Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-31 / 53. szám
Thursday. December 31, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD tAAjdbanricuu/ os technikxz K I BERNETIKA UJ LEHETŐSÉGEK AZ EMBER SZÁMÁRA A kibernetika viszonylag uj tudomány. Alapelemei az Egyesült Államokban a második világháború vége felé bontakoztak ki. megfogalmazását — és nevét — 1949-ban a nemrég elhunyt Norbert Wiener adta immár klasszikussá lett könyvében: Kibernetika, vagy a vezérlés és jeltovábbítás az állatban és gépben. Tudományos előfeltételei azonban sok egymástól különböző és meglehetősen specializált tudományágban találhatók meg. Ilyen például a matematikai számitás, a matematikai logika a fizika legmodernebb formái, a strukturális nyelvészet, az idegélettan, a genetika, a lélektan, a vegyészet. továbbá a technológiai ismeretek és módszerek széles területe, beleértve a modern elektronika és különösen az elektronikus számológépek elméletét és gyakorlati alkalmazását. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a tömegek számára a kibernetika sokáig “csak a tudósoknak való tudománynak” látszott, fogalommá válás helyett inkább csak üres szó maradt és sok magyarázat szükséges még ma is, hogy ne maradjon csupán szó. Pedig a kibernetikának óriási fontossága van a szocializmus építésében, és a dialektikus materializmus meglepően uj konkretizálását és alátámasztását nyújtja. Ennek az elméleti és gyakorlati szerepnek a megmutatását szolgálja egy Koppenhágában megjelent könyvecske: Kibernetika — Uj lehetőségek az ember számára (Kybernetik — menneskets nye muligheder, — Copenhagen, 1964, 62 oldal). Szerzője, Ib Nörlund, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, maga is matematikai fizikus. A könyv stilusa rendkivül tömör, mégis könnyen olvasható. A szerzőnek sikerül egyrészt megértetni, hogy mi is a kibernetika, másrészt összehasonlító, kritikai értékelést adni róla, szembeszállva bizonyos idealista torzitásokkal és hibás értelmezésekkel (amelyek korábban alapot adtak a kibernetika vulgárisán “marxista” elvetéséhez), ugyanakkor pedig hozzájárul a kibernetikával kapcsolatos egyes általános elméleti problémák megoldásához. Remélem, hogy a könyv magyar fordításban is megjelenik majd (A Kossuth Kiadónál készül a könyv magyar kiadása. — A szerk.) s a kibernetika iránt érdeklődő olvasó megítélheti, helyes-e a könyvről alkotott azon véleményem, hogy ez az egyik legjobb olyan “népszerű” tudományos bevezetés a kibernetikába, amelyet nyugat-európai marxista irt. • • • Mi hát a kibernetika? A kibernetika a “vezérlés tudománya”, pontosabban: “a komplex dinamikus rendszerek vezérlésének törvényeiről szóló tudomány.” A valóságban rengeteg ilyen rendszer található körülöttünk, olyan is, amelyet az ember, olyan is, amelyet a természet hozott létre. A kibernetika törvényeit — mint már említettük — több speciális tudomány segítségével szűrték le, s az említett rendszerekre olyan teljesen különböző jellegű példákat találhatunk, mint a modern repülőgépen a robotpilóta és az emberi idegrendszer. A gazdasági élet ugyancsak sok példát nyújt “komplex dinamikus rendszerekre”, amelyek a kibernetika segítségével elemezhetők is, megjavíthatok is. Ugyanez vonatkozik a technológiára is. Valóban a kibernetika aközben született meg, amikor egy kutatócsoport a légvédelem hatékonyabbá tételén dolgozott: ennek a csoportnak a többi között Norbert Wiener is tagja volt. A robotpilóta, az idegrendszer, a gazdasági élet az anyagi világ más-más mozgásformáihoz tartozik és különböző mechanizmusokat alkalmaz. A kibernetika nem is az ilyen rendszerek technikájának tudománya, hanem ezek működésének tudománya, és éppen ezen alapulnak mind az általa végzett általánosítások, mind pedig széles körű alkalmazásának lehetősége. Az egyik legáltalánosabb vonás, amit a kibernetika kiemel, az, hogy minden rendszer működésének előfeltétele egy “jel” vagy pontosabban az anyag egy bizonyos fajta “tükörképének” továbbítása jelek segítségével, amit információnak nevezünk. A jel lehet elektromos impulzus, vegyi reakció. szó, de ugyanúgy lehet — a gazdasági életre vonatkoztatva — egy bizonyos ár is. Ezért a kibernetika jelentős mértékben kifejlesztette az információ elméletét, nem utolsósorban a szovjet Kolmogorov-iskola nyomán, melynek munkáját Wiener is kiemeli müvében. • • • Éppen az “információ” kérdésében támadt az első nagy “elméleti csata”. Mert mi is az információ? Talán a dolgoknak valamilyen, az anyagi világon kívül fekvő uj rendje? Nörlund igy válaszol a kérdésre: Az információnak anyagi hordozóra van szüksége, bár ő maga nem anyagi valami, hanem az anyag bizonyos kvalitatív tulajdonságainak közlése (egy jel, amelyet idegrendszerem továbbit, tudatja, hogy kezem egy bizonyos időben ilyen vagy olyan helyzetben van, ugyanúgy, ahogy a repülőgép mérőműszerei tudatják a gép helyzetét a robotpilótával). Az információ tehát kapcsolatos az anyagnak azzal a tulajdonságával, hogy visszatükrözi önmagát. Csakhogy a dolog ennél még bonyolultabb, mert az információ olyasvalaminek a tükröződése, ami egyszer már visszatükröződött (tudniillik az információból nem a jel az érdekes, hanem az a struktúra, az anyag szervezettségének képe, amelyet e jelek megadnak), így tehát az információ — Nörlund szerint — “az anyag visszatükröződése”, egy másodfokú absztrakció. • • • Nörlund azt is bizonyítja, hogy a kibernetika a teleologikus gondolkodás mindenféle formájának pontosan az ellentéte. A kibernetika, mint dialektika, vagyis pontosabban mint a dialektika uj konkretizálása — kiemeli a belső ellentmondásokat mint minden mozgásnak és fejlődésnek forrását, és a külső tényezőket, mint ezek létrejöttének feltételeit, s ebben a folyamatban a kibernetika megkapó módon mutatja meg a szükségszerűség és a véletlen közötti összefüggést, és az ok és okozat átváltozását egymásba. Vajon a sokat emlegetett csodagépek, amelyek a kibernetikus gondolkodás segítségével létrehozhatók, s amelyek — legalábbis elméletben — képesek önmagukat reprodukálni, vajon bölcsebbé válhatnak-e valaha, mint az ember? Ez a kérdés kétféle irányban is megihlette a nyugati irodalmat: vagy fantasztikus-utópisztikus Írásművek témája lett, vagy tápot adott olyan aggodalmaknak: mi lesz, ha bekövetkezik “a gép diktatúrája az ember felett.” így az a népszerű válasz e kérdésre, hogy a gép sohasem válhatik okosabbá az ember nél, megnyugtató lenne. Csakhogy igaz-e? A gép okosabbá válhatik az embernél, mint egyénnél, de sohasem válhat okosabbá, mint az emberiség. Mert az emberiség saját történetének terméke, és a történetbe beletartoznak a gépek is .Minél “okosabbak” tehát gépei, annál okosabbá válik — minden valószínűség szerint gyorsuló ütemben — az emberiség is. mert minél okosabbak a gépek, annál inkább alkotóvá válik az ember tevékenysége. A másik kérdést, azt, hogy az ember fog-e uralkodni a gépen vagy a gép az emberen, valójában nem a kibernetikus gépek vetették fel, csupán uj hangsúlyt adtak a régi kérdésnek. A döntő tényező nem a gép, hanem a társadalmi viszonyok: A kapitalizmusban a technika uralkodik az emberen, a szocializmusban az ember felszabadul, a technika pedig az emberiséget és az ember felszabadulását szolgálja. • • • Azzal kezdtem, hogy a kibernetika óriási jelentőségű a szocializmus és a kommunizmus építése számára. Miért? Mi is az, aminek manapság tanúi vagyunk? Az anyagi javak termelése olyan méreteket öltött, olyan bonyolulttá vált, olyan ütemben változik, hogy a “vezérlést”, az irányitó szervek gyakran már csak nehezen tudják kézben tartani, megfelelően előre felmérni eredményeit s hatásait, nem tudják biztosítani, hogy minden kis kerék megfelelő ütemben és a megfelelő helyen gördüljön. A termelés több területén növekvő aránytalanságok keletkeznek az anyagi termelőmunka és a szellemi munka termelékenysége között, beleértve az ügyviteli munkát és a “vezérlés” más formáit. A kibernetika, a “komplex dinamikus rendszerek” tanulmányozása, a különböző modellek, amelyeket szolgáltat, a technika fejlődése, amelyet meggyorsít (például az elektronikus számológépek és alkalmazásaik akár elméleti modellekre, akár meglevő vagy még szerkesztés alatt álló rendszerekre, vagy ' _________13 közvetlen alkalmazásuk félig vagy teljesen automatizált önszabályozó termelési folyamatokra), azok közé az eszközök közé tartozik, amelyek alkalmasak az aránytalanság áthidalására. Ezek olyan problémák, amelyekkel a nagyarányú szocialista és a nagyarányú monopolista termelésnek egyaránt szembe kell néznie, csak éppen azzal a különbséggel, hogy a szocializmus képes a kibernetikát és mindazt, ami vele kapcsolatos, teljes terjedelmében felhasználni az egész társadalom érdekében, hogy egy “önmagát továbblendi- tő dinamikus rendszerré” változtassa, mig a kapitalizmus erre nem képes. Korunk egyik ellentmondása, amelynek alapja a tényleges történelmi fejlődésben található, hogy az iparilag erősen fejlett kapitalista országok bizonyos mértékben mind R' mai napig jobban felhasználják peiaaui az elektronikus számológépeket az ipari termelésben, mint a legtöbb szocialista ország, de ez mit sem változtat azon az alapvető szemponton, hogy a szocialista országoknak nagyobb lehetőségük van a kibernetika és a vele kapcsolatos technika eredményes felhasználására. így a kibernetika — amely a szocializmust segi* ti a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben — valóban uj lehetőségként tárul az ember elé és részévé válik majd a holnap egységes világtudományának, amely az egész emberiséget szolgálja. A helikopterek és az egerek Az egyik nyugatnémet város környékén hosz- szu éveken át töméntelen mezei pocok pusztította a földeket. Semmiféle vegyi irtószer nem segített. Miután azonban a helyi repülőtérre helikopterek kezdtek leszállni, a helyzet hirtelen megváltozott. A mezei pockok serege napról napra apadt. Kiderítették, hogy a helikoptermotorok által keltett nagyfrekvenciáju levegőrezgések okozzák a rágcsálók halálát. •OOOOOOMOiOftitO CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ • Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! •» Orban’s Flowers 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND. OHIO • Virágok minden alkalomra • Shirley Laundry 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Tolh & Co. gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-442E Louis A. Bodnar S Son SSL'“,lk"* 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers *s aiá°' 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-186* Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos; Jerry Roman Lorain Heights Hardware LSn£amfer* 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vlllanyfelszerelési cikkek és építkezési vasáruk raktára. RIGZ0 FUNERAL H0MES INC. ~~ Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó^ balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road és 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2030.
