Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 4, 1965 PACEM ÍN TERRIS GYŰLÉS HÁBORÚS LÉGKÖRBEN Az amerikai és külföldi békeszervezetek és kiváló közéleti emberek több mint 2 ezer főből álló delegációja részvételével, János pápa Pacem in Terris” körlevelének szellemében három napos tanácsülés folyt le a New York-i Hilton Hotelben. A Center for the Study of Democratic Institutions védnöksége alatt egybehívott tanácsülésen az Egyesült Államok legbefolyásosabb közéleti képviselői jelentek meg. A külföldi meghívott vendégek között magasrangu kormánytagok és más fontos szerepet betöltő egyének voltak. A szónokok és hozzászólók különböző véleményeket fejtettek ki a békés egymás mellett élés és tartós béke megvalósítására, de abban mind egy véleményen voltak, hogy ez a kérdés a kor legégetőbb problémája. A külföldi vendégek között jelen volt Pietro Kenni olasz helyettes miniszterelnök, Madame Vi- jaya Lakshmi Pandit, a nemrég elhunyt Nehru nő vére és Marashtra indiai tartomány kormányzója, Kenzo Takapanagi, a japán alkotmány-bizottság elnöke és Arthur Toynbee angol történész. A Vatikán képviselői mellett a katolikus egyházi és világi intézmények is nagy számban képviselve voltak. Ezeknek kiküldöttei aktiv részt vettek a vitákban, jeléül annak, hogy a pápai körlevél a katolikusokban felkeltette a békemozgalom iránti érdeklődést. Gus Hall, a Kommunisa Párt szószólója is a meghívottak között volt, valamint az amerikai haladószellemü mozgalom számos más képviselője. A külföldi vendégek között a szocialista országokból a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia volt képviselve. Az egybehívott tanácsülés megnyitó ünnepsége az ENSZ közgyűlés-termében folyt le, ahol U Thant főtitkár, Alex Quaison-Sackey közgyűlési elnök, Hubert Humphrey alelnök és Adlai Stevenson üdvözölte az összegyülteket. Az ülés megnyitó beszédét Linus Pauling No- beldijas tudós és békeharcos mondotta. Az ő beszéde talált a legnagyobb visszhangra a jelenlevők között, amikor a Jiáboru betiltását és a vietnami háború beszüntetésére szóló tárgyalásokat ajánlotta. Az amerikaiak közül résztvett a vitákban többek között James Farmer, a CORE vezetője, Mrs. Dagmar Wilson, a Women Strike for Peace megalapítója s szószólója, James G. Patton ton, a National Farmers Union elnöke, Prof. H Stuart Hughes a Harvard egyetem tanára, liberális, békepárti jelölt a múlt választásokban, Wm. Fitts Ryan newyorki képviselő, valamint Norman Cousins, a Sane Nuclear Policy békeszrevezet elnöke, Bayard Rustin, néger és békemozgalmi veCINGAR HOME SERVICE 7661 FOUNTAIN AVENUE. LOS ANGELES, CAL. Telefon: 876-3350 or 936-4627 — Julius Cincar, mgr. Remodeling — Carpentry — Plumbing — Electricals Kitchens — Bathrooms — Painting — Garage work r MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 13C East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt *z előfizetésem. Itt mellékelek $......................4 Cim: .................................................................. Név: ................................................................. Város:......................................Állam:............ —............... zető. A. J. Musté, a Fellowship of Reconciliation elnöke is meghívott szónok volt, de előzőleg a gyűlést támogató béke-tüntetésben letartóztatták. Habár a rendezőbizottságnak Walter Reuther, James Carey and A. Philip Randolph szakszervezeti vezetők is tagjai voltak, a konferencia résztvevői között hiányoztak a szakszervezetek képviselői. George Kennan, a US volt követe a Szovjetunióban és Jugoszláviában, valamint J. William Fulbright és George McGovern szenátorok értékes elgondolásokkal és javaslatokkal járultak hozzá a Pacem in Terris tanácsülés sikeréhez. Újabb 370,000 dollár az amerikaelleneseknek A képviselőház 358 szavazattal 29 ellenében megszavazta a 370,000 dollárnyi évi költségvetést az “Amerika-ellenes Bizottság”-nak. Ezzel egy évre ismét meghosszabbították e 20-ik századbeli inkvizíció működési lehetőségét. Ha tekintetbe vesszük, hogy volt idő, amikor még csak szavazás alá sem bocsájtották a költség- vetés kérdését, hanem csak úgy “stante pede” felkiáltással harácsoltatták el maguknak ezt az összeget, akkor mégsem teljesen fekete a kép. Még inkább figyelemreméltó a második szavazás, amely afölött folyt, hogy e bizottság a nyilvánosság előtt tartandó gyűlésen igazolja, hogy szükség van működésére és — a költségvetésükre. E kérdésben már 58 képviselő (köztük egyetlen republikánus, a newyorki Lindsay) szavazott a bizottság ellen. E szavazást Don Edwards californiai demokrata képviselő javasolta, aki rámutatott arra, hogy 20 évi fennállása folyamán ez a sötét alakulat mindössze három törvényt szerkesztett. Már pedig az alkotmány értelmében, egy kongresszusi albizottság egyetlen és kizárólagos célja adatgyűjtés törvényhozási célokra. Ezzel szemben az Amerikaellenes Bizottság szemérmetlenül beismerte, hogy főcéljuk nem törvényhozás, hanem a kipellengérezés, ártatlan, becsületes, de népszerűtlen kisebbségi véleményű polgárok kipellengérezése, meghurcolása, zaklatása, anyagi és fizikai tönkretétele. Ez idővel annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a Leg felsőbb Bíróság 1957-ben kénytelen volt megdorgálni a bizottságot és figyelmeztette, hogy csak törvényhozási céllal folytathatja működését. Edwards képviselő rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság ebbeli rendelkezését a Bizottság most úgy játssza ki, hogy minden inkviziciós kihallgatás előtt ájtatos nyilatkozatot tesz, miszerint: “célunk a törvényhozás”, utána pedig folytatja az előre kiszemelt polgárok kipellengérezését. Arra a vádra, hogy a bizottság sérti a szólás- és gondolatszabadságot. Willis, Louisiana-i demokrata képviselő, a bizottság elnöke, ekként válaszolt: “Kommunistának nincs joga mentségre egy kongresszusi bizottság ténykedésétől, csak azért, mert történetesen tanár, tudós, szakszervezeti vezér, vagy lelkész.” Ez a gyöpösfejü, tökkelütött ósreakciós valóban a lábát tette a szájába ezzel az önleleplező kijelentésével, rámutatva arra, hogy a kongresszusi inkvi- zitorok az amerikai nép lelkiismeretének legméltóbb képviselőit, az értelmiségieket, a tanárokat, tudósokat, szakszervezeti vezéreket, becsületes lelkészeket igyekeznek terrorizálni — a kommunistákkal egyetemben. Truman elnök helyesn jelentette ki erről a bizottságról:' “Az Amerikaellenes Bizottság tevékenysége a legamerika-ellenesebb tevékenység kormányunkban. Mindig azon az állásponton voltam, hogy Amerika minden lakosa az alkotmány oltalma alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy mit tett, vagy mit gondolt.” Truman tragédiája abban rejlik, hogy bár egyénileg liberális volt, nem volt képes a nagyipar és •sa?. nrmerialista tömbjének ellenállni, elfogadta szovjetellenes külpolitikájukat, kifejlesztette a hidegháborút. A hidegháború légkörében pedig elsorvad a szabadság és — nincs áldás az anyagi gazdaságon. Napjainkban, Johnson elnöksége és az uj háborús válság idején, ismét keservesen kell népünknek ezt a leckét megtanulnia. AIMMAMUV WVmnMVUWiUWMVWVUVWVuW AH. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Kádár János beszéde (Folytatás a 11-ik oldalról) gozó kollektívák, amelyeknek vezetői, tagjai a n szocialista ügyünk lelkes és odaadó előrevivői, é évek óta helyes irányban és jól dolgoznak. Ilye nek például a Magyar Optikai Müvek, a Hazai F' siisfonó- és Szövőgyár, az Egyesült Gyógyszer- é Tápszergyár, a Központi Fizikai Kutató' Intéze' az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat, a Hi adástechnika Ktsz, a Bábolnai Állami Gazdaság, döbröközi Zöld Mező, a zsámbéki Petőfi, a nádue vari Vörös Csillag és sok más, a legkülönbözőb területeken dolgozó kollektívák vezetői és dolgozó Ezek csak kiragadott példák, a jobbak közül ví lók, de hasonló van nem kevés. Gondolom helye: hogy népszerűsítsük, ismertessük erkölcsi felfog: sukat, egész nagyszerű és példás életformájuka Biztosítsunk több propagandát a tömegesen lét( ző szocialista munkának, erkölcsnek, életformánál Elképzelésem szerint lehetséges lenne több hí lyet biztosítani e fontos kérdésnek a sajtóbai a televízióban, a rádióban és más hasonló hely' ken, még a folyóiratokban is. A személyi kultusz idején a sDorton kirtil. n^-, szólván minden emberi vonatkozású dolog volt. Erre mindenki emlékszik. Nekem viszom tűnik, hogy most, mintha kicsit túl sok helye nának egyedi problémák, extrém esetek. Tu a divat, meg kell mondani, az erőltetett erotil modernkedés. Népszerűsítik a kártyát, még sporttal is most mintha megint az egészségesné kicsit többet foglalkoznának. Mi szeretjük a spoi tot általában, én is szeretem, de már megint olya helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösszt kötő hogylétéről hétfőn is, kedden is, szerdán i: pénteken is értesül az egész ország, de önfeláldi zó, dolgozó munkásokról, parasztokról, értelmis: giekről, tudósokról nem lehet eleget hallani é olvasni. Én azt gondolom, hogy ezeket a dolgoké nem kell száműzni. Tudomásul kell vennünk, hog ilyen igényük is van az embereknek. Kell egy ki pihenés, egy kis lazítás mindenkinek. Ezt be ke látni. De én azt hiszem, ha mindenki, akire ez ta. tozik, és aki ehhez ért, lelkiismeretesen átgondo ja, igazat fog adni abban, hogy ezek az érdekessé gek 1956 óta a szükségesnél nagyobb súlyt kar nak és kicsit kiszorítják a mi nagy, közös, általánc dolgainkat. Állítsuk helyre a megfelelő arányoka és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyreá Htjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista en bernek, a szocialista erkölcsnek és a szocialisl eszmének. Ezzel a kérdéssel annál is inkább foglalkozni ke mert bár lényegesek, fontosak és nélkülözhetetli nek a szocializmus építésének anyagi feltétele még fontosabb, még nélkülözhetetlenebb a szoci lista módon élő, dolgozó és gondolkodó embe aki áldozatkészen, odaadással küzd nagy céljain1 ért. Sokezren gyászolják Malcolm X-t Február 27-én temették el Malcolm X-et, a n- ger mozgalom meggyilkolt népszerű vezetőjét, a1 előző vasárnap egy népgyülésen, terrorista tám. dás áldozata lett. A newyorki Harlem egyik tem] lomában, mohamedán szertartás szerint búcsú tatták. A helyiséget zsúfolásig megtöltötték gyászolók. Az utcán többezer főnyi tömeg nén tisztelettel adózott a tragikusan elhunyt vezérne Elvbeli különbségre való tekintet nélkül, néger polgárjogi mozgalom kiválóságai mondtí búcsúbeszédet. Elismerő szavakban méltattá Malcolm X meggyőződéses, meg nem alkuvó á iásfoglalását, markáns, bátor egyéniségét, ame arra késztette, hogy szakítson a reakciós, elv kult Black Muslim mozgalommal és a népszei mozgalmi szervezetekkel való együttmüködé keresse. Sokan azon a véleményen vannak, hói a fiatal Malcolm X olyan irányban indult, amel; ben kimagasló népvezérré válhatott volna. A b, csubeszédet Ossie Davis hires néger színé; mondta. Felesége Ruby Dee olvasta fel a részvé nyilatkozatokat. Ruby Dee bizottságot szervezel az özvegy és négy gyermeke segítésére. A gyász jeléül a boltok üresen maradtak A temetés napján a Harlemben számos üzlet zárva tartottak. Még azok, amelyeket kinyitó iák, sem bonyolítottak le sok forgalmat a tem : 's napján. A gyász mellett a terrorista támad soktól való félelem is távoltartotta a közönsége a rendőrség szinte megszállva tartotta az égé városrészt. A polgárjogi mozgalom vezetői figyc meztették a néger lakosságot az egységbontó te roristák akciói ellen. KÉS KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe- < ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! ' ] i, Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” < j , megmzottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- " veit Magyarországból kihozhatja általunk < , KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET JOSEPH BROWNFIELD : I 15 Pürk Row New York 38, N. *,, i * Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek 4 | ► Telefon: BA 7-1166-7 Ml, A.Ai„ Au iéh i
