Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-25 / 12. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 25, 1965 Munkás és szakszervezeti hírek Csökken a nöiruha szabók keresete NEW YORK, N. Y. — Az International Ladies Garment Workers Unionba tartozó nőiszabók fize­tése évről-évre csökken, annak ellenére, hogy az utolsó tiz esztendőben a munkások papíron a kol­lektiv szerződésben 40 százalékos “béremelést” kaptak. Mivel azonban e munkások darabszámra dolgoznak, a munkáltatók úgy szabják meg a da­rabszámos munkabért, hogy a munkások nem töb­bet, hanem kevesebbet kapnak, mint az uj szer­ződés előtti időben. Ez csak úgy lehetséges, ha a szakszervezeti vezetőség közreműködik a munkál­tatóval. David Dubinsky, a szervezet országos elnöke az­zal magyarázza a helyzetet, hogy ha “mi túlságos szigorral kényszerűjük a munkáltatókat a szerző­dés betartására, akkor a munkát a szervezetlen üzemekbe viszik.” Vádolják a Ford-gyár alelnökét DETROIT, Mich. — Ken Bennon, az United Auto Workers Union egyik vezető tagja, vádat emelt Malcom Denise, a Ford-gyár képviselője és személyzeti vezetője ellen. A vád az, hogy maga­tartásával olyan helyzetet teremtett, melyben a két fél képtelen a munkások egyre növekvő pana­szait megoldani. Denise akkor foglalta el jelenlegi álláspontját, amikor a munkások országszerte sztrájkban álltak, noha az általános kérdésekben egyezmény jött lét­re az UAW és a Ford társaság között. A sztrájkok­nak a célja az volt, hogy az üzemekben feltornyo­sult helyi panaszokat orvosolják. A munkások egyik nagy panasza az volt, hogy az üzemek vezetői kényszeritették őket a hét na­pos munkahétre és a tiz órás munkanapra. A mun­kások elégedetlenségét az is kiváltotta, hogy a Ford-lokálban listát állítottak fel a jelenlegi veze­tőség ellen. A helyi választás május-juniusban lesz. Ellenzik a “gyors biztosítást” WASHINGTON, D. C. — Az AFL-CIO-hoz tarto­zó szervezeu püuias. lorvenyjavasuuoi KeszumeK Kiuoigozm, anitay megunana au a jeiemeg iemi- auo xeneioséget, nogy egy utas a repuioanomason leiauitott gépén kérésziül magas életbiztositást vasaiuinasstjii. u pnotan. sz.ei.uic sós. uugynsvssd- got tervező egyen nasznaita lei az ancannat a muu- oan. az meio nagy eieioiziositasi ven ki, majd bombával a kézitáskában — felszállt a repülőgép­re és a bomba a repülés közben felrobbant. Az összes utasok életüket vesztették, természetesen a pilóta is. ^m^^WVIW\WlWUWWWWWWWWWMWWWVWW>/XWWXWVWWWtfWWWWWWWWMWWWWWWA»W> SZERVEZKEDNEK A NÉGER RÉSZES BÉ3LŐK MISSISSIPPIDEN Az ILGWU vezetőségének nagy része 70 és idő­sebb korú egyénekből áll, akik a múltban élnek. A szervezet tagságának nagy része néger és porto- rikói, akiknek nincs képviseletük a vezetőségben. A mozdonyvezetők a hat órás munkanapért CLEVELAND, 0. — A mozdonyvezetők szakszer­vezete, a Locomotive Engineers 32 oldalas füzet­ben tette közzé ez évi törvényjavaslatait, többek között a következőket: 1. Hat órás munkanap. 2 A minimális bér száz százalékos emelése. 3. A szövetségi nyugdijak hathatós emelése. 4. A tanítók, tanárok és közalkalmazottak fize­tésemelése. 5. Nevelni az ifjúságot a szabad idő kellő fel- használására. Perry Heat, a szakszervezet országos vezetője előszavában hangsúlyozza, hogy noha a mozdony- vezetők a jobb fizetést élvező munkások közé tar­toznak, “a nyomor és a munkanélküliség elleni harc — mindannyiunk feladata.” A füzet adatokkal bizonyítja a fenti követelések szükségességét. Ábelt választották elnöknek az acélmunkások PITTSBURGH, Pa. — Az acélmunkások szak- szervezetében nemrég lefolyt választások végső eredményeképpen I. W. Abel lett — 8,342 szava­zattöbbséggel — az országos elnök. Az ugyanazon a listán lévő Walter J. Burke-t pénzügyi titkárrá választották 44,300 szavazattöbb- •éggel. McDonald, a volt elnök, nem hajlandó elfogadni a tagság döntését és bíróság elé viszi az ügyet az­zal az indokolással, hogy sok szabálytalanság tör­tént a választások folyamán. A kannaiparban tovább folyik a sztrájk PITTSBURGH, Pa. — A kannagyárak munkásai­nak harca a harmadik hetébe lénett. Noha egyes kérdésekben egyezmény jött létre a munkások és a munkáltatók között, számos fontos kérdés, mint e béremelés és a nyugdíjazás, még nincs megoldva. Í ELTON WILDER f u < * i részben rokkan! néger farmer, a felesége és | három gyerek szorgalmas munkával elérték, | $ hogy tavalyi, egész jövedelmük 780 dollárra $ emelkedett. A CORE segítségével most 2,270 $ J dolláros szövetségi kölcsönt kaptak, amelyből $ í rendbehozzák a kis farmocskát, élőállatot vá- * * sárolnak és fedezik az üzemköltséget, amig * t beérik az uj termés. ? | A mississippi-i Carthage városkában irigy- j 5 lik a szerencsés Wilder családot olyanok, * | akiknek tavalyi összjövedelmük meg se kő- J $ zelitette a 780 dollárt és "hatalmas" szövet- * í rém kölcsönt se kaptak. Igaz, hogy farmjuk * i sincsen! $ A N. Y. Times március 7-i száma cikket közölt Donald Jason nevű helyi tudósitójától, aki leírja a mississippi-i néger részes bérlők szervezkedését, A cikk kevéssé ismert eseményekről számol be, ezért kivonatosan közöljük: Batesville, Miss.-ben egy 5 ezer acre területű ültetvényen a néger részes bérlők a tulajdonos nagy megrökönyödését idézték elő, amikor Írás­ban beadott 11 pontban követeltek magasabb fi­zetéseket és jobb megélhetési és munka-viszonyo­kat. A Council of Federated Organizations segítsé­gével szervezkedni kezdtek, amit Panola County más ültetvényeire is kiterjesztettek. A legtöbben nemcsak a bérelt földeken dolgoznak, hanem a tu­lajdonos földjén is. A gépészek óránként 2 dollárt keresnek, de a földmunkások csak napi 3 dollárt kapnak, 30 cen­tes órabér mellett. Huzatos, vizvezetéknélkül desz­kabódékban laknak és legelemibb életszükséglete­ik kielégítésére állandó adósságban vannak a föl- desurnak. Mégis meglepetésszerűen érte a földes­urakat a négerek szervezkedése, ami a 30-as évek óta teljesen szünetelt és amit annakidején erőszak­kal elnyomtak. A mostani megmozdulás a polgár­jogi mozgalom következménye. Csatlakoznak a polgárjogi mozgalomhoz A négerek nagy számban jelentkeztek a szavázá- si nyilvántartásra, annak ellenére, hogy nevüket közzétették a hírlapokban és ebből kifolyólag sok részes bérlőt kilakoltattak az ültetvényről. Panola Countyban 1,500 néger jelentkezett nyilvántartás­ra, több mint bárhol másutt Mississippi államban. Most a közszolgálati intézményekre is kiterjesztet­ték a polgárjogi mozgalmat. A múlt héten 24 né­ger high school növendék, a Council néger és fe­hér tagjainak közreműködésével próbára tette az 1964-es polgárjogi törvény erre vonatkozó szaka­szát: Batesville főutcáján két vendéglőben kiszol­gálást kértek. A fehér vendégek kidobták őket az étteremből. Ronald Nelson 45 éves részes bérlő, aki egyike a mozgalom szervezőinek, hazafelé hajtott a vendég­lői kampány részvevőivel. Útközben un. gyorshaj­tásért és forgalmi szabálytalanságért letartóztat­ták. Mialatt a biró előtt kihallgatták, kívül tiltako­zó tömeg demonstrált. Ezek közül 22 személyt nyomban letartóztattak, 12-őt pénzbírságra Ítél­tek, amit egyik sem fizetett meg. Visszakisérték őket a börtönbe. Nelson ügyének tárgyalása idején számosán pi- keteltek a bíróság előtt és nagy tömeg gyűlt ösz- sze, hogy meghallgassa a bíróság határozatát. Erre néhányszáz fehér fajgyűlölő is megjelent a hely­színen, kiszemeltek maguknak áldozatokat a fe­hér és néger szervezők közül és agyba-főbe ver­ték őket. Az egyik áldozat Robert Miles, a Missis­sippi Freedom Democratic Party helyi néger elnö­ke volt. Zavargás tört ki és a rendőrség többek között Mr. Miles-t is letartóztatta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezte. Következő vasár­nap ismeretlen egyének puskalövéseket adtak le Mr. Miles otthonának ajtajára; kis híja, hogy a go­lyók nem találták el a náluk tartózkodó két fiatal északi, mozgalmi önkéntest. Korábban már bomba­támadást is megkíséreltek Mr. Miles otthona el­len. Az FBI megindította a vizsgálatokat, de ered­mény nincs. A Mississippi Freedom Democratic Party uj kongresszusi választásokat követelt, avval az indo­kolással, hogy múlt novemberben a legtöbb néger polgár nem gyakorolhatta szavazójogát. Ennek alátámasztására februárban tanúvallomásokat vet­tek fel Batesville-ben, amelyeket benyújtanak a kongresszushoz. Többek között Mr. Nelson is Írás­ban tett tanúvallomást a jogfosztási panaszokról. Őrzik a vezető házát Earl Hubbard sheriff kijelentette: ‘Jelenleg nagy feszültség van itt. . . nincs elég pénz, hogy több személyzetet vegyünk fel az ilyen problémák­kal szemben.’ Figyelmeztette a polgárjogi munká­sokat, hogy saját biztonságuk érdekében távozza­nak, de ők nem voltak hajlandók. Közben a néger lakosság állandó, fegyveres védelmet tart fenn Miles lakása előtt. A részes bérlők szervezkedése Carlton C. Hayes ültetvénye körül összpontosult. Negyvennyolc né­ger család lakik ott, testetlen fabódékban. Har­mincöt család a déli államokban uralkodó szokás szerint felesben termel gyapotot. A terményt a bérlő ülteti, aratja le és szállítja a tulajdonosnak, a földbirtokos szolgáltatja a magot, a műtrágyát, a gépet és felszerelést. Mind a bérlő, mind a tu­lajdonos felesben fizeti a költségeket és felesben osztozik a hasznon. A bérlő az év végén kapja meg a részét, erősen összezsugorodott mennyiségben, mivel a nincstelen részes bérlőnek egész éven át az aratásig és a termék értékesítéséig a birtokos nyújt kölcsönt. Az adósság megeszi a hasznot Múlt decemberben Mr. Nelson mindössze 194.36 dollárt vett be. Csak ennyi maradt azután, hogy Mr. Hays a magvak, a trágya, a rovarirtó szolgál­tatásáért és a felszerelés használatáért levonáso­kat tett. Nelson bevétele még igy is több volt min­den eddiginél. Az említettek mellett a földesur a 7 gyermekes bérlőnek a napi élelemre, orvosság­ra nyújtott kölcsönöket kamatostul is levonta a haszonból. A nagy nyomorban élő részesbérlők nem kapnak bankkölcsönöket, igy egész év alatt a földbirtokos kölcsöneit kénytelenek igénybe venni. A kamatláb helyenként különbözik. Mr. Nelson elmondta, hogy a múltban 15 százalék ka­matot fizettek. A bérlők most azt követelik, hogy a kamatláb ne haladja meg a 6 százalékot és ne számítsanak külön költséget a műtrágya és a gé­pek használatáért. A birtokos földjén végzett munkáért $1.25 óra­bért követelnek és 8 órás munkanapot, másfélsze­res túlóra fizetéssel a jelenlegi virradattól nap­nyugtáig tartó munkanap helyett. Mr. Nelson 21 dollárt keres egy héten, ha jó idő van. Esős napo­kon. amikor nem dolgozhatnak, nem kapnak fize­tést. A bérlők azt is követelik, hogy a földbirtokos javíttassa meg a dolgozók házait, töméssé be a ré­seket a hideg ellen, vezessen be vízvezetéket és szereljen fel szúnyoghálókat. Mays, aki nedig faji kérdésekben mérsékeltebb a többieknél, "nevet­séges” követeléseknek tekinti ezeket és azt állít­ja, hogy kívülről jövő agitátoroktól ered. A 30-as években megindult szervezkedés ered­ményeképp Arkansasban. Mississippiben. Tennes- seeben és Missouriban megalakult a Southern Te­nant Farmers Union, amely aratás idején kisebb, helyi sztrájkokat szervezett. Abban töltött be fon­tosabb szerepet, hogy megindította a mezőgazda­sági munkások szervezkedését, amely a New Deal farm-program megvalósítására vezetett és ame^y annakidején valamennyire megkönnyítette a né­ger és fehér farm-munkások életét. A világ acéltermelése 1964-ben 47.5 millió tonná­val növekedett 1983-hoz képest; ez 12.3 százalékos termelési emelkedést jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom