Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-30 / 31. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 30, 1964 tAÁjdanrvouu/ és tachnikxx KÖZELEG AZ L-NAP Az éj királynője jól őrzi titkait... — mondo­gatták csillagász körökben néhány évtizeddel eze­lőtt, ha Földünk égi kísérője került szóba. Ma vi­szont már arról olvasunk-beszélünk lépten-nyo- mon: csak kis idő, s lehullik róla az “utolsó fá­tyol” is; szívósan folynak az előkészületek a Hold ostromára. Ennek jegyében zajlott le a közel­múltban egy — a New York-i Tudományos Aka­démia és a Nemzetközi Hold Társaság (Interna­tional Lunar Society) kezdeményezésére létrejött .— kongresszus New Yorkban, ahol a világ szá­mos országának holdkutatói vitatták meg leg­újabb eredményeiket. Elsősorban a holdfelszin geológiai (helyeseb­ben szólva: szelenológiai) vizsgálatával foglalkoz­tak; a holdbéli kőzetek összetételének, a holdta­laj szerkezetének ismerete elengedhetetlen fel­tétele a Hold tudományos meghódításának. Az el­hangzott mintegy félszáz előadás közül a legérde­kesebbek a Holdon végbemenő vulkánikus jelen­ségekre hívták fel a figyelmet. Működő tűzhányók? 1958 november 2-ről 3-ra virradó éjszakán N. Kozirev és V. Jezerszkij szovjet csillagászok Mars-megfigyeléseik közben — csak úgy melléke­sen — vizsgálgatni kezdték a Hold egyik “vulkán- gyanus” képződményét, az Alphonsus nevű, 120 kilométer átmérőjű gvürüshegységet. Alter ame­rikai csillagász ugyanis bejelentette, hogy az Al­phonsus belsejében gázfeltörésekre utaló nyomo­kat észlelt. Azelőtt szinte kivétel nélkül minden szakember úgy vélte, hogy a Hold évmilliók óta halott égitest, semmiféle lényeges változás nem megy végbe rajta, eltekintve attól, hogy a világ­űrből kisebb-nagyobb meteorok milliói hullanak a felszínére, Érthető tehát, hogy tudományos körökben való­sággal bombaként hatott Kozirev és Jezerszkij szenzációs bejelentése: azon az éjjelen sikerült az Alphonsus központi csúcsának vulkánkitörését megfigyelniük. Bár a rendkívüli hir nyomán vi­lágszerte heves vita bontakozott ki a jelenség he­lyes értelmezéséről, egyre több hive tárnactt annak a gondolatnak, hogy Holdunk belseje még nem hült ki teljesen, s egyik-másik tűzhányója még aktiv. Kozirev színkép- fényképei meggyőzően mutatták olyan gázok jelenlétét az Alphonsus gyüriishegvségben, amelyek földi tüzhányókitö- réseknél is gyakran észlelhetők. Nem sokkal a Kozirev—Jezerszkij-féle megfi­gyelés után az Alphonsus központi csúcsának szomszédságában 2—3 kilométer átmérőjű vörös foltot lehetett látni — minden valószínűség sze­rint a felszínre dobott vulkáni hamu vagy a kiöm­lött láva idézte elő. Azóta sokan és több Ízben is látták, sőt Warner angol csillagász 1960 január­jában újabb foltot is észrevett ugyanazon a hold­tájon. Ez a folt alighanem a vulkánikus tevékeny­ség újraéledésének következménye lehetett. Kozi­rev ugyanis kevéssel előbb a holdbéli gyürüshegy- ség újabb aktivitásának nyomait fedezte fél. Vulkánikus tevékenység gyanúját kelti az Aris­tarchus nevű holdkráter hasonló jelensége is. Ez a képződmény az egész holdfelszin legerősebben világitó, egyszersmind a legmélyebben fekvő te­rülete, ezért már régóta magára vonta a csilla­gászok figyelmét. Tavaly októberben Barr és Greenacre amerikai kutatók az Aristarchus pere- _mén, illetve környezetében 2—3 kilométer átmé­rőjű vöröses-sárga foltokat fedeztek fel. Koráb­bi fényképfelvételeken nem sikerült kimutatni PAUL’S SHELL SERVICE ; ; GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan < Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonolj < *VWWWWWVWWWWV*WVWV\W*W»AW1*WVWW*%*J W ▼ jy - -T' T T ^ " t/bij. Jje ifrsrz ^ ► éggtm i11 t*1 i ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA { 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ^ * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 4 * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bat- 4 * Mitzvah-torták. ,— Postán szállítunk az orsztj J ► minden részéhe. — Este 7.30-ig nyitva j ezeket, tehát kétségtelenül uj képződmények vol­tak. A megfigyelők szerint nincs kizárva, hogy az Aristarchusban is valamiféle vulkáni folyamat zajlott le. Úgy gondolják, hogy az ilyen jelensé­gek meglehetősen gyakoriak a Holdón. Hanem azért van megfontolandó ellenérv is. Mind az Alphonsus, mind az Aristarchus esetében a megfigyelt jelenségek október és január között léptek fel, abban az időszakban , amikor a Föld — és vele együtt a Hold is — legközelebb van a Naphoz. Nem zárhatjuk ki tehát azt a lehetősé­get, hogy a különleges jelenségek létrehozásában a Nap erősebben érvényesülő, közvetett hatásá­nak is szerepe volt, de lehet, hogy az észlelések csak véletlenül estek erre az időpontra. Veszélyek várják az embert Egyébként más kutatási eredmények is alátá­masztják a Hold vulkánizm-usával kapcsolatos fel- tételezéseket. A gorkiji rádiófizikai obzervató- rium munkatársainak mérései szerint a Hold belsejében a hőmérséklet a középpont felé köze­ledve egyre magasabb, már 50—60 kilométernyi mélységben eléri az 1000 Celsius fokot. MacDo­nald amerikai geofizikus hasonló mérések alapján úgy véli, hogy néhány száz kilométer mélységben a Holdat alkotó kőzeteknek már olvadt állapotban kell lenniök. Ha pedig igy van, akkor a Hold ese­tében is beszélhetünk magmáról, izzó kőzetolva- dékról, amely bizonyos esetekben feltörhet és lá­vaként szétömölhet a felszínen. A vulkanizmus lehetősége — újabb kockázat, amit a jövendő holdutasoknak vállalniok kell. Pe­dig a holdutazás amúgy is sok veszéllyel jár majd. Hiszen az égitest felszínét állandóan bom­bázzák a világűr lövedékei, a meteorok, amelyek ellen semmiféle védelmet nem nyújt a ritka lég­burok (ennek átlagsűrűsége csupán 50 billiomod része a földi atmoszféra sűrűségének, a tenger szintjén). Nem csökkenti számottevő mértékben a holdbéli légkör a kozmikus sugárzást, valamint a Nap ibolyántúli és röntgensugárzását sem — megannyi alattomos ellensége a holdutasoknak. A valószínűleg vastag porréteggel, kőzettörme­lékkel és laza összetételű, habkőszerü anyaggal boritott holdtalaj ugyancsak nagy és kelle­metlen meglepetésekkel fenyeget: mély és mere­dek falu. szakadékokat, rianásokat fedhet, ame­lyekbe könnyen bezuhanhatnak majd a tervezett hernyótalpas jármüvek. Igaz ugyan, hogy a Hold. on kisebb a nehézségi erő, mint a Földön, de egy nagyobb zuhanás ott is katasztrofális lehet. Szá­molni kell továbbá a rendkívüli erős nappali fel- melegedéssel (120—150 Celsius fok) és a der­mesztőén hideg éjszakákkal, amikor a hőmérsék­let mínusz 100 Celsius fok alá száll. És mindehhez járul az esetleges vulkánkitörések veszélye, ha az utasok éppen a közvetlen környé­ken tartózkodnak. Elsősorban veszélyeztetett vi­dékek a nagy gyürüshegységek központi csúcsai, ezek vulkánoknak tekinthetők; továbbá a kráte­rek sáncfalai, különösen ott, ahol a sáncot repe­dések járják át, vagy ahol kisebb, úgynevezett parazita kráterek helyezkednek el; végül pedig a mély szakadékok és rianások, amelyek az iz­landi hasadékvulkánokkal mutatnak rokonságot. A holdbéli nagy síkságok, kősivatagok kráter- és szakadékmentes vidékei vulkánikus szem­pontból feltehetőleg veszélymentesek lesznek. A kitörés helyétől távol az esetleges vulkáni “bom­báktól” sem kell különösebben tartani. Ami pedig a kitöréskor felszabaduló mérges gázokat illeti, ezek szintén csupán a közvetlen környéken veszé­lyesek, de csak belélegzés esetén; ám a holduta­zók mesterségesen előállított levegőt lélegzenek majd be. Egyébként valószínű, hogy mint a Föl­dón, a Holdon is a vulkánkitöréseket gyenge ren­gések előzik meg, amelyek jól észlelhető előjelei a készülő erupciónak. Az asztronauták tehát még idejekorán eltávozhatnak a környékről. Idős és fiatal kráterek A New York-i kongresszus előadói sorában A. V. Habanov leningrádi geomorfológus a holdkráte­rek és egyéb képződmények viszonylagos koráról fejtette ki nézeteit. Szerinte az óriás-kráterek, gyürüshegyek valószínűleg nem egyetlen nagy kitörés alkalmával, hanem a kitörések sokszáz­ezer vagy sokmillió év alatt végbement sorozata nyomán keletkeztek. Vannak közöttük rendkívül idős, több ezer millió éves formációk, amelyek még a Hold “gyermekkorában” jöttek létre eze­ket a napsugárzásból származó mállasztó hatás már csaknem teljesen elpusztította. Vannak azután olyan képződmények, amelyek a földtani értelemben vett közelmúltban, vagyis pár száz millió évvel ezelőtt alakultak ki; ezek két csoportra oszthatók: középkori és újkori alak­zatokra. Ez utóbbiak, a legfiatalabbak még majd­nem teljesen épek, a hő okozta mállást és a kőze­tek kristályszerkezetét bomlasztó ibolyántúli nap sugárzás még nem okozott bennük nagyobb pusz­tulást. A holdkutatók nemzetközi tanácskozása ismé­telten ráirányította a figyelmet arra a tudomá­nyos hadseregre, amely a Hold ostromát késziti elő. Minden jel arra vall, hogy a felkészülés jól halad, s közeleg az L-nap, Luna istenasszony bir­tokbavételének napja. H. P. Í fUWMAAAAAAAAMMWWWUVVAAAnAAA/VUVVMA^ ANYANYELVŰNK NAAAAAAAAAAAAAMUVVWUVUWAAAAMMAAAMMiO Miért DÁTUM és miért KELTEZÉS? A dátum szó a mai köznyelv teljes jogú, minden­kitől ismert és használt eleme. Akik latinul tanul­tak, azt is tudják, hogy ez a szó a latin ‘adni’ jelen­tésű do, dare igeneve. Hogyan lett belőle főnév és hogyan jelenti valamely irat keltezésének, illetőleg kibocsátásának időpontját és általában időpontot? A középkori latin nyelvű Írásbeliségben az ok­levelek kiállításának időpontját rendszerint a da­tum szóval kezdődő formulával adták meg: Datum in nostra regia civitate... A formulát kezdő szó már rövidülés egy korábbi, de később is felbukka­nó teljesebb szerkezetből: Datum est hoc diploma vagy hoc privilégium, amely szó szerint azt jelenti, hogy ‘adatott”, azaz ‘kiadatott ez az oklevél’ itt és itt, ekkor és ekkor. Az elhallgatott alany azonban nemcsak az egyes számú, semleges nemű diploma vagy privilégium lehetett, hanem a többes számú, nőnemű litterae ‘oklevél’ is. Ilyenkor a dátum nem datum, hanem a datae, datae sunt szóval kezdő­dött.. De minthogy a legtöbbször a datum szóalak kezdte a dátumot, ez az alak főnevesült és vált időpontjelölő szóvá. Magyar megfelelője a keltezés. Ez a kel ige származéka, tehát abba a szócsaládba tartozik, amelybe az átkel, felkel, keletkezik, kelt, költ stb. Az alapige eredeti jelentése ‘megy, halad’ lehe­tett. de már a XVI. század elejéig kifejlődött a ‘(levél) íródik’ jelentés is. így amikor magyar nyel­ven is szerkesztettek hivatalos és nem hivatalos iratokat, ezeknek a dátummeghatározó formulája rendszerint Így kezdődött: kelt vagy költ ez levél... Találkozunk a magyar nyelvű keltezésekben más igékkel is (irtani, Íratott, irattatott, sőt a latin da­tum szolgai fordításaként adatott is), de a kelt, költ volt a legáltalánosabb, a máig megélő. Ezt a múlt idejű, egyes szám harmadik személyü igeala­kot toldották meg a múlt század közepe előtt a -z képzővel, igy keletkezett a keltez; ennek már sza­bályos származéka a keltezés. Mit lehet "ellenőrizni''? Eddig úgy tudtuk, hogy valakinek a munkáját, tevékenységét, illetve valaminek a mennyiségét lehet csak ellenőrizni. A szótár is két jelentését is­meri: 1. Vkinek a tevékenységét, munkáját figye­lemmel kiséri vagy megvizsgálja azért, hogy meg­ítélje, eleget tesz-e bizonyos követelményeknek. 2. Adatoknak, méreteknek a követelményekkel való egyezését felülvizsgálja, megvizsgálja. — Néhány év óta azonban a szónak egy harmadik jelentésé­vel is találkozunk. Pl. nemrég ezt olvashattuk az egyik lapban: “Irak állandó ENSZ-képviselője kö­zölte. hogy a kormány teljes ellenőrzése alatt tart­ja az országot.” Vagy; . .az uj kormány a főváros­ban és a jelek szerint az ország egész területén ellenőrzi a helyzetet.” Hogy ez mit jelent, azt ma­ga az újság magyarázza meg. Az első idézetet ugyanis egy pár sorral megelőzve, ez a mondat olvasható: “.. .a kormány azt állítja, hogy teljesen ura a helyzetnek.” — Most már csak azt kellene kideriteniink, honnan ered az ellenőriz és ellenőr­zés szónak ez az uj jelentése. Vizsgálódásunk azt mutatja, hogy a kontroll szó a németből került át a magyarba ellenőrzés, felülvizsgálat jelentéssel. (A beteg pl. egy bizonyos idő leteltével “kontroll­ra" megy.) Az angolban azonban a control igének (és főnévnek) két jelentése van: 1. hatalmában tart. irányit, 2. felülvizsgál, ellenőriz. (A self-control szó is nem önellenőrzést, hanem önuralmat je­lent.) Az ellenőriz szónak föntebb ismertetett uj jelentése tehát angol nyelvű híranyag pontatlan fordítása utján juthatott be a magyar nyelvbe, félreértés szülte idegenszerűség. Válogathatunk helyette szükség szerint a következő jó magyar kifejezésekben: ura valaminek, ural, uralma alatt vagy hatalmában tart, irányit valamit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom