Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-16 / 29. szám

Thursday, July 16, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 tAJudbonriGunAf és tochnuca "AKIK” ELPUSZTÍTOTTAK A MAJA KULTÚRÁT Időszámításunk VII. századában a magas mű­veltségi fokon álló maják a mai Dél-Guatemala területéről Yucatan északi részébe költöztek, el­hagyva őseik földjét, nagyszerű palotáikat és templomaikat. A tudósok azóta is hasztalan kutat­ták, mi lehetett annak az oka, hogy ez a nép ilyen menekülésszerüen kivándorolt. Amerikai és hol­land kutatók most azt állítják, hogy vizsgálataik alapján megoldották a rejtélyt: a talaj tele volt fo­nalférgekkel (nematódákkal), s ezek a növényzetet kipusztitották s igy éhhalállal fenyegették a ma­jákat. Az egykori maják kultúrnövényeinek ma is leg­veszélyesebb ellenségei a trópusokon és szub­trópusi tájakon igen elterjedt kártevők: a fonal­férgek (nematódák). A mi földrajzi szélességünk alatt megterinő növények közül főleg a burgonyát támadják meg a burgonya-nematódák (Heterodera rostochiensis). Először 1913-ban fedezték fel őket Rostock mellett (innen a nevük is) és Skóciában. Kártevő munkájukat könnyű felismerni: a növény egészséges tövei között elszórtan apró, csenevész bokrok tengődnek, leveleiken azonban sem sérü- .és, sem gomba vagy baktériumos fertőzés nem látható. A földből kihúzott gyökereken azonban megtalálhatók a rajtuk élő burgonya nematódák. A fertőzés olyan területekről indul ki, amelyben főleg burgonyát termelnek. A gyökérbe hatoló ne­matódák fullánkjukkal átszurják a gyökérsejteket, s kiszívják belőlük a szükséges tápanyagokat. A sérült sejtek vagy elhalnak, vagy óriás-sejtekké nőnek, s ezáltal megnehezül a viz és a tápanyagok szállítása a szárakba és a levelekbe. A sérülés he­lyén gyakran megtelepszenek élősködő gombák és baktériumok. A növény pusztulásnak indul, és az esetleg kifejlődő gumók is aprók maradnak. A nematódák elleni védekezés rendkívül nehéz. Több országban végeztek ugyan sikeres kísérlete­ket, és elő is állítottak hatékony preparátumokat, ezeket az anyagokat azonban a termőtalajjal jól és mélyen el kell keverni és, mivel aránylag nagy mennyiségre van szükség belőlük, a védekezés na­gyon drága. Ahol a fertőzés még csak kisebb mér­tékű, ott a védekezés sikeres lehet. A leghatéko­nyabb védekezési mód azonban a megfelelő vetés­forgó betartása. Ugyanazon a termőterületen leg­feljebb három évenként lenne szabad burgonyát ültetni, nematódafertőzés esetén négy évenként, súlyos fertőzés esetén pedig öt évenként. További hatásos védekezési mód a rezisztens {ellenálló) burgonyafajták ültetése. A Német De­mokratikus Köztársaságban 1963-ban már kite­nyésztettek két ilyen fajtát: a Sagittát és a Speku- lát. A nematódák ugyan behatolnak ezeknek a gyö­kereibe is, de legnagyobb részük még kifejlődésük előtt elpusztul. A vörös hangyák jelzik a radioaktiv szennyeződést A zoológusok gyakran jelölik meg radioaktiv anyagokkal az állatokat, hogy mozgásukat követ­ni tudják. Ilyenkor előzőleg meghatározzák a kör­nyezet természetes radioaktivitását; a kísérlet előtt Geiger-féle számlálóval mért impulzusok számának átlaga a környezet “alapzaja". A megjelölt állatok jelenlétét az impulzusok számának, gyakoriságá­nak növekedése mutatja. Francia zoológusok 1961-ben hasonló kísérletek közben észrevették, hogy a Formica ruf a nevű nagy vöröshangyák bolyaiban valamivel magasabb ez az alapzaj, mint a környező talajban. Ezt elő­ször a rovarok testében levő káliumvegyületeknek tulajdonították. (A természetben a kálium nevű elemnek 0.12 százaléka mindig 40-es tömegszámú radioaktiv kálium.) Más helyen később azt figyelték meg, hogy e hangyafajta bolyaiban szokatlanul nagy volt a* ra­dioaktivitás. Ezután kémcsőbe téve egyenként megmérték kb. 10.000 hangya radioaktivitását. A Geiger-számláló átlagban percenként 342 impul­zust jelzett, az “alapzaj” (tehát a kémcső, ill. a kör­nyezet radioaktivitása hangya nélkül) 299 volt. Ezután a saelay-i orvosi laboratóriumban alapo­san megvizsgáltak kb 1 millió hangyát, és megálla­pították, hogy szervezetükben többféle elem radio­aktiv izotópja található (főképp cirkónium 94, cé- rium 141, ruténium 103 és kálium 40), és ezek su­gárzási aktivitása jóval meghaladja a levegőben mért hasítási termékét, amiből arra következtet­tek, hogy a hangyák koncentrálták a sugárzó szeny nyeződéseket. A francia természettudósok szerint a hangyák kivül-belül radioaktiv szennyeződéseket gyűjtenek magukra. A hangyák ugyanis a levéltetvek cukros ürülékével, mézharmattal táplálkoznak. A mézhar­mat — ragadós csepp lévén — a légköri szennye­ződéseket könnyen felveszi. Másrészt a vörös han­gya tűlevelű fákon él, és felszedi a ragadós gyan­tát, amelyre ugyancsak könnyen tapadnak a szeny- nyeződések. A vörös hangyák tehát a radioaktív sznnyezése- ket összegyűjtik, felhalmozzák, és igy ezek jelen­léte kimutatható — szögezték le a kutatók. Most már csak azt kell megállapítani, vajon a hangyák­kal való kimutatás egyszerübb-e, mint a többi, e célra alkalmas módszer. A légköri nukleáris robbantások ugyanis radio­aktiv anyagokkal szennyezték meg az atmoszférát. Ezek az anyagok hosszabb-rövidebb idő után a Föld különféle pontjaira hullhatnak vissza és ott megfertőzhetik a vizet, a növényzetet stb. Nagyon fontos feladat a veszély megelőzése érdekében — főképpen lakott helyeken — e szennyeződések ter­mészetének és erejének megállapítása. A kísérletek során a hangyák életének egy má­sik részletére is világosság derült. Eddig csak fel­tételezték, hogy a hangyák nem a boly belsejében helyezik el ürüléküket. Most, sikerült ezt is bebizo­nyítani: az elhagyott bolyban nem volt szokatlanul nagy a radioaktivitás, noha a hangyák, amelyek lakták, erősen radioaktívak voltak — és természe­tesen ürülékük is az volt, ha tehát ürülékük a bolyban, nem pedig azon kívül lett volna, az üres bolyban -Ls erős lett volna a radioaktivitás. A hulladékpapir újra való felhasználása Az újságpapír-szükséglet állandóan növekszik. Mind ez ideig azonban a nyomtatott hulladékpapi- rokat csak a csomagolópapír- vagy kartongyárak tudták felhasználni nyersanyagnak. Az újságpapír eredeti fehér színének visszanyerésére alkalmazott eljárás ugyanis csak kevéssé volt gazdaságos, mi­vel a nyomdafesték mélyen behatolt a papír rost­jaiba, s ennek eltávolítása költséges. Újabban több eljárást dolgoztak ki a nyomda- festéknek az újságpapírból való gazdaságos eltá­volítására. így az újból péppé őrölt hulladékpapir- ból megfelelő nyomópapírt tudnak gyártani. Az egyik amerikai üzemben például naponta 150 tonna hulladékpapirt (főképp makulatúrát, remittendát) tesznek újra használhatóvá. Ha a nyomtatott papírhulladékból mindenütt új­ból papirt készítenének, ez nagyban csökkentené a fafelhasználást és igy hozzásegíthetne a világ­szerte fennálló fahiánv enyhítéséhez. Érdekes sporttörténelem Az 1954. évi világbajnokság után a magyar sport­életet is megcsapta az eléggé el nem Ítélhető sport­őrület szele. Amikor a döntőben a magyar váloga­tott váratlan, 3:2 arányú vereséget szenvedett a nem kis adag szerencsével játszó NSZK válogatot­tól, Budapesten nagy volt az elkeseredés. A szur­kolók egy része —a háttérből irányitó felbujtók vezérletével — tüntetést szervezett a magyar csa­pat és vezetői ellen. A tüntetés éle a szakvezető Sebes Gusztáv ellen irányult. A fanatizált tömeg, amely a Nemzeti Színház előtt gyülekezett, majd Sebes Gusztáv Baross téri lakása felé indult meg, a magyar szakvezető minden addig elért ragyogó eredményét hajlandó volt elfelejteni. Nem törő­dött azzal, hogy az 50-es évek magyar “csodacsa­patát” Sebes szakmai és pedagógiai hozzáértése hozta létre, még ha Bernben el is követhetett hi­bát. A magyar sportkrónika ezen kívül még egy olyan esetet tart nyilván, amikor magyar sport­ember életveszélybe került. Az 1920-as évek végén Angyalföldön, a Rákospatak mellett húzódó VI. kerület FC pályáján a feldühödött szurkolók az akkor még szabályozatlan mederben futó Rákos­patakba dobták egy mérkőzés játékvezetőjét. A nézők másik táborából nyomban akadtak, akik í játékvezető segítségére siettek és kimentették a patakból. iMMMMVUWVMWUWWWVVMMVVVWWVMAMAnAM ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! I ANYANYELVŰNK Magyaráz, magyarán . .. Sokszor kérdezik, hogy van-e valami köze a ma­gyaráz igének a magyar népnévhez? Ila Berlinben nem értünk valamit, azt ott miképpen “magyaráz­zák (meg)”? Egyáltalán hogyan, “magyaráznak” más nyelveken? A magyaráz a magyar népnév származéka. Ré­gen nemcsak azt jelentette, hogy ‘érthetővé ipar­kodik tenni”, hanem ezt is: ‘magyarra fordít, for­dítással értelmez’, akár a nyelvújítási magyarít ige. Ebben a jelentésében akad több idegen nyelvi megfelelője is, pl. a rokon finn nyelvben a suo- mentaa ‘finnre fordít’ (voltaképpen ‘finnesit’) vagy a német verdeutschen ‘németre fordít’ (‘némete- sit’). Sok idegen nyelvben ‘megvilágosit’ értelmű igével fejezik ki a magyaráz ige mai jelentését; igy a németben az erkliiren-nel, másokban a latin explico ‘kibontok’ igéből eredő szóval vagy a latin interpretor ‘közvetitek’-ből származóval. Mégis, van a németben egy ige, amely közel áll a magya­ráz jellegéhez: a deuten; egyik jelentése: ‘kifejt, értelmez’, eredetileg azonban ez volt az értelme: ‘a nép számára érthetővé tesz’, s egygyökerü a német nép nevével, a duetsch szóval. Mindamellett sok nyelvben megtaláljuk azt a szemléletmódot, amely magyaráz, de főként ma­gyarán tükröződik. Más népek is úgy vélik a ma­gyarán szónak megfelelő kifejezésükkel, hogy va­lójában csak saját nyelvükön lehet valamit világo­san, érthetően, őszintén megmondani. Már a régi rómaiaknál a Latiné loqi nemcsak azt jelentette, hogy ‘latinul beszélni’, hanem azt is: ‘nyíltan, ma­gyarán szólni’. Berlinben, Bécsben az auf (gut) deutsch nemcsak: ‘(jól) németül’, hanem ez is: ‘érthetően, világosan’. Hasonlót tapasztalunk a franciában, az olaszban, a spanyolban és más nyel­vekben is. Nem kell ebben mindenáron a népeknek önma­gukkal elteltségét látnunk; igazában az ősi idők naiv nyelvi szemlélete nyilatkozik meg benne. A csupán anyanyelvén tudó hajdani ember nem bír­ta elképzelni, hogy más nyelven is lehet szót ér­teni. Úgymond Jól tudjuk, hogy a címül irt kifejezést akkor szoktuk használni, ha valaki harmadik személynek a beszédét, szavait idézzük akár pontosan az általa mondott formában, akár tartalmilag. Arany János is igy idézi az angol király szavait: “Hadd látom — úgymond — mennyit ér A welszi tartomány." Egyre gyakrabban találkozunk azonban az úgy­mond szónak egy sajátságos használatával. PL azt olvashatjuk egy helyen, hogy az eszkimók sze­rint egy vadászkép alkotója “rejtélyes módon meg­halt, mert — úgymond — faragással megsértette egy jegesmedve szellemét”. Itt bizony azt kellett volna Írni: mint mondják, azt mondják stb., hiszen az eszkimók-ra vonatkozik ez a szó. Vagy: “A leg­felkészültebb irodalmárok — úgymond — csak az irodalom múltját érzik méltó működési terület­nek”. Félreértés ne essék, nem egyvalaki mondja, hanem az irodalmárok, akikről szó van. Végül: “Haragusznak XXIII. Jánosra úgymond azért, mert rangjához nem méltó aktivitással foglal állást a béke... dolgában.” Az úgymond ilyenfajta használata nyilván az orosz nyelvből való gyors fordítások révén terjed. Az oroszban ugyanis több olyan — mondást jelen­tő igéből származó — módosító szó van, amelynek eredete elhomályosult, nem kapcsolódik sem az egyes, sem a többes számhoz. Ezeket ilyenfélekép­pen lehetne helyesen magyarra fordítani: úgyszól­ván, ugyszólva, ugymondva, azt mondják, úgy mondják, ahogy mondani szokták stb. Az úgymond csak egyes szám harmadik személyü alany mellett maradhat meg. Nagy tömegek oltására egyszerűsített eljárással kísérleteznek az Egyesült Államokban: az oltó­anyagot a levegőbe permetezik s igy belélegzés által kerül a szervezetbe. Mindenki irhát jóangollevelet Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 139 East 16th Street, New York 3, N. EB. *\_______________________________________r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom