Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-02 / 27. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July, 2; 1964 ' - , - . ■ Ml TorTcMUAZ Pénz a vízben 123 forrás Budapesten — Bizottságok munkában AZ EMBER szereti a meleg vizet. Különösen akkor, ha nem kell melegíteni, mert ingyen hevíti a föld mélye. A Budán utazgató peleskei nótárius — Gvadányi József irodalmi szülötte — már 1788- ban igy álmélkodott Szt. Gellért hegyének tövén: “Néhány meleg fürdők bennek találtatnak, Minden sorból valók ezekben mulatnak, Doktorok, borbélyok ezek körül laknak. Azért is betegek itt felgyógyulhatnak..,” Korunk embere már nemcsak a gyógyerőt igényli e föld alatti energiától, amely csupán Budapest területén — a világon páratlan bőséggel — 123 helyen, naponta 40 millió liter meleg és 30 millió liter langyos vizet buzogtat a felszínre. Még nagyobb gazdagságról árulkodnak a hidrogeológiai tréképek—ezek azt mesélik el a mappák barátainak, hogy az ország területén mintegy 15 ezer artézi kút van. A reumások Mekkája A kutató, számitgató mai tudomány bizonyította és kiderítette, hogy Magyarország a “reumá- sok Mekkája”, mint azt az 1930-as évek idegen- forgalmi propagandája — nem alap nélkül — hirdette. Aki ide utazott ezer kilométerekről és betegen, nem bánta meg — gyógyultan ment haza és Magyarország gyógyvizeinek propagandistája lett. Ennek eredményeként 1930 és 1943 évek között "Budapest fürdőváros” fürdőinek forgalma csaknem megduplázódott, az idegenforgalom pedig valutaszerző “exportcikkeik” rangsorában a harmadik helyen állt! Elfelejtette volna ezt a külföld, amelynek régi zarándokai márványba is vésették hálájukat a gyógyulásért és a vendégszeretetért ? Ámde régi már e dicsőség. . . 1960-ban és 61- ben, a Lukácsban mindössze 14 külföldi beteg keresett gyógyulást ... Mi történt Magyarország gyógyfürdőinek világhírnevével? Egy kanadai utazási vállalkozó 1962-ben évente 600 reumás beteget szeretett volna Budapestre irányítani — gyógyüdülésre. Hatvan szobát és 32 kádat igényelt ehhez. Nem vállalhatták—és elestek évi félmillió dollártól. Tavaly svájci balneológus professzorok jártak Budapesten és igen lelkesen dicsérték hévizét.. . Gyógyfürdőző idegenforgalom? — Nem, azt nem lehet ilyen zsúfolt fürdőkben elképzelni.. . — ez volt a véleményük. E véleményből önként adódik a kérdés: Ha Magyarország adottsága ilyen, miért nem teremthetnek meg a kor követelményeinek megfelelően, világszínvonalú gyógyfürdőkulturát, ahol ma már 85 helyen 390 orvosilag és nemzetközileg elismert hőforrás és hévíz buzog? Hiszen ezt már a törökök is megtették Szolimán korában, otthagyván a Császárfürdőt, a Királyt és a Rudast. Fütik a melegvizet Az első tétel mindjárt meghökkentő: azért mert drágán építkeznek. Az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet irányításával kidolgozott fürdő-tanulmány — a többi közt —- megállapítja: Magyarországon egy luxus gyógyszállói férőhely létesítése 250 ezer forintba kerül! Ez azonban már a beruházási politika alapjait érinti. A második vitatétel: Magyarország hévizeinek, más irányú hasznosítása (például a termál-fűtés) állítólag máris csökkenti a főváros balneológiái vi- lághirét megalapozó gyógyforrások hozamát. A fürdők 336 százalékában tüzelővel (!) melegítik a vizet. Sok helyütt még a hosszú csőutakon kihűlt hévizeket is. Modernizálni — rövidíteni -— kellene az értékes viz útját. Érdemes. Hiszen a 33 méteres világátlaggal szemben Magyarország területén a föld mélyében már 18- •—20 méterenként emelkedik egy-egy Celsius-fok- kal a viz hőmérséklete. Ez azt jelenti, hogy az 1000—1500 méteres fúrásokból 90—100 fokos termálvizet tudnak a felszínre hozni. Ennek példája a régi Széchenyi-fürdő és a legújabb szegedi feltárás. Szinte mérhetetlen mennyiségű és vi- Bzonylag olcsó molegviz ez, csak jobban kellene hasznosítani. Lehetne is, mert a föld mélyének vizei gyógyerejü ásványokat is oldanak, igy alakulnak “csodavizekké”. Ám nemcsak a betegeket gyógyító szénsáv,- alkali-, kén-, vas-, jód-, brómtartalom jelentős, hanem a népgazdaság “egészségét” erősítő geotermikus hőenergia-kincs is. A legutóbbi felmérések- szerint Magyarországon 164 olyan nagyhozamu kút van, amelynek vize 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű — tehát hőenergia-átadásra alkalmas. Közülük 46 kút vize 60 fok feletti, s ezek felhasználható természetes hője annyi energiával ér fel, amennyit évi 2,000 tonna szén hatalmas: kazánokba lapátolásával tudnának nyerni. Ám kevés a szén és még kevesebb a lapátoló ember — a hőenergia viszont ott van a föld alatt, csak le kellene érte nyúlni, nem is nagyon mélyre és nem is a forró vízért... Ugyanis csupán az olaj- és földgázkutatások alkalmával — a próbafúrásoknál — felbuggyanó hévizek évente 35 ezer vagon kőszénnek megfelelő energiát adhatnak. Ennek a hőenergiának nagy része gazdaságosan felhasználható lenne a mezőgazdaságban is, főként a zöldség- és virágkertészetekben. Jó példa is van már több mint tiz éve: a percenként 1,100 liter 70 fokos meleg vizet adó hajduszo- boszlói hőforrás komplex — több lépcsős — hasznosítása. A lépcsőfokok a következők: 1. A 70 fokos hévízzel először üvegházakat fü- tenek. 2. Az üvegházakban 55 fokra lehűlt vízzel a hollandi ágyakat fütik. 3. A hollandi ágyakban kb. 40 fokra lehűlt vizet a gyógyfürdőkbe vezetik. A hajduszoboszlói tsz-ben igy télen is virágzanak a délszaki növények és háromszor szüretelnek egy évben paprikát. Karcag—Berekfürdőn “véletlenül” feltárt 54 fokos hévízzel fütik a Béke tsz 1200 négyzetméteres üvegházát és csibenevelőjét. A gazdag magyar hévizkincsnek azonban még csak kis részét — kb. 15 százalékát, a fürdöidény- ben pedig alig egyhamadát — hasznositják. (A fővárosban 500 lakást fütenek termálvízzel. Szegeden egy 90 lakásos telepet fiit a viz — jövőre többet.) A hévizek mezőgazdasági hasznosítását bajos lenne egész számokkal mérni — csak törtekkel lehet. Segíthetne a jó gazdasági agitáció,, hiszen a Tiszántúlon sok uj hőforrás vize a folyókba kerül. Ugyanakkor Európa számos országában 5000 méteres mélyfúrásokat is végeztetnek meleg viz után. Izlandban, Evegard város közelében már 70 ezer négyzetméter területű üvegházat füt a geotermikus ingyen energia. íme a “csodavizek” második nagy haszna: a hideg északi fekvésű Iz- land évente 100 ezer mázsa “déli” paradicsomot termel és fővárosában a lakások felét fütik termálvízzel. A gyógyhatással, a mezőgazdasági hasznosítással és a lakások fűtésével azonban még távolról sem merült ki a hévizek kincstartaléka. Még napjaink geológusait is meglepte, amikor kiderítették a hévizekben oldott vegyianyagok mennyiségét. Dr. Polinszky Károly Kossuthdijas vegyészmérnök sóshartyáni kísérlete bizonyítja: Magyarország termálvizeivel évente mintegy 130 tonna jód, 290 tonna bróm és oldott só folyik el. Jó részét gazdaságosan “meg lehetne fogni”, a sok tonna nyersanyag kell is a vegyiparnak, s a módszer kidolgozott... j 4900 milliárd köbméter Az igazság az, hogy a sok évi — helytelen gazdasági szemléletből fakadó — szünet után, mostanában figyelmet fordítanak a hévizekre. Tudós munkaközösségek és a Gazdasági Bizottság is foglalkozik már napjainkban a hévizek hasznosító sának problémáival. Biztos, hogy érdemes, hiszen az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértői nemrégiben számították ki, hogy a magyar föld mélyének harmadkori porózus rétegeiben 4900 milliárd köbméter — átlagosan 90 Celsius- fok hőmérsékletű — héviz-kincs rejtőzik. Ennek energiája sokszorosa Magyarország összes energiatartalékának: a szénnek, kőolajnak, földgáznak. A Lukács-fürdő vizébe pengőket, koronákat, forintokat dobáltak a meggyógyult, hálás betegek. Van ebben a naiv babonában valami racionális jelkép is: a hévízdnegérdemli a pénzt, kamatostul adja vissza. Horváth Mihály NAPVILÁGON GORSIUN TITKAI Húszezer római kori lelet egy kutban. — Az idei tavasz a múlt emlékeinek gazdag termését ígéri a régészeknek Fejér megyében, Tác község közelében olyan feltárások folynak, amelyeknek ritka látványossága, kulturális értéke alighanem nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Árulkodó sírok Tác mellett egy hatalmas, IV. százedbeli temető feltárásán szorgoskodnak a régészek, amely a jelek szerint Magyarországon eddig legnagyobbnak ismert dunaújvárosi római kori temetőnél is terjedelmesebb. Több ezer sir vár itt kibontásra. A csontvázak mellett talált pnézdarabokból Ítélve 370—450 között, a 6000—8000 lélekszámú Gor- sium kelta lakói temetkeztek ide. A temető létét egyébként már évtizedek óta sejtették a régészek, mig aztán 1944-ben egy repülőbomba egy helyütt kirobbantotta a földet, s bizonyságot adott. A sírokból könyen megállapítható, hogy a temető község felőli oldala a tehetősebbek, ellenkező oldala a szegényebbek parcellájául szolgált. Mégis, amint szemünk láttára hámozzák ki a vaskapcsokkal, malterral megerősített balatoni vörös kőből készített súlyos, előkelő szarkofágot a félmé teres mélységből, s nyitják széjjel, a csontváz társaságában egyetlen tárgyat sem látunk. Viszont mellette, egy egyszerű téglasirban ujjnyi illatszeres edénykéről, aranygyűrűről, borostyán gyöngyről, csont hajtüről pereg le a homok, utóbbit stilizált lókoponya díszíti; az előkerülő női csontváz karján, könyöktől csuklóig, bronz karpe- recek zörögnek. A sírokat egyenetlenül ásták, van, amelyik kétméteres mélységben rejti halottját, van, amelyik csak két ásónyomnyira. Odébb egy alig méteres hosszúságú földsir körvonalai bontakoznak ki, alighanem gyermekcsontváz lesz benne. Később egy negyedik sir is szabad ég alá kerül, ennek is megvan a maga szenzációja. A sir két végén egy-egy folt sötétlik elő a ta“Központi fűtés" másfélezer évvel ezelőtt lajrétegen. Az árulkodó föld közli: korabeli sir- rablók fúrtak le ott, ahol ékszert sejtettek, a lábnál és a fejnél. Előkerül a csontváz is, restaurátorok — fiatal régészgyakornokok — veszik kezelésbe. Ahogyan óvatosan lemossák a koponyát, úgy tűnik elő az 1500 éves teljesen ép, fehéren ragyogó fogsor. .. Gyilkosság — 1500 évvel ezelőtt A temetőtől néhány száz lépésre mintha I om- peji romjai, falai elevenednének meg kicsinyben. Gorgium, amely a IV. század végén a Herculea nevet kapta, a mai fogalmak szerint legalábbis Székesfehérvár jellegű csomópont szerepét töltötte be: Aquincum, Sopianea (Pécs), Brigettio .(Szőny) és Arrabona (Győr) utjai futottak itt össze. A település eddig ismert központja a Villa Amasia, egyetlen hatalmas épületből, afféle majorságból áll. A majorság szélén található az eddigi feltárások egyik legritkább és leglátványosabb emléke: három méter átmérőjű, tiz méter mély kút bontakozott ki az ásók alól. Ilyen méretű kutat a római kori leletek között Pannóniában hiába keresnénk, de még Itáliában is ritkaság. A téglával bélelt kutból először az évszázadok során belekerült földtömeget távolították el, s eközben nem kevesebb, mint húszezer használati tárgyra, leletre, töredékre bukkantak: hajdan beleejtett, vagy belepottyant női hajtükre, facsöbrökre, állatcsontokra, vödörfülekre, láncokra. A munkálatok idején a kutból viz tört elő, s a leletmentés immár szivattyúk segítségével ■ folytatódott, egészen addig, amig csak súlyos kőlapok el nem torlaszolták a kút fenekét. Amikor nagy nehézségek árán ezeket is eltávolították egy férficsontvázat pillantottak meg a régészek. Lábán a bőrsarut, a legnagyobb meglepetésre, szinte hiánytalanul konzerválta a viz alatti levegőréteg. Halántékán zúzott repedés, minden valószínűség szerint a tetem mellett heverő kard mar-
