Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-17 / 51. szám
í RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS A MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL ■... (Lásd lapunk 16-ik oldalál) A/V\€R1KAI 1952 under the Act of March 2, 18^9, at the P.O. of Ji.Y„ N.v Vol. XIII. No. 51. Thursday, December 17, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 MMMMOMM«OMMMMW*oaawMMaMomoMaoM*MM*MMmoa*MtOMMaoMMaaMaao»aMMaMaMaoaao»oooMooo»oooa*oi SZŰNJÖN MEG A HUAC! 1965. január 4-én nyílik meg Washingtonban a 90. korig resszus első ülésszaka. Ekkor fogadják el törvényhozóink azokat a szabályokat, amelyek az amerikai törvényhozást irányítják. Húsz évvel ezelőtt Rankin, mississippi-i képviselő kezdeményezésére a szabályokba iktatták, hogy legyen egy bizottság ,amely felülvizsgálja az úgynevezett Amerika-ellenes cselekedeteket, tevékenységeket. Húsz év alatt ez a bizottság nem arra törekedett, hogy tegyen valamit az amerikai náci mozgalom, a fajvédők, vagy a munkásellenes iparbárók megfékezésére, hanem pontosan ennek ellenkezőjét tette: az öntudatos, liberális, baloldali munkásokat és értelmiségieket vette üldözőbe. Sok karriert tett tönkre, sok ártatlan embert hurcolt meg fennállása idején. Családokat megfosztott a kenyérkeresöjüktől és sok esetben akkor kezdte "vizsgálni" a szakszervezeti vezetőket, amikor a munkások sztrájkba léptek, felidézve a "vörös mumust", hogy hisztériakeltéssel hozzájáruljon a sztrájk letöréséhez. A House Un-American Activities Committee-vel és annak működésével lapunk már sokszor foglalkozott és iqy olvasóink tisztában vannak szerepével. Nem szükséges tehát adatokkal bizonyítani, hogy mennyire fontos mindent megtenni annak érdekében, hogy törvényhozóink véget vessenek a bizottság működésének. Dr. Alexander Meiklejohn, a National Committee to Abolish the House Un-American Activities Committee tiszteletbeli elnöke vezetésével száz kiváló amerikai ügyvéd és tanár kérvényt nyújt be a képviselőházba azzal a céllal, hogy meggyőzze a képviselőket a HUAC megszüntetésének szükségességéről. A kérvényben röviden és kitünően vázolják azokat az indokokat, amelyek rámutatnak, miért fontos és szükséges a HUAC felszámolása. Elvárható, hogy ez a kérvény cselekvésre fogja birni a képviselőket, mert hiszen sok törvényhozó máris elég tisztán látja a HUAC szerepét és jónéhány képviselő, aki régebben a HUAC mellett foglalt állást, a legutóbbi választások alkalmával elvesztette mandátumát. Azon húsz képviselő közül, akik a HUAC megszüntetésére adták szavazatukat, 18 újra bekerült a kongresszusba, még hozzá nagyobb szavazattöbbségnél, mint azelőtt. Ez lehetőséget nyújt arra, hoqy sok más képviselő is csatlakozzon hozzájuk, annak tudatában, hogy mandátumukat nem veszélyeztetik azáltal, ha a HUAC ellen szavaznak, hiszen a választók macink is megelégelték már ennek a bizottságnak a túlkapásait. A National Committee to Abolish HUAC. központot létesít Washingtonban december 27-én azzal a céllal, hogy a kampány idejére és mindaddig, amig célját el nem éri, közel legyen a törvényhozókhoz és befolyásolhassa a vitát a kéoviselő- házban. A bizottság címe: National Committee to Abolish the House Un-American Activities Committee, Congressional Hotel, 300 New Jersey Avenue, S.E. Washington, D.C., telefon: Area Code 202, LI 6-6611. Nekünk, akik tapasztalatból ismerjük a House Un-American Activities Committee-nek az alkotmányban biztosított jogainkat csorbító káros működését, mindent meg kell tennünk, hogy a kérvényt benyújtó kiváló amerikaiak munkája sikerrel járjon. Szükséqes, hogy olvasóink bizottságokat szervezzenek és felkeressék képviselőiket, sürgetve őket arra, hogy a HUAC működésének meghosszabbítása ELLEN szavazzanak a január 4-én összeülő kongresszusi ülésszakon. Dr. Meiklejohn bizottságának további anyagi támogatásra van szüksége, hogy munkáját ennek az igazán fontos ügynek az érdekében sikeresen végezhesse. Felhívjuk tehát a haladó szellemű szervezetek figyelmét, hogy mindent tegyenek meg ennek a nemes munkának a pártolására, hogy végre valahára megszabadíthassuk fogadott hazánkat az áldatlan működésű Un-American Activities Committee-től. Tüntetés dec. 19-én NY-ban a Vietnam-i háború ellen AZ AMA TITKOS ÜLÉSE A MEDICARE ELLEN Az American Medical Association vezetősége a Medi care megvalósítása elleni vég letekig kitartó küzdelmében összehívta minden egyes állam orvosszövetségének képviselőit, hogy zárt ajtók mögött kidolgozzák stratégiájukat. Több mint két héttel ezelőtt a Miami Beachen tartott vezetőségi gyűlésen hozták a határozatot a kampány folytatására de akkor olyan tiltakozások hangzottak el, hogy a vezető ség sokmillió dolláros hirdeté si kampányában nem kérte ki az egyes tagszövetségek véle ményét. A legközelebbi, jan 9—10-én megtartandó 13 tagú vezetőségi gyűlésen a Kerr- Mills törvény kerül megtárgyalásra. A társadalombiztosításon keresztül megvalósítandó aggkori egészségi biztosítás ellen az AMA a megszavazott Kerr- Mills törvényt hozza fel ellenérvül. Ez a törvény szövetségi kiutalásokat nyújt azon államoknak, amelyek elfogadják a programot és hasonló összeggel járulnak hozzá. Csak a teljesen vagyontalanok, nincstelenek juthatnak kórházi ellátáshoz; ha valakinek kis háza, vagy megtakarított pénzecskéje van, már nem jogo- i suit a segélyre. Tehát való-1 ságos alamizsna. Amellett, maguk az AMA orvosai is beismerik, hogy nagy különbségek vannak a Kerr-Mills törvény kivitelezésében azon 38 államban, amely résztvesz a programban. Az AMA a választások előtti Medicare-ellenes kampányra 2 millió dollárt költött. A National Council of Senior Citizens hírlapja szerint az AMA újonnan megindított propaganda-hadjáratának költségei 3.5 millió dollárt tesznek ki. A hírlap beszámolt arról, hogy koordinált M e d icare-ellenes kampány megkezdésén dolgoznak “szélső jobboldali rádióprogramok és más konzervatív és ultra-konzervativ csoportok révén.” Megkezdődtek az acélipari tárgyalások Hétfőn megkezdődtek az United Steelworkers of America tárgyalásai a 11 legnagyobb acélvállalat vezetőségével, amelyekben a szakszervezet különös hangsúlyt fektetett a javított munkaviszonyok ra. Az erre vonatkozó sérelmeket az eddigi alkudozásokban elhanyagolták és a szak- szervezetben bekövetkező elnökválasztás is ezen kérdés körül forog. A jelenlegi elnök, David J. McDonald-al szemben I. W. Abel pénztárnok az ellenjelölt, akinek népszerűsége azért növekedett meg, mert a mag asszinvonalu vezetőségi tárgyalások helyett a tagság militáns akcióját támogatja és az uj szerződésben látni kívánja a sokat mellőzött mun- kaviszonyi követelményeket is. A jelenlegi tárgyalások is ilyen szükkörü, magasszinvo- nalu megbeszélések, az 1959- es sztrájk után létrehozott “Human Relations Committee” keretében. Az ilyen tárgyalásokba a tagoknak úgyszólván semmi beleszólásuk nincs. Az egyik szakszervezeti vezető megjegyezte: “Az a helyzet állt elő, hogy a tagokat egyre gyakrabban helyettesítik, mig végül csak két vagy három szakszervezeti ember, egy pár technikus és ügyvéd vesz részt az alkoduzásokban.” A szakszervezet előzetes előterjesztései majdnem minden (Folytatás a 4-ik oldalon) Amikor már a fügefalevél is kényelmetlen... A burzsoá nemzeti államok megalakulásuk óta igyekeznek uralmuk osztályjellegét takargatni, annak erkölcstelen, embertelen alapelveit a tömegek előtt titkolni. Ebbéli törekvésükben örök hálára kötelezte őket Hegel, a nagy német filozófus, aki a “Történelem filozófiája” c. müvében az államot (értsd a tőkés államot) az “erkölcsiség megtestesülésé”-nek minősítette. Hegel korától kezdve a tőkés, és főleg az imperialista, gyarmatosító államok minden gaztettüket valamely “erkölcsi” elvre való hivatkozással igyekeztek “igazolni.” Napjainkban a tőkés rendszer eme elvtelen cinizmusát már nemcsak a szocializmus hívei leplezik le, hanem olyanok is, akik elvben még nem szakítottak a tőkés rendszerrel, annak erkölcstelenségével, de akik úgy vélik, hogy a rendszert, elsősorban annak erkölcstelenségét, ilyen vagy amolyan “reformokkal” meg lehet javítani. Ezek közé tartozik Karl Barth, a nagy svájci teológus, aki az “Isten szava” c. müvében többek között ezt irta a tőkés rendszer “erkölcsi” alapjairól: “Nem feltűnő az, hogy az élet legnagyobb borzalmai — értem ezek alatt a tőkés rendszert és a háborút — erkölcsi elvekkel igyekeznek magukat igazolni. Az ördög is fel tudja használni az erkölcsökre való hivatkozást.” Ilyen értelemben irt kétszáz esztendővel ezelőtt Voltaire is: “A háború a minden bűnök legnagyobbika (Folytatás a 15-ik koldalon) BÁTOR LELKÉSZEK TANÚVALLOMÁSA Aszturiai bányászok Franco bírósága előtt. — Kínozták a sztrájkoló spanyol bányászokat. — Aki beleőrült a “kihallgatásba” A' dél-vietnam-i háború északra való kiterjesztésének egyre kevésbé burkolt tervei ellen nyolc különböző békeszervezet felhívást intézett december 19 én New Yorkban, a Union Square-en déli 1 órakor tartandó tiltakozó tüntetés re. Az American Friends Service Committee, a Catholic Worker, a Committee for Nonviolent Action, a Fellowship of Reconciliation, a Socialist Party, a Student Peace Union, a Students for a Democratic Society, a War Resisters League és a Women Strike for (Folytatás a 16-ik oldalon) 1963 nyarán kezdődött, amikor Aszturia bányászai sztrájk harcot vívtak jogaikért, a mindennapi kenyérért. Franco rendőrsége gyorsan le akarta törni a bérkövetelő; mozgalmat: a sztrájkbizottságok tagjait elhurcolták. Bá-j nyászasszonyokat is elvittek, si fiaikkal, férjeikkel együtt ver-1 ték-ütötték őket. A híreket nem lehetett börtönbe zárni, mint a munkásokat. Gyűltek a kicsempészett levelek vallomásai, elterjedt a hir egész Spanyolországban az aszturiaiak megkinoztatásáróí. Nyolcvan értelmiségi tiltakozó levelet intézett a hatóságokhoz; igy figyelt fel a nemzetközi közvélemény. A tájékoztatásügyi miniszter visszautasította a tekintélyes irók, művészek tiltakozását, s a hivatalos álláspontot úgy fogalmazta meg, hogy Franco rendőrsége nem képes olyan barbárságra, amellyel vádolják... Amikor Jósé Bergamin költő szenvedélyes verssel válaszolt, amely kézről kézre járt Madridban, a kormány elrendelte (Folytatás a 6-ik oldalon)
