Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-13 / 19. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 13, 1965 * ' ( .ff Mt tökKMK ÓhAzAbAN Tizenhárom bsfyárcsárdál gondoz a műemlékek felügyelősége A múlt romantikáját őrzi az a tizenhárom csár­da, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség szerte az országban gondoz és védelmez. A “mű­emlék-csárdák” közül a leghíresebb, a leglátoga­tottabb a Héviz melletti Reziben lévő Gyöngyösi­csárda, a legendás Savanyu Jóska egykori tanyája. Napjainkban a régi kemence és kármentő környe­zetében egyik késői leszármazottja méri a bort. Nagy látogatottságnak örvend a nagykunsági Kar­cag elmúlt években restaurált “Morgó”-ja és a Balaton-parti Szántód révcsárdája is. A Veszprém megyei Nemesvámos régi csárdája az idén kerül helyreállitásra. óhazai jelentés a husvét kettős ünnepéről Pirosbetüs a naptáron április 18—19. Kétnapos ünnep volt Magyarországon. Nagyszombaton az or­szág valamennyi katolikus templomától — a ha­gyományoknak megfelelően — népes húsvéti kör­menet indult, amelyben a hívők nagy sokasága vett részt. Vasárnap és hétfőn pedig az ünnepi pompázó templomokban húsvéti nagymisét, isten­tiszteletet tartottak. Husvétkor gazdag program várta a szórakozni, ünnepelni vágyókat. Budapesten a színházak mű­során a két napon 24 színdarab szerepelt', 12 ope­rát, operettet és 2 balettet adtak elő. Bemutattak 8 gyermek- és 3 tánczene-produkciót, 22 kabaré-, varieté- és cirkuszelőadást. A legidősebb szerző Aiszkhülosz, i.sz.e. 525-ben született, a legifjabb a magyar Müller Péter, 27 éves. A külföldiek ezrei Nagy volt a vendégjárás is. A tengerentúlról 900 honfitársunk töltötte nálunk az ünnepeket. A szomszédos Ausztriából — utazási irodák szer­vezésében — 1,850 kiránduló érkezett 55 autó­busszal. Ám sokezerre tehető azoknak az osztrák vendégeknek a száma, akik autón, s vonaton érkez­tek Magyarországra, hogy megnézzék a hagyomá­nyos húsvéti labdarugótorna második fordulóját, a Honvéd—Rapid és az Újpesti Dózsa—Austria találkozót. A tornát egyébként a Honvéd nyerte. Nyugat-Németországból is számos csoport érkezett, s a magyar főváros majd minden szállodájába, ét­termébe jutott a finn, a skandináv és az amerikai vendégekből is. A húsvéti ünnepeket Magyarországon töltő kül­földieknek a hires Budapest táncegyüttes számos előadáson mutatta be a nevezetes magyar tánco­kat. Az IBUSZ országnéző túrákat szervezett; a budapesti Hungária kávéházban pedig 475 ameri­kai, francia, nyugatnémet, olasz és osztrák turis­ta nétnzetközi locsolóbálon ismerkedett a magyar konyha-művészet remekeivel és a magyar borok­kal. "EMMAUSZ-JÁRÁS" A Mohács közelében levő németajkú Boly köz­ségben érdekes — Magyarországon ma már egye­dülálló — népszokás divik húsvéthétfőn: az úgyne­vezett “Emmausz-járás”. Minden bizonnyal egyhá­zi eredetű szokás ez; a vándorlás ténye és a bibliai város neve legalábbis erre utal. Mint ismeretes: Lukács evangéliumában szerepel Emmausz városa, ahova Jézus halálát követően két tanítványa ment és útközben találkoztak a feltámadt mesterrel. Húsvéthétfőn már délelőtt, az ünnepi nagymise után megindult a népvándorlás a szőlőkbe. Boly­ban úgyszólván mindenkinek van kisebb-nagyobb szőlője. A tőkesorok között 650—700 pince, illet­ve présház áll, vagyis ugyanannyi, ahány lakóház van a községben. Ebéd után pedig a szó szoros ér­telmében kiürült a 3,200 lakosú Boly, csak a járni képtelen betegek maradtak otthon. A népszokás keuves vonása, hogy azokat a családokat is meg- hivják ilyenkor a pincékbe, akiknek nincs szőlő­jük. Az utcák elnéptelenedtek, a vendéglők, a cuk­rászdák, a mozi és a művelődési ház bezárt ezen a délutánon. A falu apraja-nagyja a pincékben tar­tózkodott, ahol elfogyasztották a húsvéti szentelt sonkát és a megmaradt pirostojásokat, s bort ittak rá. A fiatalok a pincék körüli gyepes térségeken játszottak, mégpedig — s ez is hagyománynak szá­mit — labdajátékot, amelybe a felnőttek, sőt sok helyen az egészen öreg emberek is bekapcsolód­tak. A délutáni órákban került sor a tulajdonképpe­ni “Emmausz-járás”-ra. A családok felkerekedtek, s pincéről pincére vándorolva köszöntötték roko­naikat. barátaikat, ismerőseiket — szívesen fogad­va a hellyel, étellel és itallal való kínálást. Később több helyen tüzet raktak a pince előtt és boglár csókban főzték az úgynevezett pincepörköltet — természetesen idei bárány húsából — amire külö­nösen jól esik a bor. Az “Emmausz-járás” végét mindig a napnyugta jelzi. Egyszerre végeszakadt a játéknak, a tereferének, az evésnek és az ivás- nak, s mindenki hazatért. Sokan, főleg az időseb­bek, esti litániával fejezték be az ünnepet. Az idén több külföldi vendég is részt vett az “Emmausz-járáson”: a bólyi családok Németország­ban élő rokonai, akik a húsvéti ünnepekre — s nem utolsósorban éppen az “Emmausz-járás”-ra látogattak el ide. önkényeskedett - leváltotta a tagság A Baranya megyei Okorágon leváltotta a tag­ság a termelőszövetkezet elnökét, mert az soroza­tosan megsértette a szövetkezeti demokráciát. Vö­rös József elnök fölényes és türelmetlen volt a tagsággal szemben, s szinte teljesen egyszemélyi vezetést gyakorolt. Tavaly az év eleji tervtárgyaló és az év végi zárszámadó közgyűlésen kivül mind­össze egyszer hivta össze a tagságot, akkor sem jószántából. Vezetőségi ülést is csak kétszer tar­tott. Ilymódon megromlott a közszellem a terme­lőszövetkezetben: a tagok elkedvetlenedtek, az el­nöknek ellentétei támadtak a szakvezetéssel. Mind­ezt megsínylette a gazdálkodás. Elkéstek a mun­kákkal, rossz minőségben végezték el azokat, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama csökkent, a múlt évet 118 ezer forint mérleghiány- nyal zárták, és a tagok mindössze 18 forintot kap­tak munkaegységenként. Az okorági szövetkezeti gazdák megelégelték az elnök önkényeskedő magatartását. A közgyűlés fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene, és a fegyel­mi bizottság megvizsgálta az ügyet, amelyről Írás­beli jelentést tett a tagságnak. A közgyűlés meg­vitatta a jelentést, és egyhangúlag megállapította, hogy Vörös József méltatlanná vált a vezetésre. Elnökül Vas Jánost választották, aki korábban a szomszédos gyöngyfái termelőszövetkezetet irányí­totta. Harmincötezer méhész Magyarországon Magyarországon az elmúlt évben 8, millió kg. mézet termeltek. Ebből 6 milliót a belkereskede­lem vásárolt meg. 2 milliót pedig exportáltak. Most, tavasszal 500,000 méhcsalád kezdte meg az országos gyűjtést, csaknem 600,000 holdon. A mé- heknek majdnem felét vándoroltatják. Bár a méhészet az utóbbi években jelentősen fejlődött, a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Magyarországon 800.000 méhcsalád részére van megfelelő gyűjtési lehetőség. Ezért a 35.000 ma­gyar méhész a csalódok számát 1970-ig 750.000-re kívánja növelni. Ezt a törekvést az is indokolja, hogy a méhek megporzótevékenysége ötszörié na­gyabb hasznot hajt a méznél. A méhészet fejlesztése érdekében a közeljövő­ben méhészeti szakmunkásképző iskola kezdi meg működését Zalaapátiban. Ezenkívül szó van még arról, hogy a közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumokban is bevezetik a méhészeti szakok­tatást. Harmincöt ország jelentkezett az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra Az immár hagyományos Budapesti Nemzetközi Vásárra eddig már 35 ország jelentette be részvé­telét. A festői környezetben, 260.000 négyzetméter vásárterületen az idén a tavalyinál is jóval több külföldi cég mutatja be áruit. A szocialista országok kiállításai közül legna­gyobbnak a Szovjetunióé ígérkezik. A tőkés orszá­gok közül az idén először jelenik meg a vásáron az USA, Brazília, Kuwait, Irán és Irak. A legnépe­sebbnek a Német Szövetségi Köztársaság kiállítá­sa Ígérkezik, előreláthatólag 150 nyugatnémet cég • íti tg . képviselteti majd magát. Ausztriából 120 cég je­lezte részvételét. Az uj kiállítók közül az Egyesült Államok mint­egy 90 vállalata képviselteti magát. Irak és Irán főképpen népművészeti cikkeket, ötvösárukat, ke­rámiákat, ékszereket vonultat fel. / Nagy nemzetközi autókiállitás rendezésére is sor kerül. Ezen mintegy 20 cég mutatja be legújabb gépkocsitípusait. Nemzetközi camping-kiállitás is nyílik, s ugyancsak nemzetközi méretű lesz a nagy­arányú műszaki bemutató. Mindent összevetve: a május 21-től május 31-ig nyitva tartó Budapesti Nemzetközi Vásár az előző esztendőknél is sike­resebbnek ígérkezik. RÖVIDEN "KOSSUTH-RÁDIÓ BUDAPEST" Az Egyesült Izzó Adócsőgyárában megkezdődött az uj, 150 kilowattos rádióadó gyártása, amely a jövő év közepén az elavult 135 kilowattos Kossuth- adót váltja majd fel. Utána még egy hasonló, 150 kilowattos adó készül, s igy 1968-tól összesen 300 kilowatt teljesítménnyel sugározhatja műsorát a Kossuth-rádió. MAGYAR TUDÓSOK KÜLFÖLDÖN Simándy László, a Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Kémiai Kutatóintézetének munka­társa egyéves tanulmányútra megy az Egyesült Államokba. Nógrády Mihály, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Alkaloidkémiai Kutatócsoportjá­nak tudományos munkatársa a Német Szövetségi Köztársaságban vesz részt háromhónapos tanul­mányúton. BÉLA BARTÓK — HIS LIFE IN PICTURES A budapesti Corvina Idegennyelvü Kiadó és az angol Boosey and Hawkes kiadó közös gondozásá­ban jelent meg a Budapesten készült, Béla Bartók — His Life in Pictures cimü könyv, amely a nagy magyar zeneköltő életét és munkásságát képekben villantja fel előttünk, összesen 264 kép kiséri vé­gig a nagy zeneköltő életének legfontosabb szaka­szait. A Bartók-képeskönyv elé Szabolcsi Bence Kossuth-dijas zenetudós irt bevezetőt. ZRÍNYI ILONA SZOBRA NYÍREGYHÁZÁN A nyíregyházi Zrinyi Ilona Gimnáziumban fel­avatták a gimnázium névadójának szobrát. Alkotó­ja Bolgár Judit, aki 1944-ben ebben az iskolában fejezte be középiskolai tanulmányait. RÁTH-VÉGH ISTVÁN HAGYATÉKA Ráth-Végh Istvánnak, a közelmúltban elhunyt nagy kuriózum-gyűjtőnek és Írónak kéziratos ha­gyatékát özvegye, Zipernovszky Mária hegedümü- vésznő az Országos Széchényi Könyvtárnak aján­dékozta. A hagyaték 3,173 darabból áll. Ráth- Végh ma egyike a legolvasottabb magyar Íróknak. Sajátos műfaja iránt az érdeklődés oly nagy, hogy például a “Hatalom és pénz” cimü kötete 61 ezer példányban jelent meg'. Savítri Nigam asszony, az indiai képviselőház tag­ja az Interparlamentáris Unió magyar csoportjá­nak meghívására Budapestre érkezett. A képviselő­nő néhány napot tölt Magyarországon. i-* Jogásznapot tartottak Dunaújvárosban. Br. Weltner Andor, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem professzora ismertette a munkaügyi törvény módosítását és annak tapasztalatait. Az előadást vita követte. Kiállítás nyílt Indiában — a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége és a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete által összeállított fényképekből — a delhi képzőművészeti szövetség székházában. A megnyi­tón Delhi kormányzója és Nagy János, indiai nagy­követ mondott beszédet. v" A dán pedagógusküldöttség, amely a Pedagó­gusok Szakszervezetének meghívására másfél hetet töltött Magyarországon, visszautazott Dániába. C*J> i0' Az upsalai mezőgazdasági egyetem meghívására Svédországba utazott előadás tartására dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora. Modern emberkereskedés nyomaira bukkantak Bonnban. Holland közvetítők egy vegyipari válla­latnak — 9 márka órabér ellenében — tiz embert ajánlottak fel. A munkásoknak mindössze 3.59 márka órabért fizettek, a többi a közvetítők zsebé­be került. . I HJ i S;U . ■ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom