Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
Thursday, April 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ségü — találmánnyal gazdagította az erőmütech- nikát. ö dolgozta ki — Forgó László mérnökkel együtt — az úgynevezett “száraz hűtőtornyot”, amely megoldja a hőerőművek és atomerőmüvek gazdaságos hűtővízellátásának problémáját vízben szegény vidéken. — Nemzetközi érdeklődést keltett a villamos generátorok mesterséges hűtésével és teljesítménynövelésével kapcsolatos rendszere is. Benedikt Ottó egy ujtipusu, aszinkron motorokkal felszerelt Diesel-mozdony terveit dolgozta ki, Szádeczky—Kardoss Elemér az ércképzés ionizációs rendszerét ismertető kutatásaival ért el nagy eredményeket. Népművelés A magyar állam az iskolai képzésen túlmenően ils nagy gondot fordít a lakosság általános műveltségének emelésére. Ennek érdekében fejleszti a könyvtárhálózatot, a filmgyártást, a színházakat és filmszínházakat, jelentős összegekkel támogatja a művelődési házakat, kulturális otthonokat, múzeumokat, fejleszti a sajtót, rádiót, televíziót és nagy gondot fordít a különféle ismeretterjesztő előadásokra. Könyvkiadás A művelődési politika egyik legjelentősebb tényezője a könyvkiadás. A kiadott könyvek száma és példány száma jelentősen meghaladja a felszabadulás előtti szintet. A fejlődés annál inkább szembetűnő, mert a két világháború közötti magyar könyvkiadás az előző időszakhoz képest mennyiségileg is, de különösen tartalmilag visszaesett. Kevesebb tudományos szakmai munka jelent meg, a szépirodalomban pedig egyre nagyobb helyet folgalt el az értéktelen ponyva. A statisztika az 1938-ban megjelent 6.5 millió kötet szépirodalmi műből, 4.8 milliót (71.5 százalékot) sorolt a ponyvához. A könyvkiadás egészséges fejlődését gátolta az akkori politikai-társadalmi rendszer, amely megakadályozta a haladó politikai, filozófiai, sőt a szépirodalmi alkotások megjelenését is. Jellemző, hogy az úri Magyarország rendőrsége betiltotta többek között Diderot “Természet és Társadalom” cimü 1943-ban magyar fordításban megjelent müvének terjesztését, mert “felforgató szándékok”-at vélt felfedezni a könyvben. A két világháború között a haladó kiadványok jórészt illegálisan terjedtek s főleg külföldön jelentek meg. A felszabadulást követő kulturális forradalom eredményeképpen a dolgozó nép legszélesebb tömegeiben felébredt az olvasási kedv: a könyv milliók “közszükségleti” cikkévé vált. Ez tükröződik a kiadott könyvek számában. A felszabadulás előtt például 1938-ban 8156 müvet adtak ki 17,.3 millió példányban, 1963-ban viszont 23,774 mű látott napvilágot 72.2 millió példányban. Könyvtárak Nemcsak a népszerű regények kelnek el nagy példányszámban, keresettek a versek, műfordítások is. Néhány kivételtől eltekintve Magyarországon nagyon olcsó a könyv. Két népszerű kiadványsorozatnak, az “Olcsó Könvvtár”-nak és főleg a falusi lakosság körében terjesztett “Kincses “Könyvek” sorozatnak példányonként 3—4 forint az ára. Tehát alig egy kiló kenyér áráért mindenki hozzájuthat Homérosztól Hemingway-ig, Tolsz- toj-tól Jevtusenkó-ig nemes értékes irodalomhoz. A kultúra terjesztésében nagy szerepe van a könyvtárhálózatnak. A Magyar Népköztársaságban a különböző tipusu könyvtárak rendszere elvileg csaknem hézagmentesen átfogja az országot. 1963-ban Magyarországon 9909 közművelődési könyvtár működött, csaknem 2,000,000 beiratkozott, tehát rendszeres olvasóval. A könyvtári kötetek száma abban az időben megközelítette a 15 milliót és belőlük egy év alatt 41,441,341 könyvet kölcsönöztek ki. E szám nagyságát jól érzékelteti, ha számításba vesszük, hogy az országnak 10 millió lakosa van. Művelődési házak, otthonok 1964-ben már mintegy 4,000 művelődési otthon működött, amelyekben körülbelül 100,000 ismeretterjesztő előadást tartottak 5,000,000 hallgató részvételével. A műsoros estek száma 50,000 körül volt tízmillión felüli látogatóval. A művelődési otthonokban ebben az időben 10,000 művészi csoport és 4,000 ismeretterjesztő szakkör működött. Az otthonokat az üzemekben, hivatalokban, a szakszervezetek, a lakóterületeken pedig a tanácsok tartják fenn. Százezrek tanulnak Magyarországon nyelveket, és ezeknek a tanfolyamoknak jó része is a művelődési házakban, otthonokban zajlik le. A nyelv- oktatás “központja”, a József Attila Szabadegyetem 1957-ben hirdette meg először nyelvtanfolyamát. Akkor —csak Budapesten— 3,000 hallga tó iratkozott be a tanfolyamokra. Az elmúlt tanévben 400 nyelviskolának már 13,937 hallgatója volt. Az érdeklődők 46.6 százaléka német, 28.2 százaléka angol, 10.2 százaléka orosz nyelvet tanul. Cigányputrik alkonya A művelődési otthonok és általában a művelődési intémények munkájával szorosan összefügg az úgynevezett cigánykérdés megoldása is. Magyarországon 200,000 cigány él. Ezt a sokat üldözött, majd mindenütt számkivetett népet a felszabadulás előtt Magyarországon is megvetették, megalázó helyzetben tartották. Csak a népi hatalom segitségével indulhatott meg a cigányok letelepítése, a termelőmunkába való bekapcsolódása, kulturális fejlődése. Hogyan oldja meg ezt az óriási erőfeszítést és anyagi szellemi áldozatot igénylő hármas feladatot az állam? A 200,000 cigány jelentős része — kétharmada — már beilleszkedett az ország életébe, rendesen dolgoznak, megbecsült tagjai a társadalomnak, jó szakmunkások, orvosok, ügyvédek, tisztviselők váltak belőlük. Még mindig sok azoknak a száma, akik rossz körülmények között, vályogkunyhókban, putrikban laknak — nem emberhez méltó körülmények között. A putrik “alkonya” azonban megkezdődött: uj lakótelepek, egészséges házak sora épül és a régi cigány-sorok helyét a magyar falvakban ma már egyre több helyen foglalják el az uj települések, melyeknek rendes otthonaiba szép bútor, rádió, háztartási gép is kerül. A há- 3ak tetején pedig megjelennek a tv-antennák is. Azonkívül, hogy az állam — elsősorban a fővárosban — ingyen lakásokat utal ki a legjobban rászoruló cigánycsaládoknak, a magyar vidéken elterjedt és népszerűvé vált a cigányok között a “családi ház” akció, amelynek során állami támogatással, kedvezményes áron, hosszúlejáratú kölcsönökkel építenek a cigány családok maguknak meleg otthonokat. 1965 végéig Magyarországon 800 ilyen családi ház épül, de ami ennél sokkal fontosabb, a 15 éves lakásépítési terv végére minden putrit felszámolnak az országban. Színház, faluszinház A magyar színházak a második világháború folyamán súlyos károkat szenvedtek. A budapesti Vigszinház és több vidéki színház épülete teljesen megrongálódott. A díszlet és jelmeztárak nagyrészét széthordták, a színházi irattárak és könyvtárak szétszóródtak. Budán még szóltak az ágyuk, a felszabadult Pesten azonban már megindult a színházi élet. A romokat gyorsan eltakarították és a fütetlen színházak elkezdtek játszani. 1949 őszén forradalmi változás következett be a magyar színházak életében, kormányrendelettel köztulajdonba vették az ország valamennyi színházát. A 3,000 személy befogadásu nagy Városi «zinházat Erkel Színház néven, mint második VIRÁGZIK a művészet minden ága. Képünkön Bartók "A fából faragott királyfi" a pécsi balett előadásában dalszínházát az Állami Operához csatolták, amely azóta kibővült társulatával két színházat lát el. Állandó színházakat létesitettek a nagy vidéki városokban. ’ Azoknak a falvaknak és községeknek a szinná- zi igényéit amelyekbe a városi színházak tájelö- adásai nem jutnak el, az 1951-ben életre hivott Állami Faluszinház (Déryné Színház) elégíti ki. Társulatai a legeldugottabb falvakba is eljutnak. ★ A legrégibb magyar múzeumot a Magyar Nem- zeti Múzeumot 1802-ben alapították. 1935-ben 46 muzeum volt, ezek közül 18-at még a 19. században alapítottak, 1963-ban már 121 muzeum működött. i ★ A mozihálózat különösen vidéken elsősorban a falvakban fejlődött jelentősen és 1964 végén már csaknem valamennyi községben volt mozi, sokhelyütt a művelődési otthonokban vetítenek. 1950- ben 59 uj filmet mutattak be a magyar mozik. 1963-ban pedig 150-et. ★ A második világháborúban a fasiszták elpusztiBUDAPEST LEGNAGYOBB SZÁLLODÁJA, a Szabadság Szálló — immár állványok nélkül. A tervek szerint szilveszterkor már vendégeket fogad az újjáépített, kibővített szálloda (Gyulavári Béla felvétele) tiJ SZTK-RENDELÖINTÉZETET adtak át Nyíregyházán (MTI Foto — Ujlaky Vilmos felvételeJ
