Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-08-06 / 32. szám
Honosított amerikai polgár külföldön is élhet 1964. május 18-án az amerikai Legfelsőbb Bíróság, öt szavazattal három ellenében, alkotmány- ellenesnek minősítette a Bevándorlási Törvény rendelkezését, mely szerint a honosított polgár, ha szülőhazájában három évnél több időt tölt, elveszti amerikai polgárjogát. William 0. Douglas főbíró szövegezte meg a döntést, amely szerint a Bevándorlási Törvény eddig másodosztályú állampolgárnak tekintette a ho- nositottakat ahelyett, hogy alkotmányunk értelmében, egyenlő jogokkal ruházta volna fel őket. Az ítélet hatását és azoknak a számát, akiket ez közvetlenül érint, még felbecsülni sem lehet, mert nemcsak a ma külföldön élőkre vonatkozik, hanem azok gyermekeire, sőt unokáira is, akiknek nagyszülei esetleg már régen elhaltak. A New York Times szerint eddig már körülbelül negyvenezer embert fosztottak meg az amerikai polgárságtól azon a címen, hogy szülőföldjükön laktak. A legutóbbi években azonban összesen csak ezer emberrel történt ez a sérelem. Douglas főbíró rámutatott arra, hogy alkotmányunk értelmében, az egyetlen hátrányos megkülönböztetés, amely a honosított polgárt Amerikában érheti az, hogy csak amerikai születésű polgárt lehet elnökké választani. Azok a honosított polgárok, akik a “három évi külföldi tartózkodás” címén vesztették el polgárjogukat, útlevelet követelhetnek a legközelebbi amerikai konzulátustól. Legtöbben Olasz- és Németországban élnek. A kérdés felmerül, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése megszünteti-e a Bevándorlási Törvény egy másik szabályát is, amely szerint a honosított polgár nemcsak a volt hazájában való, hanem bármilyen más külföldi tartózkodás után is, elveszti polgárjogát öt év letelte után. Biztosra vehető azonban, hogy a kormány utasítani fogja konzulátusait, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntését ezekre az esetekre is alkalmazzák. Douglas főbíró szerint, az a tény, hogy akár a honosított, akár a születésénél fogva amerikai polgár külföldön él, nem bizonyítja az illető hűtlenségét vagy azt, hogy nem ragaszkodik az Egyesült Államokhoz. Családi, üzleti vagy más elfogadható jogos okai lehetnek ennek az elhatározásnak. Schneider L. Angelika a neve annak a nőnek, aki sikerrel megtámadta a Bevándorlási Törvény jogfosztó rendelkezését. Németországban született és öt éves kora előtt hozták szülei az Egyesült Államokba. New Yorkban járt iskolába és 1954-ben a Smith College-ban vizsgázott. 1958-ban egy fiatal német ügyvédhez ment nőül és vele együtt Németországba költözött. Három évvel később értesítették, hogy elvesztette amerikai polgárságát. Német polgárjogot kaphatott volna, de ő inkább Amerikát választotta hazájának. American Council A miniatűr szivarok kevésbé ártalmasak Amióta egészségügyi szakkörök a cigarettázás káros hatására mindjobban felhívják a közönség figyelmét, a szivargyárosok kísérleteket tesznek arra, hogy valamilyen módon a cigarettát szivarral helyettesítsék. Az ötvenes években cigaretta méretű szivarok kerültek forgalomba és egy ideig meglehetős népszerűségnek örvendtek. A múlt év vége felé, amikor a szövetségi főorvos jelentése megcáfolhatatlan érvekkel bizonyította a cigarettázás- nak az egészségre való káros hatását, a kisméretű szivarok ismét kelendők lettek. Ezeken kívül a már régen gyártott, de nem nagyon népszerű cigarillo nevíi kis, ötcentes szivarok forgalma is nagyban fellendült. Annak megállapítására, hogy a dohányzók hogyan reagálnak ezekre a szivarokra, a Consumers’ Union kísérleteket végzett olyan dohányzókkal, akik beszivják a füstöt. Mindegyiknek adtak be- szivásra egy csomag cigaretta nagyságú szivart és 20 cigarillót. Egy hét múlva tapasztalataik megállapítására mindegyiket kérdőív kitöltésére kérték fel: Az eredményből megállapítható, hogy nincs könnyű kiút leszokni az egészségtelen szenvedélyről. A kísérletben résztvevők közül nem soknak ízlett a kis szivar és csak egyharmada élvezte a cigarillót. Miután a füst belélegzése teszi a dohányzást igazán egészségtelenné, efelől is kikérdezték őket. Fele a cigarilló füstjét, háromnegyede a cigaretta nagyságú szivarok füstjét beszivta. Mindegyiknek az volt a véleménye, hogy habár képtelen a cigarettafüstöt nem beszivni, a szivarfüst beszKásáról idővel képes lenne leszokni. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A kérdésekből kiderült, hogy a kísérletben résztvevők nincsenek meggyőződve a cigarettázás káros hatásáról és két hónappal később egy sem szívta közülük a kis szivarokat a cigaretta helyett. Jó lenne, ha a kételkedők újból elolvasnák a szövetségi főorvos jelentését és persze a legokosabb lenne, ha teljesen leszoknának a dohányzásról. Ha erre mégsem képesek, ajánlatos, hogy inkább sziva- rozannak, vagy pipát szívjanak. A kísérletek arra utalnak, hogy a cigarilló szívóknak több esélyük van arra, hogy abbahagyják a dohányfüst belélegzését. Mire jó még az adófizetők dollárja A fegyverkezési üzemek tisztviselőinek és alkalmazottainak kedvében járni, ezt tekinti a Defense Department egyik igen fontos kötelezettségének és erre a célra nem sajnálja az adófizetők dollárjait. A központi kormány ellenőrző hivatala, a General Accounting Office, megvizsgálta 28 vezető fegyverkezési vállalat 36 különböző területen működő üzemeinek ténykedését. A vizsgálat kiderítette, hogy a rendelésekre kötött szerződésük szerint 2,000,000 dollárt utalt ki a U.S. az üzemi személyzetek szórakoztatására. A House Armed Services Committee kihallgatást indított az ügyben, ahol a következő részletek derültek ki: A denveri Martin Company 12,000 dollárt igényelt 1963-ban az alkalmazottai részére rendezett évi rák-kirándulás költségeként. Ebből 1.800 dollár volt az elfogyasztott rák ára és 5,600 dollár volt a Baltimoreból Denverbe való szállítási költsége — repülőgépen. Ling-Temco-Vought, Inc., Daliásból 35,000 dollárt kollektált 1961-ben 6,333 alkalmazott és családtagjai részére rendezett kirándulás költségeként. Aerojet-General állítólag 101,000 dollárt költött azért, hogy alkalmazottai egy estén keresztül Disneylandban szórakozzanak. Amikor az összeg visszatérítését a kormányellenőrök kérdésessé tették, a vállalat visszanvonta igénylését. Az International Business Machines cég 197,000 dollár visszafizetését követelte, amelynek jelentős része a Sands Pointban, Poughkeepsieben és Endi- cott, N. Y.-ban létező “country club” működési költségeit fedezte. A magas profittal működő fegyverkezési üzemek személyzetük lekötelezettségét is az adófizetők pénzén vásárolják meg. A világ legnagyobb teherszállító repülőgépe WASHINGTON, D. C. — Jelentés van arról, hogy a világ legnagyobb teherszállító lökhajtásos repülőgépének tervezete elkészült és hogy az Air Force rövidesen szerződést köt az óriásgép elkészítésére. Eddig már 1,700,000 dollár értékű rendelést osztott ki a külső váz- és motorkészitő üzemeknek a tervrajzokkal való kísérletezésre. Előzetes program szerint a repülőgépet 1969-ben vagy 1970-ben már szolgálatba állíthatják. A szóbanforgó repülőgép minden eddigi repülő járműt elhomályosít nagyságával és teljesítőképességével, amit — mintha ez volna a legtermészete- seb dolog a világon — a hadviselés szolgálatába szándékoznak állítani. A jelentés közlői szerint, a gép képes lesz a haderők számára bármiféle felszerelést elszállítani a világ bármely részébe. A jeleneg CX-HLS jelzéssel ismert gép, 300 tonna súlyú lesz, 500—600 mérföld óránkénti sebességgel 90 tonna súlyt képes szállítani és 7,000 mérföld távolságra 50 tonna súllyal megállás nélkül lesz képes repülni, összehasonlításként: a most szolgálatot teljesítő Boeing 707-es lökhajtásos 164 tonnát nyom és 30 tonna súlyt képes kb. 5,000 mérföldre szállítani. A CX-HLS belső méreteit 16 láb szélesre és 13.5 láb magasra tervezik, ami már. elég ahhoz, hogy a hadsereg legnagyobb emelődaruit, rakétáit, radar és más nehéz felszereléseit befogadja. Leszálló szerkezete úgy van tervezve, hogy a le- és felszállást egyenetlen területű repülőtéren is könnyen eszközölheti. A lökhajtásos motorjait — négy, vagy hat — minden eddiginél erőteljesebbek lesznek. Az adófizetőket terheli az árdrágítók büntetése Nehéz elhinni, hogy a General Electric társaságra a hires árdrágitási ügyben kimért birság részben az adófizetőket terheli. Pedig ez az eset áll fenn. amint azt a Wall Street Jorunal magyarázta: A folyó év első negyedében a G.E. cég bruttó haszna elérte a 73.7 millió dollár csucsfokot, az előző év ugyanezen évszakának 67.1 millió dollárjával szemben. Az első negyedévben azonban a G.E. tiszta haszna 30.8 millió dollárral csökkent bizonyos “változtatások” következtében, amelyeket a társaság “önkéntes árengedményének nevezett. A valóságban ezek az összegek kifizetett kártérítések, amelyeket a G.E. és más 28 nagyvállalatra róttak a törszt- ellenes perekkel kapcsolatban. Az újságcikk megállapítja ezeknek az eljárásoknak meglepő eredményét: A kártérítési perek ugyan redukálták a G.E. nettó jövedelmét, de ugyanakkor nagy adómegtakarítást jelentettek a cégnek. Minden dollár kártérítés 50 cent adómegtakarítást hozott. Másszóval az árdrágitási kártérítésnek csak a felét fizette a G.E., a másik fele az adófizetők zsebéből került ki. Sok a fejfájás A New York Times jelenti, hogy a múlt évben, egyedül televízió hirdetésre, az Anacin gyártói 16.3 millió, a Bufferin készítői 13.6 millió, az Excedrin előállítói 8.4 millió dollárt költöttek. Az Alka-Selt- zer tv hü’detései 10.6 millió, a Bayer aszpiriné 7.4 millió dollárba kerültek. Mindezeknek a fejfájás elleni szereknek széleskörű használata azt mutatja, hogy az amerikai népnek éppen elég fejfájása van. Az ismert márkájú szerek vásárlásánál a fogyasztó megfizeti a sokmillió dolláros hirdetés árát is. Okosabban teszi, ha a legolcsóbb, az USP (United States Phar- macopedia) által elfogadott aszpüint veszi, bármilyen név alatt, mert minden aszpirint ugyanazon előírás szerint készítenek. Sugárfertőzés egy kutatóintézetben A Charlestown nukleáris kutatóintézetében az elmúlt héten szerecsétlenség történt. Az intézet igazgatósága közölte, hogy kisebb robbanás következtében két személy sugárfertőzést szenvedett, ezért a városi kórházban megfigyelés alatt állnak. Robert Johnson, az intézet szóvivője kijelentette: “A robbanás akkor következett be, amikor az óvatlan technikusok urániumdus oldatot öntöttek át a biztonsági tartályból egy nagyobb edénybe, megszegve a munkavédelmi előírásokat.” A rendőrség kordont húzott az intézet köré, amint a robbanás hire elterjedt. Szovjet tudósok látogatása az Egyesült Államokban A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött tudományos együttműködési egyezménynek megfelelően szovjet szakemberek utaztak ide, ahol megvitatták amerikai kollégáikkal a tengervíz sótalanitásának problémáit. A szovjet tudósok meglátogattak több amerikai tudományos kutatóközpóntot. A. I. Csurin, a műszaki tudományok doktora, a szovjet küldöttség vezetője a TASSZ washingtoni tudósítóival ismertette találkozásait az amerikai szakemberekkel. — Washingtoni látogatásaink hasznosak voltak — mondotta Csurin. — Kölcsönösen tájékoztattuk egymást, érdekes vitákat folytattunk fizikusokkal, amelyek során megvitattuk az atomenergia fel- használásának lehetőségei a tengervíz sótalanitásának céljaira. Meghívtuk amerikai kollégáinkat a Szovjetunióba. Stewart Udall, az Egyesült Államok belügyminisztere is igen hasznosnak minősítette a szovjet tudósok látogatását. Glenn Seaborg, az Egyesült Államok atomenergiaügyi bizottságának elnöke szintén nagy elismeréssel nyilatkozott a szovjet és amerikai tudósok tárgyalásairól. _____ Thursday, August 6, 1964 A/VtCRtKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Clais Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre S10, félévre $5.50. Minden má« külföldi országba egy évre $12, félévre $6.5$.
