Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-13 / 19. szám

Thursday, May 13, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A dominikai beavatkozás háttere (Folytatás az első oldalról) redes “parancsot adott a dominikai generálisnak, hogy helyezzen készenlétbe két repülőszázadot a város bombázására vasárnap hajnalban.”, amit az illető megtagadott. Majd Bosch volt elnök igy folytatta: “Vasárnap este megint ugyanez az ez­redes telefonált és azt mondta a generálisnak, hogy Jósé Rafael Molina Urena ideiglenes elnök három különböző telefonhívásban kért katonai se­gítséget Fidel Castrotól.” “Ez természetesen tiszta koholmány volt,” mon­dotta Bosch, de az ezredes felhatalmazta de los Santos Cespedes generálist, hogy nyomtasson röpcédulákat és tartson készen repülőgépeket en­nek a valótlan hírnek az elterjesztésére. Szerdán, a légi bombázás kellős közepén, a követség felhív­ta Urena elnököt, kormányának tagjait és a ka­tonaság vezetőit követelve, hogy azonnal adják meg magukat Wessin generálisnak, aki mögött ott van a US teljes katonai karhatalma. “Voltak, kik nem adták meg magukat és to­vább harcoltak. Caamano Deno (a kongresszus ál­tal azóta megválasztott törvényes elnök) is egyi­ke volt ezeknek. Mások megijedtek és a külföldi követségekhez szaladtak menedékért.” Bosch azt is elmondotta, hogy Martinez Franciscoi, a Domi­nikai Forradalmi Párt vezértitkárát a San Isid- ro-i bázisra vitték és ott Wessin és amerikai ve­zetők jelenlétében kényszeritették, hogy bemond­jon a rádióba egy általuk előre elkészített nyilat­kozatot. Bosch szerint a dominikaiak belügyeibe való “hihetetlen beavatkozásának részleteiről John­son elnök semmit sem tudott. “Johnson elnök ösz- szeeskiivés áldozata lett,” mondotta. “Csak egy módom volt arra, hogy tudtára adjam a valósá­got; átadtam az adatokat egy sereg újságírónak, ezekről azóta egyetlen szó sem jelent meg. A csel ! KÉZ KEZET MOS • • A dominikai események értékeléséhez szük­• séges, hogy emlékezzünk a következőkre: 2 1930 és 1961 között korunk egyik legbrutáli­• sabb diktátora, Trujillo uralkodott a Domini­• kai Köztársaságban. Ez a véreskezü zsarnok • könyörtelenül meggyilkoltatott mindenkit, aki • uralmát ellenezte, minden liberális, demokra­• tikus meggyőződésű embert. Konzervatív J becslés szerint több mint 15,000 embert gyil- J koltatott meg, százakat a legborzalmasabb • kínzások után. Az áldozatok és azok hozzátar­• tozóinak vagyonát elkoboztatta és saját csa­• ládja tagjai között kiosztotta. Dr. Juan Jose • Arevalo, Guatemala volt köztársasági elnö­• kének becslése szerint 1960-ban a Dominikai J Köztársaság művelhető FÖLDJÉNEK 70 SZÁ­• ZALÉKA ÉS AZ ÖSSZES IPARI ÉS KERES­• KEDELMI VÁLLALATOK 90 SZÁZALÉKA • Trujillo családja birtokában volt! • Ezzel a rablógyilkossal, ezzel a szemér­• metlen tolvajjal és orgazdával Washington • és Wall Street urai kebelbarátságban voltak. • E 15,000-szeres gyilkos ellen sohasem jutott • eszükbe bárki védelmére katonaságot — 2 vagy akárcsak tiltakozást is — küldeni Santo J Domingoba! Nem! MERT EZZEL A NÉP­• GYILKOSSAL KIFIZETŐ VOLT A BARÁT­• SÁG. Mert Trujillo bőkezűen fizette az ame­• rikaiak barátságát! • John Foster Dulles volt külügyminiszte- 2 rünk és Barkley volt alelnökünk veje, éppúgy 2 mint Eisenhower sógora például ingyenes va- 2 kációkat kapott Trujillótól! John McCormack, a KÉPVISELŐHÁZ JE­• LENLEGI ELNÖKE, a kongresszusban nyil­• tan dicsérte Trujillot és ÉRMET KAPOTT 2 TŐLE! 2 Henry Holland, külügyi államtitkár Tru- 5 jillo cukornádültetvényeinek volt amerikai ; ügynöke. George Smathers, FLORIDA JE­• LENLEGI SZENÁTORA, ügyvédi cégje révén • Trujillo egyik vállalatának a DOMINIKAI ! GÖZH A JÓTÁRSASÁGNAK VOLT AMERIKAI 2 JOGTANÁCSOSA! William Pawley, volt ame 2 rikai nagykövet társ volt Trujillo több üzleti 2 vállalkozásában! • Ezekután valamivel érthetőbb, hogy miért • avatkozott be az amerikai kormány úgy 1961­• ben, amidőn a dominikai nép először űzte el • Trujillóékat, mint az idén, amidőn a nép fel- 2 lázadt Trujillo tényleges utódai, a jobboldali 2 katonai diktatúra ellen. szövés vezetője valószínűleg maga a követ.” (Wil­liam Tapley Bennet Jr..) Washingtonban a State Department egyik szó­szólója kijelentette, hogy nem mondhat véle­ményt a vádakról, amig a department meg nem kapja az errevonatkozó okmányokat. De Gaulle a US csapatok kivonását kéri A francia kormány kabinetgyülésén de Gaulle elnök elitélte a US beavatkozását a Dominikai Köztársaság belügyeibe, követelte a csapatok ki­vonását és kijelentette, hogy Franciaország ké­szen áll elismerni Francisco Caamano Deno ezre­des népfelkelő kormányát. Maurice Couve de Murville külügyminiszter élesen bírálta a South­east Asia Treaty Organization (SEATO) mult- heti gyűlésének azon határozatát, hogy a vietna­mi kérdésben a US mellett, Malaysia kérdésében Anglia mellett foglal állást. Ez volt az első eset, hogy Franciaország nyíltan kritizálta Anglia po­litikáját Malaysiában. A francia kormány egyik magasrangu tagja, Pierre Dumas elmondta, hogy a kabinet-ülésen de Gaulle elnök heytelenitette a külfödi csapatok beavatkozását Dominikában és abbeli reményének adott kifejezést, hogy ezeket hamarosan kivonják onnan. A forradalmi kormány elismerése céljából a francia követ Santo Domingoban összeköttetés­ben van a forradalmi kormány képviselőivel. Couve de Murville külügyminiszter szerint a kor­mány tagjai azon a véleményen vannak, hogy Caamano Deno ezredes a dominikai parlament tel­jes támogatására számíthat. Az OAS a Pentagon kezében Az Organization of American States miniszteri gyűlése május 6-án, kis többséggel elfogadta az Egyesült Államok javaslatát az amerikai államok által szolgáltatott nemzetközi katonaság felállítá­sára, amelynek célja “a rend helyreállítása” a Dominikai Köztál saságban. Hosszú viták és alku­dozások után Ellsworth Bunker a US képviselője nagy nehézséggel tudta elkerülni a teljes diplo­máciai kudarcot és még igy is, a minimális több­ség elnyerése után, az OAS tagállamai nem mu­tatnak nagy hajlandóságot a népszerűtlen ügyért felállítandó katonaság megszervezésére. A latinamerikai országok, a US katonai partra­szállása ellen megindult általános felháborodással szemben, csak bizonytalan lépéseket tesznek a katonaság megszervezésére, annál is inkább, mert köztudomású, hogy az egyezmény szerint a “nem­zetközi” csapatok zömét ezentúl is a Dominiká­ban partraszállt US tengerészgyalogság képezné. A 14:5 eredményű szavazatban Venezuela nem vett részt, Mexico, Uruguay, Chile, Ecuador és Peru ellenezte. Jelentős, hogy a javaslat melletti döntő szavazatban a Dominikai Köztársaságot dr. Jose Antonio Bonilla Atiles “képviselte”, akit az ellenforradalmi junta nevezett ki és akinek sem­mi köze sincs az alkotmányos, törvényes kor­mányhoz. Az ülés előtt, a Fehér Házból a múlt hét fo­lyamán a legerélyesebb parancsokat indították az OAS külügyminiszterekhez és a US csak hosszas, diplomáciai nyelvbe burkolt fenyegetés és rábe­szélés után érte el a kívánt eredményt. Azért tu­lajdonit ennek a washingtoni kormány olyan nagy fontosságot, mert a “béke és a rend” hely­reállítására megszavazott katonai szervezet a jövőben precedensül szolgálhat hasonló esetek­ben, amikor egyes latinamerikai országokban né­pi szabadságforradalmak kifejlődnek. Előrelát­hatólag az OAS tagjai csak “jelképesen” járul­nak hozzá a katonaság felállításához, amelynek zömét ezentúl is a US csapatai képezik. Éles viták a Biztonsági Tanácsban Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának ülésén Carlos Maria Velazques, Uruguay követe elitélte az uj “Johnson doktriná”-t és ajánlotta, hogy a biztonsági tanács rendelje el minden egy­oldalú akció azonnali beszüntetését a Dominikai Köztársaságban és a tanács tegyen lépéseket a fegyverszünetre, hogy a dominikai nép maga ren­delkezhessen saját sorsa fölött. Szembehelyezke­dett azzal a US állásponttal, hogy az OAS hiva­tott a dominikai helyzetben intézkedni, minthogy az a biztonsági tanács hatáskörébe tartozik. Adail Stevenson US követ azt állította, hogy három kommunista párt és kilenc kommunista vezér próbálja hatalmába keríteni a Dominikai Köztársaságot. (Előzőleg Washingtonban azt a hirt terjesztették, hogy 54 kommunista vezér fér­kőzött be a forradalmi kormányba.) Stevenson avval érvéit, hogy a US sürgős akciója Dominiká­ban csupán humánus okokból történt és a tenge­3^ részgyalogság csak ideiglenesen maradt ott. A US beavatkozást Jordán nevében Abdul Monem Rifai is elitélte. 4 : Növekszik a tiltakozás ' . .W. Averell Harriman, Johnson elnök kiküldött­je időközben beutazta a délamerikai fővárosokat, de mindenütt US ellenes tüntetések fogadták. A rendőrség oszlatta szét a nagy tüntető tömegeket Montevideoban, Buenos Airesben és Santiagóban. A US egyoldalú akciója még a reakciós latiname­rikai kormányok ellenállását is kiváltotta; tilta­koztak az ellen, hogy az Egyesült Államok még az OAS előzetes beleegyezést sem kérte ki. Mexicöban egyre haragosabb felháborodás nyil­vánul meg a US ellen. Ennek a hatására Gustavo Diaz Ordaz elnök a Latinamerikai Gazdasági Bi­zottság konferenciáján kijelentette: “Mexico né­pe és kormánya egyetért abban, hogy a domini­kaiak s csakis dominikaiak dönthetnek saját kor­mányformájuk és országuk jövője felett, a kül­földi országok bármilyen közvetett, vagy közvet­len, nyílt, vagy burkolt beavatkozása nélkül.” Egy hősi halott sírfeliratára (Folytatás az első oldalról) lök katonai vezetőjét, Francisco Caamano Deno ez­redest ideiglenes elnökké választotta, aki az alkot­mány és a demokrácia megvédésére kötelezte ma­gát. Utána az elnök egy parkban tartott tömeggyü- lésen tette le az esküt, sokezres tömeg éljenzése mellett, újabb bizonyítékát adva a Bosch-párti fel­kelés népszerűségének. A nép körében semmi két-, ség nem volt az iránt, hogy az elnök a legális kor­mányt képviseli és a kormány képes rendet terem­teni az ellenforradalmárok és az amerikai csapa­tok által feldúlt országban. Az elnök elutasította mindazokat a koholt váda­kat, amelyekkel a U.S. kormány igazolni igyekszik a katonaság ottlétét. Sajtókonferencián kijelentet­te: "Hogy lehet elhinni, hogy 53 (kommunista) egyén parancsolni tudjon egy országban, amelynek sokezer főnyi katonasága van és ahol a katonai ve­zetőség és a nép csak egyet akar: az alkotmányos­ság visszaállítását." Puerto Ricoban Juan Bosch helybenhagyta Deno ezredes elnökké választását Mindezek az események a napnál világosabban megmutatják a való tényállást, hogy az Egyesült Államok a 14 ezer főnyi tengerészgyalogságot nem a néhányszáz amerikai vagy más külföldi életének védelme és a demokrácia megőrzése, vagy helyre­állítása céljából küldte oda, hanem a U.S. NAGY- VÁLLALATOK BEFEKTETÉSEINEK VÉDELMÉ­RE, AMELYEK A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG­BAN ÉPPÚGY, MINT MÁS LATIN-AMERIKAII ORSZÁGBAN, AZ OTTANI NÉP ROVÁSÁRA, A MAGUK HASZNÁRA ZSÁKMÁNYOLJÁK KI A TERMÉSZETI KINCSEKET ÉS OTT FELÁLLÍ­TOTT GYÁRAIKBAN A MUNKÁSSÁGOT A LEG­ALACSONYABB BÉREK MELLETT DOLGOZTAT­JÁK. Az Egyesült Államoknak ez a legújabb, vak­merő beavatkozása a legszemérmetlenebb leple- zetlenséggel történt. Hány Michael Fehér-nek kell még az ilyen csúfos érdekekért "hősi halált" hal­nia, amig az amerikai nép majd tudomásul veszi a valóságot, ráébred az ámitgatásokra és haragos felindulással követeli a U.S. csapatok hazahívását, az U.S. meredekpolitika beszüntetését és az Egye­sült Államok politikájának békés útra való tere­lését? Reméljük, hogy ez még idejekorán bekövet­kezik, mielőtt az U.S. imperializmus végső katasz­trófába sodorja a világot. * Töltsön egy kellemes vasárnapot : junius hó 13-án, a j 2 KFIFTI í 1 NÉPÜNNEPÉLYEN j * £ * a Castle Harbour Casinoban jj J 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. £ * (Néhány blockra a Lexington Ave. subway J * Castle Hill Ave. állomástól) £ + í 2 Finom ételek, italok, házi sütemények, 2 Herbst-féle rétesek £ 2 Kellemes szórakozás — “Forog a Kerék” « J Bazárasztal * J Belépődíj előreváltva 75 cent, £ » az ajtónál 90 cent, adóval j ^ ?•' í ESŐS idő esetén saép aárt helyiség *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom