Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-12 / 46. szám

Thursday, November 12, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13. XAájd&mjájuf és tachnikja ÉRCBÁNYA A TENGER MÉLYÉN Évi tízmillió tonna plusz. — A készletek újratermelődnek A múlt század utolsó negyedében jöttek rá a kutatók, hogy a tengerek soha nem sejtett meny- nyiségü nyersanyagot kínálnak az emberiségnek. Az angol Challenger-expedició (1873—1876) ten- gerviz-mintáinak vegyi elemzése elképesztő adat­tal szolgált: egyetlen köbkilométernyi tengervíz mintegy 40 millió tonna fémsót tartalmaz. Ez a Földet boritó összes tengerekre vonatkoztatva csak csillagászati számokkal kifejezhető (58,000 billió tonna) mindig újra termelődő nyersanyag-tartalé­kot jelent. Ennek csaknem 80 százaléka konyhasó, 11 százaléka magnéziumsó, 5 százaléka keserüsó. A fennmaradó mintegy 4 százalék gipsz, kálium, mész, valamint bór-, bróm-, klór-, fluor-vegyület és sok különféle nyomelem arany, urán, rádium stb. A tengerek könnyen hozzáférhető ásványi kin­cseinek ipari kiaknázása már századunk elején meg kezdődött, de évtizedekig csak konyhasó, keserü­só és magnézium lepárlására szorítkozott. A har­mincas években az Egyesült Államokban megépült az első tengervízzel üzemelő brómgyár, s ma már ennek az értékes nyersanyagnak tekintélyes há­nyadát az óceánok vizéből nyerik. Később, a máso­dik világháború idején — mivel egyes beszerzési dacok hozzáférhetetlenné váltak — az Egyesült Államokban kidolgozták a magnézium tengervíz­ből való előállításának nagyüzemi technológiáját is, Angliában pedig a kálium kivonásával próbál­koztak. Újabban a Szovjetunióban kísérletek folynak a tengervízben nyomelemként előforduló urán ipari méretű kiaknázására. A kutatók a biológiai dusitá* módszerét alkalmazzák: a plankton (a vizben lebe­gő parányi szervezetek életközössége) életműkö­dését úgy befolyásolják, hogy az anyagcsere során uránsók koncentrálódjanak benne. Ha azután az elpusztult szervezetek váza leülepedik, az üledék tömény formában tartalmazza az egyébként gyé­ren előforduló — de még igy is a tengervíz egyet- letlen köbkilométerében csaknem két tonnányira tehető — elemet. És ezzel elérkeztünk a tengerfe­nék kincsestárához. Csak fel kell hozni Dr. John L. Merő, a Newport Shipbuilding and Dry Dock Co. oceánografus kutatója, aki ez év ta­vaszán az amerikai vegyészeti társaság ülésén szor­galmazta a tengeri nyersanyag-készletek hasznosí­tását, most a Discovery cimü angol tudományos folyóiratban terjedelmes ismertetést tett közzé a tárgyba vágó legújabb kutatások eredményeiről. Tanulmányából meghökkentő felismerés bontako­zik ki — még Verne képzelete sem jósolta meg, hogy az évezredek során elsüllyedt hajóktól, s a velük alászállt értékektől eltekintve, az ásványi kincsek kimerithetetlen készletei várnak kiakná­zásra a tengermélyben. Megállapították, hogy a folyók évente több mint 40 milliárd tonna hordalékanyagot szállítanak a tengerekbe. Szovjet kutatók mérései szerint pél­dául csupán a Jurjeva-folyóból évente mintegy 36 ezer tonna fém folyik az Ohotszki-tengerbe. Ezt a mennyiséget sok millió tonnával növeli a szél kop­tató munkája. S mindehhez hozzájárul a világűr­ből a földfelszín tengerviz-boritotta részébe csa­pódó meteoritok együttesen szintén jelentős tö­mege. Noha a folyami hordalék és egyáltalán az NEM KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe- 4 ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! * j ► * ( „ FeOewflnk rendelést gyógyszerekre. A “Kultur»” ^ megnízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < veit Magyarországból kihozhatja általunk < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉK!« 4 I JOSEPH BROWNFIELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < * Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i ► Telefon: BA 7-11S6-7 üledék zöme haszontalan számunkra, még mindig tekintélyes hányada értékes anyag, amit a tenger­víz kiválaszt és tömény formában kínál nekünk — csak fel kell hozni a mélyből. Ötven millió évre Az óceánok aljazatának jó egyharmadát — 128 millió négyzetkilométernyi területet — mésztar­talmú üledék borítja; átlagos vastagságát 400 mé­terre becsülik. Kiszámítható ebből, hogy a tenger­fenék meszes iszapállománya 10,000 billió tonna. Minthogy ez az anyag minőségileg olyan értékű, mint a szárazföldön bányászott mészkő, a világ jelenlegi szükségletével számolva, az óceáni kész­let ötvenmillió évre elegendő mészkő-anyagot biz­tosit az emberiség számára. Mennyiségi sorrendben második a vörös agyag — ez borítja az óceánok medrének csaknem há­romtizedét: 102 millió négyzetkilométert. Szemcséi folyami hordalékként kerülnek a tengerekbe. A vizben lebegve nagy távolságokra is eljutnak, mi­előtt leülepednének és a tengerfenék vasoxidjától elszineződnek. A vörös agyag értéke elsősorban abban van, hogy néhány század, illetve tized szá­zalék arányban ritka elemeket is tartalmaz: kobal­tot, vanadiumot, cirkóniumot. Aluminiumoxid-tar- talma meglehetősen magas: 15 százalék. De van benne nikkel, ólom és vörösréz is. Az üledék szint­növekedésének üteme a meszes iszapénak a fele; ennek megfelelően vastagságát a kutatók 200 mé­terre becsülik. Évente 500 millió tonnával gyara­podik. Jelentős kiterjedésű — 31 millió négyzetkilomé­ter — továbbá az a tengerfenéki üledék, amely a kovamoszat-plankton maradványaiból rakódik le (diatomaföld). Feltételezett vastagsága 200 méter. Megszáritva lisztszerü anyag, amely több mint 90 százalékban kovát tartalmaz. Kitünően hasznosít­ható könnyübeton gyártására, abszorbensek, ipari szűrők, lágy köszörükövek, hő- és hangszigetelő anyagok előállításához, valamint talajjavítás cél­jára. A Challenger-expedició azzal a felfedezéssel is meglepte a világot, hogy a három nagy óceán fe­nekén mangán és vasoxid koncentrátumok mérhe­tetlen tömegei hevernek. Később amerikai és orosz expedíciók a Csendes-óceán számos pontján fedez­tek fel tengerfenéki mangánmezőket. A mangán- és a vasoxid szemcse, rög, lapka formájában fek­szik a mélyben, vagy lepedőkként vonja be a szik­lákat, kitölti a korálltörmelékek és egyéb lyuka­csos anyagok üregeit. E sokféle megjelenési forma közül a kiaknázás szempontjából a szabadon heverő rög-alakzatok a legjelentősebbek. Átmérőjük 0.5—25 centiméter között váltakozik. Szerkezetük hagymaszerűén ré­teges. Az egyes rétegekbe beépült radioaktiv ele­mek segítségével megállapították, hogy rétegező- dési sebességük ezerévenként 0.1 milliméter. Nem homogén felépítésűek, hanem a legkülönfélébb ásványok — barit, rutil, geotit és a mangán szá­mos eddig ismeretlen érce — egymásra nőtt hal­mazából állnak. Létrejöttükben talán bizonyos bak tóriumok is szerepet játszanak; egyes leletek min­denesetre arra vallanak, hogy a kicsapódási pon­tok elektromos sajátosságai fontos tényezői a rög­képződésnek. Mangán, vas, nikkel, réz A szárazföldekhez közel kb. egyforma a rögök mangán- és vastartalma. Vannak azonban zónák — a Kaliforniai-öbölben, Japántól délkeletre és másutt —, ahol a rögmezők mangán- és vastartal­mának aránya 6:1. A szárazföldektől és szigetek­től távol eső körzetekben nagy nikkel- és vörös­réz-tartalmú rögöket is találtak. A Csendes-óceán középső tájain pedig kobaltban gazdag rögök vég­telen tömegét fedezték fel. Vajon mekkorák le­hetnek ezek a készletek? A Csendes-óceán tcbb mint száz pontján hajtot­tak végre méréseket a rögmezők anyagtartalmának megállapítására. Kiderült, hogy a vizsgált helye­ken az óceán mélyén négyzetméterenként 11 kg- nyi ércrög fekszik. Feltételezve, hogy a Csendes­óceánban mindenütt ez az előfordulási sűrűség, csupán itt, a 143 millió négyzetkilométer kiterje­désű üledék tetején körülbelül 1.5 billió tonna érc­rög hever. S a rögök héjképződési sebességének ismeretében kiszámítható, hogy ez a mennyiség évenként mintegy 10 millió tonnával gyarapodik. Kitermelhetők-e ezek a roppant ásványi készle­tek? A finomszemcsés mésztartalmú üledéket pél­dául, amely lazán, rögzitetlenül hever odalent, hidraulikus szivattyúkkal viszonylag könnyen a felszínre lehet hozni. Minden feltétel adva van a fémrögök, tehát a mangán, a nikkel, a kobald, a vörösréz mélytengeri bányászatának megindításá­hoz is, hidraulikus kotrók segítségével. Felettébb kecsegtető egy ilyen mélytengeri vállalkozás mel­léktermékeinek Listája is: cink, cirkónium, molib- dén, ólom, aluminium, titánium, magnézium, van- ádium. S ami ugyancsak nem közömbös: ha a ten­geri bányászatot nagyipari méretekben folytatnák, a jelenlegi önköltségnél 25—50 százalékkal olcsób­ban lehetne hozzájutni az ipar számára oly fontos fémekhez. Ui szemlélet Évezredek során hozzászoktunk, hogy energia- és nyersanyagszükségleteinkkel kapcsolatban ki­zárólag szárazföldi viszonylatban gondolkozzunk. Csak a Föld szilárd felszínén kerestük ilyen igé­nyeink kielégítését. Ma azonban már kezd kirajzo­lódni előttünk az az idő, amikor a szárazföldek he­lyett egyre inkább a tengerekből merítjük életünk­höz az energiát és a nyersanyagok tömegét. E. I. Vele született torzképződmények a terhesség alatti helytelen táplál­kozás következtében Újabban mindinkább kétségessé válik az a nemrég még általánosan elterjedt vélemény, hogy a vele született torzképződmények minden eset­ben a csirasejt öröklött károsodásának következ­ményei. A tudósok beszámoltak arról, hogy pél­dául a fertőző betegségek, főképp a virusbetegsé- gek, amelyeken az anya a terhesség alatt esik át, torzképződményekhez vezethetnek. Időközben meg­állapították, hogy a terhesség alatt szedett bizo­nyos gyógyszerek is okozhatják, hogy a gyermek torzszülött lesz. Ezzel persze még nem merítették ki azoknak a tényezőknek a listáját, amelyek vele született torzképződményeket képesek előidézni. Nemrég például K. A. Hüter német tudós rámutatott, hogy a terhesség alatti helytelen táplálkozás is torz­képződményekhez, valamint kora- és halva szülés­hez vezethet. Hüter állatkísérletek egész sorával bizonyította, hogy e tekintetben mindenekelőtt a vitaminhiánynak van szerepe. Az anyának a ter­hesség alatti hosszas A-vitaminhiánya az utódnál szemzavarokhoz és nyulajkhoz, valamint a nagy­erek és a szív torzképződményeihez vezet. Még ellenőrzésre szorul, vajon ezek az állatkísér­letekben nyert leletek az emberre is érvénye­sek-e. 80,000 ÉVES LELETEK BERLINBEN Berlinben annak idején szerszámnak használt mammutbordát és egy véső alakúra faragott óriásszarvas-csontot találtak 10—12 méter mély­ségben, jégkorszaki üledékekben. A szerszámok a neander-völgyi ősember korából származnak és azt bizonyítják, hogy az ember már 80,000 évvel ezelőtt is felbukkant Brandenburg északi terüle­tein, amelyeket később jég borított el. Tehát a ré­gibb kőkorszakbeli ember jóval nagyobb területen élt, mint azt eddig a többi európai lelet alapján fel­tételeztek. Észak-kelet-Németország évezredeke» át jégmentes volt. Ebben az utolsó (un. meleg, el­jegesedés közti) időszakban az őskori vadász az északnémet nagy síkságon is vadászott. Csak a negyedik és utolsó nagy eljegesedéssel ismételten előrenyomuló jégárak szűkítették életterét és bo­rították be Észak-Németország földjét 10 méter­nél vastagabb törmelékréteggel. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $........................4 I Cím: ....................................................................... í Név: ........................................................................ I ! Város:..........................................Állam:.............. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom