betűket rajzol rájuk, az érintett végződésekről töltések indulnak el a lap túlsó oldalára. S ott a fémlemez-elektródra helyezett papiroson elektrosztatikus töltések formájában kirajzolódik a betűk képe — persze, még láthatatlanul. Hogy látható, nyomtatott szöveggé váljék, erről egy másik, már ismert eljárás gondoskodik, amelyben szintén, ugyanúgy elektronok játsszák a főszerepet. Az elektrosztatikus sokszorosítási eljárás, a xerográfia (xeros = száraz, graphein = írni) azon a megfigyelésen alapul, hogy bizonyos félvezetők (például a szelén) sötétben szigetelőkként viselkednek, megvilágítva viszont vezetőkké válnak. Vékony szelénréteggel bevont fémlapra, amelyet előzőleg sötétben elektrosztatikusán feltöltöttek, rávetitik a sokszorosításra váró szöveget. Ilyen kor a megvilágított részeken a szelén vezetővé válik, és töltései kisülnek a fémlapon át. Másutt azon ban az elektromos töltések megmaradtak, s kirajzolják a szöveg rejtett képét. Ha festékport szórnak a lemezre, a töltések magukhoz vonzzák a porrészecskéket, s kész a sokszorosító lemez. Erről erősebb egyenfeszültséggel “átszippantják” a mintát a papirosra, majd a hőre lágyuló festéket melegítéssel rögzítik. Ezt a módszert alkalmazzák tehát a Videográf láthatatlan szedésének áttételére is. S minthogy a berendezés elektronsugara gyakorlatilag tehetetlenségi nyomaték nélkül mozog, “nyomtató televízió” csillagászati sebességgel dolgozik: másodpercenként ötvenezer betűt (irógépbetüket) rajzol fel. A kísérleti berendezéssel magazinok hirdetéseinek címjegyzékét nyomtatják; a Dick Co. Videográfjá- nak egy-egy példányát pedig a denveri és riói vasúttársaság állította munkába az állomásokon lebo- nyolodó iratforgalom központi dokumentálására. Az iratok fakszimiléjének elektromosan felbontott képe mikrohullámú láncon érkezik a központokba. Egyébként az elektromosan töltött festékporokkal egy másik, egészen uj nyomdászati eljárás alapjait is kidolgozták a közelmúltban. Szigetelővel bevont fémszitán kivágják a sokszorosításra váró mintát, s fémlemez fölé helyezik. Ha nagyfeszültségű egyenáram két pólusát kapcsolják a két testhez, és festékport szórnak a szitára, a szemcsék áthullanak a nyitott részeken, közben elektrosztatikusán feltöltődnek, és az ellenkező pólus, a fémlap felé kezdenek száguldani. S ha ott valamilyen idegen anyagot találnak, pontosan a minta “árnyékát” követve, nagy erővel tapadnak rá. Ilyen módon hullámpapirra, vattára vagy akár nyers tojásra is nyomtathatnak finom vonalú rajzot vagy szöveget. Ezt az ötletes sokszorosítási módszert egyes árufélék, például gyümölcsök megjelölésére már fel is használják. Színes képek sokszorosítása ma még bonyolult és hosszadalmas munka. Úgy látszik azonban, e tekintetben is “nagy ugrás” előtt áll a nyomdászat. íme, a legújabb eljárás, csupán a lényegre szorítkozva: a színes képet meghatározott színekre érzékeny tapogató pásztázza végig, vele szinkronban dielektromos papírral borított fémdob forog, amely felett fémtü foglal helyet. Először a sárga szint kutatja a tapogató a képen, s minél söté- tebb tónusértékeket talál, annál több elektront küld a spirális pályán mozgó fémtün keresztül a forgó dobra. Ha azután sárga festékport visznek a hengerre, kész a tónusgazdag sárga nyomat. Hasonló módon elkészítik a vörös és kék nyomatot is, s a három nyomatból végül kibontakozik a színes másolat. Döntő: a gazdaságosság A technika tehát bravúros megoldásokat kínál a nyomdaiparnak, de nem olcsón. Elsősorban a gazdaságosság készteti megfontolásra az uj módszerek bevezetésének gondolatával foglalkozó nyomdákat. A Linotype gyár Linosec berendezése például 20—25 ezer dollárba kerül. Csak sok évi tapasztalat döntheti el, hogy kifizetődő-e egy ilyen különleges készülék munkába állítása. Éppígy a szedési sebesség világrekordere, a Videográf is ma még túlságosan drága, s inkább csak technikai különlegesség, semmint közvetlen gyakorlati segítség a nyomdaipar hétköznapi problémáinak megoldásában. Annyi azonban máris valószínűnek látszik, hogy az elektrosztatikus szitanyomás és a színes nyomtatás uj módszerei nagy jövő előtt állnak. De végső soron e nyomdai újdonságok élet- képességét is a gazdaságosság dönti majd el. G. F. T üzőr-automata Az angol Királyi Tudományos Társaságban bemutatták a tüzőrautomatát, amely pontos terv szerint éjjel végigjárja az üzem helyiségeit, és tűz esetén nemcsak riaszt, hanem a tüzet is eloltja. Szörnyű náci bűntény nyomaira bukkantak a szovjet hatóságok. Most meglelt okmányok szerint egy Minszk környéki faluban 1944-ben a fasiszták csaknem 1,000 6—12 éves gyermeket tereltek ősz- sze; közülük csupán százan maradtak életben. 1 ELSÜLT A FRANCIA PISZTOLY | s A francia kormány aranyra akarja átválta- 9 9 ni dollárkészleteinek jelentős részét, és már 2 9 induláskor százötven millió dollár átváltását 2 8 követeli az amerikai jegybanktól. A francia— s 8 amerikai kötélhúzás eddig főleg politikai si- 5 2 kon mozgott, de most Párizs a jelek szerint jj 2 ugy érzi, hogy gazdasági síkon is támadásba 9 8 lendülhet. Francia pénzügyi körökben nyíl- 8 8 fan is mondták, az intézkedést azzal kell 8 9 magyarázni, hogy a francia frankot biztosita- 2 8-ni akarják a dollár esetleges értékcsökkené- á 5 sével szemben. Washingtonban viszont a dől- s 2 lár elleni támadást látják a francia kormány 2 2 lépésében, amely tovább csökkenti a dollár 9 8 amugyis megcsappant aranykészletét. 2 A háttérben különböző tényezők fedezhetők 2 8 fel- Fontos tétel, hogy a francia bank arany- 2 8 és deviza-tartalékai elérték az öt milliárd dől- 8 s lárt. Erre a pénzalapra támaszkodva viszont 8 9 Franciaország önálló gazdasági és politikai 2 9 vonalvezetést kísérelhet meg. s 9 A France Observateur irta nemrég: “Fran- 8 9 ciaországnak joga van bármelyik pillanatban | 9 követelni a washingtoni kormánytól, dollár- 8 9 jainak aranyra való átváltását. Az Egyesült 8 9 Államok köteles lenne eleget tenni ennek, 9 2 ami az amerikai pénzt különösen sebezhetővé 9 8 tenné. Senki sem beszél erről, az egyébként 9 9 nyilvánvaló okok folytán, de a Banque de 2 9 France ötmilliárd dollárja bizonyos módon az 2 9 amerikai kincstárra tartott forgópisztolynak \ 9 felel meg.” J 2 Párizsban valóban nem sokat beszéltek ed- t 2 dig erről a kérdésről, a francia forgópisztoly \ Q első lövedéke azonban már robbant. Nem va- \ 2 lószinü, hogy ennek az akciónak az amerikai í 9 szövetségeseknél “bomba sikere” lenne. \ 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 130 East lóth Street 5 New York, N. Y. 10003 8 Elolvastam mutatványszámként küldött lap- \ a jukat és kérem, hogy további mutatványpél- j 9 dányokat küldjenek címemre minden kö*s- j 9 lezettség nélkül. i Név:....................................................................... 5 # Cim: ...........................................................-••• * « Város:........................................Állam. ...... J | Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre J 5 (A !ap kedvezményes előfizetési ára uj ölve- j | sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
