Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-17 / 51. szám

Thursday, December 17, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD li. Eisner Irving Laouuk egy jó barátot, a haladó szellemű amerikai magyarság hűséges harcosát vesztette el december 8- án, amikor Eisner Irving Flushing, N. Y.-ban hosszú szenvedés után 67 éves korában elhunyt. Eisner Irving már Magyarországon szervezett mun­kás volt és egész életében a haladás és béke hive. Ak- tivan dolgozott a Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezetben, majd amikor az beolvadt a nemzetközi beteg egélyzö egyesületbe, az International Workers Order be, ott dolgozott a munkás tagság érdekeiért A magyar csoportnak, a Testvériségnek volt igazgató- sági tagja a szervezet megszűnéséig. Kedves, szeretet­reméltó egyéniségével sck barátot szerzett a haladó e zmének és családját is abban a szellemben nevelte. Közben állandóan d: lgozctt a női-szabó szakmában és soha fizetett állást nem töltött be a haladó szelle­mű mozgalomban. Lapunknak ugyancsak jó barátja és olvasója volt élete utolsó percéig. Kb. két évvel ezelőtt súlyos be­tegség sújtotta, melyből sem az orvosok, sem szerető családjának ápolása nem tudta kigyógyitani. December 9-én temették a flushingi Weiss temetke­zési inézetből. Gyászolja őt szerető felesége, Berta, fia, leánya, menye és ve je, valamint három unokája. De gyászol­ja Eisner Irvinget sok jó barátja, munkástársa, régi betegsegélyzőbeli tagtársai az egész országban, akik jól ismerték és szerették. Eisner Irving emlékét örökre megőrizzük. MEGEMLÉKEZÉS Soha el nem múló szeretettel emlékszem meg el­hunyt férjemről, Ferencről, aki 1963 dec. 24-én huny­ta le szemét örökre. Emlékét őrzöm a szivemben. Mary Tittelbach Köszönetnyilvánítás őszinte köszönettel tartozom mindazoknak a bará­toknak, akik szeretett férjem, Albert György temeté­sén megjelentek és gyászomban mellettem álltak. Nem tudok mindenkinek köszönőkártyát küldeni, igy a la­pon keresztül küldöm elismerésemet irántam való szeretetük és jóakaratuk kifejezéséért. Özv. Albert Györgyné, Bronx, N. Y. Ui tiMORIAM Geréb András. 1955 dec. 16, Sharon, Pa. Papp János, 1959 dec. 17, Scalp Level, Pa. Szabó József, 1962 dec. 18, Butztown, Pa. Slovenszky Károly, 1962 dec. 16, Miami, Fia. Albrecht Gyula, 1958 dec. 17, Elsinore, Cal. Zsohár József, 1957 de«. 19, Detroit, Mich. Sc-án Sándor, 1960 dec. 20, Oakland, Cal. Gratis Kella, 1963 dec. 21, Ne wYork, N. Y. Vargó Pál, 1962 dec. 21, St. Petersburg, Fla. Németh Józsefné, 1953 dec. 23, Pittstown, N. J. Kosotán György, 1957 nov. 9, Los Angeles, Cal. Magyar Társaskör Gyűléseit tartja a Yorkville Temple-ben, 157 East 86th Street, New York, N. Y. (közel a Lex. Ave. 86. St. állomáshoz.) Taggyűlések minden hónap ne­gyedik péntekjén, kulturesték minden hó első, má­sodik péntekjén, filmelőadások, társasösszejövetelek minden hó harmadik vasárnap délutánján MAGYAR FILMBEMUTATÓ December 20-án, vasárnap d. u. kitűnő magyar íiimvigjátékot mutatunk be: MICI NÉNI KÉT ÉLETE óimén, Kiss Manyival, a nagyszerű magyar színésznő­vel a főszerepben. Belépődíj $1.00. WEINSTOCK LAJOS ELŐADÁSA örömmel jelentjük, hogy január 8-án, pénteken este kulturbizottságunk meghívására Weinstock Lajos tart előadást. Hosszabb időt töltött Magyarországon és többek között a balatonfüredi szivszanatóriumban szerzett igen érdekes tapasztalatairól fog beszélni. Biztosak vagyunk, hogy tagjainkat nagyon fogja ér­dekelni Weinstock Lajos előadása és barátaikat is el­hozzák őt meghallgatni. TÁRSASJÁTÉK DALUTÁNT rendezünk január 17-én, vasárnap a Védelmi Bizott­ság és az Antináci Bizottság munkájának támogatá­sára. Lesznek szép tárgyak, finom sütemények és ká­vé. Megjelenésünkkel ennek a két bizottságnak nemes munkáját is segíthetjük és egyben kellemes délutánt szerezhetünk magunknak. TISZTVISELŐ VÁLASZTÁST ' tartunk január 22-én, pénteken este, melyre elvár­juk minden tagtársunkat. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN TAGTÁRSUNKNAK ÉS JÓ BARÁTUNKNAK, VALAMINT CSALÁDTAGJAIKNAK! Buckeye Social & Educational Club gyűlését minden hó első szerdáján 3 órai kezdettel tartja. Minden harmadik szombaton este kártya­vagy születésnapi összejövetel. Háziösszejövetelek a hűvös hónapokban a tagok házánál. — Cim: 13700 Kinsman Road, Cleveland, Ohio BETEGÜNK Kátay János munkástársunk, lapunk régi olvasója, súlyos betegen fekszik már négy hete a Grange Com­munity Hospitalban, Kívánjuk mielőbbi felépülését. LAPOLVASÓK FIGYELMÉBE! A Magyar Szó és Nők Világa clevelandi képviselője Papp Miklós, 3590 Daleford Rd., Shaker Heights, tele­fon 751—7314. Rendelkezésére áll az olvasóknak és a lappal kapcsolatban minden ügyet elintéz. Úgyszintén kéri az olvasókat, hogy halálesetről, betegségről szí­veskedjenek őt értesíteni. CHICAGÓI JELENTÉS Következő összejöveteleink: December 31-én, szilveszteri összejövetel Joe Sauser házában. Kérjük pártolóink megjelenését. ivwnMwwvAnvwwwwuvvwvM Uj gyáregységgel bővül a Budapesti Harisnya­gyár. Az 1960-as évek végén Gyulán kezdi meg működését a korszerű külföldi gépekkel felszerelt üzem, amelynek termelésével együtt a jelenlegi kétszeresére emelkedik majd a harisnyaféleségek gyártása. Amikor már a fügefalevél is kényelmetlen... (Folytatás az első oldalról) és mégis a történelemben nem akadunk egyetlen olyan agresszorra, aki nem igyekezett volna bű­nét valamilyen igaz ügyre való hivatkozással ta­kargatni.” • • • Az olvasó azt gondolhatja e pontnál, hogy cikkünk témája Amerika — vietnami politikája és háborúja. Igaza lehetne: ily jellegű cikk bevezeté­sének is megfelelne. De írhatnánk hazánk “kubai politikájá”-ról, vagy a Kongói “mentőakcióról” is és a fenti beve­zetés minden szava hazatalálna e témákkal kapcso­latban is. Mindamellett egy más fejlemény késztetett ben­nünket a fenti elmélkedésre: Dean Acheson, Tru­man volt külügyminiszterének az Amherst, Mass.-i egyetemen “A nyugati szövetség jövője” cimü két napos konferencián elmondott beszéde. Ezt a beszédet érdemes fontolóra venni. Ache­son a mai napig fontos szerepet tölt be az ameri­kai külpolitika kialakítása terén. Kennedy elnök szükebbkörü tanácsadói körébe tartozott a berli­ni fallal, a kubai rakéta-bázissal kapcsolatban ki­tört válságok idején. Az idén Johnson elnök szemé­lyes képviselőjeként küldte el a ciprusi válság “megoldására”. Szóval méltó képviselője annak, amit Karl Barth az emberi élet két legnagyobb át­kának, a tőkés rendszernek s a háborúnak tart. Mi­kor a történelem Ítélkezni fog a hidegháború okai s okozói fölött, meg vagyunk győződve, hogy Tru­man, Churchill, Adenauer és Dulles után Acheson neve lesz az elsők között. Ő volt az, akinek döntő szava volt a H-bomba gyártásának megkezdésében, aki 1950-ben megdöbbentette a kormányzók White Sulphur Springs-en tartott konferenciáját kard­csörtető beszédével, aki lefektette a hidegháborús politika hét pontját Berkeley, Cal.-i beszédében, aki 1958-ban megfúrta a szenátus abbeli törekvé­sét, hogy véget vessenek Dulles meredekpolitiká­jának, aki 1959-ben hét és fél billió dolláros emel­kedést követelt a fegyverkezésben, aki a kubai válság idején Kuba invázióját sürgette. Nem véletlenség, hogy a mccarthyzmus miaz- mája abban az időszakban terjedt el Amerika fö­lött, amidőn ez a hidegháborús lovag volt az or­szág külügyminisztere. Nos, Acheson ur amhersti egyetemen tartott be­szédében azt javasolja, hogy nem érdemes már továbbá takaróznunk az erkölcsi elvekre való hi­vatkozással. Ugylátszik, hogy neki már az a bizo­nyos fügefalevél is kényelmetlen... Engedje meg a k. olvasó, hogy idézzünk némi részletességgel Acheson beszédéből: “Amikor más államokkal való viszonyaink kérdé­sébe belekeverjük az erkölcsi vagy etikai kérdése­ket, az csak zavart okoz. Az, aki erkölcsi elvek alapján akar külpolitikát folytatni, az ép olyan félrevezető, mint aki egyáltalán nem vesz tekin­tetbe semminemű erkölcsi elvet. “Az, amiket jelenleg külpolitikánk erkölcsi mér­céinek tekintünk, nem egyéb, mint erkölcsi inté­sek, példabeszédek, jelszavak gyűjteménye, amely nem segít bennünket abban, hogy helyes döntést hozzunk olyan kérdésekben, mint pl. a többoldalú nukleáris fegyverzet,... vagy politikánk délkelet- Azsiában. . . “Ilyen jelszavak közé tartozik a. . . nemzeti önrendelkezés... a külföldi segély. . . test vérszeretet... a fegyveres erőszak használatának elitélése, stb....” . “A döntő mérce (külpolitikánkban eme erkölcsi elvek helyett) egy-egy fontos célunk elérése kell, hogy legyen. Az erkölcsi szempontok helyett azt javaslom, hogy a stratégiai megközelítés a helyes módszer céljaink elérésére. Ha önök erre azt mondják, hogy ez nem más, mint a ‘cél szentesíti az eszközöket’ elve, arra én azt válaszolom, hogy a külpolitikában csakis a cél szentesíti az eszközt. Ugyanakkor nem állítom, hogy a cél minden esz­közt szentesit.” Az első gondolat, amit Acheson megdöbbentő, brutális nyilatkozata kivált belőlünk az, hogy Ache­son — nyílt ajtót dönget. Ugyan mióta “zavarják” külpolitikánkat erkölcsi szempontok? Semmiesetre sem állt ez fenn akkor, amikor Truman helyben­hagyta az atombombák ledobását Hirosimára és Nagasakira! Nem játszott szerepet akkor sem, ami­kor elhatározták a H-bomba szerkesztését és meg­nyitották az utat a borzalmas fegyverkezési ver­senyre, amely ma pusztulással fenyegeti az egész emberiséget. Hol volt az erkölcsiség az U-2 kém­kedési ügyben? Hol volt az erkölcsiség a kubai invázió előkészítésében, Guatemala vagy az iráni demokrácia megdöntésében? Hol az erkölcsiség a délvietnami falvak napalm-bombázásában, a fal­vak felgyujtásában? Acheson, aki maga is kavargatta az imperialista boszorkánykonyha nagyüstjében fortyogó főztet, nagyon jól tudja, hogy az erkölcsi szempontok ott semmi, vagy igen kis szerepet játszottak. De úgy látszik idegesítik őt a közvélemény különböző rétegeiből időnkint felhangzó kritikai hangok a dél-vietnami “őrült háború” teljesen meztelen er­kölcstelenségéről. Acheson minden valószinüség szerint ezeket a hangokat igyekszik elfojtani azzal az indirekt érveléssel, hogy ilyen megközelítések “félrevezetők”. Azt a tényt, hogy Acheson a nem­zetek önrendelkezési elvét is a “félrevezető erköl­csi példabeszédek” közé sorozta, nem lehet más­nak, mint burkolt fenyegetésnek tekinteni az újon­nan függetlenné vált afrikai és ázsiai államok irá­nyába, amelyek valamennyien a nemzetek önren­delkezésének elve hangoztatásával léptek fel és váltak a népek nagy családjának tagjaivá. Acheson beszéde különlegesen disszonánsán hangzik Johnson elnök “nagy társadalmi” célkitű­zése keretében. Reméljük, hogy Johnson elnök nem úgy akarja megkezdeni a “nagy társadalom” épitését, hogy elveti még az erkölcsi elvekre való hivatkozást is — hogy már alkalmazásukat ne is emlitsük. Ha ez igy van, akkor Johnson elnöknek alkalmat kell keresni arra, hogy különvéleményt jelentsen be Acheson nyugtalanító nyilatkozatával kapcso­latban. Mert Acheson még mindig Johnson ta­nácsadójaként szerepel nemzetünk és a külvilág tudatában. Ha viszont Acheson főnöke nézeteit visszhangoz­ta, akkor mondjon Mr. Acheson B-t ott, ahol Á-t mondott. Akkor tépjék szét nyilvánosan a Függet­lenségi Nyilatkozat eredeti példányát, amely tele van erkölcsi példabeszédekkel: “Minden ember egyenlőnek teremtődött.” Akkor zúzzák szét a sza­badságharangot Philadelphiában, amelyre szintén egy erkölcsi intelem van vésve: "Hirdess szabadsá­got az egész népnek az országban." És végül-zúz­zak szét az Egyesült Nemzetek csarnokát, ame'y- nek falát ugyancsak egy erkölcsi "példabeszéd" ékesíti Ézsajás próféta tollából: ". .. és nép népre kardot nem emel és hadako­zást többé nem tanul." Figyelő MWMWWMmVI/UVWIIWWUWWWUWWWVWVVVVWWIAMWM A demokratikus Berlinben összeült a Béke-világ- lanács elönksége, hogy megvitassa a mozgalom feladatait. A beszámolót Bernal professzor tartot­ta, aki a békeszerető erők egységének fontosságát hangsúlyozta. Az elnökségi ülés tart. • • • A Szovjetunió 15 millió 700 ezer dollár összegű kölcsönt nyújt Ugandának ipari berendezések be­szerzésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom