Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-06 / 32. szám

Thursday, August 6, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 Munkás és szakszervezeti hírek AMI HOFFA ÜLDÖZÉSE MÖGÖTT VAN Érdemes analizálni annak a hosszú üldözésnek a hátterét, amellyel a törvényhatóságok sok évi próbálkozás után végre 8 évi börtönbüntetést mér­tek a Teamsters Union elnökére, James R. Hoffá­ra. A McClellan -bizottság 1956—57-ben folytatott kihallgatásai óta, amelyeken a főügyész Robert Kennedy volt, valamint ezen utóbbinak igazság­ügyminiszteri tisztsége teljes tartama alatt, a Hof- fa-ellenes eljárások költségei, — melyeket az ál­lamkincstárból, az adófizetők zsebéből fedeztek — sokmillió dollárra rúgtak. Igaz, Hoffa — szakszervezeti vezető létére — a kapitalista rendszer hü támogatója és évi 75 ezer dollár fizetést húz, mégis az osztályérdekek által diktált igazságszolgáltatás áldozata. Kitűnik ez ab­ból, ha összehasonlítjuk esetét az ország 29 leg­nagyobb villanytársasága vezetői ellen indított el­járással. 1961-ben a villanytársaságok vezetői bű­nösnek vallották magukat a kormány és az ameri­kai nép ellen elkövetett sok száz millió dolláros csalásban, azáltal, hogy ánnegszabási összeeskü­vést követtek el. Mindössze hatot ítéltek közülük néhány napos börtönbüntetésre, a többiek még ennél is jelenték­telenebb büntetést, vagy felfüggesztett Ítéletet kaptak. Ez volt az első közismert eset, amikor nagy társaságok képviselőit a trösztellenes törvé­nyek értelmében börtönbüntetésre Ítéltek. A Hoffa elleni vádaknál a tényállás a következő: A munkásság szempontjából helytelen és káros, ha a szakszervezeti vezető, állásából kifolyólag, közvetve vagy közvetlenül üzleti előnyöket szerez magának. Egyes szakszervezeteknek vannak erre- vonatkozó rendszabályai, másoknak azonban nin­Az autómunkások sztrájkra készülnek (Folytatás az első oldali-ól) Az áutógyárosok részéről még nem történt fel­ajánlás a munkáskövetelésekkel szemben. A Ford Co. azonban tiltakozik ä kibővített pihenő idő el­len, amit a szakszervezet követel a futószalag munkásai számára. A Ford Co. szerint a napi 12 perces pihenés kielégítő és további kétszer 10 perces kávé-szünet legalább 20 kocsival rövidítené meg a társulatot naponta, amely percenkint egy kocsi teljesítménnyel dicsekszik. Ken Bannon, szakszervezeti alelnök, a Ford részleg egveztetője, nyilvánosságra hozta, hogy a Ford Company másod-negyedévi jelentésében tompítani igyekezett rekordtörő profitját. A múlt évi 155,900,000 dolláros profittal szemben 1964 második negyedévében 179,700,000 dollár volt e mamut társulat a profitja, ez kitesz 15 száza­lékos emelkedést. A különbséget a jelentés szépen elhallgatta, a szakszervezet béremelés követelé­seire való tekintettel. II. Henry Ford a kért 60 cent órabéremelést úgy jellemzi, hogy “szembehe- helyezkedik a helyzet valóságával”, holott ő maga 1963-ban közel félmillió dollár fizetést vágott zsebre és ennél is nagyobb kilátásai vannak 1965-re. Általában a “Három Xagy” profitja “fantaszti­kus” arányokat ért el 1964 első felében, s nem­csak az autómunkásoknak, hanem a vásárlóközön­ségnek is joga van részesülni az üzemek megnö­vekedett termelékenységében, mondotta Leonai-d Woodcock, UAW alelnök. A társulat részvényesei 11 százalékkal nagyobb osztalékot kapnak, a tár­sulat főtisztviselői nagyobb bonusz kiosztásban' részesülnek ( Ford az első félévre 29.5 millió dol- lárt.tett félre erre a célra), s ezért a kocsivásárlók is leszállított árakra jogosultak, a munkások pe­dig jobb bérezésre és javított munkaviszonyokra érdemesek, mondotta a unió tisztviselő. A' General Motors első félévi profitja nagyobb, mint az az összeg, amit a kongresszus megszava­zott Johnson elnök “szegénység elleni küzdelmé­re.” A 947 millió dollár országos méretű kiutalás­sal szemben, GM profitja, a félévi adók leszámítá­sa lilán, 1,138,000,000 dollárt tesz ki. Ez a tava­lyival szemben 30 százalékos profitemelkedés. Alig van ország a világon, ahol a kapitalisták összprofitja elérné ennek a kis amerikai “szabad vállalkozásnak” a profitösszegét. De munkásainak követelését jobb munkaviszo­nyokért és több pihenő időért a GM sem hajlan­dó megadni. A munkások találóan “aranyozott munkásnyuzók”-nak (gold plated sweatshop) ne­csenek. A bíróság nem kifogásolta a különböző üz­letkötésekből vagy a befektetett szakszervezeti alapból eredő komissiókat, csupán azt akarta bi­zonyítani, hogy Hoffa személyes haszna ezekből az ügyekből a cégek részéről megvesztegetés volt. Már előfordult, Hoffa esetében azonban semmi bi­zonyíték nem volt arra, hogy az illetékes nagyvál­lalatok a szakszervezettel kapcsolatban bármilyen előnyben részesültek volna. Sőt, a valóság az, hogy a Teamsters Union Hoffa vezetésével több enged­ményt csikart ki tagságának, mint sok más szak- szervezet. A Chicagóban lefolyt tárgyaláson Hoffát és má­sokat avval vádoltak, hogy a szakszervezet nyug­díjalapjából kölcsönöket folyósítottak. A “szabad vállalkozás” rendszerének az etikája értelmében ezek teljesen elfogadott üzleti szokások és az igy keresett dijak, javadalmak és százalékok szintén nem ütközhetnek az elfogadott etikai szabályokba. A bíróság azt próbálta bebizonyítani, hogy Hoffa személyesen intézte a kölcsönöket és az ebből ere­dő dijakat a Sun Valley ingatlan vállalkozásba fek­tette (amelyben állítólag személyes érdekeltségei vannak), hogy megmentse a tönkremenéstől. A vádak jogalapja olyan gyenge volt, hogy a 28 vádból a biró hetet azonnal elvetett és az esküdt­szék 17 más vádpont alól felmentette Hoffát. Mind­össze négy vádpont alapján ítélték el, olyan gyen­ge érvelés mellett, hogy könnyen meglehet, hogy a legfelsőbb bíróság megváltoztatja az Ítéletet. Közben azonban a harcos szakszervezet megszen­vedi a vezetője ellen hosszú évek óta vezetett had­járatot, amellyel egyes érdekeltségek szeretnék aláásni a Teamsters Union hatásos működését. vezik a GM üzemeket. Rendbehozzák a munkatermeket a látogatók számára Mr. Woodcock megvádolta a GM-et, hogy kü­lönleges tatarozásban részesíti azokat az üzeme­ket, ahova ujságirókat és más látogatókat vezet­nek be, annak bizonyítására, hogy az autómunká­sok a legeszményibb munkakörülmények között dolgoznak és semmi panaszra nincsen okuk. Pél­daképpen felemlítette a Doraville, Ga-ban levő Buick-Oldsmobile-Pontiac szerelő műhelyt, ahol 13 napon keresztül tulóráztatták a dolgozókat, hogy rendbehozzák az üzemet kétnapi “nyílt ház” vendéglátásra. Az alkalmazottak befestették az üzemi felszereléseket, a gépeket, szemetes kanná­kat, cigarettát árusító gépeket a látogatás útvo­nalán, “hat behorpadt és rendes formáját vesz­tett, a munkások által használt vízhűtőt” helyet­tesítettek, az átjárókat átrendezték, hogy jobban nézzenek ki és még 12 fénycső lámpát is besze­reltek, de ezeket a “nyílt ház” után el is távolítot­ták. Összesen 2,156 munkaórát használtak az üzem rendbehozására, s “egy háziasszony sem lehetne szőszálhasogatóbb,” mondotta Woodcock. “A lá­togatók nem tudhatták, hogy amit láttak, azt számukra hozták rendbe. Az idegenvezetők nem viszik őket a kocsiváz üzembe, a “dzsungelbe”, ahol a piszok, lárma, a zsúfolt felszerelések meg­győznének minden látogatót, hogy a munkakörül­mények durvák,” mondotta a union tisztviselő. Teljes egység a munkáselbocsátások ellen A munkás- és emberi szolidaritás nagyszerű pél­dáját adta a multkorában lezajlott tüntetés Mont- lucon közép-franciaországi városban. A Saint-Jacques fémipari üzem vezetői már ko­rábban elhatározták, hogy elbocsátanak több száz munkást. E terv ellen az üzem munkásai több al­kalommal tüntettek, de eredménytelenül. Ezért hét szakszervezeti szövetség — köztük a munkás­szakszervezetek mellett a kisiparosok és kiskeres­kedők szakmai szövetsége is —, valamint a balol­dali és demokratikus pártok — a kommunista párt, a két szocialista párt, a radikálisok — és a mont- luconi papok felhívására az egész város megmoz­dult az elbocsátásra Ítélt munkások érdekében. A városháza előtti téren összegyűlt sokezres tö­meg előtt a szakszervezetek vezetői beszédeket mondtak. Követelték a város iparát kézben tartó tröszttől, vonja vissza az újabb munkáselbocsátás­ra vonatkozó határozatot. A Kommunista Párt sajtónyilatkozata Kalandorságnak bélyegzi meg a magát "kommunis* fának" valló csoport tevékenységeit az egyenjogúsági mozgalomban Az Amerikai Kommunista Párt vezetői sajtónyi­latkozatban utasították vissza azt a valótlan állí­tást, hogy a Kommunista Párt volt a Harlemben és másutt lefolyt zavargások felbujtója. A sajtó- nyilatkozat szerint: “Az események nyomán, magát Progresszív La­bor Movement-nek nevező és ‘kommunistának’ val­ló csoport került a közvélemény elé a rendőrség és a hírszolgálat segítségével. A csoport eljárásait enyhénszólva felelőtlen és esztelen kalandorságnak lehet minősíteni.” “Azok, akik felelősek a rendőri brutalitásért, igyekeznek a négerek jogos felháborodásának megnyilatkozását úgy feltüntetni, mintha az nem volna más, mint “kommunista provokációdra való reagálás. Ezzel akarják a közfigyelmet elterelni az igazi bűnösökről és a néger nép haragjának igazi okaü’ól. Ez ugyanakkor újabb sérelem a né­ger nép ellen, mert valamilyen titokzatos ‘kommu­nista összeesküvők’ könnyen félrevezethető bolond­jainak bélyegzik meg őket. “Ez az értelme annak, hogy Johnson elnök az FBI-t menesztette Harlembe, valamint Screvane polgármester-helyettes azon hazugságainak hogy a ‘zavargások’-at kommunista ‘beszivárgók’ idéz­ték elő. “És mintegy parancsszóra, megjelenik néhánj kalandor a szintéren, akik ‘komunistáknak’ vall­ják magukat és kijelentik, hogy valóban erőszakot és terrort hirdetnek a rendőrök és mások ellen. Ragaszkodnak továbbá olyan demonstráció kivite­lezéséhez, amelynek visszavonására 69 néger szer­vezet kérte őket azon az alapon, hogy az kézzel­fogható rendőrségi csapda. Ilyen magatartás csak arra jó, hogy a négerek küzdelmét zsákutcába ve­zesse, ellenfeleit bátorítsa és hogy elszigetelje a fehér amerikai küzdőtársaitól. Segíti a reakciót és a fajüldözőket, akik az egyenjogúsági küzdelmet szeretnék vérbe fojtani. “Ezek az emberek nem kommunisták. Frázis puffogtatásuknak és felelőtlen eljárásuknak sem­mi köze a kommunizmushoz és a Kommunista Párt álláspontjához. Vezetőiket évekkel ezelőtt kizárták a Pártból, hasonló kalandorságok hosszú története után. Amellett gyávaság miatt zárták ki őket, mivel a Kommunista Párt feloszlatását követelték a hír­hedt McCarran-törvény azon igyekezetével szem­ben, hogy a Pártot törvényen kívül helyezze. “Ezek az alakok érdemleges követőkkel sem di­csekedhetnek. Fontosságuk látszatát a polgári saj­tó és televízió nyújtja, mert ezzel a néger nép és a Kommunista Párt megrágalmazásának kettős célját vélik szolgálni. "A Kommunista Párt mindig élesen elitélte az erőszak és terror eszközeinek alkalmazását. Az erőszak támogatása nem a társadalmi haladás erői­nek, hanem a reakciónak a sajátossága, azoknak, akik visszafordítanák az idő kerekét, akik elnyom­nák a nép demokratikus akaratának kifejezését. A haladás nevében erőszakot hirdetni, nem forra­dalmi, hanem provokativ eljárás. “A Kommunista Párt harcos tömeg-akciókat tá­mogat a néger szabadság kitűzött céljainak meg­nyerésére. Szervezett megmozdulásokat, ainjlyex- ben amerikaiak a lehető legnagyobb számban ve­gyenek részt, a fajüldözők, az ultrajobb reakció, a néger népnek a monopóliumok által inspirált el­nyomói ellen. Mindenekfefctt a néger és fehér amerikaiak növekvő egységére törekszik, mint ami előfeltétele az amerikai nép demokratikus jo­gaiért folyó nagyjelentőségű küzdelemnek. Benjamin J. Davis Gus Hall Henry Winston William Patterson." Ahogy Marx megjósolta-.-.-. A Department of Commerce nyilvánosságra hozta a haszon megoszlását az amerikai részvény- társaságok között 1964 első negyedében. Ameri­kában jelenleg egymillió 300 ezer részvénytársa­ság működik. Ezek az év első negyedében hét és félbillió dollárnyi kolosszális hasznot zsebeltek be. De ennek egy negyedét mindössze 8, mondd nyolc szupertröszt harácsolta össze, névszerint: General Motors, American Telephone, Standard Oil of N J., Texaco, Ford; Gulf Oil, Dupont és az International Business Machine. Másszóval, ha a profit egyenletesen osztódott volna el, akkor 300.000 cérnák ke'*-.“ ».-.i-- —«■« hasznot elkönyvelni, amennyit mindössze NYOLC tröszt harácsolt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom