Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-13 / 19. szám

J2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 13, 1965 ANYAGTORLÓDÁS MIATT a "Két évtized" c. cikksorozat e héten elmarad. Jövő héten újra foly­tatjuk. — Szerk. Fokozódnak a háboruellenes tüntetések (Folytatás az első oldalról) a vietnami kérdés békés megoldására.” Május 13- és 14-én a “Universities Committee ©n the Problems of War and Peace” védnöksége alatt, kb. 250 professzor, mint “fakultási ügyvivő” megy Washingtonba tárgyalni a képviselőkkel. Május 15-én a washingtoni National Cathedral-ból kiinduló országos “teach-in”-t rendeznek, vagyis az egyetemeken egész éjjel tartó felvilágositó sze­mináriumokat a vetnami háború kérdéseiről. Má­jus 21-én a University of California, a vietnami há­ború elleni tiltakozásul monstre-gyülést tervez. Április 28-án 4,540 aláírással ellátott nyilatkoza­tot nyújtottak át a Fehér Ház egyik magasrangu hivatalnokának, amelyben az aláírók megtagad­ták a katonai szolgálatot Vietnamban és minden­nemű közreműködést a háború keresztülvitelé­ben. A. J. Musté és más békecsoportok vezetői megbeszélést folytattak a Fehér Ház képviselőjé­vel. Utána Musté kijelentette az újságíróknak: “Az összejövetelből kifolyólag aggasztó benyomásunk van a kormány álláspontja és az amerikai külpo­litika menete felől.” Az egyetemek nyíltan szembeszállnak Az ország egyetemein földindulásszerűén elter­jedtek a háboruellenes megnyilvánulások. Úgy az egyetemi hallgatók, mint az egyetemi fakultások tagjai tiltakozó tüntetésekben, felvonulásokban, kiadványokban és szervezkedésben, egyre foko­zottabban -juttatják kifejezésre ellenállásukat a kormány vietnami háborús politikájával szemben. Már olyan méreteket öltött ez az egyetemi tilta­kozás, hogy a kormány jónak látta háromtagú “felvilágositó” csoport kiküldését az egyetemekre, avval a feladattal, hogy terjesszék az “igazságot“ a “tévelygő” egyetemi világban. A State Department háromtagú szakértő-bizott­ságának kőrútján jelen volt Donald Janson, a N. Y. Times riportere, aki több napon át tett je­lentést a kőrútról a hírlap hasábjain. Ezeknek ki­vonatait alább közöljük: A háromtagú bizottság azonnal kereszttűzbe ke­rült. A középnyugati egyetemeken megindított egyhetes kőrútjukban az első állomás a University of Iowa volt. Abbeli szándékuk, hogy az egyetemi fakultás 60 tagjának megmagyarázzák a kormány politikáját, teljes kudarcba fűlt. A tanárok részé­ről a legtöbb hozzájuk intézett kérdés ellenséges volt és a heves vita mindkét részről hangos kitöré­sekre vezetett. Egyik alkalommal a State Dept. csoportjának vezetője, Thomas F. Conlon, többször rákiáltott Christopher Lasch történelem profesz- szorra, hogy üljön le. A gyűlés hangos felzúdulás­sal és tiltakozással végződött, mert a bizottságot nem érdekelte, hogy a tanári karnak, vagy a kö­zönségnek mi a véleménye. A felháborodott megjegyzések a terem minden sarkából özönlöttek feléjük: “Ostobaság részükről, hogy ilyen hosszú utat megtesznek, csak hogy saját hangjukat hallhas­sák.” “Többet tanulhatnak tőlünk, mint mi őtőlük.” “Jó lenne, ha előbb minket hallgatnának meg, mielőtt bennünket meggyőzni igyekeznek.” “Ezt már számtalanszor hallottuk.” Az egyik tanár megjegyezte: “Nem őszinték ve< lünk szemben. Miért próbálják beadni nekünk azt a maszlagot, hogy demokratikus kormányt támo­gatunk, amikor jól tudjuk, hogy azt a kormányt mi állítottuk fel.” Az iowai egyetemen a professzorok a diákokhoz csatlakoztak a piketelésben és kérvényeket köröz­tek aláírás szerzésre. A kérdések között a leggyakoribb az volt, hogy vajon a kormányt valóban érdekli-e a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának garantálása. “Valóban a nép támogatja a dél-vietnami kor­mányt?”, kérdezte George Forell vallás-professzor. Mr. Conlon azt felelte, hogy nehéz a népnek a kormányt támogatni nappal, amikor éjjel a kom­munistáktól kell tartania. “Miért nem tartanak választásokat az 1954-es Genfi Egyezmény értel­mében?”, kérdezte valaki. Másnap a három szakértő, akik mind szolgáltak Vietnamban, a Des Moines, Iowa-i Drake Egyete­men tett látogatást. Itt is tiltakozó piketelést akar­tak fogadtatásukra megszervezni, de elálltak ettől a tervtől, amikor a kormány kiküldöttei beleegyez­tek abba, hogy kölcsönös vita legyen. Senki sem győzött a vitában, de a 400 jelenlévő diákból a legviharosabb tapsot a tanári kar egyik tagjának az a felhívása váltotta ki, hogy teremtse­nek békét Vietnamban még akkor is, ha a vietna­miak a kommunista Vietcong alatt akarják azt él­vezni. Más professzorok kifejtették, hogy a viet­nami nép békét akar. “Ez a mi háborúnk, nem az ő háborújuk”, mondották. A sokmillió / dollárt, amit a háború kiterjesztésére költöttünk Dél-Viet- nam, sőt Észak-Vietnam segítésére kellene fordí­tani. A diákok fényképeket osztottak szét, amelyek azt ábrázolják, hogy a dél-vietnami erők hogyan kínozzák a foglyokat. “Hát igaz-ez?”, kérdezte va­laki. Az egyik szakértő azt válaszolta, hogy nem tagadja a fényképek valódiságát. “Nem akarom magunkat fehér lovon ülő jótevőknek feltüntetni”, mondotta, “de mi mindig elitéljük a kínzást. A kommunisták többet kínoznak.” A Madison, Wisconsin-i egyetemen a szakértők valódi csapdába kerültek. Az első összejövetelt barátságos fogadtatásképpen egy csoport diák ter­vezte, akik támogatták a kormány politikáját. A kis helyiségben megtartott ismerkedés alig kezdő­dött meg, amikor a “Student Committee to End the War in Vietnam” tagjai kerültek előtérbe. Thomas F. Conlon, a State Dept, küldöttség veze- lője, kezében egy pohár jeges teával nézett a rá­zúduló támadással szembe. “Tud bizonyítékokat felhozni, hogy kik a Viet­cong tagjai?”, kérdezte valaki. Mr. Conlon megne­vezett egy “kommunistát” és folytatni akarta elő­adását. “Kommunista, vagy baloldali?”, kérdezték. “Úgy ismerik, mint titkos kommunistát”, vála­szolta Conlon. Erre kitört a nevetés. “Nem igaz, hogy a délkelet-ázsiai nép többsége elitéli az amerikai politikát?”, kérdezte egy diák. “Az ázsiaiak többsége nem politizál”, válaszolta Conlon. y‘. “Akkor miért tüntetnek az utcákon?” “Csak nagyon kevesen tüntetnek.” “Bárhol felüti fejét a kommunizmus, mindenütt ellene megyünk?” “Mi hajlandók vagyunk bárkivel, bármikor, bár­hol feltételek nélkül tárgyalni.” “Ez a Vietcongra is vonatkozik?” “Kérték ők a tárgyalásokat?” “Én tettem fel előbb a kérdést.” “Én feltettem egy másikat”, igy Conlon. A szakértőket a valódi adatokkal számtalan esetben sarokba szorították és a kitérő felelet he­lyett igyekeztek őket válaszra kényszeríteni. A nagy előadóteremben másnap hasonló mederben folyt a vita. A diákok között sokan fekete karsza­laggal jelentek meg, tiltakozásul a vietnami öldök­lés ellen. Keller Róza Sajnálattal tudatjuk, hogy lapunk hűséges olvasója és támogatója, Keller Róza newyorki olvasónk, Plain- view, N. Y.-ban április 20-án elhunyt. Keller munkástársnő állandó fenntartó gárdistája volt sajtónknak és amig egészsége megengedte, ré«t- vett piknikjeinken, a newyorki munkásság által ren­dezett összejöveteleken és sokan ismerték, szerették, öntudatos, odaadó munkástársnő volt, aki hiányozni fog körünkből. Gyászolja testvére, Mrs. Dean, fia és annak családja. Keller Róza emlékét mindig megőrizzük. IN MEMÓRIÁM Hemm Julia, 1955 május 5, Florida. Schulte Mary, 1964 május 6, Chicago, 111. Fodor Lajos, 1964 május, Bark River, Mich. Dancza József, 1963 május 7, Detroit, Mich. Tóth Lajos, 1953 május 6, Pontiac, Mich. Balia Lydia, 1959 május 7, Michigan. Black Gyula, 1954 május 8, Miami, Fla. Waldman Dániel, 1960 május 9, Bridgeport, Conn. Horváth Viktor, 1960 május 9, PhiUipsburg, N. J. Verba János, 1963 május 8, Paterson, N. J. Adelhoffer Rose, 1957 május 10, Los Angeles, Cal. Weisz Józsefné, 1951 május 10, Long Island City. Kmetz János, 1960 május 10, Pittsburgh, Pa. Blahm Erzsébet, 1963 május 12, Elsinore, Cal. Németh József, 1963 május 13, Elsinore, Cal. Greenfield Lajos, 1964 május 8, Bronx, N. Y. Balia John, 1962 május 9, Illinois. Id. Nagy Andrásné, 1953 május 13, Gary, Ind. Kovács Mary, 1955 május 14, Detroit, Mich. Kecskeméti Mihály, 1957 május 16, Cleveland, O. Németh Gáspárné, 1961 május 14, Chicago, 111. Sipos István, 1961 május 15, Meadville, Pa. Szalay József, 1955 május 16, Bethlehem, Pa. RWWVWWWWWMWWWWWMWWWVWW MESSMER francia hadügyminiszter befejezte bonni tárgyalásait. A megbeszéléseken elsősorban közös fegyvergyártási tervekről volt szó. Részvétnyilatkozat őszinte részvétünket küldjük Mrs. Holtynak, szere­tett férje, drága jó barátunk, Holty Antal halála al­kalmából. Egészséget és kitartást kívánunk Mrs. Hol­tynak, akinek fájdalmában mi is osztozunk. Kocsis Lajos és neje, Hollywood, Fia. Jack Stachel születésnapja Május 23-án, vasárnap műsoros összejövetel lesz Jack Stachel 65. születésnapja tiszteletére a Hotel Woodstockban, 127 W. 43rd Street, New York, N. Y. A régi munkásmozgalmi harcost, a Worker hetilap írógárdájának egyik kiváló tagját, akit 1949-ben az igazságtalan Smith Act alapján 5 éves börtönbünte­tésre Ítélték, felköszönti James Jackson, a Worker szerkesztője, Leon Tolopke, az Ukranian News, Roy Mizara, a Laisve nevű litván lap és Paul Novick, a Morning Freiheit szerkesztője. A fogadó bizottság élén Alexander Trachtenberg áll, veterán marxista és könyvkiadó. Szórakoztató program is lesz. Részvételi clij $2.50. Jegyek kaphatók a Jefferson Bookstore-ban, 100 E. 16th St., N.Y.C. és a Magyar Szónál. Kulturdélután a spanyol nyelvű lap támogatására Május 16-án, vasárnap délután 2.30 kezdettel nagy­szabású kulturdélután lesz a Fraternal Clubhouse- ban, 110 West 48th Street, New York a La Nueva Voz, haladó szellemű spanyol nyelvű lap támogatására. Kitűnő zenei program, táncok, dalok előadása mellett az összejövetel egyben tiltakozás lesz a dominikai népi küzdelem elfojtására folytatott beavatkozás el­len. Felix Ojeda, aXa Nueva Voz szerkesztője spanyo­lul beszél, J. Colón, portorikói újságíró és iró angol nyelven fogja dokumentálni a dominikai nép elnyo­másának hiteles történelmét. A dominikai nép egyik kiváló képviselője is beszélni fog a legújabb fejlemé­nyekről. Fontos, hogy a békeszerető és demokratikusan gon­dolkodó newyorkiak támogassák ezt az összejövetelt. Belépődíj csak egy dollár. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELÖLEI LJjabb kitűnő balett-műsor a Cameo Filmszínházban Immár negyedik hete játsszák a Cameo Filmszín­házban (8th Ave. és 44th St., New York) a “Plisets­kaya Dances” c. gyönyörű balett-filmet. Ezt követően Artkino Pictures egy másik rendkívüli balett-progra­mot mutat be, egy 80 perces dokumentáris filmet “The Great Stars of Ballet and Dance” cimen. Ebben a filmben láthatjuk majd a mult és jelen nagy orosz művészeit, mint Galina Ulanova, Olga Le- pesinskaya, Maya Plisetkaya, Vachtang Chabukiani, Konstantin Sergeyev, a Moiseyev táncosok, a Malyi Leningrád Ballel; társulat és mások. A balett-imádók részére különleges értékkel bir Saint Saens “Haldokló hattyú” c. müvének előadása az akkor még 23 éves Galina Ulanova által, valamint a Taras Bulba c. hires balett az akkor még fiatal Chabukiani által. Figyeljék a Cameo hirdetéseit ennek a rendkívüli filmnek a bemutatásáról. • • • “Bon voyage” összejövetel A newyorki Polonia Klubban (189 Second Avenue) május 15-én, szombaton este bucsuest lesz Mrs. Bes­sie Mlecz, Mr. és Mrs. C. Nowacki tiszteletére, akik lengyelországi látogatásra mennek. Mindenkit szíve­sen látnak. (t/VMWin/WUWWWWWWWAWWMWWWWWWWWI ATOMTÁMASZPONOT épit Anglia és a US az Indiától délre fekvő Diego Garcia szigeten. Az angol gyarmati területen épülő haditámaszpont fontos láncszem lesz az amerikai haditámaszpont­láncolatban. .i*j • • • A HEGYESHALMI vámőrség tetten érte Kari Brukkmoser és Kari Wög bécsi lakosokat, oszt­rák állampolgárokat, akik személygépkocsijukban 100 esőkabátot, 88 nylonkendőt akartak Magyar- országra csempészni. A rendőrség az ügyben meg­indította az eljárást, a csempészárut lefogta és mindkét osztrák állampolgárt kiutasította az or­szágból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom