Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-25 / 12. szám

Vol. XIV. No. 12. Thursday, March 25, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 IMP? »••••••< CSALÁRD, HAZÁRDJÁTÉK A VILÁG BÉKÉJÉVEL "A kommunisták az elmúlt héten nem enyhítették állás­pontjukat, Hanoi továbbra is hajthatatlan maradt és vissza­utasította Washington abbeli invitálását, hogy mutassanak hajlandóságot megállapodásra." E szavakban összegezte a múlt hét vietnami eseményeit a New York Times vasárnap, március 21-i száma. Ha egy, a Mars bolygóról a Földre érkező utas olvasna ezt az összegezést, aki nem ismerné az előzményeket, az fel tétlenül azt hinné, hogy a "kommunisták" (Észak-Vietnam) azok, akik támadásban vannak, akik "hajthatatlanul" folytat ják a légi támadásaikat Dél-Vietnam ellen és viszont Wash ington az, amely sürgeti a tárgyalások megkezdését. Hogy miként lehet 110 jet-bombázó napalm-gyujtóbom bás támadását egy olyan ország ellen, amellyel névleg "bé kében" vagyunk, "INVITÁLÁSNAK" nevezni a tárgyalásra, arra csak a N. Y. Times újságírói — és Johnson elnök tanács­adói tudnak választ adni. De ez a hihetetlen helyzet a szavakkal való csalárd, félre­vezető tudatos ködösítés, s főleg ez a megdöbbentő hazárdjá­ték Ázsia és a világ békéjével, egyre több amerikaiból vált ki szégyent és mélységes aggodalmat. Ezek közé tartozik Alexander Rudzinski, Lengyelország volt ENSZ delegátusa, aki 1950-ben disszidált és aki azóta New Yorkban él. Mr. Rudzinski nyilvánvalóan nagy kockázatot vállalt, amidőn — mint olyan egyén, aki teljességgel ki van szolgál­tatva az amerikai hatóságok irgalmának — a N. Y. Times ha­sábjain elitélte az Egyesült Államok vietnami politikáját. De úgy látszik képtelen volt ellenállni lelkiismerete nyomásának. "Az önök tudósitója —- irja a szerkesztőhöz irt levelé­ben — Észak-Vietnam egyre fokozódó rendszeres bombázását j 'nyilvános tárgyalás'-nak minősíti. De van-e különbség az ilyen j bombázással való 'tárgyalás' és a nemzetközi jog legelemibb! elve durva megsértése között? "Hát a Pentagon valóban minden erejével arra törekszik, hogy ezt a háborút a koreai háború atombombás változatává | növelje? Ha nem, akkor szüntessék be azonnal a bombázás­sal való felháborító 'tárgyalást.' "ITT A LEGFŐBB IDEJE, HOGY A KÖZVÉLEMÉNY HANGOT ADJON MÉLYSÉGES MEGVETÉSÉNEK EGY OLY POLITIKÁVAL SZEMBEN, AMELY, HA FOLYTATÓDIK, CSAK SZÉGYENNEL TÖLT EL MINDEN TISZTESSÉGES AMERIKAIT." Mintha csak alá akarná huzni Mr. Rudzinski megállapí­tásait, a N. Y. Times ugyanabban a számában eqy neves kato­nai történetiró, Thomas H. Greer, a Michigan állami egyetem professzora, rámutat arra a történelmi tényre, hogy a katonai szakértők — akik úgy látszik teljesen befolyásuk alá kerítet­ték Johnson elnököt külpolitikai kérdésekben — sem itt Ame­rikában, sem más országokban egyáltalán nem bizonyultak a múltban csalhatatlanoknak. Keitel marshall és a német nagyvezérkar, emlékeztet Greer professzor, 1939-ben "garantálta" Hitlernek, hogy Né­metország gyorsan és könnyen fog győzni egy európai hábo­rúban. A német vezérkarnak, érvelt Keitel, olyan tények áll­nak rendelkezésére, amelyek ezt kétségbevonhatatlanná te­szik. Yamamoto, a japán hadiflotta főparancsnoka helyben­hagyta a Pearl Harbor-i támadást Amerika ellen. Ö is "biz­tosra" vette a gyors és könnyű győzelmet. "Minden informá­ciója" meg volt erre vonatkozólag. MacArthur tábornok 1950-ben "biztositotta" Truman el­nököt, hogy a koreai háború nem fog kiterjedni, ha az ame­rikai hadsereg átlépi Észak-Korea határát. És "biztositotta" Truman elnököt, hogy Kina nem fog beleavatkozni a háború­ba. De Kina beavatkozott és szétzúzták MacArthur offenzivá- ját a Yalu folyó irányában és visszaüzték az amerikaiakat Dél-Koreába. Sok ezer amerikai fiú fizetett életével MacAr­thur "tévedéséért." Az amerikai nép lelkiismeretes polgárainak felháborodá­sa és tiltakozása nemcsak újságok hasábjain, a szerkesztőkhöz küldött levelek formájában jut kifejezésre. Ann Arbor, Michiganban, a Michigan Egyetem 20 pro­fesszora egy napos sztrájkot helyezett kilátásba március 24- én tiltakozásként a "veszélyes és erkölcstelen" vietnami há­ború ellen. William Gamson, a tiltakozó csoport szószólója kijelen­tette, hogy a sztrájkot meg fogják tartani, tekintet nélkül az egyetem elnökségének álláspontjára. "A vietnami háború ve­(Folytatás a 3-ik oldalon) Napalm-bombát és gázt használ a Pentagon Vietnamban Washingtoni felvonulás a vietnami háború ellen Vietnamból kiszivárgó hirek nyomán a kormány kénytelen volt elismerni, hogy az ameri­kai katonai erők mérges gá­zokat alkalmaznak a Vietcong gerillák ellen. A jelentés sze­rint már több Ízben használ-] tak könnygázt és súlyos hány­ingert okozó egyéb gázokat. A hir nyilvánosságra hozatala ál­talános megbotránkozást kel­tett, ezért Washingtonban a kormány szószólói kijelentet­ték, hogy a hánytató gázt csak olyan esetben alkalmazták, amikor a gerillák a lakosság közé vegyültek; érvül azt hoz­ták fel, hogy az ilyen gázok al­kalmazása “nem ütközik nem­zetközi törvénybe, vagy gya korlatba.” A Vietnamban hasz nált gázok vegyi összetételét azonban nem hozták nyilvá­nosságra. Wayne Morse, Ore. dem. sze nátor kétségbe vonta, hogy a; említett gázok alkalmazását : nemzetközi kódex helyben hagyja. Kijelentette, hogy a múltban a hánytató gázol használatát úgy a U.S., min más államok, a civilizált világ közvéleményébe ütköző, elité lendő eszköznek tekintették Morse szenátor még ezt mond ta: “Érdekes megfigyelni hogy ha már egyszer letér­tünk a nemzetközi törvényei vek útjáról, milyen könnyes szegünk meg egyre többet ezekből a törvényekből.” Az angol parlament munka- (Folytatás a 2-ik oldalon) 1 GEMINI SIKERESEN 1INDULT Lapzártakor jövő értesülés szerint a Gemini ürszerkezet sikeresen elindult földkörüli pályáján a Cape Kennedy ál­lomásról. A 17 ezer mérföld sebességű un. kozmikus iker­utazás két űrhajósa Virgil I. Grissom őrnagy és John W. Young korvett kapitány. AZ EGYENLŐSÉG FELVONULÁS TÖRTÉNELMI JELLEGET ÖLTÖTT A hét folyamán, a harma­dik alabamai egye? fel­vonulás megszervezése alatt Johnson elnök a state troope- reket a szövetségi állam ha­tásköre alá rendelte, azonkí­vül szövetségi katonaságot is kirendelt a helyszínre, hogy kongresszusi beszédében tett ígéretének megfelelően garan­tálja a felvonulók biztonságát. A felvonulás vasárnap délben indult meg Selma, Ala.-ból 54 mérföldnyi zarándokúira, a- melynek célpontja a State Ca­pitol az állam székhelyén, Montgomery-ben, ahol George C. Wallace kormányzó mindez ideig konok, ellenséges állás­pontot foglalt el a megmoz­dult néger tömegek tiltakozá­sával szemben. Ezúttal már harmadizben indult meg a tüntető felvonu­lás, amely előzőleg két halálos áldozatot követelt. Egy alka­lommal egy state trooper meg ölte Jimmie Lee Jackson né­ger ifjút; egy másik esetben Rév. James J. Reeb, fehér uni­tárius lelkészt a fajgyűlölők agyonütötték. A legelső alkalommal a trooperek könnygázzal és ren­dőrbotokkal verték szét a bé- (Folytatás a 3-ik oldalon) A RANGER 9 ELINDULT A HOLD FELÉ Vasárnap elindították Cape Kennedy-ből a Ranger prog­ram legutolsó űrhajóját, mely­nek rendeltetése, hogy 245,- 500 mérföldnyi útja befejez­tével fényképfelvételeket ké­szítsen és továbbítson a Hold Alphonsus kráteréről, mielőtt becsapódik a Holdba. A meg­figyelések szerint a nevezett kráterben gáz-kitöréseket ész­leltek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a Hold nem annyira élettelen test, mint amilyennek eddig gon­dolták. Egy erőteljes Atlas-Agena rakéta indította meg az ür- szerkezetet, amely a kellő idő­ben elvált a tüzelő rakétájától és kiterjesztett szárnyaival a nap sugaraiból szerzi be a szűk séges villany-energiát. A rend­kívül pontos pályauton beálló parányi eltérést a Földről irá­nyított műszerekkel hozzák helyre s ezután szerdán érke­zik a kitűzött célpontba. Tiz perc a világűrben Szovjet űrhajós tiz percig “sétált” a világűrben Egy 30 éves szovjet alezre­des, Leonov Alekszej 1965 március 18-án hajnali 3 óra körül (newyorki időszámítás) kilépett egy szovjet űrhajóból és 10 percig sétát (v. úszást) végzett a világűrben. Olyan 10 percet élt át, melyhez hason­lót — amióta az emberi élet megjelent kicsi bolygónkon, a Földön—emberfia még nem tapasztalt. Legalább egy tekintetben még Jézus Krisztuson is túl­tett. Mert a názáreti ácsmester fia annak idején az evangéli­um szerint csak a vizen sétált. 1930 esztendő múltán egy má­sik Ember Fia — ezúttal egy orosz bányász fia — nem is a vizen, hanem a levegőben, még csak nem is levegőben, hanem a világűrben sétált! Ki mondja, hogy a csodák korszakának vége van? Igaz, a csodának igen kevés köze volt Leonov alezredes teljesítményéhez. De annál több a csodával határos em­beri leleményességnek, az em­beri elme határtalan lehetősé­geinek, a kitartásnak és áldo­zatkészségnek. Két ségtelen, hogy 1965 március 18-án az ember újabb óriási lépést tett előre a világegyetem rejtélyé­nek teljesebb megismerés* felé. I folytatás a 15-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom