Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-19 / 47. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 19, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. öregamerikások imája INDIANA. — Itt küldöm az öregamerikások részére készített imámat, kérem, hogy ha lehetséges, közöljék a lapban. Ments meg uram minket köszvénytől, reumától, mindenféle nyavalyától, kaszanyéltől, villanyéitól, talicskától, mélységes bányáktól. Vasgyártól, téglagyártól, vacak bunda pálinkától, cigarettától, a rossz újság olvasásától és Goldwater minden bandájától. Ments meg minket uram, ámen. J. H. Nem lehet láncra verni a dolgozókat MISTATIM. — Itt középnyugat Kanadában beállt a tél, október 26- és 27-én 8 inch hó takarta vidékünket és a hőmérő reggelenként fagypont alá szállt, zéró felett 22 fokra, nappal pedig 32— 40 fokra emelkedett. Okt. 7-én temettük el Mista- tim őserdőinek első magyar pionír telepesét, Szűcs Mihályt, aki 75 éves korában elhunyt. A szomszéd telepekről is eljöttek magyar barátai a temetésre. Özvegye, három fia, három férjezett leánya gyászolja és az unokák, a barátok. Mire levelem New Yorkba érkezik, a választások már lezajlottak és most várjuk, hogy milyen programot fog az uj kormányzat kidolgozni. A rádió most jelentette, hogy Dél-Vietnamban nagy vereséget szenvedtek az amerikai imperialisták, úgy repülőgépekben, mint emberéletben. Milyen olcsó az amerikai katona élete, amikor imperialista érdekeket kell védelmeznie? Dél-Vietnamból nem jöttek Amerikát bombázni, hát akkor mit keresnek ott az amerikai katonák? Már letűnt annak az ideje, hogy idegen fegyverekkel tudják leigázni a szabadságért küzdő népeket és akár tetszik nekünk, akár nem, minden nemzet maga gazdája lesz a saját hazájában, s még az atom- és hidrogénbombákkal sem lehet láncra verni a dolgozókat. Mert a dolgozó nép keze teremti az életet, az ő keze nyomón épülnek a gyárak, a bányák és ők maguk akarják élvezni munkájuk gyümölcsét. Aki el akarja rabolni tőlük, az rablógyilkos, méltó a halálos ítéletre, még akkor is, ha az illető, vagy illetők milliárdosok. Aki embernek érzi és vallja magát, az szorgalmazza a mielőbbi leszerelést és a világbékét. Kozma Dénes Ez a lap a mi nyelvünkön ir CALIFORNIA. — Végre november 7-én kézhez kaptam a lapunk okt. 22-i számát, amelyben nagyon sok érdekes hirt olvastam. Bár az angol újságból már valamennyire tudomást szereztem ezekről a dolgokról, de a tiszta valóságot csak a Magyar Szóból tudtam meg, mert ezt az újságot a mi anyanyelvűnkön Írják, amit mi magyarok a legjobban meg tudunk érteni. Minket, egyszerű magyar munkások gyermekeit csak erre a nyelvre tanítottak. A magyar urak gyermekeit megtanították olvasni és Írni más nyelvekre is, de azt a kevés angolt, amit mi tudunk, csak úgy szedtük fel, mert senki sem tanított bennünket. Azért tartjuk fenn lapunkat, hogy legyen az anyanyelvűnkön megirt lap, amelyet megértünk. Taylor Szabó József Nem tudna megválni a laptól MONTREAL, Can. — Sajnálom, hogy lejárt lapomat most nem tudom megújítani, de rövidesen küldök valamit, amit össze tudok hozni, mert a Magyar Szótól nem tudnék megválni soha. 1926 óta olvasója vagyok az Egyesült Államokbeli haladó magyar sajtónak. Akkor is rossz helyzetben voltam, de minden számot megvettem, mert tisztában voltam azzal, hogy ez az egyedüli lap, amely az érdekemben ir. Most már kissé nehezemre esik az olvasás, de azért csak küldjék tovább, mert mint írtam, nem tudnék megválni tőle. Steve Markus Nyugalomba vonulás után van-e nyugalom? Kovács Erzsi cikkére Kanadából kaptuk az első választ Nyugdíjas lévén (a havi $75-höz tartozó) érdeklődéssel olvastam Kovács Erzsi okt. 29-i kíváncsisággal telitett cikkét. Én is le akarom tehát írni a magam berendezkedését a nyugdíjas életre, mert hiszen K. E. igy végezte sorait: De a férfiak véleményére nagyon kiváncsi vagyok. Kezdem reggel azzal, hogy miután külön ágyban alszom a feleségemtől, megvetem az ágyamat. Jó, hogy megszoktam még tehenész, majd kovácsinas és katona-koromban és igy egész természetesnek találom, hogy olyan ágyban alszom, amit magam vetettem meg. Miután feleségem, Erzsiké ugyanezt tette, kivonulunk a konyhába és hozzáfogunk a reggelikészitéshez. Erzsiké főzi a vizet, két edényben, egyiket átváltoztatja kávénak, a másikat teának. Mig ő ezt végzi, én megtéritek. Reggeli után felmosogatunk, illetve Erzsiké mossa az edényeket, én meg törölgetem, visszarakom azokat helyükre. Ugyanez történik délben, ebédkor és este vacsorakor is. Ez a szociális munkamegosztás. Sajnos nem dohányzom és még sajnosabb, hogy nem iszom, igy a nap többi részét “nem ülve és eget nézve” töltöm, hanem hozzáigazodva a természet négy szakához, tavasztól őszig találok foglalkozást kis kertemben. Ezenfelül van nekem más, erre a korra előkészített tervem, “hobby”-m is. Igaz hogy erre még az 1917—18-as években gondoltam. (Lássa, milyen vakmerő hazafiatlan voltam már akkor is; milliók mentek “hősi” halált halni, én meg késői nyugdijakról szőttem terveket.) A jelzett időben a repülőknél szolgáltam és úgy a légi, terepfényképezés, mint minden más felvételek úgy lekötöttek, hogy elhatároztam: ha a jóságos isten hazavezérel, s ha lesz majd időm, a “polgári” életben is foglalkozom majd vele. Sajnos,, de igaz, hogy a “polgári” életben napi 12— 16 órát kellett dolgozni, igy a szép terv álom maradt. Abban az időben arról nem is álmodtam, hogy 70 éven felüli koromat idegen földön fogom megérni és nyugdíj is lesz. Végre itt, fogadott hazámban mégis több alkalom kínálkozott és valóra váltottam régen esedékes álmomat. Orvosi megfigyelés alatt vagyok és elő van írva, hogy ha az időjárás engedi, naponta 1—2—3 mérföldet gyalogoljak. Ilyenkor azután nyakamba akasztom 8 lövetű Voigtlander fényképezőgépemet és ami a “csőre” jön, azt lekapom, másnap elkészítem és igy szaporítom gyűjteményemet. Sokszor elgondolom, hogy ha majd az utánam következők hozzáfognak a “lomok” kitakarításához, azt fogják mondani, hogy “vénségé- re meghibbant, nemhogy elitta volna a filmek árát, stb.” írja K. E., hogy járt Floridában, találkozott ismerősökkel, akik szintén készülnek, vagy már be is érkeztek a jó öreg nyugdijkorba. Mi is elmen- tünt, de nem Floridába, hanem British Columbiába, Vancouverbe. Nem dicsekszem vele, bár mégis dicsekvésre méltó dolog, hogy ezen utazásunk egyszersmind nászutazásunk is volt. Ott lakó fiunkat és unokánkat látogattuk meg, mert ki tudja, mit hoz a holnap? Nem hiába nevezik ezt a vidéket a kanadai Svájcnak, nem győztünk a természet és az emberi kéz alkotta szépségekben gyönyörködni. Soha nem remélt élményekben volt részünk. Bementem a Csendes-óceán vizébe, cipőstül, legalább kezemet, arcomat megfüröszteni. Vagy 80 filmfelvételt is készítettem és most azok feldolgozásával töltöm időmet. Azután van, aki olvasni kezdi azokat a könyveket, amelyeket soha sem volt ideje elolvasni. Hát ezzel is hazatalált K. E. Sok volna felsorolni mindazokat a könyveket, amelyek részben elolvasásra, részben újra olvasásra várnak. Ha reményem meg nem csal, számitok reá, hogy lesz időm erre is. Úgy gondolom, hogy idős korra elfogadható az én berendezkedésem. De kinek a barna, kinek a szőke... A fényképezés, a kertészkedés szép foglalkozás, nem is kerül sokba, ha összehasonlítjuk egy üveg pálinka árával és annak utóhatásával. Mégis csak szebb és maradandóbb emlék marad hátra és ha unokáink felnőnek, a képekre nézve, azt fogják mondani: az én nagyapám készítette ezeket. Kovács János, Kanada A KIADÓHIVATAL ROVATA Az alábbi levelet kaptuk a napokban: Tisztelt Kiadóhivatal! A Népszavában láttam egy hirdetést a napokban amely szerint $366-ért lehet megtenni az utat repülőgépen New York és Budapest között. Hogy lehetséges az, hogy önök, akik azt hirdetik, hogy a legjutányosabb áron bonyolítják le a társasutazásokat, ennél többet jeleznek? Nem hiszem, hogy helyes volna a jóhiszemű magyar-amerikaiakat félrevezetni és pénzt kidobatni velük. A Magyar Szó hirdetésében azt láttam, hogy hol $652-t, hol $435-t írnak. Lelkiismeretes lapnak ilyesmit nem szabad megtennie és ha nem szüntetik be a félrevezető hirdetést, akkor — habár sajnálattal — lemondom a lapot, melyet már 35 éve olvasok. A Magyar Szó elődei még egy Partola-hirdetést (hashajtó —. szerk.) sem fogadtak el, annyira erkölcsösek voltak. Aláírás cw E levél vétele után mi is megnéztük a szóban- forgó hirdetést. Hozzátesszük még azt is, hogy van a hirdetésnek egy másik része, ahol $352-t írnak. Mi sem hirdetési ügynökök, sem hajózási vagy utazási iroda nem vagyunk, de olvasóink érdekét szivünkön viseljük és kötelességünknek tartottuk beletekinteni az ügybe. Meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt a hirdetésünket közzétettük volna, különböző repülő- és hajótársaságoknál érdeklődtünk az árak iránt, mert a legjobb ajánlatot akartuk adni olvasóinknak. Azt találtuk, hogy a különböző társaságok árai között alig van egy kis különbség. Vannak olyan változatok, hogy ha valaki pl. Amsterdamig repülővel akar menni és onnan vonattal, akkor kevesebbet fizet. Van árkülönbözet a jet és a propelleres repülőgépek között; van árkülönbözet, ha szezonban, vagy szezonon kívül megy az utas, vagy ha szezonon kívül megy és szezonban kíván visszatérni. Ezeket a változatokat jelezzük is a hirdetésünkben. Tehát az ár attól függ, hogy milyen utazási módot választ valaki és milyen időpontban kívánja utazását lebonyolítani. így pl. ha valaki Dattler Lajos csoportjával kíván menni, annak ára (repülőgépen) New York—Budapest és vissza, $564.40, ha szezonban kíván visszajönni, akkor valamivel több. Ha Roth Ernő és Fodor Árpád csoportjával utazik, ugyancsak repülőgéppel, akkor $652.90-t kell fizetnie. Engedmény van, ha szeptember 29-e után tér vissza. (Az általunk közölt repülő-árak mind jet-repülőgépre vonatkoznak.) Ezzel kapcsolatban szeretnénk kidolgozni, hogy New Yorkból egy európai repülőtérig valamelyik amerikai repülőtársaság jet-gépén tegyük meg az utat és onnan a magyar állam repülőgépén (MALÉV) menjünk Budapestig. Még nem hirdetjük, hogy melyik repülőtársasággal bonyolítjuk le az utazásokat, mert addig nem akarunk lefoglalni helyet, amig nem tudjuk, mennyien jelentkeznek az egyes csoportokba. Ezért szükséges, hogy minél előbb jelentkezzenek azok, akik Magyarországra akarnak utazni a következő tavasz és nyár folyamán, jelezve, hogy melyik csoporttal kívánnak menni. A cikk elején közölt levél Írójának pedig meg akarjuk köszönni figyelmeztetését, de ugyanakkor ajánljuk, hogy hívja fel a szóbanforgó hirdetést közzétevő utazási irodát és érdeklődje meg. hogy miről is van szó. Ha jobban megnézi a hirdetést, akkor láthatja — habár kisebb betűkkel — hogy ugyanez az ut, végig repülőgéppel $567.40-be kerül, vagyis ugyanannyiba, mint amit mi hirdetünk. A $366.00-os ár után következő sorokból pedig kitűnik, hogy ez az ut nem végig repülőgéppel történik. Megértette felhívásunkat CALIFORNIA. — Megkaptam felhívásukat a laptámogatásra és meg is értettem azt, mert tudom, hogy a lap előfizetéseken kívül külön támogatásra is szorul, hogy fennakadás nélkül megjelenhessen. Ha valaha szükség volt a lapra, ma százszorta nagyobb szükség van rá, hogy tisztán lássuk hová fejlődik ez a kritikus világhelyzet. így, mint a múltban, most is tehetségem szerint támogatom lapunkat és $25-t küldök. J. C. G'KS CALIFORNIA. — Én is beállók a rejtvény megfejtők közé és itt küldöm a megfejtéseket. Remélem, hogy jók és elküldik nekem a könyvet. Még csak annyit, hogy a választások eredményével nem lehetünk teljesen megelégedve, mert ebben az államban Salinger szenátor veszített. A lap kitűnő, csak azt szeretném, ha kevesebb tárca, vagy elbeszélés volna benne. K. B.
