Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-18 / 7. szám
1U AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 18, 1965 I Mt TörÜ£NH(«z ÓhAzAbAN Tájékoztató a MALÉV fejlődéséről A legutolsó években gyors fejlődésnek indult a magyar légi közlekedés. Ezt bizonyítják az 1964-es eredmények is. Tavaly a MALÉV majdnem 60 százalékkal több utast szállított repülőgépein, mint a megelőző évben. Hasonlóan növekedett az áru- szállítás forgalma is, hiszen Magyarországról sok olyan kényes vagy gyorsan romló terméket kell továbbitani, amelynek ó“rák alatt meg kell érkeznie a célállomásra. A MALÉV gépein tavaly 4552 tonna árut továbbítottak, különösen a skandináv országokba. Ezekről az eredményekről ék az idei tervekről tájékoztatták a sajtó munkatársait a MALÉV vezérigazgatóságán. A tájékoztató során elmondták, hogy az utasforgalom növekedése szorosan összefügg idegenforgalmunk fejlődésével is. Az áruszállítási tervek teljesítését viszont az segítette elő, hogy a magyar exportvállalatoknak, különösen a HUNGARO- FRUCT-nak, az eddigieknél is nagyobb exporttevékenységük volt. Elsősorban a gyümölcs- és zöld- sógszállitások növekedtek. Tavaly, mint ismeretes, a magyar repülőgépek nemzetközi vonalhálózata a Budapest—Milánó járattal bővült, és heti egy járatról kettőre emelkedett a Budapest—Athén—Kairó vonal forgalma. A moszkvai járatot a nyári szezonban naponta közlekedtették. Külön kirándulógépeket indítottak Pozsonyba, Kassára, illetve Münchenbe. A nemzetközi kapcsolatok alakulásáról és az 1965-ös fejlődésről feltett kérdésekre Hűvös Sándor, a MALÉV vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg 65 légiforgalmi vállalattal állnak szerződésben, és a Magyar Légiközlekedési Vállalat 34 légi- társaság vezérképviseletét látja el. Az idei menetrendet a tavalyi tapasztalatok alapján állították össze, és április 1-től lép életbe. A menetrendet úgy szerkesztették meg, hogy egyeztették a szovjet, á csehszlovák, az NDK, a lengyel, a bolgár és a román légitársaságokkal, igy a baráti országok fővárosaival naponta legalább egyszer légi össze70 éves a budapesti New York palota Hetven éves Budapest egyik jellegzetes és nevezetes épülete, a New York palota, amelyet Hausz- mann Alajos, Európa-szerte ismert magyar építész a főváros legforgalmasabb pontján épített. A kávéház rövidesen az irók és újságírók legkedveltebb törzshelye lett, fenntartott asztalainál született a magyar irodalom több remekműve. A New York palota az első világháború után. a huszas években a Budapestre látogató külföldi hírességek kedvelt tartózkodási helye lett. íme, néhány név a vendégkönyvből: Josephine Baker, Capablanca, a sakkvilágbajnok, Sonja Hennie, Piccard professzor, Emil Jannings, Jimmy Walker newyorki polgármester, Lauri Volpi, Stokowsky, Denielle Darrieux, a magyarok közül pedig a zeneszerző Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, a színművész Csortos Gyula, Rökk Marika, Fedák Sári, Darvas Lili, Beregi Oszkár, Bársony Rózsi, az iró Molnár Ferenc és sokan mások. A második világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, jellegzetes tornya elpusztult. Nagy munkával állították helyre, s bár nem tükrözi korunk ízlését, mégis megőrizték eredeti formáját. Rendeltetésében is hűségesen őrzi a hagyományokat: napjainkban is a magyar irók, újságírók, művészek kedvelt törzshelye. Emeletein, amelyeket azelőtt egy külföldi biztositó társaság irodái foglaltak el, jelenleg magyar szerkesztőségek és kiadóhivatalok dolgoznak: a Magyar Nemzet cimü napilap, az Ország-Világ, s a Film Színház Muzsika cimü képes hetilap, a Filmvilág cimü folyóirat, továbbá több más újság szerkesztősége. Rajtuk kívül a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, az Európa és a Szépirodalmi Könyvkiadó kapott otthont a patinás palotában. 4000 éves arany nyakgyöngyöt találtak Nyir- lugoson. A kincsre egy törött edényben — hasogatott állatcsontok között — bukkantak. A muze- ulógusok szerint az aranybádogból tekercselt nyakgyöngy a rézkorszakból származik. A lelettel a nyíregyházi muzeum gyűjteménye gyarapodott. köttetést teremtenek Budapestről. A legérintel- tebb vonalakon növelik a járatok számát; Berlinbe hetenként 14 járat, Prágába 11 indul. A napi moszkvai járatokon kívül, az Aeroflottal együttműködve, a tervek szerint hetenként kétszer külön kijevi járatot is indítanak. Az uj járatok indításánál először gazdaságossági számításokat végeznek, s csak azután kötik meg a szerződéseket. Mivel már a legutóbbi években is megnövekedett a magyar repülőgépek iránti érdeklődés s az idén az idegenforgalom várható növekedése újabb feladatokat ró a légi közlekedésre, elhatározták, hogy a budapest—brüsszeli vonalon a SA- BENA-val együttműködve heti hat alkalomra növelik a járatsürüséget, Budapest és London közt hetenként három járatot közlekedtetnek majd. A zsúfoltság enyhítésére szétválasztják a párizsi és frankfurti vonalat. Az IL—18-as tipusu gépek igy hetenként kétszer csak frankfurti utasokat szállíthatnak majd, a párizsi járat pedig egy alkalommal közvetlenül, egyszer pedig zürichi leszállással közlekedik. A heti két Budapest—Berlin—Koppenhága-—Stockholm—Helsinki légi járaton egy éjszakai “mentesitő járatot-” is indítanak, hogy a jelentkező utasokat torlódás nélkül el tudják szállítani Budapest és Amszterdam között a MALÉV és a KLM továbbra is heti négy járatot üzemeltet majd. Külön gondot fordítanak a turistajáratokra. A tavaly bevált pozsonyi, kassai és müncheni járatokon kívül azt tervezik, hogy a Budapest—Belgrád vonalat meghosszabbítják Dubrovnikig, sőt eg\ Budapest—Zágráb—Dubrovnik útvonalat is indítanak. Tavalyelőtt indult meg a budapest—kairói közvetlen légi járat, amely a magyar légi közlekedés első lépése volt a kontinensen túlra. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a MALÉV járatokat indít majd április elejétől Nicosiába és Damaszkuszba. így az uj menetrendben a magyar repülőgépek már 30 európai és közelkeleti nagyvárost érintenek majd: igy lehetővé válik, hogy a magyar utazási irodák mind több repülőgépes társasutat szervezhessenek. MÚLÓFÉLBEN... Zsugorodik a nyírségi sivatag A Szabolcs-Szatmár megyei faiskolában még októberben megkezdték a csemeték kiszedését. Több mint egymillió kisfát ástak ki az őszi telepítésekhez. A megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai már a kalászosok betakarítása után hozzákezdtek az uj gyümölcsöskertek talajának előkészítéséhez. Nagyteljesítményű traktorokkal 70— 90 cm mélyen forgatták meg a földeket. A termelőszövetkezeti gazdák elkészítették a kis fák ágyát. A terméketlen nyírségi sivatag tehát tovább zsugorodik: összesített adatok szerint a hideg idő beálltáig 1,700 hold homokra telepítettek gyümölcsfa csemetéket. Elavult Tormáspuszta neve Vas megyében a Csepregtől 5 km-re levő Tormáspusztáról elmondható: elavult a neve. Pusztának jóformán már nyoma sincs, a hajdani cselédtelepülés helyén ma 570 állami gazdasági dolgozó lakik. Nyolc év alatt 52 villaszerű ház épült, az állami gazdaság pedig átalakította a régi cselédházakat kétszobás otthonokká, s parkettáztatta a hajdani földes szobákat. Az elmúlt húsz évben négyosztályos iskolát, pedagóguslakásokat, kultúrtermeket, klubszobát, egészségházat, vegyesboltot kapott a település. Régi iparok utcája Debrecenben A rendelkezésre álló adatok szerint Debrecenben a 17-ik században, amikor a város lakossága csak mintegy 10,000—11,000 volt, a lakosságnak csaknem fele iparral foglalkozott. Ebben az időben fénykorát élte a szürszabó, a gubacsapó, a késcsináló, a kötélverő, a gombkötő, az erszény- és bocs- kor-készitő, valamint az aranymüves-ipar. Keresett cikk volt a debreceni perec és mézeskalács, a fe- hérszür, a különböző szijkészitmények és az ötvösáru. A 19. században uj iparosok jelentek meg: a pipaszárkészitők, a fazekasok és a kalapkészitők. A debreceni városi tanács támogatásával most a belvárosban kialakítják a “régi iparok utcáját”, ahol helyet kapnak a régi mesterségek mai képviselői. A műemlékek környezetében kijelölt kis utca korhű portálok és cégtáblák elhelyezésével Debrecen idegenforgalmi nevezetessége lesz. Az utolsó magyar-szürke törzstenyészet Az utolsó tisztavérü magyar-szürke szarvasmarha törzstenyészetet szinte múzeumi tárgyként őrzik a Nagykunságban. A mintegy 100 tehénből álló gulya tavaly 67 életképes utódot hozott a világra. A középtiszai állami gazdaság tulajdonában lévő gulyát féltő gonddal óvják és a téli hónapokban, most első ízben, istállókban tartják. A tehenek és borjak nehezen barátkoznak meg a lánccal. A bekötés óta neves állattenyésztők és tudományos szakemberek tartják megfigyelés alatt az állatokat, tanulmányozzák, miképpen reagálnak a megváltozott életkörülményekre. Többszáz éves rajzok egy tokaji borospince falán Tokaj községben még ma is több olyan pincét használnak, amelyek az 1300—1400-as évekből származnak. A régi borospincék közül azonban csak egy olyan akad, amelynek nemes penésszel borított falán évszázados rajzok láthatók. Ez a pince az egykori lengyel borkereskedők utcájában, az úgynevezett Aranyos-diilőben van és 1460 körül építhették. Ezt támasztja alá az a hiányos évszám, amelyet falába vésve találtak. A lősztalajba vágott, mintegy 50 méter hosszú pince falát egyházi vonatkozású rajzok, latin és görög feliratok díszítik. Az egyik érdekes rajz a halált ábrázolja, egyik kezében homokórával, a másikban kaszával A kasza pengéje alá bortól mámoros fejeket karcoltak. jelképezve, hogy a vidámságot az elmúlás követi. A fal másik részén szakállas püspököt örökítettek meg bibliai idézettel. A kultúrtörténeti szempontból is értékes rajzokat Papp Miklós, a pince tulajdonosa szerint — aki a tokaji helytörténeti muzeum igazgatója — a községben telepedett piarista vagy kapucinus szerzetesek karcolták a pince falára. Az egykori okiratok szerint ugyanis az Aranyos-dűlőben volt a piaristák rendháza, és valószínű, hogy a pince is az ő tulajdonuk volt. Papp Miklós most tokaj-hegyaljai szőlőmüvelő eszközökből, pecsétekből, különböző bortároló kancsókból és poharakból, valamint a szőlőbirtokos családok borcimkéiből házi múzeumot rendez be, és a falon látható többszáz éves rajzokat ezekkel együtt mutatja be az érdeklődőknek. ^rmmi ■■■■■■w»wn»rBW»BiwBfrTTfiii RÖVIDEN A magyar televízió egyik műsorán 17 év az őserdőben címmel érdekes film szerepelt, amely dr Baumgartner János Venezuelában élő magyar orvost és munkásságát mutatta be. A film megismertette a televízió nézőivel az orvos értékes gyűjteményét is, amelyet a budapesti Néprajzi Múzeumnak ajándékozott. u00 Petrovics Emil “C est la guerre" cimü — Hu- bay Miklós színdarabja alapján irt ^— Magyarországon nagy sikert aratott operája a közeli jövőben Nizzában és Sarajevóban bemutatásra kerül c+J i00 Ezer sárközi dallam. Olsvay Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutatója — Kodály Zoltán tanítványa — mestere tanácsára összegyűjti a Sárköz népdalait. A fiatal kutató eddig mintegy ezer ősi dallamot jegyzett fel Decsen, Sárpilisen, Öcsében és Alsónyéken. A Magyar Rádió népzenei csoportjának segítségével magnetofonszalagon is megörökítette az idős “nótafák” énekeit. C*s9 i0*- Első ízben rendez Magyarországon nemzetközi konferenciát az Egészségügyi Világszervezet. Budapest lesz ugyanis a színhelye az április 26—3.0 között megrendezésre kerülő Európai Egészség- ügyi Statisztikai Konferenciának. WV Heves megyei Váraszó községben befejezték az ország egyik legrégibb templomának restaurálását. A román stilusu, ritka építészeti értéket eredeti formájában állították helyre. i00 Az Alföldi Kó'olajfurási Üzem szanki 4-es számú kutjából változatlan erősséggel tör fel a földgáz. Miután a gázkitörés természetes megszűnésére nincs kilátás, mesterségesen próbálják elfojtani; ehhez megkezdték az előkészületeket. A kijelölt helyen, ahonnan “ráfurnak” a kútra, hozzáláttak az alap és a furóberendezés építéséhez. A munka több napot vesz igénybe.
