Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-11 / 10. szám
s AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 11, 1965 Wa WiWWii rj#/ ä J§ Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. MegUletődve olvastuk a búcsúztatót, de szerettük volna tudni, ki volt a nagy barát? Csak a végén, az utolsó két szó mondta meg és akkor megértettük, miért nem volt a név a nekrológ cimében. Az elhunytat Franz Rothen-nek hívták és lehet, hogy az “Uj Hungária” szerkesztője, egyes cikkirói származásuknál fogva nem szivesen gondoltak vissza a mozgalomra és a birodalomra, amelyet Franz Rothen oly hiven, odaadóan szolgált: a nemzeti szocializmusra, a náci Németországra. Ha már közölni kellett a cikket, aki az újságot csak átlapozza — gondolták — talán észre sem veszi, kiről van szó. így Rothen Ferenc “történelmi” szerepét teljesen elhallgatták. Ő (az 1945-ben kivégzett) Basch Ferenc mellett a magyarországi “népi németség” egyik vezére volt; ez lett az “ötödik hadoszlopa” a Reich-nek Magyarországon. Rothent már 1934-ben elitélték Basch-al együtt magyarellenes propaganGondolatok... MIAMI, Fia. — A naptárt én is megkaptam, itt küldöm az árát. Nem dicsérem, mert már elegen tették azt. Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették megjelenését. Egyébről szeretnék Írni. Miért volt a lapunkban az a nagy felzúdulás a bibliát magyarázó cikk miatt? Annyi levél özönlött be a munkás-szerkesztőségbe, hogy a vitát kénytelenek voltak lezárni. Szerinten a mi lapjainknak olyanoknak kellene lenni, mint egy vegyes kereskedésnek, hogy mindenki megtalálná benne azt, amiről olvasni szeret. Én pl. a bibliamagyarázótól szerettem volna megkérdezni, mit tettek a bibliai szentek, hogy szentté avatták őket? Miért nem avattak vagy avatnak szentté senkit az utolsó 100 évben? Szerintem azok is megérdemelnék ezt, akik feltaláltak olyan dolgokat, amelyek nélkül minket öregeket megenne a piszok, mint pl. a mosógépet és más jó találmányokat, amelyek előbbre vitték a fejlődést és megkönnyítették a dolgozó emberek életét. Most, hogy nagy hazautazási láz van — aminek csak örülhetünk — gyakran hallja az ember: azután, ha hazamennek, jól nézzenek széjjel és ha visszajönnek, mondják meg az igazat! Amikor visszajönnek és megmondják az igazat, akkor majd szétszedik őket, mert 20 éven keresztül gyalázták és rágalmazták a szülőföldünket, azt a földet, ahol két világháború és két forradalom söpört végig. Tehették ezt azért is, mert mi nem szenvedtünk a háború alatt, csak éppen annyit, hogy sokat kellett dolgozni és tagadhatatlan, hogy sokan meg is tollasodtak, de sok amerikai fiatal is az életét áldozta, habár az nem fájt mindenkinek. Szeretném tudni, hogy mi jogon bíráskodunk? Egy kiváncsi olvasó da miatt, majd Szálasi Ferenc náci pártjában Németországnak alárendelt népcsoportokra akarta felosztani Magyarországot. Ez Szálasinak is sok volt, mire Rothen (az 1945-ben kivégzett) másik náci-vezérhez, Hubay Kálmánhoz csatlakozott. 1939 áprilisban újabb birói Ítélet után a fogházból Rothen a hírhedt nyilas Nesz Károllyal együtt Berlinbe menekült, ahol annál melegebben fogadták, mert ö már Budapesten bizalmasa és kéme volt a vezető német ügynököknek, Michaelisnek és Kie- nastnak. Ott nagy szolgálatokat tett a felelősségre vonás elől menekülő magyar náci elvbarátainak, beutazási és tartózkodási engedélyt szerezvén nekik. Érdemeit természetesen a mai Nyugat-Németor- szág is megbecsülte, kinevezvén őt a belügyminisztérium kelet-európai osztálya vezetőjének. E hivatalában valóban nagy szolgálatokat tett a magyar emigránsoknak, illetve azok egy részének: a nyugatosoknak, a törvény elől menekült náciknak, terroristáknak, csendőrtiszteknek, uszító újságíróknak: állást, állampolgárságot, nyugdijat szerzett nekik, amiben támogatta őt Adenauer kedvence, Oberländer miniszter, akit súlyosan terhelő náci múltja miatt csak nagy nehezen lehetett állásából eltávolítani. Ezért érthető, hogy oly szeretettel búcsúztatta őt az Uj Hungária. Kortárs A széljegyzetekről A “Széljegyezetek” cim alatt irt cikkeket nagyon szeretem. Olyan, mint egy jó lexikon, mert sok mindent meg lehet benne röviden találni. Attól tartok, hogy Amerika kirobbantja a harmadik világháborút. Johnson úgy dicsekszik a .katonai erejével, mint Hitler tette. Ilyen viselkedés nem vezet békére! Úgy tudtam, hogy a U.N. azért alakult, hogy a békét őrizze. De Amerika akkor lép ki a hámból, akkor és ott tiporja el azokat, akik a szabadságukat követelik, amikor kedve tartja és a U.N. semmit nem tesz ellene. Szabó János, Trenton Nyílt válasz Dr. Kiár newyorki hirdetésjegyzékének kiküldött pimasz ajánlatára írjunk többet szülőföldünkről NEW JERSEY. — Már az 1965-ös naptárból kettő is van nekem, egyet megvettem az ujságárusitó- nál, egyet pedig kaptam a szerkesztőségtől. A naptárral igen meg vagyok elégedve, igaz, hogy a mesékkel nem foglalkozom, azt hagyom azoknak, akik jobban szeretik nálamnál. De annál többet foglalkozom Rev. Gross Írásával. Megdöbbenve olvasok a volt úri és papi Magyar- országról, ahol most nincsenek koldusok és a szegények gyermekei is tanulhatnak. Ezt már tudtam, mert a sógorom béres volt és a fiát is az ökrök mellől vitték a college-ba. Évekkel ezelőtt irta az apja, hogy Veszprém megyében tanul. Ki hallott ezelőtt ilyen csodát?! Az a magyar, aki most Magyarországra megy, elmondhatja, hogy “elmegyek a szülőhazámba.” A másik naptár részére pedig keresek egy magyart, akinek a fejét a kiszököttek telehazudták. Tehát írjanak többet a lapban a szülőhazáról. V. V. A nagy barát távozása A newyork—müncheni propaganda-rádióhoz közelálló "Uj Hungária" elsiratja a magyarországi népi németeknek, de a magyaroknak és a magyar emigránsoknak is “egy lelkes jóbarátját, segítésre kész bajtársát, aki soha meg nem tagadta szülőföldjét, a Tisza táját és magyar sorstársait, barátait.” y/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSST, Bevezetőben valljuk meg őszintén hogy a címet “Az Ember” 1965 február 27-i kelettel ellátott vezércikkéből vettük kölcsön; utóbbi cime igy hangzik: NYÍLT VÁLASZ KÁDÁR Jánosék pesti kommunista Magyar Távirati Irodájának hozzánk küldött pimasz ajánlatára. “Az Ember” február 27-i száma körülbelül egy- időben érkezett “Az Ember” kiadóhivatalától ki- bocsájtott körlevéllel, amelyen az elmaradhatatlan két kép is szerepel; a főszerkesztő ur kézfogása néhai Kennedy, valamint Johnson elnökkel. Ugyan csak szerepel a képek alatt “Az Ember” minden egyes számában kinyomtatott, hallatlanul ostoba szöveg a kézfogások halhatatlan szelleméről és azok szívélyes voltáról. Dr. Kiár Zoltán főszerkesztő urat ma már senki nem veszi komolyan, ami a róla irt leleplező cikkek cikkek tömegének tudható be. A “Nyílt Válasz” kezdetű, fenti förmed- ménye azonban a butaság oly magas fokát árulja el, hogy szükségesnek látjuk a vele való foglalkozást. A Magyar Távirati Iroda 1964 október 31-i kelettel körlevelet bocsájtott ki a külföldi magyarnyelvű sajtótermékekhez és ebben felajánlja a Hazai Tudósítások cimü, kéthetenkénti, uj tájékoztató kiadványának rendszeres küldését, évi 6 dollár előfizetési dij ellenében. Az Iroda annak a reményének ad körlevelében kifejezést, hogy ez a kezdeményezés — tekintettel a külföldön élő magyarságnak az óhazával való kapcsolata megsokszorozódására — még akkor is megértésre talált, ha a kiadvány és a címzett politikai nézetei nem azonosak. Válasz kér a körlevél akkor is, ha a címzett nem óhajt előfizetni a kiadványra. Kiár doktor ur ezt a levelet vakmerőén arrogánsnak, ravaszkodóan ostobának minősiti és azon csodálkozik, hogyan becsülheti le a körlevél Írója “Az Ember” értelmi színvonalát és politikai intelligenciáját ennyire. Hogy a körlevél, amelynek stilusa és színvonala vitán felül állóan olyan magas, hogy szégyenére válnék “Az Ember”-rel való összehasonlítása, miért ravaszkodóan ostoba, miért vakmerőén arrogáns, ezekre a kérdésekre adós marad a válasszal a fő- szerkesztő. Viszont a “dobd a macskát földre, mégis talpára esik” jelszó alapján, Kiár doktor úgy okoskodik, hogy erre a “szemtelen ajánlatira valószínűleg a Magyar Zsidók Világszövetségének Tájékoztató cimü kiadványa szolgáltatott okot, mert hiszen az is mert közölni egy többszáz soros propaganda-cikket a Kádár-kormánytól. “Az Ember” főszerkesztője természetesen már kezdi sejteni, hogy a magyar-zsidó közélet vezető személyei és intézményei elleni kirohanásait megunták a jóhiszemű olvasók, de Kiár nem képes abbahagyni, amit egyszer megkezdett, tehát minden megnyilvánulással kapcsolatban csak azt keresi, hogyan lehetne még egy tüszurást ejteni a kiszemelt áldozatokon, akik — előtte érthetetlen módon — még mindig élnek, működnek és enyhén szólva, fütyülnek rá. Előveszi tehát a Tájékoztató 1964 január.februári számát, amelyben közlemény jelent meg a magyarországi zsidóság helyzetéről. Utóbbit azzal a megjegyzéssel közölte a Tájékoztató, hogy anélkül, hogy a jelentés valamennyi megállapításával azonosítaná magát, szükségesnek tartja az angol nyelven irt jelentés magyar szövegét közreadni. EZek után természetesen hiába ke* resnők az összefüggést a Tájékoztató 1964 jan.- feb. számában közzétett közlemény és a Magyar Távirati Iroda 1964 október 31-i körlevele között és mindkettőnek összefüggését “Az Ember” 1965 február 27-i cikkével. Viszont azonnal felfedezhető az összefüggés “Az Ember” keletnnélküli, fentidézett körlevele és dr. Kiár bajbajutása között. A körlevél ugyanis, “vakmerőén arrogánsán” és “ravaszkodó ostobasággal”, a mi “értelmi színvonalunkat és politikai intelligenciánkat legmélyebben lebecsülve”, kilátásba helyezi, hogy “Az Ember” előfizetési dijának teljes hátralékát TÖRLI, ha most újra előfizetünk a lapra. Megjegyzi még a körlevél, hogy a SECOND CLASS MAIL-t szabályozó Postai Előírások (igy, nagy kezdőbetűvel!) teszik lehetetlenné, hogy olyan lapot kézzbesitsenek, amelynek előfizetése nem folyt be. Annak megakadályozása végett, hogy “értelmi színvonalunkat és intelligenciánkat” Kiár doktor ur mélyre becsülje, ezúton közöljük, hogy mi eddig sem, ezután sem fizetünk elő hetilapnak nevezett katalógusára és örömmel elviseljük, ha ezután nem kapjuk tiszteletpéldányként “Az Em- ber”-t. Sőt, eláruljuk, hogy értelmi színvonalunk és intelligenciánk olyan magas, hogy alaposan feltételezzük, a postahivatalban kell keresni a körlevél magyarázatát. Nyilván a newyorki posta rájött, arra, hogy “Az Ember” évenként benyújtott, un. “Statement”-je, amelyet legutoljára, 1964 október 3-i lapszámának tanúsága szerint akkor nyújtott be, sok pontban ellenkezik a való tényekkel és “Az Ember”-nek távolról sincs annyi előfizetője vagy példányonként vásárlója, mint ahányat a Statement, modern Háry János módjára feltüntet. Kiár doktor ur tehát bjba juthatott a postahivatallal és ilyenkor nem átall olyan leveleket kibo- csájtani, amelyek több joggal tételezik fel az olvasók értelmi színvonalának mélyre süllyedését, mint az MTI udvarias körlevele. B. A. MÉG KAPHATÓ AZ 1965-ÖS MAGYAR NAPTÁR 168 oldalas, kitűnő' Írásokkal, elbeszélésekkel, versekkel, tudományos cikkekkel Ára csak $1.50 Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003
