Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-12 / 46. szám
Thursday, November 12, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A BUDAPESTI KÖZVILÁGÍTÁS Egy gombnyomás és Budapesten egyszerre lágyulnak a közvilágítás fényei. így van ez a világ minden nagy városában. (Kivéve Londont, ahol a közvilágítást 80 százalékban áram helyett gáz adja.) Ez eddig szépen hangzik, de ha a külföldön járt magyar turista visszaérkezik Budapestre, vagy ha a külföldi kiszáll a vonatból a Keleti pályaudvaron, nem a fényesség kápráztatja el. Azt mondják: Budapest gyönyörű nappal, de kissé sötét este. 130 ezer fényforrás ont egyetlen mozdulatra világosságot Budapesten. 1952-ben még csak 56 ezer volt, 1959-ben 80 ezer. A fejlődés szemmel is jól látható. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan minőségi változások is történtek: a főútvonalakon és a legforgalmasabb egyéb utakon a sárgás fényű lámpákat fénycsövek váltották fel. Először a József Attila utcában, azután a Rákóczi utón. Akkortájt csodájára jártunk, ma már ez a fajta világítás is korszerűtlennek tűnik. Emlékezés a Colosseumra A főváros közvilágításának modernizálása csak 1958-ban kezdődött. Ekkor indult meg Magyarországon a fénycsövek gyártása is, ez segített hozzá az elképzelések megvalósításához. Az elmúlt öt évben több mint 100 millió forintot fordítottak a közvilágítás fejlesztésére. Ma már az említett 130 ezer fényforrás 11 millió wattot jelent, ez a közvilágítás évente 70 millió forintba kerül. Jelenleg a József Attila utca tekinthető a legjobban kivilágított utcának. A sokat emlegetett fénytengely, amely az Erzsé- bet-hid pesti hídfőjétől a Baross térig húzódik majd, a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat a József Attila utca színvonalára emeli. A szép középületek, műemlékek kivilágítása is emeli a város fényét, pompáját. Budapesten 25 helyen lehetséges díszkivilágítás, de a lehetőségekkel ritkán élnek. A díszkivilágítások ügyében minden alkalommal a Fővárosi Tanács intézkedik. Megállapítván egy-egy év diszkivilágitási szükségleteit, pontosan megtervezik, mely napokon kell kivilágítani. A sok tízezer magyar, aki látta a raffináltan megvilágított római Quirinalet, Colosseumot, a fényárban úszó párizsi Arc de Trimphe-ot, a stockholmi királyi palotát, vagy a bécsi Burgot — nem nagyon érti, hogy nálunk miért csupán néha-néha fényeskedik a Parlament, a Lánchíd, a Halászbástya, meg a többi? A főváros egész fogyasztásához viszonyítva pedig elenyésző az az árammennyiség (és pénz), amit a díszkivilágítások kívánnak. A Halászbástya egy órán át tartó kivilágításának költsége például 192 forint. Neon-inség A budapesti 130 ezer fényforrás nem kevés. Ha Budapest közvilágítását pusztán e szám alapján hasonlítjuk össze más fővárosokéval, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy közelebb állunk a világlista elejéhez, mint a közepéhez. Miért látszik mégis sötétnek a város? 1. A levegő szennyeződését vizsgáló nemzetközi konferencia megállapította, hogy az európai városok között Budapest levegője a legszennyezettebb. Főleg a korom, de a por is rövid idő alatt vastagon ráül a lámpákra, annyira, hogy lemosni is alig lehet. E vastag szennyréteg nagyban csökkenti a világítótestek hatásfokát. 2. Szeretik a fákat. Igen sok utat és utcát szegélyezik a duslombu fák, amelyek az esti világításkor árnyékot vetnek a járdákra és az úttestekre. (Persze nehogy ezért kivágják őket!) És végül: 3. a neonok miatt. Illetve: a nem létező neonok miatt. New Yorkban például alig-alig van közvilágítás. Az utcai fényeket (és bizony nem is keveset) a neonok és a kirakatok ontják. (Távolról sem gondolunk persze arra, hogy Budapestet newyorki méretekkel kellene mérni.) Nagy-Budapesten 12 ezer neonberendezés van, ezek nagy része is portálvilágitás, illetve a fal síkjával párhuzamos. A 12 ezres szám tulajdonképpen — a város méreteihez képest — nem is olyan kevés. De mivel elhelyezésük elszórt, hatásuk többnyire elenyészik. Budapest jóval több neonreklámot elbírna, mint amennyi jelenleg van. Habár a főútvonalakon majd minden házon találunk egy-kettőt, ezek közül azonban csak nagyon kevés ugrik ki, kevés az olyan fényreklám, amelyet a falsikra függőlegesen szereltek fel. Mondják, az érdekeltek azért nem csináltatnak kiugró neonberendezést, mert ennek magas az ára. Annyi bizonyos, bogy a neonreklám nem olcsó mulatság. Az Otthon Áruház neonberendezése például 280 ezer, vele szemben a bútorüzlet neonja 110 ezer, a Csillag Áruház igen ötletes berendezése pedig 560 ezer forintba került. Elsősorban azért drága a neon, mert a megrendelők ragaszkodnak olyan megoldásokhoz, berendezésekhez, amelyek nappal éppen olyan hatásosak, mint este. (Az Otthon Áruház hatalmas neonreklámját csak úgy tudták felszerelni, hogy az épületen belül egész vasbeton-gerenda rendszert kellett építeni.) A nagy reklám-gyakorlattal rendelkező NDK-beli ORWO cég részére Budapesten is felszerelnek egy nagy neonreklámot. Az ORWO kikötése az, hogy olyan legyen, amely nappal alig észrevehető. (Ami az elromlott, betühibás neonokat illeti, erről most ne essék sok szó, mert ennek külön sajtóirodalma van. Ideje volna a mentegetőzések helyet véget vetni a dadogó neonok komikumának.) Tizezer kirakat A kirakatok jó része — különösen a város belső részeiben — szép, Ízléses. Esti világításuk azonban — eltekintve a kevés kivételtől — még nem nagyon fényes. A jó kirakatvilágitás pedig elengedhetetlen kelléke az utcai világításnak. A nyugati városok utcáit a káprázatosán világított kirakatok segítenek fényesebbé tenni. Budapesten nem pontos adatok szerint mintegy 10 ezer kirakat van. Ha mind megfelelően volna kivilágítva, szebb lenne a város fény-képe. 350 millió forint kártérítés a termelőszövetkezeteknek A Magyar Állami Biztositó különféle szolgáltatásait mind többen veszik igénybe. A statisztika adatai szerint jelenleg már csaknem valameny- nyi termelőszövetkezetnek van vagyonbiztosítása; az idén megkétszereződtek az önkéntes—a casco— gépjármü-biztositások, csaknem negyedmillióra növekedett a háztartási biztositások száma, a családi házakra köthető épület és háztartási, valamint a háztáji biztositások száma pedig megközelíti az egymilliót. Az idén októberig több mint félmilliárd forintot — 576 millió forintot — fizetett ki a biztositó kárt szenvedett ügyfeleinek. A legnagyobb összeget, 354 millió forintot, mint már évek óta, most is a termelőszövetkezetek kapták. A legsúlyosabb elemi csapás, a jég 270 millió forint kárt okozott a közös gazdaságoknak; ebből eddig 192 millió forintot megtérítettek. Állatok pusztulásáért 122 millió foritot, tűz,- árvíz,- fagy- és viharkárok megtérítésére 40 millió foritot vettek fel a termelőszövetkezetek. A lakosság