Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-07 / 1. szám
Thursday, January 7, 1965 AMERIKA» MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Nyilt level dr. Kiár Zoltánhoz,“ Az Ember” szerkesztőjéhez Doktor Ur! Habár mint szerkesztőhöz irom önhöz ezt a levelet, mégis a Doktor Ur megszólítást használom, mert ez önt megilleti, hiszen valamelyik magyar egyetemen elnyerte a doktorátusát. De kínos érzés fog el arra a gondolatra, hogy azt Írjam: szerkesztő ur, mert írásaiból arra a következtetésre jutottam, hogy erre a foglalkozásra semmiféle képzettsége nincs. Egymagában az a tény, hogy néhány ember részvényjegyzéssel rászabadította önt az uj- ságcsinálásra, még nem ok arra, hogy a lapjában zagyván összedobált betütömeget újságírásnak minősítse bárki is. így inkább a “Doktor Ur” megszólításnál maradok. Hosszú hetek óta egyebet sem olvashat az ember az ön lapjában, mint azt a már halálosan megunt “vádat”, hogy a Magyar Zsidók Világszövetségének két főtisztviselője, valamint egy nyomdatulajdonos szörnyű bűnt követett el a zsidóság, a demokratikus magyarság, sőt az egész emberiség ellen, mert a nyomdász megengedte, hogy egy nyilas lap egy, vagy két lapszámát az üzemében szedjék ki, ugyanott, ahol a Világszövetség lapját is készítik. . . Továbbá, hogy a főtitkár, mielőtt e pozíciót elfoglalta, egy jóvátételi ügynek a német hatóságok előtti képviseletéért “uzsoradijat” kötött ki magának, valamint hogy a nyomdász “becsapta állítólagos társát.” Lapunk olvasói előtt már ismeretesek ezek a nagy “bűnök”, és tudják azt is, hogy Kiár doktor lapját is nyomták, vagy szedték olyan nyomdában, ahol a szóbanforgó nyilas lapot készítették; hogy az az uzsora ügyvédi díjazás 80, azaz nyolcvan amerikai dollárt tett ki; hogy a társasviszonyban beállt nézeteltérés a bíróság elé tartozó kis peres ügy és nem óriási szenzáció. Nem ismerem az említett egyéneket és őszintén megmondva, a Világszövetség sem nagyon érdekel. Azért szóltam bele mégis ebbe az ügybe, mert jól ismerem Kiár doktort és tudom, hogy ha ő “világ- szenzációt” csinál valamiből, annak az ügynek a hátterét okvetlenül meg kell vizsgálni. Ezt a háttért, amint azt szintén olvashattuk lapunkban, a Világszövetség lapja, a “Tájékoztató” alaposan megvilágította. Emberi és zsidó, no meg a Kiár doktor által annyira kihangsúlyozott demokratikus, humanista szemszögből szörnyű bűnöket olvas Kiár doktor fejére, melyek — ha igazak — Kiár doktornak kötelessége azokra válaszolni. Ha igaz ... Amikor ezek a tényleg elképesztő vádak megjelentek a nyilvánosság előtt, ön Kiár doktor, bősz haraggal jelentette, hogy egymillió dolláros kártérítési pert indít vádlói ellen melyhez kedves leánya is csatlakozik, mivel ő 100 ezer dollárban akar részesülni Farkas doktor vagyonából. Pedig minden becsületes ember elvárta volna Öntől, hogy tényekkel alátámasztva megcáfolja a vádakat, most válaszoljon azokra és nem akkor, amikor a nem-létező per majd véget ér. ön azonban hallgat, illetve lapjának oldalain a saját mon- dókáját hajtogatja a nyomdáról, Farkasról, Görög doktorról, de egy szót sem ir a “Tájékoztató” fotókópiával alátámasztott cikkéről. Régi jóakarattal kívánok a segítségére lenni és felsorolom azokat a vádakat, amelyekre már most és nem holnap várja az “egész világ” demokratikus magyarsága és különösen a magyar zsidóság a választ: igaz, vagy nem igaz? Igaz-e az, hogy a “Tájékoztató”-ban megjelent fotókópiák szerint lapjában, a Társadalmunkban megjelent az a cikk, amely szerint ön “barátságosan” elbeszélget Héjjas Ivánnal, a magyar fehér terror legveszettebb gyilkosával, aki ön szerint csak a rossz zsidókat gyűlöli, de a becsületeseket szereti. Igaz-e az ugyanott megjelent kijelentése, hogy “az ön nézetei hajszálra egyeznek” az orgo- ványi tömeggyilkos nézeteivel? Igaz-e, hogy ön nem tiltakozott Héjjas szörnyű tettei ellen? Igaz-e a másik fotókópiában megjelent cikk, amely a fajvédő pártot megalakító Héjjas Ivánt és Prónay Pált feldicsérte. becsületes, önzetlen, a magyar fajt szerető embereknek nevezte őket? Igaz-e a harmadik fotókópia, amely szerint a bűneiért kivégzett hírhedt antiszemita Imrédy miniszterelnök ténykedéseit ön “áldozatosan jó munkának” nevezte? Más súlyos vádakat is felhozott a “Tájékoztató”, melyekre egy olyan aktiv és magát vezetőnek tartó egyénnek, mint ön, doktor ur, kötelessége lenne válaszolni lapján keresztül és megnyugtatni olvasóit, akiket érdekel, hogy igazak-e a felhozott vádak, vagy sem? Többek közt igaz-e, hogy a M.Zs.V. elleni támadása előtt ön tárgyalásban állt a Szövetség vezetőivel, hogy önnek pausálét adjanak; a Szövetség tisztviselői 1,500 dollárt ajánlottak, ön viszont 3000 dollárt kért és csak miután ezt nem adták meg, jött ellenük a támadás? S ha már ennyi kérdést tettem fel, megkérdezem a következőket is: ismer-e ón meg egy lapot, amely — akárcsak “Az Ember” — az elhunyt és a jelenlegi elnökünk fényképét teszi minden lapszámában a főhelyre, amint kezet fognak a szerkesztővel? A több ezer amerikai lap között talál-e egyet is, a saját lapján kívül, ahol ilyen Ízléstelen módon használják fel azt a fényképet, amit bármelyik lapszerkesztő könnyen megszerezhet, mert hiszen az amerikai elnök sokezer emberrel fog kezet, köztük sok száz amerikai újságíróval és szerkesztővel is. Szerintem a jó ízlés és az újságírói etika tiltja azt, hogy országunk legmagasabb tisztségét betöltő személy fényképét állandóan üzleti célokra használják fel, ugyanakkor, amikor biztos vagyok abban, hogy ön nem kapott felhatalmazást sem Kennedy volt elnöktől, sem Johnson elnöktől arra, hogy fényképeiket ilyen célra felhasználhassa. Igazán sajnálatos, hogy Ön, Kiár doktor, annyira lenézi olvasóinak intelligenciáiét s azt kéDzeli. hogy elhiszik, hogy országunk elnöke tényleg azt kívánja, hogy ön együtt dolgozzon vele. Mert ezt akarja ön elhitetni azzal a levéllel, amit a Fehér Háztól kapott a választások után és amelyet lapjában közöl; holott ilyen levelet mások is kaptak, akik dolgoztak a választási kampányban. Kapott ilyen levelet például az én leányom is, azzal a különbséggel, hogy őt még a beiktató bálra is meghívták. Ő viszont nem mutogatja a levelet, illetve a kisleánya elvitte a levelet és az elnök aláirt fényképét az iskolába, hogy ott megmutassa osztálytársainak. Ez viszont megbocsátható, mert a kisleány csak 9 éves. "* Nem gondolja, kedves doktor ur, hogy a második gyermekkorba illő dolog ilyesmivel eldicsekedni? Az ön olvasói is jól tudják, hogy önt is csak úgy kérte elnökünk a közreműködésre, ahogyan Ferenc Jóska kérte udvari tanácsosait, akik jó pénzért kapták kinevezésüket, de sem udvari, sem utcai tanácsot soha nem kért tőlük senki. Az egész amerikai magyarság várja e kérdésekre a sürgős választ. Paál Máthé Victor Perlő: GAZDASÁG! GONDOK 1965 MÁSODIK FELÉBEN? Decemberben az újságok a nagyüzleti vezetők szokásos újévi optimista jóslatait játszották fel és az autó- és acélvállalatok bejelentéseit, hogy a tőkebefektetések magasabbak lesznek. De a korporációk gazdasági szakértőinek részletezett prognózisai józanabb hangot ütöttek meg. A Pittsburghban évenként lefolytatott Üzleti Kilátások Konferenciája ez évben a következő .egyhangú megállapításra jutott: “A nemzeti össztermelés emelkedésének arányában csökkenés várható, különösen az első félév letelte után. Gazdasági megfigyelők az ipari termelés lassú emelkedésére számítanak az első félévben és a hanyatlására a második hat hónapban. Mig általánosságban optimizmussal tekintenek az elkövetkező év elé, az óvatosság jelei nyilvánvalóan észlelhetők.” A Prudential Insurance Company a nemzeti össztermelés 3.7%-os emelkedését jósolja, az 1964- es 5.7f r-os emelkedéshez viszonyítva; a fogyasztási árak 2%-os emelkedését az 1964-es 1.2%-ossal szemben és a munkanélküliség emelkedését a második félévben, miután az első hat hónapban még némi csökkenés mutatkozik. A Fortune közlöny “Business Roundup”-ja, mely szokásosan szuper-derülátó, ezt mondja: “A gazdaság lázas aktivitással közelíti meg a téli időszakot, lehetséges, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó nekilendülése.” A kiskereskedelem növekedésében “hirtelen lanyhulás áll be, esetleg teljes szünet.” A tőketerjeszkedésben “egy éven belül okvetlenül csökkenésnek kell lennie”, amit “esetleg” követni fog “a normálishoz való fájdalmas visszatérés.” Ennek az óvatosságnak okai közé számíthatjuk a következőket: u* Acél: Havonta egymillió tonna acél kerül tartalékolásra, mivel az acélt használó iparokban 1959 óta a legnagyobb munkáskövetelésekre számítanak. Az autótermelés gyorsított tempóban folyik, hogy pótolja a közelmúlt sztrájkok mulasztásait, valamint az acéliparban várható sztrájk miatt. Tekintet nélkül arra, hogy milyen eredménynyel végződnek az egyezkedési tárgyalások az acélban, a termelés a második félévben erősen csökkenni fog és hasonló hatást válthat ki számos más iparban is. Az európai acél-ellátás, amely szűkösnek mondható, 1965-ben “enyhülni” fog. Az importban, amely 1964-ben mérsékelten növekedett, előretörés várható és ez mélyen érinteni fogja a hazai termelést. Tőkebefektetés. Az errevonatkozó statisztikai adatok szerint a termelésbe fektetett tőke csúcsmagasságot ért el olyan kapacitást hozva létre, amely messze túlhaladja a termelvénvt felvevő piac várható emelkedését. Kétségtelen, hogy a magántőke befektetés hanyatlani fog erről a szintről. v* Autó és felszerelések. 1950 óta először történt, hogy a tartós felszerelésekben a bevásárlás három éven keresztül folyamatosan emelkedett 1965-ben e téren hanyatlás állhat be, az autógyárosok optimizmusa ellenére is. ^ Hitel. Az Egyesült Államok fizetési mérlegében fennálló feszültség és az árak gyorsabb emelkedésében mutatkozó jelek, megerősítik azon pénzérdekeltségek helyzetét, amelyek a hitel megszorítását sürgetik. Ez megtöri az aktivitás tempóját számos kritikus területen. Részvények. A tőzsdén az árak erősen emelkedtek az elmúlt két év folyamán, de a közelmúltban észlelhető ingadozások azt mutatják, hogy a tőzsde sebezhető helyzetben van. u* Munkanélküliség. 1965 második felében, amikor a háború után születettek elérik a munkás korhatárt, a munkaerő tábor egy millióval fog szaporodni. E miatt is a gazdaság bármilyen hanyatlása vagy krízise, szokatlanul súlyos emberi szenvedést fog létrehozni. Az üzlet alakulásának felmérői megegyeznek abban, hogy a gazdaság folyamatos ösztönzésének legújabb elve alapján a szövetségi kormány igyekezni fog további költekezéssel, vagy (esetleg és) adólevágással elkerülni a válságot és a gazdaságot legalább mérsékelt emelkedésben tartani. De a bizonytalanságnak a láthatáron feltűnő tényezői súlyosak lehetnek, semhogy rövidlejáratu ellensúlyozás a kívánt eredménnyel járna. Továbbá, a fizetési mérleg és az átalakulás helyzete bénitólag hathat a szükséges eljárások kivitelezésére. így, jobban mint bármikor békeidőben, a gazdaság alakulását 1965 második felében az fogja befolyásolni, amit a kormány és a kongresszus az év első felében tenni fog. Hogy a nép nem számíthat a Fehér Házra, hogy minden szükséges lépést megtegyen, azt Johnson elnöknek az újságírók előtt tett kijelentései is bizonyítják. “Nincs szándékomban villámakciót követelni a kongresszustól”, mondotta, olyan programmal, amely “máról-holnapra létrehozná a Nagyszerű Társadalmat.” Hogy a helyzet változékony, azt azzal is érzékelteti, hogy — bár óvatosan — de túlságosan korán hozza nyilvánosságra a kongresszusnak szánt programját, mielőtt az teljesen kidolgozva, vagy a szükséges támogatás a kongresszusban és azon kívül, mozgósítva volna. A nép a saját politikai küzdelmeivel rövidesen különleges hatást gyakorolhatna a kongresszusra az 1965-ös intézkedéseit illetően. Amit a kongresz- szus tenni fog, vagy amit nem fog tenni, annak jelentős, hosszú időre kiható következményei lesznek, amellett, hogy azonnali kihatása is lesz a helyzetre. A politika és a gazdaság egymásra gyakorolt hatásáról irok a következő cikkemben. a\\\\vv»»v\vvv\vsvv\vvvsv\\vv\\v'.\\\«i KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! ) ■■ ■■ V "A békési vásár" címmel Kimer A. Bertalan tollából a napokban uj kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A szerző — részben saját élményei alapján — ismerteti müvében “a legnagyobb magyar falu” egykori hires vásári eseményeit. Megemlékszik a székely faárusokról, a felvidékiekről, a fehérkenyér- és kalácssütő asszonyokról, a lacikonyhásokról, csizmadiákról, szűcsökről, szabókról, papucskészitőkről és egyéb árusokról.
