Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-25 / 8. szám
lü AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 25, 1965 Ml TökT£MK*z ÓhAzAbAN Megkezdődtek az előkészületek az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra Bár még aránylag messze van május 21, a Budapesti Nemzetközi Vásár nyitásának napja, az előkészületek már megkezdődtek a ligeti vásárvárosban. A főbejáratnál felszedték s ujrabetonozzák a járdát, a régi, korszerűtlen iroda-énületsort ne- dig lebontották, helyén a hazai kiállítók részére épül egy modern pavilon. Az uj kirendeltségi épület a főbejárat melletti gyermekmegőrző helyén lesz; jelenleg már az épület vasszerkezetét állítják fel. «•> Nemcsak uj pavilonokat építenek, a régieket korszerűsítik. A Vásárrendező Irodán is készülnek a nemzetközi találkozóra. Eddig 30 ország jelentette be részvételét, közülük 22 hivatalosan vesz részt a vásáron. A külföldiek legszebb, legmodernebb termékeiket hozzák Budapestre, s ebben a vetélkedésben a magyar ipar sem akar elmaradni. A vásáron mintegy ezer vállalat vesz részt, legkiválóbb gépeivel, berendezéseivel. A magyar pavilonokban teljes lesz a szakosítás, s a legnagyobb gondot és figyelmet a kiemelkedő iparágak termékeinek bemutatására forditják a rendezők. A Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiben fontos szerepet játszanak a külkereskedemmel, az exporttal kapcsolatos feladatok. Ennek megfelelően nagy gonddal válogatják össze a kiállításra kerülő gyártmányokat. Az előző éveknek megfelelően különbizottságokat hoztak létre a vállalatok terméklistáinak elbírálására. A BNV jelentősége, tekintélye évről-évre növekszik. Külföldi és hazai kiállítók újabb és újabb helyet kérnek termékeik bemutatására. A vásár jelenlegi, 260 ezer négyzetméteres alapterülete már kevés. Ezt a problémát a rendelkezésre álló hely jobb kihasználásával igyekeznek enyhíteni. A könnyűipari pavilont például újszerű technikai megoldásokkal kétszintűvé alakítják át, s a vásár idejére felállítanak öt, fából készült pavilont is. Ezzel újabb 1,500 négyzetméternyi fedett kiállítási területet nyernek. Az érdeklődők jobb szakmai tájékoztatására megkezdték a hivatalos katalógus összeállítását, amely azt tartalmazza, hogy melyik cég, melyik vállalat milyen anyaggal szerepel a vásáron. A műszaki katalógust, amely a magyar ipar újdonságait, a szabadalmakat ismerteti, német nyelven is kiadják. A külföldi vendégek, illetve a kiállítók kalauzolására és a szakmai beszélgetések közvetítésére több mint száz tolmácsot képeznek ki. M. P. A magyar demográfiai statisztikából Magyarország lakosainak száma 10,104,197. Ez az adat demográfiai vonatkozásban több olyan részlet-számot tartalmaz, amely elé a “több” szó kívánkozik. Eszerint több a nő, mint a férfi: a nők száma 5,223,820, a férfiaké 4.880,359. Ennek oka a többi között az is, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak. Ezer 15—39 év közötti férfira 1.030, 40—60 év közöttire 1,125, 60 év felettire 1,314 nő jut. Jelenleg lényegesen több a fiatalon házasodok száma, mint a háború előtti években. Tizenkilenc éves kora előtt 100 férfi közül 1.1 nősül, ugyanakkor száz lány közül 12.8 megy férjhez. Legtöbben 20—29 év között házasodnak meg, a férfiak 50.6 százaléka, a lányok 75.5 százaléka választ élettársat ebben a korban. Több a válások száma is a korábbi évekhez viszonyítva. Napjainkban átlagosan 1,000 házasságra 6—8 válás jut. Kitüntettek egy felkutatót A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nemrégiben a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntette ki Szimonidesz Lajos nyugalmazott evangélikus püspököt — nyolcvanadik születésnapja alkalmával. Szimonidesz Lajos nemcsak az állam és a magyar evangélikus egyház jóviszonyának kialakításában szerzett érdemeket, hanem nagyon értékes irodalmi, hadtörténeti és kutató munkásság is van élete nyolc évtizede mögött. Szimonidesz Lajost az egész világon úgy könyvelik el, mint a vallásalapitások történetének legnagyobb ismerőjét. Egyik jelentős müve a Haarlemben német nyelven megjelent Az őskereszténység buddhista kapcsolatai cimü, amely megjelenésekor rendkívül feltűnést és visszhangot keltett. Magyar történeti kutatásai is igen jelentősek. A harmincas években nagy figyelmet keltett azzal, hogy az első magyar újság, a latin nyelven 1705-ben megindult Mercurius Ceridicus néhány példányát felkutatta, s ezzel a magyar újságírás történetét felbecsülhetetlen értékkel gazdagította. A Mercurius Veridicus a Rákóczi szabadságharc idején a Nagyságos Fejedelem kívánságára indult meg. Első száma 1705 áprilisában jelent meg, latin nyelven, s célja elsősorban az volt, hogy a külföldön ellensúlyozza az osztrák császári propagandát és megmutassa a magyar szabadságharc igazságos ügyét. Marie Antoinette aranyhárfája Peslen A budapesti Nemzeti Muzeum gyűjteményében van egy XVIII. század végi hárfa, amelyet pazar kiállítása és a hozzáfüződő személyi vonatkozások miatt aranyhárfa néven emlegetnek. A különleges hárfa formai megoldásai és díszítményei már a rokokó Ízlésére utalnak, a hangszekrény felületén pedig allegorikus és mitológiai tárgyú olajfestményeket láthatunk. A hagyomány szerint az aranyozott hárfa Marie Antoinette francia királyné tulajdona volt, ő ajándékozta gróf Benyovszky Móric feleségének. Amikor Benyovszkyék Párizsban éltek, felesége rendszeresen résztvett Marie Antoinette zenei összejövetelein, s egy ilyen alkalommal ajándékozta meg a királyné a grófnét az arany hárfával. Az értékes hangszer Benyovszkyné hagyatékából került a múzeumba. A Magyarok Világszövetségének működése “A magyar — világnyelv” — mondják Magyar- országon félig tréfásan, de nem egészen alaptalanul. Ez immár szállóigévé vált mondat arra utal, hogy — és ezt külföldön élő magyarok is tapasztalhatták: nem lehet a világnak olyan távoli zugába utazni, ahol ne találkoznánk magyarokkal. Csupán a nyugati országokban több mint másfélmillió magyar él: ez a nagy tömeg szétszóródott ugyan, de nyelvük 10,000 kilométer távolságból is összeköti őket. A Magyarok Világszövetsége a megmondhatója, hányán keresik a kapcsolatot a világ minden tájáról szóban és levélben az óhazával. Tavaly például a szövetség budapesti Benczúr utcai székházában kb. 4 ezren fordultak meg, s ugyanide havonta többezer levél érkezik, választ várva a legkülönbözőbb kérdésekre. Kivétel nélkül minden levélre válaszolnak. A szövetség igyekszik a világ minden tájára szétszóródott hazánkfiait tájékoztatni, felvilágosítani az óhaza életéről. Lapját, a Magyar Híreket több tízezer példányban küldi szét, s jut belőle a legtávolabb eső országokba is. Most jelentette meg a külföldi magyarok körében igen kedvelt kalendáriumának uj kiadását, amelyet már szintén szétküldött az érdeklődőknek Nagyszabású antológia kiadását készíti elő. Ebben a külföldön élő magyaroknak a hazai irodalom tükrében mutatják be a mai magyar életet. Százezer példányban Hasznos Tudnivalók címmel érdekes füzet is napvilágot látott. Ez a külföldön élő magyaroknak útlevél, vizűm, házasságkötés, válás és más problémákkal összefüggő kérdésekre ad részletes tájékoztatót. Olyan könyv kiadását is tervezik, amelyből a külföldön élő magyar gyermekek megtanulhatják nyelvünket. E könyv a magyar mese és mondavilágon vezeti végig az uj nemzedéket s közben megismerteti a fiatal magyarokkal az óhaza történelmét, földrajzát. 1964-ben egyébként körülbelül 60,000 Nyugatról érkezett magyar látogatott haza, s számukra tavaly először városnéző és kiránduló utiprogra- mokat szerveztek. E kirándulásoknak igen nagy sikerük volt, ezért az idei szezonban még többet iktatnak programba. Háromszáz kalapmodell Háromszáz >vi téli és tavaszi modell gyártását kezdte meg a temesvári kalapgyár munkaközössége. Az igen keresett téli modellek közül néhány már kapható a szaküzletekben és rövidesen megfenik egy rég várt újdonság: a müanvae-esőka“P0RSZEM A VIHARBAN” (Folytatás az első oldalról) előteremti a szükséges anyagi javakat, amelyek sajtójának fennmaradását biztosítják. Ez a nemes- lelkű olvasótábor félévszázada vesz részt a nagy viharban. Csak kérni kell tőlük és máris ott vannak, úgy a piketvonalon, mint az adakozásnál, sovány erszényükkel, hogy a SZENT ÜGYET a nép érdekét előmozdítsák, mert ez a "porszem a viharban" is hozzájárul a vihar lecsendesitéséhez. A mi drága olvasóink, a harcok veteránjai azok, akik erőt adnak nekünk a további munkára. Mert ha van, ki azt megérdemli, úgy ők azok. S ezért lapunk személyzete elhatározta, hogy magára vállal egy nehéz munkát és a tavasz végével megajándékozza olvasóinkat hűséges kitartásukért. Hiszen nem várhatjuk el, hogy ők mindig csak áldozzanak, azt valamivel viszonozni kell, valami kézzelfogható dologgal kel! kimutatni megbecsülésünket. Munkatársaink nagyban szorgoskodnak egy könyv, a "PORSZEM A VIHARBAN" cimü önéletrajz kiadásán, melyet lapunk külmunkatársa, Rácz László irt. A könyv tartalmával egy másik alkalommal foglalkozunk, most csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a könyv cime ráillik lapunkra is. Mert az orkán, amely most dúl az egész világon, bennünket is érint és habár ebben a nagy társadalmi viharban mi csak egy porszemet jelentünk, mégis van lapunknak jelentősége. Hiszen mindennek, még a legparányibb élőlénynek is van bizonyos hivatása az életben. Ez a gondolat vezényel bennünket, hogy még a legnehezebb körülmények között is életben tartsuk lapunkat. ★ Őszi lapkonferenciánkat Rácz László is meglátogatta és szokásos szerénységével, kéziratot nyújtott át. Megírta élményeit és annak a korszaknak a történetét, amely mindannyiunkat rendkívül érdekel: a magyarországi tanácsköztársaság bukásának utóhangját és a Hitler-idők első korszakát. Elolvastuk a kéziratot, másoknak is odaadtuk elolvasásra. Rev. Gross László például úgy nyilatkozott, hogy a kéziratnak nem szabad feledésbe menni, tenni kell valamit annak érdekében, hogy mások is olvashassák és tanuljanak belőle. Ügyvezető bizottságunk tárgyalta a lehetőségeket, megvitatta, hogyan lehetne a kéziratot könyv formájában kiadni? A szedés, nyomás, kötés, postázás, stb., stb. mind pénzbe kerül, a Magyar Szónak pedig nincs pénze! Lehetetlen feladat... de mégis beszélni, tárgyalni kell, nem szabad megfeledkezni róla . .. Tanácskoztunk barátokkal, munkástársakkal, a lap személyzetével (ehhez nem kellett sok idő, hiszen olyan kevesen vagyunk) és mivel tudatában voltunk a könyv értékének, egyik a másik után jelentkezett: ^ Én vállalom a kézirat átnézését, a bevezetés megírását (Rev. Gross); \ én vállalom a korrigálást (Gyarmaty Kató és Vágó Klári); y én vállalom a szedést, tördelést (Horváth Pista); ^ Én vállalom az oldal revíziót (Reich Klára); Tehát lapunk érdekében, a munkásmozgalom érdekében mindenki beállt a sorba és társadalmi munkát vállalt magára. Milyen körülmények között születik meg az ilyen elhatározás? A lapnak tovább kell élnie, fejlődnie. Ez csak úgy lehetséges, ha mindenki erején felül dolgozik és a munkaidő után még társadalmi munkát is magára vállal s mint polgár megteszi a kötelességét úgy a tüntetéseken, mint a piketvonalon. Ahol van akarat, ott még a lehetetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani. S miért tesz- szük mindezt? Először is azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ha még csak egy porszem is lapunk, mégis van szerepe és ezt becsülettel be kell töltenie. Bátorságot mindehhez az olvasótábor ad, az a nemeslelkü olvasótábor, amely kitart lapja mellett, egy szebb, békésebb jövőért. ★ Ezek a gondolatok merültek fel bennünk Kádár János beszédének olvasása közben. A harc nemcsak annyiból áll, hogy a magyar nép előteremti a megélhetését és jólétet biztosit magának. Milliók tekintenek feléjük és a többi népi demokráciák felé, miként dolgoznak azért az uj társadalomért, amelyért annyian áldozták életüket és amely még ma is olyan sok áldozatot követel. Kádár nem áldozatot kér, csupán annyit, hogy becsülettel tegyenek eleget a rájuk bízott feladatnak. Az öntudatos munkások, akik harcolnak egy jobb és békés jövőért, elvárják óhazai testvéreiktől, hogy jó példával járjanak elől.