Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-21 / 3. szám

Johnson 2 milliárd dolláros nukleáris rakétát javasol Johnson elnök, a jövő héten benyújtandó honvédelmi költ­ségvetést megelőzően, a kong­resszushoz küldött külön üze­netében bejelentette egy uj, nagyerejü nukleáris rakéta gyártásának terveit. A Posei­don elnevezésű irányított ra­kéta robbanó ereje és pontos­sága kétszer akkora, mint a tengeralattjárókban elhelye­zett legújabb Polaris rakétáké. Kidolgozása és gyártása 2 mil­liárd dollárba kerül. Az elnök az üzenetben ki­hangsúlyozta, hogy az uj ra­kéta pontossága, nagy ereje és különböző módú használ­hatósága “lehetővé teszi sok­kal szélesebb körű és nehe­zebben eltalálható célpontok elérését.” Minden kétséget ki­zárólag. a Poseidon löveget fő­képp abból a célból fejleszte­né ki a kormány, hogy a Szov­jetunió védelmi berendezését veszélyeztesse. A kormány szakértői szerint, a hatalmas erejű és halálos pontosságú rakéta pusztitó ha­tása kb. nyolcszorosa a jelen­legi Polaris A-3 rakétának. Ebből az alkalomból az elnök újból elismételte, amit már előzőleg többször megemlített. hogy “az Egyesült Államok jelenleg katonailag erősebb, mint bármikor ezelőtt béke­időben” és hogy “az ország katonai felszerelése erősebb, mint bármely ellenségünké, külön, vagy együttesen.” Az ENSZ-közgyülés elnöke a kompromisszumért A két és fél heti berekesztés után, az ENSZ újból összeült közgyűlésén Alex Quaison- Sackey elnök sürgette a tag­országokat, hogy önkéntes adománnyal járuljanak a UN megcsappant kincstárának ki- I segítéséhez. Ezt azért ajánlot- i ta, hogy a közgyűlés elkerül- i hesse a krizist abból kifolyó- 1 lag, hogy egyes államok kü- j j lönböző okokból megtagadták ! I a rájuk eső fizetéseket. De- j j cember elseje óta a közgyűlés j elkerülte a szavazásokat. Churchill, Anglia volt minisz­terelnöke, önkívületben fék szik londoni otthonában. Pár nappal ezelőtt agyszélhüdést kapott. Az orvosok nem sok reményt fűznek felgyógyulásá­hoz. LAPZÁRTAKOR szerzett érte­sülés szerint Sir Winston A Varsói Szerződés országai gyűléseinek Hétfőn, nagyfontosságu po­litikai kérdések megtárgyald sára, a lengyel fővárosba ér­keztek a Varsói Szerződés or­szágainak vezetői. MIBŐL VALÓSULJON MEG A “NAGYSZERŰ TÁRSADALOM” "Az elnök — feltételezzük — olyan helyzetben fogja találni magát, hogy kénytelen befolyást gya­korolni a kongresszusra, hogy ne vigye keresztül azokat a javaslatokat, melyek szerinte túl drágák, vagy túl 'liberálisak'." (U.S. News & World Report, jan. 18, 1965. 20. old.) Mig törvényhozóink azon szorgoskodnak, hogy a kong­resszusi bizottságokat megszervezzék és kulcs-poziciókba jus­sanak, elnökünk nyilatkozataiban a "Nagyszerű Társadalom" megvalósítását tárja az ország elé. Az egyszerű polgár kápraztaró tüneménynek látja mind­ezt s azon gondolkozik, megvalósulhat-e ez a rengeteg ígéret. Vagy talán már — gondolja magában — elértük a millenniu­mot? Az egészségügy, a Medicare, a közoktatás, a szegénység felszámolása — felsorolhatunk még néhány dolgot —, eze­ket megtalálhatjuk az elnök nyilatkozataiban. Van azonban a fenti tervekben egy kis szépséghiba: az elnök ritkán jelzi azt, hogy MIBŐL ÉS HOGYAN teremti elő az alapokat, mert ezekhez a grandiózus tervekhez PÉNZ is szükséges. Ezt persze a kormány csak úgy tudja előteremteni, hogy ^ Levágja a költségvetést, de megtartja a jelenlegi adó­kat, ami felszabadítana bizonyos összegeket erre a célra. ^ Újabb adókat vet ki a népre. ^ Kölcsönöket vesz fei. ) Több pénzt nyomtat. E két utóbbi megoldás inflációt jelent, amelynek káros hatása lenne az ország gazdaságára. A Medicare érdekében az elnök a Social Security adózta­tás felemelésével, újabb adóztatást róna ki mind a munkás­ságra, mind a munkáltatókra. (Ne értsék félre, ennek dacára mi továbbra is támogatjuk a Medicare megvalósítását, még ilyen formában is.) Ami a költségek leszállítását illeti, az elnök egyik kije­lentésében azt mondta, hogy a külföldi segélyt redukálni kell,; de ugyanabban a kijelentésében azt is Ígéri, hogy több pénzt akar kiutalni a "nem-katonai űrhajózási" kutatásokra. Ha az elnök igazán békés politikát akarna folytatni, akkor azt kellene mondania: ime, az évi 50 milliárd dollár hadi­költségekre szánt felszabadult összegből ennyit, meg annyit a "Nagyszerű Társadalom" megvalósítására lehet fordítani. Ha azt látnánk, hogy Johnson elnök felszámolja a dél- etnami niszkos háborút, akkor mondhatnánk: ime itt van *i 80 millió dollár, amellyel a nagy tervből ezt, vagy amazt *het finanszírozni. Az elnök terveinek tanulmányozásakor 'ytonosan az a kérdés merül fei, MIBŐL és MIKOR kerül elő anyagi alap a Nagyszerű Társadalom megalapozásához? Kizárt dolog, hogy a népet még súlyosabban megadóztas­sák. Erre még gondolni sem lehet. Az adók már ma is olyan súlyosak, hogy minden újabb adó csak hátráltatná a tervek meqvalósulását. Már most sem rózsás az ország gazdasági helyzete. Az elmúlt évben a kormánynak adóleszállitáshoz kel­lett folyamodnia, hogy valamennyire kikerüljük a krizist. A jelenlegi gazdasági kilátások olyanok, hogy a kormány kény­szerítve lesz, esetleg még ebben az évben, hogy a különböző adókat hat milliárd dollárral redukálja. Két megoldás van. Egyik az, hogy az óriási profitokat, me­lyeket a monopóliumok összeharácsolnak, úgy adóztassák meg, hogy az adók ne háruljanak a tömegekre. Nem valószínű, hogy kormányunk ezt megtenné. A másik megoldás, hogy szüntes­sük meg a fegyverkezést, — hiszen állig vagyunk felfegyver­kezve — s fordítsuk a felszabadult összegeket a Nagyszerű Társadalom megvalósítására. Azért vesszük komolyan a U.S. News & World Report fentidézett megjegyzését, mert mindeddig az elnök semmi hajlandóságot sem mutatott arra, hogy még egy olyan "kis" összeget is, mint amit a "kis, piszkos háboru"-ra költünk, a nép jólétére, nem pedig népirtásra igyekezne fordítani. WASHINGTONI SZAKSZERVEZETI ÉRTEKEZLET 35 órás munkahetet és $2 minimum bért követel az AFL-CIO 800 szakszervezeti vezető gvülésezett a múlt héten Wash ington, D. C.-ben. A gyűlést az AFL-CIO országos vezetősége hivta egybe, hogy a munkás- mozgalom érdekét szolgáló törvényjavaslatokat dolgozzon ki. George Meany, a szervezet elnöke nyitotta meg a konfe­renciát. Beszédében kihangsú­lyozta, hogy elérkezett az ide­je, hogy a kongresszus a tör­vényben megszabott munka­időt 40 óráról 35-re szállítsa le és felemelje a jelen $1.25 minimum bért 2 dollárra. “A $1.25-ös minimum béri nem egyéb, mint törvénybe ik­tatott nyomor,” mondta Mea­ny. “Ez a gazdag ország meg­engedheti, hogy mindenki, aki a társadalom által megköve­telt hasznos munkát folytat, legalább két dollár órabért kapjon.” Hubert Humphrey is beszélt A Mayflower Hotelben meg­tartott országos konferencián a megválasztott alelnök, Hu­bert Humphrey is beszédet tartott. Azt állította, hogy a szervezett munkások és a kor­mány törvényhozási célja “majdnem” azonos. Megígérte, hogy a “Medi- care”-t biztositó törvény beik­tatásra kerül, mielőtt “a fák virágzani fognak.” A delegátusok, akik az or­szág minden részéből jöttek Washingtonba, meglátogatták a képviselőiket és szenátorai­kat, kérve őket, hogy az álta­luk kidolgozott törvényjavas­latokat támogassák és iktassák törvénybe. Adam Clayton Powell, New York képviselője, a kongresz- szus munkaügyi bizottságának elnöke, szintén beszédet tar­tott a delegátusoknak és arra serkentette a szakszervezeti vezetőket, hogy vessenek vé­get a néger fiatalok ellen ed­dig eszközölt diszkrimináció­nak. MEGINDULT A LAPKAMPANY! Az országos lapkonferencia tízezer dolláros kampányt fogadott el. Kaliforniától New Yorkig a lapbizottságok munkába álltai és ké­rik az olvasótábor támogatását Megváltozik Törökország politikája Az ankarai kormány beje­lentését, hogy nem vesz részt a sokoldalú NATO-atomhad- erőben, a világsajtó a legfon­tosabb politikai események egyikének értékelte, s mint Levél érkezett Kaliforniából, amelyet intelemnek is vehe­tünk. A le nem irt sorok ezt kiáltják: Mit csináltok ti ott a központban? Miért nem indít­játok már el a kampányt? Hi­szen mindenki tudja, hogy ilyenkor- lapunknak szüksége van pénzre! Mire vártok? De beszéljen a levél: Elsinorei és perrisi olva­sóink január 10-én újból összejöttek, hogy megünne­peljék Bustya mama immár 85. születésnapját. Ezek a születésnapi ünnepélyek va­lóságos tradícióvá váltak ná­lunk, mert ezen a napon szoktuk megkezdeni a lap­kampányt. Paczier, Nánássy, Bikfal- vy és mások szép beszéde­ket mondtak, mig végül Schubert barátunk verse következett, melyben úgy emlékezett meg az ünnepelt- ről, mint a napról, amely mindent és mindenkit mele- git, még ha nem is tetszik valakinek; akinek jó szive kiterjed mindenkire és ott segít, ott tesz jót, ahol arra szükség van, immár 65 éve, mert ő résztvett még a ko­rai (1900) nagy tüntetése­ken és soha meg nem tor­pant. (Folytatás a 16-ik oldalon) Vol. XIV. No. 3. Thursday, January 21, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 rámutatott: e lépésnek nem­csak “pszichológiai”, hanem gyakorlati hatása is jelenté­keny lehet. De a bejelentéssel e?y időben a török sajtóban Ciprusra vonatkozóan is olyan írások látnak napvilágot, ame­lyek arra engednek következ­tetni, hogy módosulóban van a Ciprussal kapcsolatos török álláspont is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom