Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-20 / 20. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 20, 1965 || SZÉLJEGYZETEK | Április 22-én Rockefeller newyorki kormányzó két magasrangu állami tisztviselőt küldött a Távol-Keletre, hogy öt heti látogatásuk folyamán igyekezzenek New York állam exportját növelni. A kormányzó helyzete nem könnyű. Nem elég, hogy állandóan versenyben állunk Nyugat-Euró- pával és a Népi Köztársaságokkal (hogy Japánról ne is beszéljünk!), de még Kaliforniával is versenyeznie kell, amely állam nemrégen népesség dolgában New York állam elé tolódott, most pedig még az export terén is lepipálta az “Empire” államot. A Kereskedelmi Minisztérium ugyanis jelentette, hogy országunk kivitele ipari cikkekben 18.2 billió dollárt tett ki, amelyből Kalifornia 1.52 billióval vette ki a részét, New York 1.44 billiójával szemben. De még ez sem minden. Rockefeller államának a gondjait az a körülmény is szaporitja, hogy az ország legnépesebb városának egyre több üzlet fordít hátat, minek következtében az utolsó 5 év alatt 75 ezer gyári munkás veszítette el a munkáját. Rockefeller “vigécei” Japán, Hong-Kong, a Fü- löp-szigetek, Ausztrália, India, Malaysia és Pakisztán megdolgozására kaptak megbízást. Ha az eredmény nem lesz kielégítő, akkor a kormányzó magára vessen, amiért két tisztviselőjét nem utasította Kina, a Szovjet és a többi Népi Köztársaság meglátogatására is. amelyeknek népei és kormányai minden szövetségesünkkel élénk kereskedelmet folytatnak. Amerikával viszont keveset és — nem az ő hibájukból. « • • DeGaulle állandóan hangoztatja — a legutóbb április 6-án —, hogy a világ békéje veszélyben van es Franciaországra nagy szerep vár abban a drámában, amelyben a Béke és a Háború kérdése fog eldőlni. Ugyanazon a napon Shumichi Matsumoto, Eisaku Sato japán miniszterelnök külön követe, a vietnami helyzet felbecsülése után jelentette, hogy alaptalan az a washingtoni nézet, hogy a Vietkong főként kommunista mozgalom. Véleménye szerint téves az az amerikai felfogás, hogy ezt a forradalmat fegyverrel le lehet verni. így vélekednek az úgynevezett "szabad világban" a mi szövetségeseink, akiket nem lehet kéz- legyintéssel és azzal a megjegyzéssel elintézni, hogy — "kommunisták." • • • Az utóbbi időben, főként 23-ik János pápa halála előtt, megnyugtató volt a legfelsőbb helyről hangoztatott megállapítás, hogy valótlan az antiszemitizmus egyik fő kifogása, amely szerint Jézust a zsidók ölték meg. Annál meglepőbb és megdöbbentőbb volt, hogy a Vatikán újságjának, a L’Osservatore Romano- mak jelentése szerint, Pál pápa egy mise alkalmával (János viii 45—49 idézete alapján) azt mondotta, hogy a zsidók “nemhogy elfogadták Jézust, mint Messiást, hanem harcoltak ellene, rágalmazták, megsértették őt és a végén megölték.” A jelentés széleskörű tiltakozást váltott ki úgy Rómában, mint a világ más részeiben, amit bizonyos magyarázkodás követett. De száz évi “magyarázkodás” sem tudja ellensúlyozni azt a kárt, amit Pál pápa félperces idézete okozott a részrehajlók, az elfogultak és a megtévesztettek milliói között. • • • London keleti részében decemberben napfényre kerültek az 1481-ben elhunyt Lady Anne Mowbray hercegkisasszony földi maradványai. Ez a yorki hercegkisasszony 1478-ban, öt éves korában, a négy éves Richard yorki herceg "felesége" lett. A "férjét" két évvel később, 1483-ban a Tower of London kazamatáiban ölték meg. Mindez ma már igazán nem fontos és nem is lenne érdekes, ha nem merült volna fel az a kérdés, hogy a hercegkisasszony maradványainak újból való elföldelése az anglikán, avagy a katolikus egyház szertartásai szerint történjék-e meg? Az a kérdés, hogy az egykori apáca kolostor területén megbolygatott temető többi halottjának földi maradványaitól miként szabaduljanak meg, fel sem merült. Hja! a többiek nem voltak hercegkisasszonyok! • • • A pesti Ludas Matyi az “Élet és Irodalom” egyik cikkéből idézte: “A juh azonban — főképp a zsíros faru és zsíros farkú — kiválóan bírja itt a legszárazabb időszakot is: szinte korlátlanul szaporítható. Csak ember kell hozzá...” A szatirikus hetilap az idézet címében ártatlanul kérdezte: “Uj módszer?” Dubinsky: A Pentagon szószólója (Folytatás az első oldalról) nyoló, a hatalomtól és jómódtól megittasodott a szocializmus iránti gyűlölettől elvakult demagóg kirohanásának. Hiszen még a Pentagon vagy a külügyminisztérium legvadabb propagandistái sem merték nyíltan hangoztatni, hogy a dominikai eseményeket "Moszkva" szervezte, "csak azért, hogy a kikényszeritett katonai intervenció révén gyengítsék Amerika tekintélyét." "Sem a vietnami terrorista gerillaháboru, sem a gyilkos dominikai viszály nincs oly messzire Amerikától, mint amennyire sokan gondolják," mondta Dubinsky. Ez igaz. Ezt például nagyon jól tudja Mississippi, Alabama és sok más déli, sőt északi amerikai állam népe. DE DUBINSKY NEM AZ ITT FENYEGETŐ VESZÉLY ELLEN HÍVJA HARC RA AZ AMERIKAI NÉPET, HANEM VIETNAM ÉS A DOMINIKAI NÉPEK SZABADSAGHARCA VÉR- BEFOJTÁSÁRA. Pedig azok a népek addig, amig amerikai katonák partra nem szálltak ott, egyetlen amerikai hajaszálát sem görbítették meg! Dubinsky eme újabb szégyenletes imperialista ügynökösködését nem lehet másnak tekinteni, mint újabb bizonyítékát annak, hogy az amerikai szakszervezetek többségének vezetősége kiszolgáltatta magát, szervezeteiket az amerikai ipari, katonai komplexum céljainak, megbecstelenitve és meghamisítva ezáltal a munkásmozgalom legszentebb célkitűzéseit. Amerika népének ezekben az időkben volna és van legnagyobb szüksége őszinte, becsületes vezetésre, a sajtó és rádió, televízió irtózatos hatalmával rendelkező tőkés háborús uszítás ellensúlyozására. Dubinsky és a hozzá hasonló szakszervezeti vezetők kiszolgáltatták szervezeteik nevét és tekintélyét a Kínával és talán az egész szocialista világgal háborús végleszámolásra készülő elemeknek. Megbélyegezve és megátkozva állnak és álljanak ők a történelem, az utókor itélőszéke előtt. HELYETTÜK AZ ÉRTELMISÉGI OSZTÁLY ÉS BIZONYOS MÉRTÉKBEN A VALLÁSOS SZERVEZETEK, EGYHÁZAK VEZETŐI TÖLTIK BE AZT A SZEREPET, AMELYET ELSŐSORBAN A MUNKÁSSZERVEZETEKNEK ÉS AZOK VEZETŐINEK KELLETT VOLNA BETÖLTENIÖK. Talán elérkezett az ideje annak, hogy az amerikai szakszervezetek tagsága éppúgy kihívja saját áruló vezetőségét nyílt vitára, miként az amerikai nép legjobb érdekeit legméltóbban képviselő egyetemi tanári kar, egyetemi fiatalság kihívta és nyílt vitára kényszeritette az ipari, katonai komplexum kongresszusi és kormányzati képviselőit. FIGYELŐ Kína második atomrobbantása A Hsinhua hírügynökség- jelentette, hogy a Kínai Népköztársaság második atom próba-robbantást végzett múlt pénteken. Az első atompróba Kínában 7 hónappal ezelőtt történt. A nyugati világ meglepetésére a kínai szakértők az első atombombát dúsított urániumból állították elő a köny- nyebben gyártható plutónium helyett, ami nagy technikai hozzáértésre vall. A második próbarobbantás körül a hírek ellentmondók, az egyik hir ugv állítja, hogy repülőgépről dobták le az atombombát, egy másik hir szerint távrakétával irányították a lövedéket. Meany és a professzorok George Meany, az AFL-CIO országos elnöke a Utility Workers Union New Yorkban tartott konvencióján beszédet tartott, melyben élesen elitélte azokat a professzorokat, akik kritizálni merték a Johnson-adminisztráció vietnami és dominikai politikáját. “A legbiztosabb ut, amely a harmadik világháborúhoz vezet az, hogy ha támogatjuk és engedményeket adunk a diktátoroknak,” mondotta Meany többek között. És ebben igaza van. Éppen ezért ahelyett, hogy a kritizáló profesz- szorokra förmedne, őket kellene földicsérnie, mert a kritizáló professzorok éppen azért ellenzik a Johnson-adminisztráció politikáját, mert a washingtoni kormány ipinden esetben, minden országban a népellenes diktátorok mellett sorakozik fel. ***+****♦+*¥+¥******#•+■¥■***•¥■**♦**+**+**** Lidicének, a német fasiszták vérengzéséről hires csehszlovákiai községnek polgármestere. Maria Ja- rosova asszony a fasiszták feletti győzelem 20. évfordulója alkalmából Coventrynek, a sokat szenvedett angol városnak meghívására Angliába utazott; ő nyitja meg a koncentrációs táborokról rendezett kiállítást. Az arab államok megszakítják diplomáciai kapcsolataikat Bonnal Bonnban csütörtökön május 13. délután hiv& talosan bejelentették, hogy az NSZK és Izrael ma jus 12-én felvette egymással a diplomáciai kap csőlátókat. Az erről kiadott kormánynyilatkozat hangoztatja: a diplomáciai kapcsolatok felvétele nem irányul az arab országok ellen és nem sért"' az arab érdekeket. Az NSZK a jövőben nem szállít fegyvereket Izraelnek, ehelyett “jxügári te. mészetü gazdasági szolgáltatással” kárpótolta Izraelt. A diplomáciai kapcsolatok felvételét levélvált kísérte Erhard kancellár és Eskol izraeli minise terelnök között. Erhard kancellár levelében a többi között kilátásba helyezte, hogy a köze jövőben megbeszéléseket kezdenek az Izraelnek nyújtandó gazdasági segélyről. Eskol válaszában hangoztatta: “Kormányaink a döntést vih politikai légkörben hozták.” Erhard levelet intézett továbbá az arab kor mányfőkhöz is és azt a reményét fejezte ki, hogy az arab országok nem fognak ellenrendszabályokat hozni az NSZK-val szemben. Alig egy negyedórával azután, hogy Kairóba? megkapták Bonn közlését a nyugatnémet—izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételéről, Müller nyugatnémet ügyvivőt a külügyminisztériumba kérették. Ott a minisztérium protokollfőnöke fogadta és hivatalosan tájékoztatta az NSZK és az EAK diplomáciai kapcsolatának megszakitásáról. A nyugatnémet ügyvivőnek átnyújtott nyilatkozat utal az arab államfők 1964 januári és 1964 szeptemberi értekezletén elfogadott határozatokra. A nyilatkozat hangsúlyozza: az EAK minden erőfeszítést megtett, hogy az NSZK kormányának megmagyarázza, milyen káros az arab—nyugatnémet kapcsolatokra az, ha az NSZK olyan politikát folytat, amely' Izrael agresszív terveit szolgálja. Azóta sorozatosan szűnnek meg a diplomáciai kapcsolatok az arab és NSZK államok között. Eddig Jordánia, Sziria, Kuwait, Libanon és a jemeni minisztertanács jelentette, hogy megszakítja a kapcsolatokat. Legyen vége a háborúnak Vielnamban és Dominikában Az Amerikai Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben elitéli mind a vietnami, mind a dominikai beavatkozást; figyelmeztet az ebből eredő veszélyre és felhivja az amerikai népet, hogy minden igyekezetével küzdjön a béke helyreállításáért és fejezze ki tiltakozását a háború ellen. A nyilatkozat többek között kijelenti: “A Vietnamban és Dominikai Köztársaságban folyó háború megszüntetése az amerikai nép érdekeit szolgálja. Elősegíti a béke és a demokrácia megvalósulását, ha ezen országoknak népei szabadon, maguk választhatják meg kormányaikat, az amerikai fegyverek által hatalmon tartott kormányok helyett. . . “A Dominikai Köztársaság, valamint Észak és Dél-Vietnam népei ugyanazt akarják, mint mi és mint a világ dolgozói mindenütt. Országunk ma megszenvedi jelenlegi politikáját. Hazánk és minden ország jövőjét csak a béke biztosíthatja. A béke és a hazafiasság egymástól elválaszthatatlanok. Az emberiség és saját jólétünk érdekében sürgetjük honfitársainkat, a dolgozókat, hogy adják tudtára Johnson elnöknek: KÖVETELJÜK A FELTÉTELEK NÉLKÜLI BÉKÉT! CSAPATAINK AZONNAL VONULJANAK KI VIETNAMBÓL ÉS A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁGBÓL !” ■»WWWWWWWVWWWWWHWWWWW» 24, kókuszdiót és más mezőgazdasági terméket feldolgozó üzemet államosítottak Tanzániában. Dar es Salaam környékén az állam nagyobb földterületeket is kisajátított, építkezés céljaira. ^ A/wem kai w-Jjfczqrtfczr* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York. N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. t
