Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-06 / 18. szám
JAL AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 6. 1965 tdJUoUmvoLiu/ és technika Az óriás feléledt Tengeralatti kráterek. Biborfényü alkony Vannak Földünk felszínén “nyugtalan” területek, ahol szinte mindennaposak a belső erőmükö- tíés gyakran ijesztő formájú megnyilvánulásai: a földrengések és vulkánkitörések. Ilyen terület többek között Izland, amelyet nemcsak a jég, hanem a tűz szigetének is szoktak nevezni az útikalauzok. Alig több, mint egy esztendővel ezelőtt különleges természeti jelenség játszódott le az Izland déli partjánál fekvő kis Vestman-sziget környékén. Morajlás és cikázó villámok kíséretében hatalmas gőzfelhő emelkedett a magasba, nem sokkal a “pokolbéli” színjáték kezdete után máris felbukkantak a tajtékzó vízből azok a szirtek, amelyek egy uj, vulkanikus sziget születését adták tudtul a világnak. Sziget született A szigetet Surtseynek keresztelték el Izland lakói, egy mitológiai óriás neve után, akit az ókorban a tűz isteneként tiszteltek. A “tengeralatti óriás” az első paroxizmus után lecsendesedett, de korántsem véglegesen. Néhány héttel ezelőtt újabb gőzoszlopok törtek fel a kb. 700 méter átmérőjű és 174 méter magas sziget környezetében, világosan utalva arra, hogy a mélyben újabb kitörések indultak meg. Surtsey helyén a tenger eredetileg 120 méter mély volt. Ebből, valamint más ismert adatokból meg lehet becsülni, mekkora volt a sziget keletkezésekor felszabadult hőenergia: valamivel több, mint amennyi az 1906. évi San Franciscoi földrengés teljes szeizmikus energiája volt. Körülbelül 240 hirosimai atombomba teljes robbanási energiájának felelt meg. A “tenger alatti óriás” tehát megérdemelte a nevét. Szárazföldi tüzhanyókitörésekről elég sokszor hal lünk, s az a látszat, mintha ezek gyakoribbak lennének, mint a tenger alatti vagy jég alatti vulkáni kitörések. Valójában a tengerek és óceánok mélye sokkal “forrongóbb”, mint a szárazföldek területe. Ám ha a tenger alatti kitörés ezer méternél is nagyobb mélységekben játszódik le, a felszínen, úgyszólván semmi nyoma sincs, eltekintve attól, hogy a halak és egyéb tengeri állatok tömegesen elpusztulnak. Számos olyan tűzhányót ismerünk, amely eredetileg tenger alatti vulkánként kezdte meg működését, és csúcsa a lávarétegek egymásra rakodása következtében magas- lott ki végül a víztükör fölé. Olasz geológusok véleménye szerint a szicíliai Etna is tenger alatti tűzhányó volt — kb. félmillió évvel ezelőtt. Hasonlóképpen tenger alatti tűzhányók voltak hajdan Hawaii nagy vulkánjai is. Indonézia különösen nevezetes tűzhányóiról. A legutóbbi száz esztendő talán leghatalmasabb, de mindenesetre legtragikusabb következményű kitörése Indonéziában történt. 1883 aug. 26-án, több mint kétszázéves nyugalmi periódus után, minden különösebb előjel nélkül felrobbant a Szunda-szo- rosban levő Krakatau tűzhányó. Kitörése minden képzeletet felülmúló hanghatással járt, a robbanást' még Ausztráliában is hallották. Tengeri szö- feőárhullám csapott Jáva és Szumatra partjaira; a helyenként 36 méter magasra tornyosuló víztömeg 36 ezer embert sodort magával és pusztított el. A finomabb vulkáni törmelékanyag 80 kilométer magasságig emelkedett a légkörben, és éveken át lebegett a magasban. E törmelékanyag hatására váltak bíborvörössé az alkonyok ezekben az években szinte az egész Földön. Félezer év múlva? A Krakatau kráterében ma sincs nyugalom. Indonéz kutatók már 1927 óta észlelik az újjáéledő vulkáni tevékenység jeleit. Szukarno elnök nemrég megbízást adott az indonéz geológiai szolgálat szakembereinek: vizsgálják meg, nem fenyeget-e ismét katasztrófa. A szigeten járt expedíció vizsgálatai megnyugtató eredménnyel zárultak a helyi jellegű, robbanásos működés ellenére, nem áll fenn nagyobb kitörés veszélye. Bár a “helyi jellegű” robbanások is olyan energiafelszabadulással jellemezhetők, mint egy-egy atombomba robbanása, a Krakataunak még félezer évig kell “növekednie” ahhoz, hogy az 1883. évihez hasonló kitörés lehetősége bekövetkezzék. 1952 szeptemberében Japán környékén született egy. vulkanikus szigetcsopor-LvTompa jasetajiáívpfci-.i séretében a víztükör heves hullámzásba kezdett, és a közelben tartózkodó japán őrhajó legénysége erős kénhidrogén szagra figyelt fel. Csakhamar másfél kilométer magasra emelkedő gőzoszlop alakult ki a születő vulkán fölött. A felhő alakja meglepően emlékeztetett az atombombák gombaalaku felhőjére; nyakrészénél 700—800 méter vastag lehetett. A felhőből izzó vulkáni bombák szóródtak szét. A kitörési sorozat szeptember 18-án kezdődött. Négy nappal később egy amerikai felderitőgép személyzete már látta az óceán mélyéről kiemelkedett, fekete sziklákat. A következő napon egy oceanográfiai kutatóhajó indult el az uj szigetek irányába. Utasítása úgy szólt: haladjon át a mélyben levő kráter feltételezett helyén és a lehetőségekhez mérten igyekezzék megállapítani a kráter mélységét a tengerszinttől számitva. E merész vállalkozás tragikus véget ért; éppen akkor, amikor a hajó a kráter fölé érkezett, rendkívül heves kitörés kezdődött, amelynek ereje darabokra törte a hajót. Az utasok mind egy szálig elpusztultak. Nem volt csendes Az utóbbi évek oceanográfiai kutatásai kiderítették, hogy valamikor, sok millió esztendővel ezelőtt a tenger alatti vulkánosság sokkalta erőteljesebb lehetett, mint jelenleg. Az Atlanti-óceánban — főként az Azóri-szigetek környékén — 20— 30 kilométer átmérőjű, nagyjából kör- vagy ellipszis-alakú mélyedéseket fedeztek fel az óceánfenéken; minden valószínűség szerint egykori szub- marinális vulkánok maradványai. Kialakulásukat illetően több feltevés van, ezek egyike szerint lehetséges, hogy az óceán alatti lávatartály meny- nyezetrésze beszakadt, oldalfalai beomlottak, amikor a lávaanyag jelentős része az óceán aljára ömlött. A nagyszámú egykori óceáni tűzhányó felfedezése azért is figyelmet érdemel, mert arról tanúskodik, hogy a földtörténeti múltban a Csendes-óceán medencéjének belső része korántsem volt “csendes”. Napjainkban a nagy földrengések övezete az óceán partvidékére korlátozódik, s egy-két erősebben vulkanikus területtől (Hawaii, Samoa-szige- tek, Kermadec, Tonga, Uj-Zéland) eltekintve, az aktiv vulkánosság jobbára a medence peremterületein észlelhető. Sarki erupciók A tenger alatti vulkánosság különleges válfaja: a kitörés a részben befagyott tenger mélyén, tehát a jég alatt megy végbe. A Nemzetközi Geofizikai Év folyamán több szovjet kutatóexpedició települt mozgó jégtáblákra az arktikus vidéken, és a résztvevők nemegyszer észleltek kitörésekre utaló jelenségeket. E jég alatti erupciók többnyire az Északi Jeges-tenger mélyén húzódó Lomonoszov- lánchegység területén fordultak elő; ezt a hegyláncot a Geofizikai Évben fedezték fel. Grönland legészakibb csücskénél kezdődik, majdnem pontosan a Föld északi pólusa alatt halad el, s az eurá- ziai oldalon körülbélül az Ujszibériai-szigeteknél végződik. Földtani értelemben valószínűleg “fiatal” lánchegység — erre utalnak a területén bekövetkező jég alatti vulkánkitörések és a számos, közepes erősségű földrengés is, bár a legerőteljesebb szeizmikus zóna középvonala nem esik pontosan egybe a hegységvonulattal. Végül is térjünk vissza az Izland-környéki, újraéledt “tenger alatti óriáshoz”. Izlandnál a tenger alatti vulkánosság nem ismeretlen jelenség. A feljegyzések szerint ugyanezen a vidéken már 1211- ben, majd 1240-ben, 1422-ben és 1783-ban is születtek tenger alatti vulkánok, s kitöréseik eredményeként rövidebb-hosszabb ideig sziklaszirtek is kiemelkedtek a vízből. Az ilyen vulkáni szigetek azonban többnyibe nem hosszuéletüek, anyaguk túlságosan laza és nem képes ellenállni a hullámok pusztító erejének. Néha ugyan akadnak kivételek, például az Aleuti-szigeteknél 1796-ban keletkezett Bogoszlof-sziget még jelenleg is dacol a tengerrel. Az ilyen hosszuéletü szigetek azonban rendkívül ritkák. Valószínű tehát, hogy a Surtsey is rövidesen megsemmisül. ........*--------, ———._____1 jljk Pv Hogyan élt a paleolit-kor ősembere? Tavaly nyáron egy, a moszkvai és a leningrádi egyetem hallgatóiból álló csoport azt vizsgálta, hogyan élt a paleolit-kor (őskorszak) embere. Szibéria közepén, a Száján hegyekben ütötték fel tanyájukat, és az ősember körülményeit utánozva éltek. Csak olyan eszközöket használtak, amilyeneket az ősember is használhatott, szerszámuk pattintott kő volt, a tüzet pedig ősember módra maguk csiholták. Az expedíció vezetője, A. Doncov archeológus elmondta, hogy amikor már sikerült megtanulni az ősember “munkamódszerét” mérték az egyes műveletek időtartamát. Tüzet rakni és csiholni három órai munkát jelentett. A kőkés “faragása” kilenc napig tartott, a baltáé — kezdetleges nyéllel — tizenegy napig. Ezzel a baltával egy 40 cm átmérőjű fenyőfát félóra alatt döntöttek le. Négy nap alatt ily módon a tiz egyetemi hallgató tisztást vágott magának. Három nap alatt félig barlang, félig kunyhó jellegű tanyát építettek maguknak . GUMIABRONCSÉI METRÓSZERELVÉN YEK A párizsi metró egyik szakaszán (Porte Mail- lot és Chatelet között) gumikerekű vonatok közlekednek. A gumikerekek rendkívül kényelmessé teszik a közlekedést; a metró kocsijai, akár valami luxusautó, halkan, puhán ringatódznak, nem úgy, mint a többi vonalon, ahol a szerelvények nagy zajjal zakatolnak. Ez fontos, de nem egyetlen célja a kísérletnek. A rendkívüli forgalmas párizsi földalatti vasúthálózat már rég elérte teljesítőképessége végső határát, s a hagyományos eszközökkel már nem lehetett fokozni a forgalmat, A gumikerekű jármüvek viszont nagyobb tapadásuk következtében hamarabb gyorsulnak fel, s hamarabb — és lökésmentesen — fékeződnek le. Éppen ezért két megálló között a szerelvény hosszabb ideig haladhat a legnagyobb sebességgel, s igy a vonal teljesítőképessége megnövekszik. Az is fokozza a teljesítményt, hogy a gumikerekű kocsik mindegyik tengelyére hajtómotort szereltek, a kocsiszekrényt könnyitették, befogadóképességét ugyanakkor növelték. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon a gumikerék esetleges defektje nem okozhat-e balesetet az alagutakban. A balesetek megelőzéséről azonban a szerkezet kielégítően gondoskodik. A kocsik tenge lyére ugyanis a gumikeréken kívül könnyű vasúti kereket is szerelnek, s ha a gumiabroncs defektet kapna, ez a kerék kerül érintkezésbe a gumikerekű pályán is meglevő vágánnyal. A kocsi igy mindössze 1—2 cm-t süllyed, ami az egyensúlyát nem befolyásolja. A szokásos vasúti vágányt már csak azért is meghagyták az átszerelt vonalon, hogy a még nem gumikerekű járatokat is át tudják terelni oda, ha szükséges. A gumikerék az állomásokon betongerendán, a vonalon pedig tartón gördül. A kocsik oldalirányú vezetésére négy-négy vízszintesen fekvő gumikerék szolgál, amelyek korlátszerü, folytatólagos vastartónak fékszenek neki. A gumikerekű metró teljesen üzembiztos. Kísérletekkel sem tudták előidézni, hogy a gumikerekek fékezésével járó súrlódás defektet okozzon. A gumiabroncsok kisérleti szakaszon öt év alatt 280 ezer km-t futottak be, és a forgalmi vágányokon egyetlen egyszer sem lyukadtak ki. Az említet idő alatt nyolc defekt előfordult ugyan, azonban kizárólag a mühelyi vágányokon, elszórt szögek s egyéb gondatlanság miatt. \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 130 East 16th Street $ New York, N. Y. 10003 $ Elolvastam mutatványszámként küldött lap- \ ^ jukat és kérem, hogy további mutatványpél- |j / dányokat küldjenek címemre minden köt«- É J lezettség nélkül. ! $ Név:................... .......................................... J 1 Cím: .................................................................. Ej Város:......................................Allem;............ J $ Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre j m (A !:p kedvezményes előfizetési ára uj ölve- | 5 sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
