Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-15 / 15. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 15, 1965 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. IgggSgSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS&ssbSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Egy kanadai olvasó a kampányról NIAGARA FALLS, Ont. — Habár férjem meg­halt, szeretném a lapot fenntartani, amig csak tu­dom, mert szeretem és nagyon hiányozna, ha nem olvashatnám. Figyelemmel követem a kampányhi- reket, érdekel, hogyan halad. Remélem, hogy a kvótákat túl fogják teljesíteni az olvasók, mert a mai időkben nagy szükség van a lapra. Mi csak eb­ből tudjuk meg az igazat, nem a kapitalista nagy lapokból, mert azok nem Írják meg a valót. Én is hozzá akarok járulni a kampányhoz, mert ezt köte­lességemnek tartom. Többet most nem küldhetek tiz dollárnál, de ez is segit előrevinni a kvótát. Sok sikert kívánok a munkájukhoz. Mrs. R. B. Mindent megtesz a lapért CONNECTICUT. — Levelüket megkaptam, mely ben kérik, hogy segítsek és támogassam a lapot tehetségem szerint. Itt küldöm lapom megújítását és $25-t a támogatásra, mert én is nélkülözném a lapot, ha megszűnne. A gyüjtőivvel majd kime­gyek, igaz, hogy csak özvegyasszony barátaim van­nak, de megpróbálok gyűjteni. Sajnos uj előfize­tőt nem tudok szerezni, mert nem sok magyart ismerek; akiket ismertem, már nincsenek az élők között. Mrs. E. B. Aki a gyűjtőivel jól felhasználta CLEVELAND, 0. — Megkaptam levelüket, a gyüjtőivet és szerencsésnek tartom, hogy nem ép­pen úgy küldöm vissza, ahogyan megkaptam. Tu­dom, hogy lesz olyan olvasó, nemcsak egy, aki még ennyit sem tud tenni, pedig nem sok ez sem. Mintahogy Gyarmaty Katót nem váltotta fel az ő leánya, úgy vagyunk mindnyájan, hogy minket sem vált fel az utánunk jövő generáció, tehát ezekből uj előfizetőt és adakozót nem tud szerezni senki. A magunkfajta kortársakból meg már öröm, ha eggyel találkozunk. A gyüjtőivvel 13 dollárt küldök és jó munkát kívánok mindenkinek. Szilágyi D. Mi is sajnáljuk BERWICK, Pa. — Nagyon sajnálom, hogy ne­vem kimaradt azok közül, akik hozzásegítettek a Magyarország felszabadulásának 20. évfordulójára kiadott ünnepi lap előállításához. Sajnos betegsé­gem miatt elmaradt adományom beküldése, amit most pótolok. Kívánom, hogy szeretett lapunk még sokáig megjelenhessen. Holty Nekünk csak álom... MIAMI, Fia. — A lappal nagyon meg vagyunk elégedve, különösen szeretjük Perlő, Bódog And­rás, Rácz László és Eörsi Béla írásait. Mindegyik­ből sokat lehet tanulni. Ugyanakkor élvezettel ol­vassuk a szellemesen megirt Széljegyzeteket is, vi­szont nélkülözzük Bálint Imre rovatát. Ami E. H. Neuwald utóbbi cikkeit illeti, azok visszavittek a múltba és ismét elvonult előttem az a kép, ami ak­kor Bridgeporton lejátszódott. Ö bizony úgy fel­tüzelt bennünket, hogy sokszor azt hittük, hogy elütötte az óra a tizenkettőt és szovjet lesz a föl­dünkön mindenütt. Jön ugyan, de nagyon lassan, nekünk ez csak álom marad, mert az időnk már hövid. Mi már csak azt számláljuk, hogy hány nap ment el az évből és még hány maradt vissza. Kitartást és jó egészséget kívánunk munkájuk­hoz. Veleczky József és neje ötvenegy év ulán a szülőföldön TRENTON, N. J. — 51 év után én is elmentem Magyarországra, hogy meglátogassam szülőhazá­mat. Már pár hete idehaza vagyok, de még mindig nem felejtettem el, milyen érzés fogott el, amikor megláttam a szülőföldemet. Előre tudtam, hogy milyen mélységesen meg fog lepni az a sok látni­való, de nem is gondoltam volna arra, hogy a vi­szontlátás ennyire meg fog rázni. Amikor a Feri­hegyen rokonaim ölelve, csókolva virágokkal árasz­tottak el, a könnyek is kijöttek szememből és csak azt mondtam: áldott legyen ez a szép Magyaror­szág. Azután kocsijukon (mert ez is van nekik) haza­vittek, ahol már várt a jó vacsora. Majd elvittek Pápára, a szülővárosomba, ahol megnéztem a gyá­rakat, kórházakat, bölcsődéket, öreg otthont. Jár­tam Borsosgyőrön, Leányfalván, Tapolcafőn, min­denütt szépen és barátsággal fogadtak, mindenütt van mit enni, inni, s már nem kell gyalogolni, mert autóbuszok járnak, a házakban villanyvilágí­tás van és az építkezés nagyban megy mindenfelé. Gondolom, hogy kell, hogy pénzük legyen, hiszen az emberek dolgoznak, nein kell sírni, hogy nincs munka és nincs ennivaló. A kormány törődik az országgal, az utcákon is mindenfelé szép virágo­kat láttam. 1956 óta nincs beszolgáltatás sem, mint azelőtt. Budapesten is töltöttem egy és fél hónapot, vol­tam színházakban, mozikban, a Margit-szigeten. Majd ellátogattam Balatonfüredre, Siófokra, Ti­hanyba, Keszthelyre, megnéztem Eszterházi gróf volt palotáját, ahol kórház és bölcsőde van, majd elmentem Hévízre a meleg gyógyfürdőbe, ahol tiz napot töltöttem. Azután jött a nehezebb dolog, elbúcsúzni a ba­rátoktól, rokonoktól, a magyar munkásságtól, akik olyan barátságosan fogadnak mindenkit. Üzenetet küldtek az amerikai munkásokhoz, hogy dolgozza­nak a békéért, mint ők. Mrs. Balogh Köszönöm az elismerést VANCOUVER, B. C. — Úgy kanadai, mint U.S- beli munkástestvéreim remélem megértik a Ma­gyar Szó fontosságát, mert ez a lap védi a munká­sok jogát és ápolja, hirdeti kedves szülőhazánk igaz utón való haladását. Szülőhazánk hajójának kerekét munkáskezek irányítják, melyet ma már a kapitalista világ is csodálattal figyel. A munkás­kormány nem botot és tarisznyát ad szülötteinek, mint nekünk a Habsburg dinasztia, hanem kinyi­totta a lehetőségek kapuját mindenki előtt. Aki csak teheti, látogassa meg a szülőföldet és győződ­jön meg személyesen a szülőhaza boldogulásáról, a 20 éves haladásról. S ha visszatérnek, kiáltsák oda a rémhirterjesztőknek az igazságot, amit sa­ját szemükkel láttak. A szülőhaza ma mindenkinek megadja a lehető­séget a becsületes megélhetéshez. Elvett viszont Április 24. a “Lakók Napja” New Yorkban a Metropolitan Council on Hous­ing, a lakók szervezeteiből álló bizottság április 24-ét Lakók Egyenlőségi Napjá-nak minősítette. Azon a szombati napon a város különböző kerüle­teiből összegyűlnek a lakók és a lakó-szervezetek képviselői a City Hall-nál, hogy követeljék Wagner polgármestertől: intézkedjen a nyomortanyák meg­szüntetésére. Ennek végrehajtására a következő programot nyújtják át a polgármesternek: Egy 200 ezer dolláros integrált építkezési program létesítése a következő 5 évre, a kis- és középjövedelmü lakosok számára. Tilalmi rendelet a jó állapotban levő, mérsé­kelt bázbérü lakóházak lebontása ellen. V Morrit biró rendeletének törvénybe iktatása, amely kimondja: “Szolgálat nélkül nincs házbér!” v* A gondozatlan lakóházak átvétele: a szüksé­ges javítások elvégeztetése után a város vegye ke­zelésbe és tartsa karban a lakóházakat. v* Hozzanak törvényeket a bérházakban lakók közbiztonságának védelmére. v* Terjesszék ki és tegyék hatékonnyabbá a házbérek korlátozását. v* Tatarozzák a lakásokat a házbérek emelése nélkül. v0 Állítsanak fel diszkrimináció nélkül működő lakbérleti hivatalokat, hogy véget vessenek a la­kások kibérlésénél fennálló faji megkülönbözte­tésnek. Az április 24-i demonstráció több mint 100 véd­nöke között vannak állami szenátorok és képvise­lők, a városi tanács tagjai, valamint közéleti és egyházi vezetők. három millió koldusengedélyt, amit annakidején az arisztokraták osztogattak nyugdíj helyett. Ma minden 60 éves nyugdijat kap. Azután elvette ai emberektől a kenyérgondot, ami minket elűzött szép szülőföldünkről. Ezt az alkalmat kívánom megragadni, hogy kö­szönetét mondjak a Magyarok Világszövetségének azért a díszjelvényért, melyet számomra küldtek, örömkönnyek gyűltek a szemembe a boldogságtól, amiért ezzel értékelték tevékenységemet az emig­rációban élő honfitársak között. Boldogan fogom viselni, amig élek. A lap kampányához sok sikert kívánok, hogy olyan fényesen záruljon le, mint a Kanadai Mun­kás kampánya. A. Szerdy Kétszázöiven Times Lehet ott külföldi lapokat kapni? — kérdezik itt a Budapestről érkezőket. Ez úgynevezett “loaded question”; a kérdező elvárja, hogy a felelet Ame­rika javára szóljon. Ezért fogadták itt a magyar hidegháborúsok fanyalogva a hirt, hogy napi 250 New York Times-t lehet vásárolni a magyar fővá­rosban. Miért csak ennyit, miért csak a szállók­ban? — méltatlankodnak. Lehetne viszont kérdezni őket: Hány Times-t adtak el Pesten Horthy alatt, hol árulták őket? De azt is lehet nekik ajánlani: figyeljék meg az egész Magyarországénál másfélszer több lakossá­gú nagy New York utcáit, hány helyen lehet itt nemhogy az ellenkező világnézetet hirdető, hanem a rokonrendszerü külállamok lapjait kapni? Egyet­len utca két blokkjának három árusánál, a Man­hattan 42. utcájában. Sehol másutt, talán egész Amerikában, mi legalább sehol sem láttuk őket, De ha Budapesten kaphatók a newyorki és a lon­doni Times, a Monde, a vezető német lapok stb., amelyek elvi ellenségei a magyar rendszernek, vajon kaphatók-e itt a másik világnézet újságjai? Angliából még a nem-szocialista Labour kormányt támogató igen enyhén “baloldali” egyetlen napilap sem jön. Olasz- és Franciaországból csak a nagy­tőkét képviselő sajtó érkezik ide (bár láttunk egy régi római Unitá-t is), és — kormányközi egyez­mény értelmében — a Pravda is, de ki ért itt oroszul, ki olvas cirill betűket? És micsoda vihar keletkezne mondjuk Albanyban, vagy Atlantában, ha ott kiraknák az Humanitét vagy a Népszabad­ságot? Az igaz, Magyarországon magánember nem fi­zethet elő engedély nélkül más világnézetű külföl­di lapokra és itt ez nincs megtiltva, csak veszélyes> mint a minapi sajtóközlemények mutatták és sokszor hiábavaló, mert a posta úgyis elkobozza őket. Annál kevésbé kell itt fölényeskedni, mert egyben feltétlenül vezet Budapest: az őszinteség­ben. Nem mondja, hogy ott a külföldi sajtó ter­jesztésének nincs akadálya. Újságolvasó Bizonytalan időre elhalasztották a kongói választásokat A március 28-ra meghirdetett léopoldville-i vá­lasztásokat “utólag” bizonytalan időre elhalasztot­ták. A főváros és környékének lakossága ugyanis sem vasárnap, sem hétfőn nem tudta leadni szava­zatát. A választás legelemibb kellékei is hiányoz­tak, például a szavazócédulák, a képviselői listák, néhol még a szavazóhelyiségek is. A dolog annál is kínosabb volt, mert Csőmbe 14 afrikai ország képviselőit is meghívta “megfigyelőként” a válasz­tásokra. A fővárosi szavazási csődnek az a magyarázata az egyik lap szerint, hogy Csőmbe valószínű győ­zelme után a köztársasági elnöki posztra pályázik, s igy Kaszavubu riválisa, márpedig Leopoldville Kaszavubu támogatójának számit. Kongó nagy részében a szavazók egyáltalán nem járulnak az urnákhoz, mert megcsömörlöttek a Csombe-rendszernek az amerikai imperialisták ál­tal támogatott és pénzelt rémtetteitől. Az ország keleti tartományaiban pedig szó sem lehet válasz­tásokról. A felkelők bojkottálják Csőmbe szinjáté- kát. A kongói hadműveletekről érkező hirek szerint a fehér zsoldosok vezette kormánycsapatok tovább folytatják előnyomulásukat az ország északkeleti részén. A kormánycsapatok célja az, hogy lezár­ják az ugandai és a szudáni határvonalat, de a fel­kelők ellen folytatott harcok ezzel még távolról sem értek véget, hiszen az ország északi vidékei, beleértve Buya várost is, a felkelők kezén vannak. Kairói jelentések szerint Gbenye, a kongói forra­dalmi kormány elnöke, Kairóban felkereste Nasz- szer elnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom