Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-16 / 29. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 16, 1964 • ' I I. Ml TöRTéNIK** HOL TART AZ ARATÁS? A Földművelési Minisztérium növénytermesztési főigazgatója nyilatkozik a helyzetről és az időszerű feladatokról BUDAPEST, Julius 2. — A magyar sajtó inter- juolta Izinger Pált a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetőjét, az aratási problémákról, a viharok és esőzések utáni kialakult helyzetről. KÉRDÉS: Okoztak-e kárt az utóbbi napokban a zivatarok a mezőgazdaságban, a gabonaföldeken? VÁLASZ. A csapadékos időjárás — ha a mező- gazdaság egészét nézzük — több hasznot hozott, mint amennyi kárt okozott. Az ország északkeleti vidékein későn jött az esőzés, igy itt a korábbi szárazság jelentősen csökkentette a szántóföldek hozamait. A kánikulai forróságban különösen a kapásnövények fejlődését segitette a csapadék. Az ország legnagyobb részén nagyon szépek a kukorica-, a burgonya-, a cukorrépatáblák. Az esőzések a gyomok fejlődését is segitették, s bizony ott, ahol a kapálással elmaradtak, erőteljes a gyomo- sodás. Nagy gondot okoz ez ma, amikor minden erőnek ott kell lennie a gabonaföldeken. Az esőzések hasznosak voltak a gabonatáblákon is. Kedvezően hatottak az érésre: jobban kitellet- tek a szemek. A nagy forróságban lezúduló viharok azonban sok falu határában hoztak jeget. Ennek ellenére, országos méretekben nem befolyásolta számottevően a termés alakulását. Több bajt okoztak a viharos szelek. A már érett, érőfélben levő ősziárpa-kalászokból sok szemet kivertek. A rozs- és buzakalászosok azonban még nem értek meg annyira, hogy belőlük a szem a viharos szelek miatt kihullott volna. Ellenben, különösen az ősziárpa- és a rozsvetéseket — ledöntötte a szél. A súlyos kalászokat nem tudta a szár a zuhogó esőben és szélviharban megtartani. így aztán az aratás még nehezebb. KÉRDÉS: Melyek az aratás első tapasztalatai, hol tart a munka? VÁLASZ: Az őszi árpa megérett, s mindenütt teljes erővl aratják. Kasza alá érett már a rozs is, és az aratáshoz sok helyütt hozzákezdtek. Ezen a héten az ország egész területén megkezdődött a búza aratása is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemek legnagyobb részében mind a négy aratási módszert alkalmazzák, tehát kombájnnal, kévekötő aratógéppel, rendre vágóval és kézikaszával egyaránt dolgoznak. A gépek kint vannak a földeken. Sajnos, elég sok a műszaki hiba. A gépjavítás •— főleg egyes alkatrészek hiánya miatt — nem minden gépnél sikerül tökéletesen, s ez már az első munkanapokon megbosszulja magát. A kombájnok, a kévekötő aratógépek és a rendre vágók teljesítményén nagyon sok múlik. Minden gépre, minden munkában töltött órára nagy szükség van- .Ezért aztán az esetleges hibák gyors kijavítása égetően fontos. Pontos szervizszolgálattal, ahol szükséges, több szerelő beállításával, az ipari üzemek segitőkészségének kihasználásával, a lehető legkisebbre kell csökkenteni a műszaki hibák miatt vesztegelő gépek számát és munka nélkül töltött idejét. KÉRDÉS: Az esőzések, a megdőlt gabonák milyen uj feladatokat állítottak az üzemek elé'’ VÁLASZ: A kézikaszával learatandó terület mem hogy kisebb lenne annál, mint amire sok gazdaságban számítottak, hanem a megdőlés következtében még növekedett is- Az aratás nehezebbé vált, s különösen a dőlt gabonákban egyre nehezebb lesz. Ezért, mihelyt azok kasza alá értek, teljes erővel aratni kell. Máskülönben a ledőlt búzát, rozsot túlnövik a gyomnövények, kizöldell a tábla, és sok kár érheti a szövetkezetei, az országot. Az ilyen gabonaföldön a munka is lassabban, nagyobb erőfeszítések árán haladhat. Amikor a kézi aratást szervezték, még nem számíthattak mindenütt arra, hogy sok lesz a dőlt gabona, A munka feltételei itt nehezebbek. Ahol szükséges, a helyi szokások szerint és a gabona állapotának megfelelően határozzák meg a kézi aratás diját. Emiatt ne legyen huzavona sehol. Azokban a gazdaságokban cselekszenek ma helyesen, amelyekben az őszi árpát egy menetben — miután az őszi árpa teljesen beérett — kombájnnal aratják. A kézikaszások a dőlt gabonában és a rozstáblákon dolgoznak, a kévekötő aratógépek pedig a rendre vágókkal együtt a viaszérett állapotban levő búzát aratják. Néhány helyen már most is találni gépet a dőlt gabonában is. Ez rendjén van. Bármennyire helyes kombájnt, a kévekötő aratógépet ott foglalkoztatni, ahol nagy a teljesitmény — tehát az álló gabonában —, dolgozniuk kell a kevésbé dőlt táblákon is. A baj az, hogy nem szerelik fel a dőlt gabonában a gépekre a kalászemelő szerkezetet. Ezen gyorsan változtatni kell. A kalászemelők jelentős termésveszteségtől kímélhetik meg a gazdaságokat. Sok közös gazdaságban példaszerűen szervezték meg a munkát, nagyon jól alkalmazkodnak az aratás feltételeihez. Az ő tapasztalataik általánossá tételével a járások, megyék vezetői sokat segíthetnek ott, ahol az első jelek alapján fennakadás mutatkozik — fejezte be a kérdésekre adott válaszát Izinger. Súlyos deviza-büncselekmények terhelik az operaénekest (Folytatás az első oldalról) élő rokonoktól nyugati devizát és Magyarországon kifizeti forintban feketeáron. Közben megismerkedett Csira Antal méhésszel, s az közreműködött abban, hogy “felhajtja” azokat, akik ilyen ügyletekre kaphatók. Az operaénekes a legutóbbi négy évben ily módon sok ezer dollárnak megfelelő valutához jutott, és részben személygépkocsikat vásárolt ebből az összegből, részben felhasználta nyugati utjai során más célokra. Akik ismerték Járayt, azoknak feltűnhetett, hogy az operaéne kés szinte minden évben vadonatúj nyugati gépkocsit hoz be az országba. Járay azt mondta ismerőseinek, hogy a kint élő rokonaitól kapta. A valóság azonban az volt, hogy ezek a gépkocsik — számszerűit tiz — a törvényes rendelkezések kijátszásával kerültek be az országba, részben úgy, hogy hamis ajándéklevelekkel azok nevére érkezett, akik részt vettek a bűncselekmények elkövetésében, részben pedig úgy, hogy Járay tiltott módon behozta, és itthon továbbadta őket. Több Volkswagen, Opel, Record, Pegueot és Mercedes gépkocsit vásárolt Nyugat-Németországban s itthon értékesítette őket. Hamis kiviteli engedély, aranycsempészés Csira Antal segítségével olyan személyeket is felkutatott, akiknek az országba tiltott módon bekerült dollár és más nyugati valuta van a tulajdonukban, és ezeket megvásárolta tőlük. Ennek révén több ezer nyugatnémet márkához és dollárhoz jutott aztán összejátszott a Magyar Nemzeti Bank egyik deviza-előadójával, Szabó Lajossal, aki több alkalommal hamis kiviteli engedélyt állított ki Járaynak a feketén vásárolt nyugatnémet márkáin és dollárra. Járay ezért könnyen ki tudta vinni az országból a feketén vásárolt devizát. De az operaénekes más módon is megszegte a törvényeket. Szerényi László gépészmérnöktől például 90 darab rendkívül értékes aranyérmét vásárolt 100 ezer forintért, majd ezeket kicsempészte az országból, és Nyugat-Németországban 13,500 márkáért eladta. Járay a forintkiajánlás utján bekerült gépkocsiknál minden egyes esetben segédkezett abban, hogy a hivatalos szervek előtt úgy tüntessék fel az esetet, mintha tényleges ajándékozás történt volna. Koholt meghívók és álplakátok A fekete devizaügyletektől, a hamis gépkocsiajándékozásoktól az sem riasztotta vissza Járayt, hogy a legutóbbi hónapokban a rendőrség több hasonló ügyben eljárást indított. Sőt újabb kuncsaftokat szerzett, többektől már át is vette a gépkocsik forintárát, s csak a rendőrség közbelépése akadályozta meg abban, hogy ismét illegális utón hozzon be Magyarországra gépkocsikat. Járaynak nem okozott különösebb nehézséget az ilyen ügyletek lebonyolítása, hiszen igen gyakran járt külföldre. Az esetek többségében hamis meghívó-leveleket szerzett Nyugaton, s utlevélké- relmének indokaként meghívásos turnékat tüntetett fel, noha a meghívás csak arra szolgált, hogy Járay utazhasson. Több esetben megcsinálta azt is, hogy kintlétekor hónapokkal előre szóló dátummal plakátokat nyomatott, mintha a megjelölt időpontban itt vagy ott fel kellene lépnie. A nyomozás a vizsgálat során megállapította, hogy ezeknek a plakátoknak az alapján szintén többször kapott útlevelet, bár szó sem volt fellépésről. Az operaénekes, aki 1950-től 1955-ig Nyugaton tartózkodott, haztérte előtt az egyik olasz bankban 3700 dollárt helyezett el, amelyet itthon szintén nem jelentett be a Magyar Nemzeti Bankban. Legutóbbi külföldi utjai során ezt az összeget is felhasználta. Mégiscsak "baj lett belőle" Többen tudták Járayról, hogy illegális gépkocsi-behozatallal foglalkozik, nyugati devizát vásárol feketén és sokakat meg is tévesztett Járaynak az az Ígérete, hogy “semmi baj sem lesz belőle” — ezért keresték meg, hogy “hozzon nekik kocsit” Az ismert és egyébként is jelentékeny jövedelmű operaénekes a különböző deviza-büncselekmények révén igen számottevő összegekre tett szert. Járay a kihallgatások folyamán azzal védekezett, hogy “nem tudott ellenállni” annak a sok kérésnek, amelyeket ismerősei, pályatársai intéztek hozzá. Az 51 éves operaénekes súlyosan vétett a magyar büntető törvények ellen, ezért őt, valamint három másik társát — köztük Szabó Lajost, az MNB deviza-előadóját — előzetes letartóztatásba helyezték. Rövidesen a bíróság előtt felelnek tetteikért. Hosszabb idő kell a nagy esőzések budapesti csatornakárainak javítására A Fővárosi Csatornázási Müvek vezetői elmondották, hogy a Medárd utáni esőzések, zivatarok sok nehézséget, bajt okoztak Budapest csatorna- hálózatában. Az amúgy is elöregedett, korszerűtlen hálózatba a záporok sok hordalékanyagot — földet, kavicsot, agyagot stb. — szállítottak, különösen Budán, s igy a hordalékanyag eltömte a hálózatot. Az elavult csatornák nem bírták mindenütt elvezetni a záporvizeket. Volt olyan hullám, amely annyi vizet zúdított a csatornákba, amennyire 40 év óta nem volt példa. A záporvizek sok helyütt alámosták az úttestet, megroppantották a csatornákat. Naponta 100—150 szakadást jelentettek. Ennyi szakadás 20 esztendő óta nem fordult elő. A hálózatfenntartási osztály minden dolgozóját a javítási munkákra irányította, azonban oly sok a tennivaló, hogy a helyreállítási munkák előreláthatólag heteket, hónapokat igényelnek. Folytatják a vasútvonalak villamosítását A MÁV a Budapest—Miskolc közötti vonal villamosítása után mielőbb Miskolc és Diósgyőr között is villamos mozdonyokat kíván közlekedtetni, hogy a Lenin Kohászati Müvekbe irányított szerelvények mozdonycsere nélkül juthassanak be a gyárba. Ennek a vonalszakasznak a villamosítása már megkezdődött, s még az idén be is fejezik. Megkezdődött a villamosítási munka a Budapest—Szerencs— Nyíregyháza vonalon is; Miskolc és Felsőzsolca között már állnak az oszlopok, amelyekre a felső vezeték kerül, s a tervek szerint ’64 végén már Felsőzsolcáig vihetik villanymozdonyok a vonatokat- Felsőzsolca és Taktaharkány között ismét az idén — az állomások kivételével — felszerelik a felső vezetékeket. Jövőre kiépítik a vezetéket Szerencsig, úgyhogy ezen a forgalmas vonalon a villanymozdonyok segítségével meggyorsul a közlekedés. Rendkívül sürgető Tatabánya- Alsó és Oroszlány között is a vasútvonal korszerűsítése. Az Oroszlány és Tatabánya-Alsó közötti szakaszon ugyanis rengeteg szerelvény fordul meg, és a mozdonyokat mindig cserélni kell: ez rendkívül hosszadalmas, lassítja a forgalmat. A vonal elekt- rifikálásának tervezését már megkezdték; a felső vezeték szerelése 1965 végére vagy 1966 elejére befejeződik. / Manniner Rezső professzort egyik ülésén külső tagjává választotta a párizsi orvosi akadémia/ Országos Bányagépgyártó Vállalat néven egységes vállalatban egyesítették a bányagépgyárakat. Az eddigi budapesti Bányagép- és Bányavillamossági Vállalat, a Mélyfuróberendezések Gyára, a Salgótarjáni Bányagépgyár, s a Tatabányai Bányagépgyártó és Javító Vállalat a jövőben az országos vállalat gyáregységeként működik.
