Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-08-06 / 32. szám
Thursday, August 6, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 Munkás és szakszervezeti hírek AMI HOFFA ÜLDÖZÉSE MÖGÖTT VAN Érdemes analizálni annak a hosszú üldözésnek a hátterét, amellyel a törvényhatóságok sok évi próbálkozás után végre 8 évi börtönbüntetést mértek a Teamsters Union elnökére, James R. Hoffára. A McClellan -bizottság 1956—57-ben folytatott kihallgatásai óta, amelyeken a főügyész Robert Kennedy volt, valamint ezen utóbbinak igazságügyminiszteri tisztsége teljes tartama alatt, a Hof- fa-ellenes eljárások költségei, — melyeket az államkincstárból, az adófizetők zsebéből fedeztek — sokmillió dollárra rúgtak. Igaz, Hoffa — szakszervezeti vezető létére — a kapitalista rendszer hü támogatója és évi 75 ezer dollár fizetést húz, mégis az osztályérdekek által diktált igazságszolgáltatás áldozata. Kitűnik ez abból, ha összehasonlítjuk esetét az ország 29 legnagyobb villanytársasága vezetői ellen indított eljárással. 1961-ben a villanytársaságok vezetői bűnösnek vallották magukat a kormány és az amerikai nép ellen elkövetett sok száz millió dolláros csalásban, azáltal, hogy ánnegszabási összeesküvést követtek el. Mindössze hatot ítéltek közülük néhány napos börtönbüntetésre, a többiek még ennél is jelentéktelenebb büntetést, vagy felfüggesztett Ítéletet kaptak. Ez volt az első közismert eset, amikor nagy társaságok képviselőit a trösztellenes törvények értelmében börtönbüntetésre Ítéltek. A Hoffa elleni vádaknál a tényállás a következő: A munkásság szempontjából helytelen és káros, ha a szakszervezeti vezető, állásából kifolyólag, közvetve vagy közvetlenül üzleti előnyöket szerez magának. Egyes szakszervezeteknek vannak erre- vonatkozó rendszabályai, másoknak azonban ninAz autómunkások sztrájkra készülnek (Folytatás az első oldali-ól) Az áutógyárosok részéről még nem történt felajánlás a munkáskövetelésekkel szemben. A Ford Co. azonban tiltakozik ä kibővített pihenő idő ellen, amit a szakszervezet követel a futószalag munkásai számára. A Ford Co. szerint a napi 12 perces pihenés kielégítő és további kétszer 10 perces kávé-szünet legalább 20 kocsival rövidítené meg a társulatot naponta, amely percenkint egy kocsi teljesítménnyel dicsekszik. Ken Bannon, szakszervezeti alelnök, a Ford részleg egveztetője, nyilvánosságra hozta, hogy a Ford Company másod-negyedévi jelentésében tompítani igyekezett rekordtörő profitját. A múlt évi 155,900,000 dolláros profittal szemben 1964 második negyedévében 179,700,000 dollár volt e mamut társulat a profitja, ez kitesz 15 százalékos emelkedést. A különbséget a jelentés szépen elhallgatta, a szakszervezet béremelés követeléseire való tekintettel. II. Henry Ford a kért 60 cent órabéremelést úgy jellemzi, hogy “szembehe- helyezkedik a helyzet valóságával”, holott ő maga 1963-ban közel félmillió dollár fizetést vágott zsebre és ennél is nagyobb kilátásai vannak 1965-re. Általában a “Három Xagy” profitja “fantasztikus” arányokat ért el 1964 első felében, s nemcsak az autómunkásoknak, hanem a vásárlóközönségnek is joga van részesülni az üzemek megnövekedett termelékenységében, mondotta Leonai-d Woodcock, UAW alelnök. A társulat részvényesei 11 százalékkal nagyobb osztalékot kapnak, a társulat főtisztviselői nagyobb bonusz kiosztásban' részesülnek ( Ford az első félévre 29.5 millió dol- lárt.tett félre erre a célra), s ezért a kocsivásárlók is leszállított árakra jogosultak, a munkások pedig jobb bérezésre és javított munkaviszonyokra érdemesek, mondotta a unió tisztviselő. A' General Motors első félévi profitja nagyobb, mint az az összeg, amit a kongresszus megszavazott Johnson elnök “szegénység elleni küzdelmére.” A 947 millió dollár országos méretű kiutalással szemben, GM profitja, a félévi adók leszámítása lilán, 1,138,000,000 dollárt tesz ki. Ez a tavalyival szemben 30 százalékos profitemelkedés. Alig van ország a világon, ahol a kapitalisták összprofitja elérné ennek a kis amerikai “szabad vállalkozásnak” a profitösszegét. De munkásainak követelését jobb munkaviszonyokért és több pihenő időért a GM sem hajlandó megadni. A munkások találóan “aranyozott munkásnyuzók”-nak (gold plated sweatshop) necsenek. A bíróság nem kifogásolta a különböző üzletkötésekből vagy a befektetett szakszervezeti alapból eredő komissiókat, csupán azt akarta bizonyítani, hogy Hoffa személyes haszna ezekből az ügyekből a cégek részéről megvesztegetés volt. Már előfordult, Hoffa esetében azonban semmi bizonyíték nem volt arra, hogy az illetékes nagyvállalatok a szakszervezettel kapcsolatban bármilyen előnyben részesültek volna. Sőt, a valóság az, hogy a Teamsters Union Hoffa vezetésével több engedményt csikart ki tagságának, mint sok más szak- szervezet. A Chicagóban lefolyt tárgyaláson Hoffát és másokat avval vádoltak, hogy a szakszervezet nyugdíjalapjából kölcsönöket folyósítottak. A “szabad vállalkozás” rendszerének az etikája értelmében ezek teljesen elfogadott üzleti szokások és az igy keresett dijak, javadalmak és százalékok szintén nem ütközhetnek az elfogadott etikai szabályokba. A bíróság azt próbálta bebizonyítani, hogy Hoffa személyesen intézte a kölcsönöket és az ebből eredő dijakat a Sun Valley ingatlan vállalkozásba fektette (amelyben állítólag személyes érdekeltségei vannak), hogy megmentse a tönkremenéstől. A vádak jogalapja olyan gyenge volt, hogy a 28 vádból a biró hetet azonnal elvetett és az esküdtszék 17 más vádpont alól felmentette Hoffát. Mindössze négy vádpont alapján ítélték el, olyan gyenge érvelés mellett, hogy könnyen meglehet, hogy a legfelsőbb bíróság megváltoztatja az Ítéletet. Közben azonban a harcos szakszervezet megszenvedi a vezetője ellen hosszú évek óta vezetett hadjáratot, amellyel egyes érdekeltségek szeretnék aláásni a Teamsters Union hatásos működését. vezik a GM üzemeket. Rendbehozzák a munkatermeket a látogatók számára Mr. Woodcock megvádolta a GM-et, hogy különleges tatarozásban részesíti azokat az üzemeket, ahova ujságirókat és más látogatókat vezetnek be, annak bizonyítására, hogy az autómunkások a legeszményibb munkakörülmények között dolgoznak és semmi panaszra nincsen okuk. Példaképpen felemlítette a Doraville, Ga-ban levő Buick-Oldsmobile-Pontiac szerelő műhelyt, ahol 13 napon keresztül tulóráztatták a dolgozókat, hogy rendbehozzák az üzemet kétnapi “nyílt ház” vendéglátásra. Az alkalmazottak befestették az üzemi felszereléseket, a gépeket, szemetes kannákat, cigarettát árusító gépeket a látogatás útvonalán, “hat behorpadt és rendes formáját vesztett, a munkások által használt vízhűtőt” helyettesítettek, az átjárókat átrendezték, hogy jobban nézzenek ki és még 12 fénycső lámpát is beszereltek, de ezeket a “nyílt ház” után el is távolították. Összesen 2,156 munkaórát használtak az üzem rendbehozására, s “egy háziasszony sem lehetne szőszálhasogatóbb,” mondotta Woodcock. “A látogatók nem tudhatták, hogy amit láttak, azt számukra hozták rendbe. Az idegenvezetők nem viszik őket a kocsiváz üzembe, a “dzsungelbe”, ahol a piszok, lárma, a zsúfolt felszerelések meggyőznének minden látogatót, hogy a munkakörülmények durvák,” mondotta a union tisztviselő. Teljes egység a munkáselbocsátások ellen A munkás- és emberi szolidaritás nagyszerű példáját adta a multkorában lezajlott tüntetés Mont- lucon közép-franciaországi városban. A Saint-Jacques fémipari üzem vezetői már korábban elhatározták, hogy elbocsátanak több száz munkást. E terv ellen az üzem munkásai több alkalommal tüntettek, de eredménytelenül. Ezért hét szakszervezeti szövetség — köztük a munkásszakszervezetek mellett a kisiparosok és kiskereskedők szakmai szövetsége is —, valamint a baloldali és demokratikus pártok — a kommunista párt, a két szocialista párt, a radikálisok — és a mont- luconi papok felhívására az egész város megmozdult az elbocsátásra Ítélt munkások érdekében. A városháza előtti téren összegyűlt sokezres tömeg előtt a szakszervezetek vezetői beszédeket mondtak. Követelték a város iparát kézben tartó tröszttől, vonja vissza az újabb munkáselbocsátásra vonatkozó határozatot. A Kommunista Párt sajtónyilatkozata Kalandorságnak bélyegzi meg a magát "kommunis* fának" valló csoport tevékenységeit az egyenjogúsági mozgalomban Az Amerikai Kommunista Párt vezetői sajtónyilatkozatban utasították vissza azt a valótlan állítást, hogy a Kommunista Párt volt a Harlemben és másutt lefolyt zavargások felbujtója. A sajtó- nyilatkozat szerint: “Az események nyomán, magát Progresszív Labor Movement-nek nevező és ‘kommunistának’ valló csoport került a közvélemény elé a rendőrség és a hírszolgálat segítségével. A csoport eljárásait enyhénszólva felelőtlen és esztelen kalandorságnak lehet minősíteni.” “Azok, akik felelősek a rendőri brutalitásért, igyekeznek a négerek jogos felháborodásának megnyilatkozását úgy feltüntetni, mintha az nem volna más, mint “kommunista provokációdra való reagálás. Ezzel akarják a közfigyelmet elterelni az igazi bűnösökről és a néger nép haragjának igazi okaü’ól. Ez ugyanakkor újabb sérelem a néger nép ellen, mert valamilyen titokzatos ‘kommunista összeesküvők’ könnyen félrevezethető bolondjainak bélyegzik meg őket. “Ez az értelme annak, hogy Johnson elnök az FBI-t menesztette Harlembe, valamint Screvane polgármester-helyettes azon hazugságainak hogy a ‘zavargások’-at kommunista ‘beszivárgók’ idézték elő. “És mintegy parancsszóra, megjelenik néhánj kalandor a szintéren, akik ‘komunistáknak’ vallják magukat és kijelentik, hogy valóban erőszakot és terrort hirdetnek a rendőrök és mások ellen. Ragaszkodnak továbbá olyan demonstráció kivitelezéséhez, amelynek visszavonására 69 néger szervezet kérte őket azon az alapon, hogy az kézzelfogható rendőrségi csapda. Ilyen magatartás csak arra jó, hogy a négerek küzdelmét zsákutcába vezesse, ellenfeleit bátorítsa és hogy elszigetelje a fehér amerikai küzdőtársaitól. Segíti a reakciót és a fajüldözőket, akik az egyenjogúsági küzdelmet szeretnék vérbe fojtani. “Ezek az emberek nem kommunisták. Frázis puffogtatásuknak és felelőtlen eljárásuknak semmi köze a kommunizmushoz és a Kommunista Párt álláspontjához. Vezetőiket évekkel ezelőtt kizárták a Pártból, hasonló kalandorságok hosszú története után. Amellett gyávaság miatt zárták ki őket, mivel a Kommunista Párt feloszlatását követelték a hírhedt McCarran-törvény azon igyekezetével szemben, hogy a Pártot törvényen kívül helyezze. “Ezek az alakok érdemleges követőkkel sem dicsekedhetnek. Fontosságuk látszatát a polgári sajtó és televízió nyújtja, mert ezzel a néger nép és a Kommunista Párt megrágalmazásának kettős célját vélik szolgálni. "A Kommunista Párt mindig élesen elitélte az erőszak és terror eszközeinek alkalmazását. Az erőszak támogatása nem a társadalmi haladás erőinek, hanem a reakciónak a sajátossága, azoknak, akik visszafordítanák az idő kerekét, akik elnyomnák a nép demokratikus akaratának kifejezését. A haladás nevében erőszakot hirdetni, nem forradalmi, hanem provokativ eljárás. “A Kommunista Párt harcos tömeg-akciókat támogat a néger szabadság kitűzött céljainak megnyerésére. Szervezett megmozdulásokat, ainjlyex- ben amerikaiak a lehető legnagyobb számban vegyenek részt, a fajüldözők, az ultrajobb reakció, a néger népnek a monopóliumok által inspirált elnyomói ellen. Mindenekfefctt a néger és fehér amerikaiak növekvő egységére törekszik, mint ami előfeltétele az amerikai nép demokratikus jogaiért folyó nagyjelentőségű küzdelemnek. Benjamin J. Davis Gus Hall Henry Winston William Patterson." Ahogy Marx megjósolta-.-.-. A Department of Commerce nyilvánosságra hozta a haszon megoszlását az amerikai részvény- társaságok között 1964 első negyedében. Amerikában jelenleg egymillió 300 ezer részvénytársaság működik. Ezek az év első negyedében hét és félbillió dollárnyi kolosszális hasznot zsebeltek be. De ennek egy negyedét mindössze 8, mondd nyolc szupertröszt harácsolta össze, névszerint: General Motors, American Telephone, Standard Oil of N J., Texaco, Ford; Gulf Oil, Dupont és az International Business Machine. Másszóval, ha a profit egyenletesen osztódott volna el, akkor 300.000 cérnák ke'*-.“ ».-.i-- —«■« hasznot elkönyvelni, amennyit mindössze NYOLC tröszt harácsolt!
