Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-31 / 53. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 31, 1964 Mire tanítson a nevelés Uj edzővel, megújított csapattal tér vissza Ózd az NB l-be Az ózdi Kohász már ismét NB I-es csapat, de ózdon még senki sem felejtette el, hogyan estek ki 1962-ben 21 ponttal! .. Salgótarjánnak, Komlónak sem volt több .. Csak az a 37:62-es gólarány, az ütötte ki eket... Ezért óvatosa.', és szerények most északi acélvárosunk futballrajongói, élükön a sportköri vezetőkkel Azt vallják, jóval nagyobb feladat 1965 végén az NB I-ben maradni, mint amekkora az idei feljutás volt. Uj edző A nagy feladathoz olyan edzőt kerestek, aki azon túl, hogy a korszerű labdarúgás és edzésmódszer szakértője, igazi pedagógus is, mert azt várják tőle, hogy a gondjaira bizott játékosokat szilárd egységgé kovácsolja össze. Lévén ez az egyetlen módja a helytállásnak. Az uj edző, Kárpáti Béla igy fogalmazza meg feladatát: — Jól működő, tehát egymást minden helyzetben megértő, segítő labdarugók együttesét igyekszem kialakítani Ózdon. Kárpáti Béla, aki tiz esztendeje került Győrből a Vasasba, mint játékos, nem pályázott soha egyéni sikerekre, de mindig nagyon hasznos tagja volt csapatának, a védelem szilárd oszlopa, a közösen kiharcolt győzelmek érdekes részese. Éppen ezekkel a “kollektiv erényeivel” érdemelte ki sokszorosan a válogatottságot. A Testnevelési Főiskolán pedig, ahol 4.8-as átlaggal végzett (és februárban államvizsgázik), pedagógusi tehetségét is nagyra becsülik. Ezt különben a Vasas-tartalékckkal elért eredményei gyakorlatilag bizonyították. Milyen lesz a csapat? Az uj edző a múlt héten félbeszakította az ózdi játékosok téli vakációját és három “tanulmányi edzés”-t rendezett, hogy most már másképpen is szemügyre vegye a játékosokat, mint amikor bajnoki mérkőzéseken játszott ellenük, vagy később az NB II-ben és az NB I/B-ben olykor-olykor látta őket. — A szokásos mozgás- és labdagyakorlatok után mindig kétkapus játék fejezte be az edzést — mondja Kárpáti —, hiszen az a döntő kérdés, hogyan érvényesülnek a játékos képességei a küzdelem folyamán, örömmel figyeltem, hogy egyesek mozgásán, labdakezelésén még most, pihenő közben is mennyire észrevehető a tehetség, a labdaérzék, az egészséges játékfelfogás. Az a 14 játékos, aki az ózdi Kohásznak utat tört a felsőbb osztályba, továbbra is tagja marad a 18-as keretnek. Az újak közül Halápi az MTK- ból került most Ózdra. Az ő képességei már közismertek és érvényesülése kizárólag attól függ, hogyan illeszkedik az együttesbe. Ha ez jól sikerül neki (és nekem), akkor az együttes gólképessége legalább any- nyira javulhat, amennyire az NB I-es védelmek feltétlenül szükségessé teszik. A két ózdi összekötő közül ugyanis Szendrei a csapat góllövő listájának első helyén, Fükő pedig a másodikon szerepelt. (De Fükő kevesebb meccsen vett részt.) Halápival hármasban ugyancsak próbára tehetik az NB I kapusainak idegeit és ruganyosságát. Zalai pedig, aki az NB I/B-ben gyakran kénytelen volt a “hátrahuzódó center” szerepét vállalni, visszatérhet igazi posztjára, jobbfedezetnek. Szélsők és védők Borbás Il.-ről az uj edző is azt tartja, hogy tehetséges jebbszélső. A nemrég porc-mütéten átesett Budai rendszerint jól vendégszerepeit a balszélen, de1 ő mint hátvéd érvényesül jobban gyorsaságával és nagy rugóteohnikájával. Frenkó és Romhányi megbízható, tehetséges hátvédek. A csapat eddigi egyetlen kapusa, Katona “végigvédte” az 1964-es esztendőt. Jövőre valósrir.üleg sikerül ózdnak “bebiztosítania” magát egy második kapussal, a komlói Balogh személyében. Krvá<-s László nem “villám”-mal, hanem a Vasas baráti hozzájárulásával került ózdra. Kedvezményes A magyarszármazásu dr. Szentgyörgyi Albert, Nobel-dijas biológus, jelenleg a Marine Biological Laboratories massachusetts-i izomkisérleti intézetének vezetője, érdekes cikket irt a “The Minority of One” folyóirat decemberi száma részére, amelyben megvilágítja a nevelés szerepét a jelenkor problémái mellett. A jóérzésü dr. Szentgyörgyi ideálisan képzeli el a megoldásokat, de megállapításai élesen szembeállítják a korszak ellentmondásait és pozitív gondolkodásra késztetnek. A cikkben a következő gondolatok merülnek fel: A nevelés célja az, hogy megtanítson arra, hogyan kell élni. A múltban az életfenntartás megkövetelte, hogy az ember csoportb m éljen, hogy védelmet találjon a mások agressz .vitása ellen és kifejlessze a saját magáét. Ebből kifolyólag a körülötte levő világ két részre oszlott: saját csoportjára, amely a család, a törzs, vagy az országból állt és az ezeken kívüli világra. A csoporton belül volt az “otthon”, amely mindig kedves és barátságos volt, mig a kívülálló világ idegen, félelmetes és veszedelmes. Az életbenmaradás megkövetelte, hogy az ember lojális maradjon saját csoportjához és maradéktalanul azonosítsa magát annak erkölcsi, etikai, szellemi hagyományaival, nézeteivel és előítéleteivel. így a nevelésnek is az volt a főcélja, hogy ezeket már zsenge korban bevésse az emberek tudatába. Évezredek óta ez a helyzet állt lenn, egész a mai időkig, amikor a tudomány egycsapásra megváltoztatott mindent, rövid néhány évtizeden belül. Egyszerié kozmikus energiák birtokába kerültünk, megszűntek a földi távolságok, a föld bármely részével minden percben érintkezhetünk és halálos pusztulást szállíthatunk percek alatt a föld legtávolabbi vidékeire. Úgyszólván együltőhelyből elpusztíthatunk egész népeket s az erreszolgáló szakértelem sem mono/ó’ium többé. Kis és nagy hatalmak egymásután a pusztító erőknek birtokába kerülnek s amint az atomenergia egyre olcsóbb lesz, ezeknek a gyilkos szerszámoknak az elterjedése a bekövetkezendő katasztrófa elkerülését egyre nehezebbé teszi. A változás alatt levő világban a faj életbenma- radása az alkalmazkodni tudástól függ. de ez sajnos csak lassú fejlődéssel érhető el, erre már nincs időnk. Fokozza a helyzet súlyosságát, hogy nem engedhetjük meg, hogy kísérletezzünk, mert ez avval a kockázattal jár, hogy az esetleges hiba következtében egész civilizációnk rombadőlhet, ha egyáltalán túléljük a katasztrófát. Mindezekből kitűnik, hogy az emberiségnek fennmaradása érdekében, egészen uj politikai világrendszert kell felépítenie. Ehhez viszont az eddigitől merően eltérő, széleskörű meglátásra van szükség. Igen ám, de hol vannak azok a tanítók, akiknek tanítani kellene ezt a széleskörű meglátást, és ki tanítsa a tanítókat? Itt teljes holtpontra jutottunk, amiből talán az egyetlen kiút az, hogy az emberi problémák megoldására is tudományos eljárásokat alkalmazzunk. Miután a tudomány teremtette meg ezt az uj világot, világos, hogy az van hivatva arra, hogy további fejlődését is vezesse. A tudomány nem száraz tényekből áll, hanem logikus világszemléletből, amely módot ad arra, hogy a problémák megoldáigazolással — Halápin kívül — egyelőre csak Várallyay Miklóst vitték magukhoz Egerből és Murányi Sándort Gyöngyösről. De tekintettel az edzőváltozásra, engedélyt kaptak rá, hogy utólag még két játékost kérjenek. Ezért az említett komlói kapuson kivül egy fedezetet is keresnek. Január 4-én az ózdi gárda már Kárpáti Béla vezetésével vonul a tatai alapozásra. Ózd aligha lesz “mumus” az NB I-ben, de mindent elkövet, hogy komoly ellenfélnek tekintsék, elsősorban saját otthonában, ahol az idén it csaknem minden bajnoki pontot megszerzett. Szebenyi Sándtr sára a legjobb módszert t ’álják meg. Gondolkodásunkat még mindig a saját csoportunk és a külső csoport, a kettéosztott világ fogalmai uralják. Azt mondjuk: “akár igaza van, akár nincs, de ez az én hazám!” Két teljesen különálló morális kódexet alkalmazunk a kétféle csoportra. Ami az egyik csoportban bűn, az a másikban erény. Gyilkosság a saját csoporton belül mindig a legsúlyosabb bűnnek számított, de annak, aki a csoporton kívüli társadalom tagjait nem volt hajlandó megölni, az áruló bélyegző járt. Ez a kettős mérték végigvonul az emberi társadalom minden megnyilvánulásán. A tanítók feladata, hogy a gyermekekből hasznos polgárokat neveljenek, hogy a szélesebb emberi társadalom hasznos tagjaivá válhassanak. Nem kell félnünk attól, hogy mi legyünk az elsők a szélesebb társadalom iránti hűségben. Kell. hosy mindenki saját mécsesét gyújtsa meg és igy terjessze a világosságot és ne várjon arra, hogy a szomszédja kezdje el. A honszeretet egyike a legrégibb mozgató erőknek és valószínűleg még nagyon sokáig az marad. A honszeretetnek helyes irányba való vezetése gazdagítja az emberi kultúra kincsesházát. A tudományos korszak beköszöntése előtt az egyes csoportok, országok csak a mások rovására tudtak gyarapodni. Raboltak, öltek és hódítottak. A tudomány beláthatatlan és kimeríthetetlen uj utakat nyitott, amely egyre újabb lehetőségeket nyújt a természeti és szellemi kincsek meghódítására. Ezek a hódítások nemcsak a mások leigázása nélkül kell, hogy megtörténjenek, hanem ellenkezőleg, minél nagyobb együttműködést fejtenek ki a különböző csoportok, annál nagyobb siker koronázza küzdelmüket. A szűk nacionalizmus je'enleg megmérgezi a nemzetközi politikai légkört. Ennek helyét a tudomány fejlődése iránti nemes versengésnek kell elfoglalnia. A nevelés feladata, hogy ez a magasabbrendü nemzeti büszkeség töltse el az emberek öntudatát. A nevelésre még egy másik nagy feladat is hárul: hogy megtanítsa az emberiséget arra, hogyan használja fel szabad idejét. A termelékenység hirtelen növekedésével, amit az automatizálás elterjedése magával hoz. ez lesz a megoldásra váró legfontosabb kérdés, az atomfegyverek megsemmisítése után. Az U.S. a világ leggazdagabb, legelő- rehaiadottabb országa, már most többet tud termelni, mint amennyit elfogyasztani képes. Ezt avval próbáljuk kiegyenlíteni, hogy haszontalan dolgokat produkálunk, amelyeket nem lehet elfogyasz tani és amelyek bennünket emészthetnek fei — fegyvereket. Azt hozzuk fel érvül, hogy gazdaságunk megsinylené. ha nem ezt tennénk. Ez a helyzet nevetséges lenne, ha nem volna olyan tragi- gus: el kell pazarolnunk a vagyonúnkat, hogy gazdagok maradhassunk. Ezek mellett a szabad idő felhasználásának kérdése is megoldásra vár. Az embereket serkentik a kihívó, nehéz feladatok. az izgalmas események. A jómódú társadalom elkényeztetett emberei számára nem sok ilyen alkalom nyílik a mindennapi élet keretén beül. Az unalom veszedelmes és a társadalmat a kaland keresése könnyen veszedelmes, nacionalista meredekpolitikába sodorhatja. Ebből a szempontból a leggazdagabb társadalmak (amelyek a legnagyobb bombákkal rendelkeznek), jelentenek legnagyobb veszélyt a világbékére. Itt hárul kimagasló szeren a nevelésre és tanításra, amely végtelen, uj utakat nyithat meg ugv szellemi, mint művészeti téren. Megismertetheti a társadalom széles rétegeit az alkotás felemelő érzésével. A modern ipari technológia gyors kifejlődésével a közoktatás annyiban tartott lépést, lioev specializált szakértőket nevelt. Elérkezett az ideje annak. hogy az oktatás ne csak egy nagv társadalmi pénezet kis zugában való működésre kénezze ki az embereket, hanem olyan embereket neveljen, akik bátran szegezik tekintetüket a legtávolabbi horizontok felé. Ka^er tiltakozott az U.S. beavatkozás ellen Az angol csapatoknak a Szuezi csatorna területéről való kivonulását ünneplő Győzelmi Nap évfordulón tartott beszédében, Gamal Abdel Nasser e’nök élesen kikelt az Egvo iut Államok ellen. Haragjának legfőbb oka az volt hogy--a- U.S. a beígért gazda sági segélyt politikai feltételekhez köti. Washingtont tartotta felelősnek azért az Ame- rika-ellenes közvéleményért, amelyből kifolyólag nemrég egy tömeg Kairóban felgyujtot ta az Egyesült Államok követsége könyvtárát. Elutasította a jogtalanul egyiptomi terület felett áthaladó amerikai repülő lelövése feletti amerikai tiltakozást. Nasser elnök Washingtonnal szemben haraggal telt beszédében olyan kijelentést tett, hogy (a N. Y. Times szerint) ha nem tetszik nekik, ami Egyiptomban történik, akkor az Egyesült Államok “a tóba ugorhat.” Lap zártakor értesültünk, hogy a kormány-, Nasser állás pontja miatt, a jövő évre ha lasztotta a döntést afelett, hogy az Egyesült Arab Köztársaság rendelkezésére bo- csássa-e a 35 millió dolláros élelmiszer-felesleget. Ez a határozat már magában megterheli néhány millió dollárral az EAK kormányát. Az újonnan megváltoztatott törvény értelmében dec. 31-e után azoknak az országoknak kell a szállítási dijat megfizetniük, amelyek az élelmiszer-felesleget átveszik. ELŐRELÁTÓ N. igazgató — hivatalát e1- foglalva — a következő feliratot tűzte ajtajára: “Volt osztálytársaimnak belépni szigorúan tilos.”
