Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-17 / 24. szám

2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 17, 1965 SZÉLJEGYZETEK [[ EGY RÉGEN ESEDÉKES NYILATKOZAT Nahum Goldman a szovjet “ zsidóiildözésről” — a CBS programja a ma­gyar zsidóság helyzetéről A lapok jelentéseit figyelve látjuk, hogy több helyen fegyveres összeütközések voltak Vietnam­ban. A múltban az volt a szokás, hogy amikor amerikaiak estek áldozatul az ilyen harcokban, ak­kor a halottakat listára vették és a lapok közölték, hogy eddig pl. 320-ra rúgott az elesettek száma. Most azt látjuk, hogy a N. Y. Times nem követi ezt a> módszert, hanem egyszerűen beszámol arról, hogy az egyik ütközetben 14-en estek el. (A rádió ekkorra már 21 hősi halottról jelentett.) Ugylát- szik elérkezett az idő, amikor már r.em fogják az újságok számon tartani a halottakat, nehogy az amerikai nép észrevegye, milyen útvesztőbe vitte az országot a Johnson-kormány. • • • René Lahaie egy montreali iskola 7. osztályában neveli a fiatalokat. Az iskola faláról éppen most távolitották el a horogkeresztes jelvényt és a Hit­ler képet, amit a tanító ur Krisztus képe és a ke­reszt mellé helyezett el. S hogy a két dolgot még szemléltetőbben elegyítse, a tanító ur ezt irta fel a táblára: “Heil Krisztus!” A La Presse cimü kanadai francia nyelvű újság leplezte le az egyszerre Krisztus- és Hitler-hivő ifjú tanító iskolai üzelmeit. Kiderült a továbbiak ban, hogy Lahaie arra tanította fiait: Hitler erős, kitartó és nagylelkű férfiú volt, akárcsak Jézus. Jean-Marie Mathieu, a szóbanforgó tanintézet iskolai bizottságának elnöke, azzal próbálta meg­nyugtatni a felháborodott közvéleményt, hogy: 1. Lahaie nem azt tanította, hogy a nácizmus jó volt, csupán azt, hogy Hitlernek is ugyanolyan kvalitásai voltak a vezetéshez, mint Jézusnak, ezért tudtak mindketten tömeget vonzani; 2. A Führer-képet, a horogkeresztet és a tábla­feliratot már eltávolították az osztályteremből. A hetedikesek felháborodott szülei (közülük egyik-másik harcolt és megsebesült a hitlerellenes háborúban), valamint a közvéleményt képviselő sajtó azonban nem nyugodott bele az igazgató magyarázatába. Azt szeretné tudni: mikor fogják eltávolítani az osztályteremből és az iskolából La­haie tanító urat? • • • Nem szabad a majomnak autót vezetni, Írja a N. Y. Times. Tallahassee, Fla.-ban a törvényhozó testület megszavazott egy javaslatot, amely ki­mondja, hogy majomnak nem szabad autót vezet­ni. A törvényjavaslat abból indult ki, hogy decem­ber 15-én, Tampa-hoz közel, a state trooperek az országúton megláttak egy autót, amelyet egy Tap- py nevű csimpánz hajtott, a majom gazdája pedig a hátsó ülésen ült. Mr. Slover, a majomtulajdonos, aki egyúttal ál- latszeliditő is, megúszta a dolgot. A rendőrség kénytelen volt őt szabadlábra helyezni, mert a forgalmi törvényekben még egy fia befűt sem találtak, ami majomra vonatkozott volna. A meg­szavazott javaslat módositja a fennálló törvényt avval, hogy a "jármüvek bárki általi felelőtlen használat"-át, "bárki, vagy bármi" általira változ­tatta. A törvény beiktatásához már csak a kor­mányzó aláírása szükséges s akkor majd ezrek megszűnnek autóvezetők lenni. • a • Gilligan newyorki rendőr, aki a múlt nyáron le­let! e James Powell fiatal fiút és ezzel megadta a lökést a Harlemben kitört lázongásoknak, most felmentést kapott úgy az esküdtszéktől, mint a rendőrség felülvizsgáló bizottságától. Ez a rend­őr most 5 millió dollárra pereli Rév. Martin Lu­ther King-et. James Farmert, Jessie Gray-t és más po’rrárjogi harcosokat. Érdemes lesz figyelemmel krérni, hogy mit tesz majd a biróság és jó lenne megtudni, ki bátorítja fel ezt a rendőrt arra, hogy még neki álljon feljebb. * • • A Student Non-Violent Coordinating Committee (3NCC) egyik jelentésében megjegyzi: "Majdnem kétrzer annyi néger csecsemő hal meg első élet­évének betöltése előtt, mint fehér. 1962-ben a né- re-ek halálozása olyan fokon állt, mint a fehéreké 1940 bei — vagyis a négerek 20 évvel maradtak e' a fehérek mögött az élet és halál kérdésében." U-i>r-~;s a csecsemők elhalálozása olyan arányban történik, amilyen arányban a terhes asszonyok táplálékot és ápolást kapnak. • • • Kégy súlyos műtét után 17 centiméterrel rövideb- hen tért haza szüleihez a 19 éves Anne Rowston. Oaknem kétméteres magasságának megrövidíté­sében komplikált térdmütétekkel segítettek a se­bészek. Már éppen ideje volt, hogy egy felelős zsidó közéleti vezető nevén nevezze a gyermeket és “szörnyű torzításinak minősítse az antikommu- nizmus mániájától megfertőzött egyes amerikai zsidók, egyének, újságok, szervezeteK szovjeiene- nes kampányát. Dr. Nahum Goldman, a Cionista Világszervezet elnöke, a szervezet központi hivatalában tartott sajtókonferenciáján tett kijelenté'ében rámutatott az ilyen álláspont igazságtalanságára: “A szovjet kormánynak a nácikkal való bármi­lyen összehasonlítása nemcsak visszataszító torzí­tás, de nagyon igazságtalan a Szovjetunióval szem­ben. amely a nácizmus elől menekülő zsidók száz­ezreit mentette meg a II. világháború elején.” Hozzátehette volna Mr. Goldman azt is, hogy ugyancsak százezreket mentett meg a Szovjetunió a II. világháború végén is, amint hadai felsza­badították a nácik uralma alatt szenvedő népeket. Dr. Goldman szerint a szovjet zsidók problémája nem polgárjogaik megcsorbításában, vagy megél­hetési lehetőségeik, karrierjük csorbításában, kor­látozásában rejlik — é; s^k már VriB>"s szerint — a szovjet zsidóknak megnehezítik vallá­si és nemzetiségi kisebbségi jellegük fenntartását. Hogy e téren valóban vannak problémák, azt még a Szovjetunióban ennek a vádnak kivizsgálá­sára járt progresszív emberek is megállapították. Az ily jellegű kritika azonban egészen más meg­ítélés alá esik, mint az a gyalázkodási kampány, amely a Szovjetunió rágalmazásával, akarva nem akarva, a legszélsőségesebb reakció háborús poli­tikáját támogatja elvonva ugyanakkor a közvéle­mény figyelmét az amerikai nép valóban égető problémáiról, a néger nép nemcsak kulturális, ha­nem gazdasági életjogai biztosításáról és a béke vé­delméért folyó küzdelemről. Reméljük, hogy dr. Goldman figyelmeztetése el­jut dr. Schönfeld Lázár rabbi úrhoz is, aki leg­utóbb az idei ‘pészachi szózatában” igy szónokolt egy szovjet tanár újságcikkéről: “Ez a kommunista tanár hazug rágalmak ter­jesztésében már túltesz Göbbels és Stürmer haj­meresztő hazug vádjai koholásában és terjesz­tésében.” (Itt jegyezzük meg, hogy a jámbor rabbi ur, akinek angol nyelvtudási korlátozottságára utal­tunk, Göbbels és Stürmer párosításával azt a hitet kelti bennünk, miszerint ő Stürmert is egy sze­mélynek tekinti. Stürmer, kedves rabbi ur, nem egy nácinak, hanem egy náci újságnak volt a ne­ve. Ön nyilván Göbbelsre és Streicherre gondolt. Legközelebb mielőtt kirohanást intézne a Szovjet­unió vagy a népi demokráciák ellen, hivassa fel szerkesztőjével, Kiárral lapunkat a tényállások, nevek, ellenőrzése érdekében, esetleg egyes angol cikkek helyes fordítása, angol szavak értelmezése érdekében. Szívesen állunk rendelkezésére.) így elkerülheti azokat a “szörnyű torzításokat”, amelyekre dr. Goldman utal és amelyre valahogy nagyon hajlamos. A CBS programja a magyar zsidóságról Az amerikai magyarság számára általában, az amerikai magyar zsidók számára különlegesen ér­dekes és jelentőségteljes programot közvetített a Columbia Broadcasting System televízió államása vasárnap, jun. 13-án d.e. 10-kor: félórát betöltő beszámolót a magyarországi zsidóság jelenlegi helyzetéről. Rövid történelmi áttekintés után, melynek foKamán rámutattak arra, hogy a mai Magyaror­szág területén csaknem 2000 esztendeje élnek zsi­dók (6000 évvel megelőzve az Árpád vezérlete alatt bevonuló ősmagyarokat) és ezen időtartam nagyrészében csaknem állandóan üldözéseknek voltak '-^éve — kivéve a pogányság és a török megszállás korát. Ennek ellenére a magyar zsidók kivették részüket hazájuk védelmezésében: több ezer zsidó harcolt Kossuth hadseregében, tízezrek harcoltak az első világháborúban is az osztrák­magyar hadseregben. A fasizmus és a náci terror alatt az egykor 800.000-nyi magyar zsidóságból több mint 600,000 elpusztult. A felvétel aztán érdekes részleteket közölt a ma­gyarországi. elsősorban a budapesti zsidóság mai kulturális és vallási életéről. A program hangsú­lyozta a magyarországi zsidóság teljes vallási, kul­turális és politikai szabadságát. Láthattuk a zsidó hitközségek által fenntartott középiskolát, rabbi­képzőt, a zsidó kórházat dr. Steven Weiss vezetése alatt. A program a Dohány utcai zsinagógában tar­tott péntek esti istentisztelet közvetítésével zárult. Ez a zsinagóga, amely 21 esztendővel ezerntt a ná­cizmus által halálra Ítélt zsidó magyarság zokogá­sától és jajszavától visszhangzott, ma élő tanúbi­zonysága a túlélő zsidóság szellemének, lelki ere­jének és reményeinek. Az AMA és a Medicare Az AMA (Országos Orvosszövetség) 100 újság­ban helyezett el hirdetéseket, melyekben nyilvá­nosságra hozza a Medicare elleni érveit. A hirde­tésben a Medicare-programct “a szocializált orvosi ellátás kezedeté”-nek nevezi. A hirdetést, mely nek cime: “Nyílt levél pacienseinkhez” dr. Dono­van F. Ward, Dubuque, Iowából, az AMA jelenlegi elnöke irta alá. Dr. Ward és dr. Annis, Miamiból, az AMA volt el­nöke, junius 17-én tv-program keretében fogják ismertetni a szervezet álláspontját. A hirdetésben arra kérik a közönséget, hogy véleményüket jut­tassák el képviselőikhez és Johnson elnökhöz. Ugylátszik, hogy az orvosszövetség vezetősége nem adja fel a harcot a Medicare ellen és további gyűlölet-hadjáratot tervez. U.S. sorkatonák a harcvonalban (Folytatás az első oldalról) gári kormányt, a Quat kabinetet s megint kezükbe vették a hatalmat. Ez már a 18-ik kormányválto­zás az első bérenckormány elnöke: Diem meggyil­koltatása óta. A nyilvánosan hangoztatott ürügy Quat kiebru- dalására az volt, hogy a politikai “állások” (értsd az amerikai támogatásból befolyó óriási pénzössze­gek felosztása) osztogatásában kedvezményben ré­szesítette a buddhista elemeket. A kormány elleni támadást a katolikus politikusok vezették. Bár a katolikusok száma Dél-Vietnamban alig egytizede a népességnek, befolyásuk aránytalanul nagy, mi­vel nagyrészük üzletember és állami alkalmazott. A Diem-család, mint tudjuk, katolikus volt. A tény az, hogy a rothadási folyamat, a politikai és kato­nai helyzet züllése Dél-Vietnamban olyan pontra jutott, amelyben a generálisok egy része nyilván közvetlenül akar markolni az amerikai dollárokba addig, amig markolni lehet, és az eddig “demokra­tikus” kirakatnak használt politikai örömfiukat egyszerűen kiebrudalták. Hogy ez a feltevés nagyon is reális, annak bizo­nyítására, mint ezt a múltban is gyakran tettük, az amerikai tőkésujságirodalom olyan jól értesült személyiségének, mint James Restonnak. a N. Y. Times washingtoni főmunkatársának megállapítá­sait használhatjuk. Lapja junius 11-i számában megjelent rovatában Reston többek között ezt irta: “A dél-vietnami hadsereg hatékonysága sokkal nagyobb csalódás vezetőink számára, mint azt a nyilvánosság előtt be merik ismerni. Vannak a Pentagonban felelős magasrangu tisztek, akik be­ismerik, hogy a helyzet ma már olyan súlyos, hogy még egy 300,000 főnyi amerikai hadsereg sem biz­tos, hogy megnyerné a háborút." Olvassunk tüzetesebben e sorok között. A mon­dat első fele az, hogy a nyilvánosság előtt nem me­rik beismerni a dél-vietnami hadsereg igazi álla­potát. Ez csak alátámasztja azt a megállapítást, amely az európai sajtóban megjelent, (a polgári sajtót értjük, nem a baloldalit) hogy a délvietnami hadsereg tutajdonkéopen már nincs akcióban, csak az úgynevezett “különleges alakulatok” (spe­cial troops) terrorkülönitmények. (Figyelemremél­tó ezzel kapcsolatban az. hogy a múlt heti nagyará­nyú gerillatámadás pontosan egy ilyen különít­mény kiképző tábora. Dongxoa-i ellen irányult.) A második megállapítás azt jelenti, hogy a John­son-kormány egyre mélyebbre süllyedve a.vietna­mi ingoványba, már kezdi előkészíteni a közvéle­ményt a vietnami háború minden eddiginél na­gyobb arányú kiszélesítésére. Egy 300.000 főnyi hadsereg partraszállitása és ellátása 5.000 mérföld­re az Egyesült Államok területétől, a koreaihoz ha­sonló háborút jelent, még a koreainál is sokkalta kedvezőtlenebb terepen és százszorta nagyobb ve­széllyel a világbéke számára. Persze lesznek olyanok is. akik számára ez dusás konjunktúrát fog jelenteni. Az amerikai munició- gvárosoknak és a — saigoni bordélyháztulajdono­sok, üzérek, spekulánsok számára. A délvietnami dögkeselyűk felkészülnek a halál várható aratására. Ez az ottani “kormányváltozás” igazi jelentősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom