Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-17 / 51. szám

Thursday, December 17, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD

A vietnami háború borzalmainak részleteit tárja fel Bertrand Russell, jólismert angol filozófus és békeharcos, a "The Minority of One" folyóirat decemberi számában. Felhívja az Egyesült Államok népének lelkiismeretét, nézzen szembe a valósággal és ismerje fel kormányának szerepét a vietnami nép ellen elkövetett irtóhadjáratban. A cikkből kivonatos részleteket közlünk.

A világpolitika leginkább nyugtalanító, sőt felháborító körülménye, hogy liberális körök, de még egyes magukat szocialistának valló csoportok is elfogadják, hogy az Egyesült Államoknak szent jogai vannak más országok belügyeibe avatkozni, ha azon országok politikája ellentétben áll a privát nagyvállalatok érdekeivel. Ahelyett, hogy feltennék a kérdést, hogyan született meg ez az érdekegység, vakon elfogadják a szólamokat, hogy a “szabadság” veszélyeztetve van és Amerikának isten által kimondott kötelessége, hogy az egész világon, tüzzel-vassal megvédje azt.

Jelenleg a Kongóban vannak veszélyben az amerikai befektetések, ezért a “szabadság”-ot ott kell megvédelmezni minden áron és az amerikai fegyveres hatalom hivatott erre. Ha Vietnamban forrong a nemzeti felkelés, akkor az amerikai beavatkozás hivatott arra, hogy legyőzze ott a “külső agressziót.” Sok félrevezetett és jóhiszemű amerikai megelégszik avval a kényelmes gondolattal, hogy nincs több felvilágosításra szüksége kormánya szerepéről az olyan konfliktusokban, mint pl. a vietnámi.

Mindaddig, amig az amerikai baloldal nem vonja kérdőre az Egyesült Államok kormányának azt a jogát, hogy gazdasági érdekeiért nemzeti felszabadító mozgalmakat erőszakkal letörjön, Goldwater politikája lesz érvényben, ha nem is névleg, de a valóságban. Nagy hiba az, ha az ellenforradalmi haderőknek csak a taktikáját vonják kétségbe, ahelyett, hogy magát az ellenforradalmat ítélnék el. Ha nemzeti, vagy demokratikus célok jelszavai mögött az amerikai nagytőke és militarizmus magának bitorolja a hatalmat, annak nemcsak a demokrácia, de a világbéke elvesztése lehet az eredménye.

Mivel ámítják az amerikai népet

A vietnami háborúval kapcsolatban olyan adatoknak vagyok birtokában, amelyek borzalmas embertelenségekről tanúskodnak. Fontos, hogy az amerikai nép tudomást vegyen ezekről. A tények jónéhány hazugságról lehúzzák a leplet: 1 .Hogy a Nemzeti Felszabadító Mozgalom kommunista szervezet. 2. Hogy az Egyesült Államok a vietnami lakosság szabadságát és jólétét védelmezi. 3. Hogy a Nemzeti Felszabadító Mozgalmat külföldről irányítják. 4. Hogy a U.S. csak tanáccsal látja el és segíti a jogos kormányt, amely a népet képviseli Dél-Vietnamban. 5. Hogy Észak-Vietnam provokálta az Egyesült Államoknak ellene intézett támadásait.

A Central Intelligence Agency úgy működik, mintha önmagában független kormány lenne és sok esetben önmaga kezdeményez akciókat Dél- Vietnamban. Igaz, nem sok különbség van a CIA és a csiszoltabb diplomaták között, akik Washingtonban és az ENSZ-ben szabadságszeretetükről áradoznak. Johnson elnökre és Stevenson követre gondolok, ők felelősek a vietnami tragédiáért.

Adataimnak nagyrésze a Democratic Party of Vietnam (D.P.V.) hivatalos lapjából, a “Sword of Free Vietnam”-ból ered. Ez a szervezet erősen kommunista-ellenes. Tagjai között találhatók a Diem előtti dél-vietnami kormányok volt politikusai és támogatói. A párt jelszava: “A kommunizmus megdöntéséért, a szabad emberek megvédéséért, mindenütt!” Az adatok hiányosak, mert csak az 1963 végéig terjedő időszakról számolnak be, arról is csak kivonatosan és tartózkodóan. Ez a hírlap Paul D. Harkins generális, az amerikai haderők vietnami parancsnokának kijelentését idézte, amely szerint 1962-ben 40 ezer vietnami esett áldozatul a harcoknak. A D.P.V. párt u.n. Fehér Ok- mánv-a száz ezerre becsülte az áldozatokat. A Los Angeles Times, ugyanebből az okmányból idézve jelentette, hogy 1962-ben már 5 millió egyént tartottak koncentrációs táborokban és a Student Peace Union Bulletin 1963 áprilisi száma beszámolt arról, hogy 1962 végén 45 ezer tanuló volt

I

VWWVWWVWWWWVmWWVWMVWWVI t* I

PAUL’S SHELL SERVICE

; GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS ;

19505 AUen Road — Melvindale, Michigan ; Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdon©« I

1

fogságban a dél-vietnami koncentrációs táborokban. A Fehér Okmány adatai szerint 100 ezer kommunista-ellenes egyént tartanak fogságban Paulo-Condore szigeten és más táborokban.

A Nemzeti Felszabadító Mozgalomban a buddhisták vezére, Thic Thien Hao szerint 196S végéig a háború eredménye 160 ezer haláleset, 700 ezer megkinzás és megcsonkítás, 400 ezer bebörtönzött, 31 ezer megerőszakolt nő, azonkívül 3 ezer egyénnek élve tépték ki a máját, miután testét felhasitották, 4 ezret elevenen elégettek. Ezer templomot elpusztítottak, 46 falvat támadtak meg mérges vegyszerekkel és 16 ezer koncentrációs tábor áll készen, vagy építés alatt.

A vérengzések napirenden vannak

A falusi lakosság nagyrészét erőszakkal az u.n. stratégiai falvakba terelték. A harctéri hírekről kiadott jelentésekben az ellenség veszteségének 60 százalékát azok a parasztok képezték, akik egyáltalán nem is vettek részt a harcokban. A D.V.P. jelentéséből kitűnik, hogyan kényszeritették a stratégiai falvakba a falusi lakosságot. ‘Házaikat, mindé nszemélyi tulajdonukat és termékeiket felégetik. . . Kien-Tuong megyében 7 lakót a falu főterére vezettek. Mind a hétnek gyomrát felhasitották, máját kitépték és diadalmasan felmutatták. Ezek az áldozatok nők és gyermekek voltak. Az egyik faluban 12 anyát a szomszédok szeme láttára lefejeztek, majd egy másik községben várandós anyákat hívtak meg egy térre, hogy a katonaság által tiszteletben részesüljenek, de ott késsel felhasitott testükből vágták ki meg nem született gyermekeiket!. ..

Az eféle szörnyű és minden képzeletet felülmúló rémtetteknek se szeri, se száma; az adatok vallásos vezetőktől és más konzervatív forrásokból erednek.

A vietnami háború a honvédelmi minisztérium számára azt a célt is betölti, hogy ott próbálják ki a vegyi fegyvereket, az újfajta, félelmetes felszereléseket és a vietnami népet kísérleti nyúlnak használják. A kísérleti harctereken utólagos tanulmányokat végeznek és a legnagyobb hidegvérrel számolják meg a halottakat. A napalm-bombákkal való támadásnál az is eredménynek számit, ha félig halott, agyonégett gyermekek, elgennyesedett testtel elrettentik a lakosságot; ezt “lélektani háborúnak” tekintik.

Kik a "Vietcong" tagjai?

Sem szervezet, sem népcsoport nem hívja magát “Vietcong”-nak. Ez nem más, mint a Nemzeti Felszabadító Mozgalom gúnyneve. A mozgalom annak rendje és módja szerinti szervezet, 31 tagú központi bizottsággal, amelynek egy nem-kommunista ügyvéd a vezetője. A központi bizottságban képviselve vannak buddhista vallási vezetők, katolikus és protestáns papok, kereskedők, hivatásbeliek és 3 kormányellenes csoport. A legkonzervatívabb körökben is beismerik, hogy a népnek legalább 75 százaléka a népi erők mellett van és a szervezet a nép érdekeit képviseli.

Az amerikai sajtó teljesen elhallgatja a vietnami népi mozgalom programjának lényegét, amely a demokráciát, a személyi és szólásszabadságot, a jogok minden polgárra való kiterjesztését tűzte ki célul. Programjában koalíciós kormány megalapítására szabad választásokat javasol és az indokinai félsziget semlegesítését egyik megvalósítandó célkitűzésének tekinti.

Az Egyesült Államok azonban most újabb sötét terveket készül keresztülvinni Vietnamban, miután minden eddigi katonai akciója teljes csütörtököt mondott. Taylor generális visszament Saigonba, hogy a Washingtonban szőtt terveket a dél-vietnami kormánnyal együtt megvalósítsa. Ha ez bekövetkezik és az amerikai közvélemény nem tiltakozik, a vietnami háború északra való kiterjesztésének beláthatatlan következményei lehetnek, amelyek lángba boríthatják az egész világot.

Johnson ígéretet tett a polgárjogok gyors megvalósítására

Humphrey-t nevezte ki a program vezetőjéül

A National Urban League, a faji megkülönböztetés és nyomor elleni szervezet 400 delegátusának konferenciáján Johnson elnök határozott Ígéreteket tett a kormány polgárjogi programjának többoldalú kivitelezésére. A program vezetőjéül Hubert H. Humphrey megválasztott alelnököt nevezte meg. Az elnök beszédében kijelentette: “Feladatunkban nem alkuszunk meg kevesebbel, minthogy 20 millió néger számára lehetővé tegyük az

amerikai életbe való teljes beolvadást,” majd igy folytatta:

“Nem vagyok elégedett mindaddig, amig minden arra jogosult személy, tekintet nélkül arra, hogy milyen templomban imádkozik, hol lakik, hogyan Írja nevét, vagy milyen szinü a bőre... minden további nélkül és zavartalanul megjelenhet választóhelyén léácíhatja szavazatát, bárhol az országban.”

______________________________JL

Félnek a liberalizmustól

“A televízió a felforgatás eszköze.” Ezzel az érveléssel utasította el a dél-afrikai kormány az ellenzék követelését, hogy televízióállomást létesítsenek az országban. Dél-Afrika fehér lakosságának többségét az afrikanderek adják, de nincs filmiparuk, amely lehetővé tenné, hogy a televízió műsorát filmekkel ellássák. A televízió csak úgy működhetnék, ha angol és amerikai filmeket vásárolna. A dél-afrikai kormány nem kér ebből a megoldásból. Attól fél, hogy a legéberebb cenzúra ellenére is rossz gondolatokat ébresztene a lakosságban az angolszász filmek többségében burkoltan jelentkező politikai és faji “liberalizmus.”

A Vörös Kereszt vérazonositó gépe

Az egyik newyorki Vöröskereszt központ egy újfajta szerkezetet bocsátott használatba, amely naponta 750 vérazonositást képes elvégezni, három technikus felülvizsgálata mellett. A szerkezet automatikusan megállapítja, hogy a vér A, B, AB vagy O csoportba tartozik-e és azt is, hogy Rh pozitív, vagy Rh negativ fajtájú.

Egy bizonyos ideig hagyományos eljárásokkal ellenőrzik a szerkezet működését. Ha beválik, más helyen is alkalmazni fogják.

München belterületén nem parkolhatnak többé autók. A gépkocsi-tulajdonosok a belváros szélén hagyják a kocsijukat, s gyalog vagy villamoson jutnak el a belvárosba.

1LIG NÉGYÉVES

lehetett a kisfiú, akit az anyja az üzlet elejéről hátra küldött egy doboz cigarettáért. A gyerek készségesen elszaladt, nyomában kis- óccse követte. A cigaretta állványon magasan voltak a mama kedvenc dobozai, nem volt könnyű elérni, de a fiú nem adta fel. Kapaszkodott, ágaskodott, nyújtózkodott, lábujjhegyre állt —, a kisöccs'e nyugodtan nézte az erőlködést. A négyéves végül is felállt az állvány legalsó polcára, jól megfogózott és nagy erőfeszítéssel lekapart egy dobozt, amely a földre esett. A hároméves felkapta és szaladt vele a mama felé. A négyéves keserves sírásba kezdett és bömbölve ért az anyjához.

A mama — mint ilyenkor szokás — megrázta a gyereket és csöndre intette. A fiú csak sirt tovább. Még egy rázás és hárman elindultak a kijárat felé. A gyerek tovább sirt...

Én tudtam, hogy mi fájt a gyereknek, a mama nem tudta és igy nem volt senki, aki megnyugtassa őt. Nem volt, aki megmondja, hogy kisfiam, ami most veled történt, arra azt mondják, hogy “ez az élet sora”... Valóban igy is van, ez az élet. — Majd ha felnősz, te is megtudod, hogy mindig voltak, most is vannak törekvő, szorgalmas emberek, akik erőlködnek, dolgoznak, nem adják fel és kapaszkodással, ágaskodással kiverekedik, amire nekik és családjuknak szükségük van. De mindig voltak, ma is vannak olyan emberek, akik lesben állnak, hogy elkaparintsák, amit mások termeltek és igy munka nélkül jobb életet biztosítsanak maguknak, nagyobb kényelmet családjuknak, mint aki keservesen megdolgozott mindenét. Sirás, panasz itt nem használ, mert az ilyen emberek könyörtelenek. Majd ha felnősz, megtanulod, hogy össze kell fognod pajtásaiddal, akik addigra szintén felnőnek és velük együtt szembe kell szállnod az ilyen mihaszna emberekkel, mert csak igy tudod megtartani és megvédeni, amiért megdolgoztál, ami jogosan a tiéd. Ha csak sírsz és panaszkodol, akkor nekik mindig mindenből sok lesz, neked meg semmi.

Amig kicsiny vagy, csak sirjál kisfiam. Sírjál keservesen, mert minél nagyobb a keserűséged, annál biztosabb, hogy nem tűröd tétlenül kifosztásodat. Annál biztosabb, hogy szembeszállsz a fosztogatókkal.

Addig csak sirjál, sirjál keservesen, kisfiam . . .

==========

A MODERN BARBARIZMUS HÁBORÚJA VIETNAMBAN