Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-23 / 30. szám

Thursday, July 23, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Szovjet-Román tárgyalások Egyetértésben folyt le a két állam vezetői között megtartott értekezlet A Román Népköztársaság kormányküldöttsége Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök vezetésével nyolc napon keresztül Moszkvában tárgyalt a szov­jet kormány vezetőivel. A szovjet fővárosban ülésező küldöttségek záró­nyilatkozatot bocsátottak ki, amelyben rámutattak arra, hogy az értekezlet központi kérdései között szerepelt a Kinai Népköztársaság helyzete, vala­mint á Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa tag­államai közti együttműködés — jelenti a New York Times moszkvai tudósitója. A zárónyilatkozat megemlíti még, hogy a két állam küldöttsége megbeszélte még a szovjet és a román pártok közötti viszony problémáit is. A tárgyalások “őszinte és baráti” hangnemben foly­tak le és nagyon hasznosnak bizonyultak a kölcsö­nös megértés és barátság megjavításában. A nyolcnapos tárgyalás befejezésekor a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága diszebédet adott a román küldöttség tiszteletére. A Pravda cimü újság jelentése szerint. Kruscsev szovjet miniszterelnök és Maurer román minisz­terelnök baráti hangú felköszöntője volt a disz- ebéd fénypontja. A New York Times tudósitója szerint a disz- ebéd megtartása, valamint ennek sajtóvisszhangja alapján arra lehet következtetni, hogy a tárgya­lások pozitív eredményt hoztak mindkét ország számára. Gyújtogatnak a fasiszták Néger templomok egész sora pusztult el az utóbbi időben. A fajvédők makacs ellenállása az integrációval szemben A lángoló néger templomok fényei éles megvilá- gitásba helyezik a déli államokban garázdálkodó fasiszták gaztetteit. A Mississippi állami Natchez- ben Shead Baldwin néger lelkésznek már második temploma esett a lángok martalékává az utóbbi 11 hónapban. Baldwin szerint legalább négy néger templom és gyülésterem pusztult el tűz által az utóbbi évben Adams Countyban. Az állandó fasiszta gyújtogatás miatt a néger templomok biztosítását nem akarják már elvállal­ni a biztositó társaságok. A déli fasisztáknak ez az újabb vandál támadása annál is inkább megdöbbentő, mert eddig legalább a templomokat megkímélték ezen a vidéken. Ma már ugylátszik minden álarcot levetnek a szegre­gáció prófétái és semmi sem szent előttük többé. A templomok elpusztításának egyetlen célja csak az emberek megfélemlitése lehet, a gyújtoga­tok pusztító, gyilkos hajlamának a kiélése mellett. Az épületek lerombolása nyilván csak első lé­pés néger szavazók elriasztására. A választások kö­zelednek és a regisztrálásra jelentkező négerek visszaszorításán törik a fejüket a fehér felsőbb­rendűség megrögzött apostolai. De a Klu-Klux- Klan és a Fehér Faj Felsőbbrendűségének Meg­őrzésére Alakult Amerikai Társaság tagjai nyilván nem fognak visszariadni a sokkal drasztikusabb tet­tektől sem­A terrornak kétségtelenül hatása van a néger lakosságra és nagyon sokakat elbátortalanít a sza­vazásra jelentkezéstől. De ugyanakkor a templom­égetések undort és megvetést váltanak ki a vidék lakosságának a többségéből is. Inkább bezárják a parkokat Mississippi állam “fajvédői” azonban semmitől nem riadnak vissza, ha uralmuk fenntartásáról van szó. Tucatjával tartóztatják le azokat, akik a civil rights törvények szellemének akarnak ér­vényt szerezni. A Council of Federated Organiza­tion szóvivője kijelentette, hogy négy helyen 34 embert tartóztattak le egyetlen nap alatt ezen a cimen. Egy Drew nevű városkában, a Mississippi folyó mentén, 23 személyt tartóztatott le a rend­őrség egy gyűlésen, amelyet a szavazás érdeké­ben tartottak. A letartóztatottak között 8 fehér di­ák volt. Egy templomban pedig 3 fehér és 3 néger diákot és egy fehér diáklányt tartóztatott le a rend­őrség. Ezeket a fiatalokat azzal vádolják, hogy szavazási regisztrálásra buzdítják az embereket. A faji gyűlölet megszállottjai mindent megpró­bálnak, hogy megakadályozzák a különböző fajú emberek megértését és keveredését. Jackson vá­rosban (ugyancsak Mississippi állarfi) Allen C. Thompson polgármester inkább bezáratta az egyik városi parkot, csakhogy megakadályozza a négerek belépését. A park olyan helyen fekszik, ahol fehérek és négerek vegyesen laknak és a fehérek Ugyanúgy megszenvedik a polgármester gyűlölet­től elvakult rendelkezését, mint a négerek. Thomp­son odáig megy a négerek elleni intézkedéseiben, hogy teljesen szét akarja rombolni a parkot, a gye­re kjátszótéri felszereléseket elhordatja a telket pe­dig eladja magánvállalkozóknak. Hiába hivatkozik arra a jacksoni polgármester, hogy 590 fehér aláírásával hozzá beküldött petíció hatására rendelte el a park bezárását, mert rend­zavaró néger csoportok lepték el a játszóteret. Charles Evers, aki a National Association of the Advancement of Colored People (NAACP) szerve­zetnek a helyi titkára ugyanis kiment a helyszínre és megállapította, hogy semmiféle komoly inch dens nem történt a parkban. A tárgyilagos szemlélő előtt nyilván furcsa le­het az, hogy Thompson polgármester milyen drasz tikus intézkedéseket léptetett életbe egy gyerek­játszótér és liget integrációjának “veszélye” mi­att, mig ugyanakkor semmit nem tett a 14 néger gyilkosainak a kinyomozására, akiket egy év lefor­gása alatt öltek meg ebben a sok megpróbáltatást látott déli államban. Evers szerint ezeket a gyilkosságokat “főleg he­lyi rendőrök követték el. Senkit nem tartóztattak le. Senkit nem faggattak túl sokat.” Az FBI pedig “nem talált elegendő bizonyítékot” arra, hogy bár­kit is börtönbe zárjon- “Nem csoda, hogy felmerül az emberekben a kérdés: Mire valók is ezek tulaj­donképpen? Mit csinálnak itt ezek?” fakadt ki el­keseredetten Evers, az NAACP helyi titkára. BEZÁRULNAK AZ ABLAKOK?! Az utóbbi hetekben egyre sűrűbben látnak nap­világot — különösen az olasz sajtóban — olyan értesülések, amelyek bizonyos visszafordulásról számolnak be a Vatikán politikájában. A megfi­gyelők nem beszélnek teljes irányváltozásról, csak aggasztó tünetekről. A megítélést nehezíti az a tény is, hogy VI. Pál — e tekintetben uj rekordot állítva fel — pápasága 11 hónapja elmúltával még mindig nem szánta rá magát hivatalba lépése prog- rammatikus enciklikájának kihirdetésére. A poli­tikai értékelések igy csupán a részletintézkedések­re, megnyilvánulásokra szorítkoznak. Ebből a szempontból a legérdekesebb a vatikáni politika kérdéseiben tájékozott és rendszerint jól értesült publicistának, * Carlo Falconinak az Es- pressó-ban irt cikke, amelynek már cime is sokat mondó: “VI. Pál politikája bezárja a János által kinyitott ablakokat.” A cikk a többi között azt mondja: “Az embernek az a benyomása, hogy azok a rések, amelyeket XXIII. János ütött a római egy­ház fellegvárának bástyáin, még soha sem voltak annyira veszélyeztetve, mint a legutóbbi hónapok folyamán. Távolról még hatalmasaknak és mélyek­nek látszanak e rések, de egyre nő azoknak a szá­ma, akik azt gyanítják, hogy valóban már befalaz­ták őket és csak kívülről pingálták rá kontúrjaikat a falakra. E gyanú eloszlatására igen komoly tet: tekre lenne szükség.” Általános megállapításai alá­támasztására Falconi egyébként több konkrét tényt is felhoz. A pápa több Ízben változtatta álláspontját az­zal kapcsolatban, hogy a zsinat következő üléssza­ka egyben az utolsó is legyen. Először egyetértett ezzel a javaslattal, mely a jobboldali köröktől szár­mazik. A zsinati atyák többségének engedve, azonban most úgy látszik, amellett foglalt állást, hogy még több ülésszakra is szükség van. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek König bécsi érsek nyilatkozatára, aki félreérthetetlenül megmondta, hogy a zsinat lezárása a jelenlegi stádiumban, lényegében “ful- ladásos halálát” jelentené, ami természetesen tel­jes mértékben a konzervatív kúriai körök tetszésé­vel találkoznék. Egyértelműen kedvezőtlen tünet­nek minősitik a Pacelli pápa rehabilitációjáért in­dított polémikus kampányt is, amely a XII. Pius szobrának leleplezésekor mondott magasztaló be­szédben tetőződött. Végül Falconi az aggasztó tü­netek közé sorolja azt is, hogy VI- Pál nemrég ki­hallgatáson fogadta Gedda professzort, aki az öt­venes években, a hidegháború legnyomasztóbb éveiben volt az Actio Catholica “kereszteshadjá- ratai”-nak szellemi irányitója. Az Unita egyik riportjában felháborodva szá­molt be nemrég arról, hogy a pápa a Katolikus Egyetem diákjai és hallgatói fogadásakor valósá­gos dicshimnuszt zengett az egyetem egykori rek­toráról, Gemelli ferences atyáról, aki az egyik leg- hirhedtebb fasiszta háborús uszító volt a harmin­cas évek elején. A Rinascita a pápának az olasz püspöki konfe­rencián elhangzott felszólítását minősiti kifejezet­ten retrográd szelleműnek s különösen az olasz kultúra szempontjából tartja aggályosnak az ott hangoztatott “harcias”, dühödt kommunista-ellenes jelszavakat. Végül a Mondo cimü baloldali polgári hetilap a Keresztény Demokrata Párton belüli jobboldali ellenzék tevékenységének megélénkülését, a közép baloldali kormány elleni manővereket kifejezet­ten annak tulajdonítja, hogy Scelba volt belügy­miniszter és társai megérezték: a “Vatikánban más szelek fújnak”. Valóban ismeretes, hogy a Kúria a “balra nyi­tást” mindenkor jellegzetesen “jánosi tett”-nek tekintette, nem is titkolta ellenszenvét, minden módon akadályozta és most igyekszik meg nem történtté tenni. Ebből merit uj bátorságot az olasz jobboldal. A sajtókommentárok persze ugyanakkor meg­jegyzik, hogy a kérdés még nem dőlt el, az encik- lika kihirdetésének halogatása kétségtelenül poli­tikai bizonytalanságot, ingadozást takar és ilyen körülmények között sok függ a demokratikus erők aktivizálódásától. Ciprusban feszült a helyzet A ciprusi kormány figyelmeztetést intézett a tö­rök kormányhoz, hagy ha nem vonja vissza azokat az egységeket, amelyeket nemrég tettek partra a szigetországban, akkor “maga fog intézkedni az ügyben.” A figyelmeztetés bevezetője az újabb feszültség­nek, amely ezen a volt angol gyarmaton már hó­napok óta fenyeget. A sziget lakosságának négy­ötödét alkotó görögök éles ellentétben állnak szem­ben az egyötödrész török kisebbséggel. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a rendet biz­tositó és fenntartó békeerők, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének az irányítása alatt állnak, nemhogy emelkednének, hanem még csökkennek Ciprusban. A korábban közel 7,000 emberből álló hadsereg, ma már 5,781-re csökkent- Nem sokat javít a helyzeten az sem, hogy e hónap végéra újabb 400 főnyi ir katona érkezik a szigetre. A békeerők csökkenésével párhuzamosan a/, egymással ellenségesen szembenálló népcsoportok fegyveres ereje növekszik. A görögöknek állítólag 15.000- től 30,000 tagot számláló fegyveres ere­jük van, sőt egy ciprusi görög miniszter szerint a 40.000- ret is eléri. A törökök is jelentős fegyveres^ erőt állítottak fel, amelyet még kívülről beküldött csapatokkal növeltek. Ilyen körülmények között az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyveres ereje nem túl nagy re­ményt nyújthat a béke fenntartására, e sokat szen­vedett országban. Négyes ikreknek — két fiúnak és két lánynak — adott életet egy 55 éves iráni asszony. A boldog apa 65 éves. Az asszonynak tavaly kettős ikrei születtek. £ Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben I Most kapható! GYETVAI JÁNOS: | KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjenek részemre........példányt Gyetvai könyvéből. Mellékelek $.................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .......................................... Állam:.... ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••A meghívjuk 1 YOUNGSTOWN ÉS KÖRNYÉKÉT:—NILES, a CANTON, AKRON, CLEVELAND, PITTSBURGH-ban lakó barátainkat, hogy a családjukkal és ismerőseikkel jöjjenek el a EGY EGÉSZ NAPOS PIKNIKRE t 9 JULIUS 26-án VASÁRNAP — Báthoryéknál I 2320 S. Niles Canfield Rd., Youngstown, O. » Lesz sok jó ennivaló — Bárány pörkölt — 0 a Kolbász — Finom sütemények — Hüsitő italok 9 9 Mindenkit szivesen és szeretettel varunk g

Next

/
Oldalképek
Tartalom