vagyonbiztosítása alapján a többi között a háztáji és az egyéni gazdaságokban elhullott kényszervágott állatok után, valamint tűzés viharkárokra 101 millió forintot fizettek ki háromnegyed év alatt; öt és félmillió forintot költöttek a több mint 111,000 üvegkár rendezésére. A gépjármü-biztositás alapján az idén kilenc hónap alatt a tavalyi kártérítési összeg kétszeresét (12.5 millió forintot) fizettek ki a kocsitulajdonosoknak: a kötelező gépjármű szavatossági biztosításra 11 millió forint a kártérítési összeg. A különféle balesetbiztosításokra 62 millió forintot fordítottak. Ezenkívül jelentős összeget térítettek — a többi között — a betöréses lopásból származott károkra, és a biztosított nemzetközi szállítmányokra. Kodály Zoltán a berlini egyetem diszdoktora A berlini Humboldt Egyetem filozófiai kara diszdoktori címet adományozott Kodály Zoltánnak. Az erről szóló oklevelet az egyetem épületének dísztermében ünnepélyes keretek között nyújtották át a vüághirü magyar zeneszerzőnek és zenetudósnak. Az ünnepségen jelen volt Kárpáti József, Magyarország berlini nagykövete. Dr. Siegfried Behrsing, a filozófiai kar prodé- kánja köszöntő beszéde végén magyarul üdvözölte Kodály Zoltánt, aki német nyelven tartott beszédében köszönte meg a kitüntető címet, majd beírta nevét az egyetem vendégkönyvébe. Uj szénmezőkel készifenek elő művelésre Nógrádban Jó minőségű szenet tartalmazó, vastag telepii szénmezők feltárásán dolgoznak a nógrádi bányavidéken. Mizserfán, a már kimerülő külfejtés mellett, az úgynevezett csibaji területen az év első felében kezdtek hozzá a mélyművelésű bánya nyitásához, s és már elérték a széntelepet. Az uj bánya pótolja a kifogyóban levő külfejtést. Ennél nagyobb, teljesen szűz terület a Kistere- nyétől északra elterülő Keszi-tárói rész; itt a 2-es és 3-as telepben a geológusok becslése szerint mintegy 750 ezer tonna művelésre alkalmas szén- vagyon van. A bánya nyitását a jövő év első felére tervezik. Mátranovákon, a régi Alkotmány II. néven ismert bánya északi részén 80—100 ezer tonna szén vár kitermelésre. Már megkezdték a kutatók az aknák mélyítését az úgynevezett kakas—■ siklói részen is; a régi inaszói bányák egy kibuvá- si területe ez, négy-öt méter vastag szénteleppel. ^ A levelező tagozaton végzett kertészmérnökök diplomáját ünnepélyesen osztották ki a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. A harminc uj diplomás közül nyolc termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban végzett munkája mellett szerezte meg a felsőfokú képesítést. C>fSÄ ** Egy lövéssel 25 sirályt ejtett el Rácz Lajos, sumonyi főhalász- mester. A dél-baranyai halastavat valóságosan ellepték a sirályok, becslések szerint 3—4 ezer fehértöllu madár tanyázik itt, s okoz károkat a halállományban. v0 A fűszerpaprika hazájában, Kalocsa vidékén még mindig népesek a paprikaföldek: a tavalyinál gazdagabb a termés, holdanként 32 mázsát szedtek le. átlagosan. Bátyán például egy-egy ház ereszén 1500—2000 füzér paprika csüng. rfJ v* Most kezdődött a nyulvadászat a Körös-vidék apróvadban gazdag rezervátumában. Ezer termelőszövetkezeti gazda töltötte vadászattal a napot, s ezer szépen fejlett, kövér tapsifülest ejtettek. u* Monográfiát irt Martonvásár történetéről dr. Lencsés Ferenc kutató, Alapításától kezdve ismerteti a község életét. Veszprém új egyetemi kollégiuma TÍZ NAGY NEMZETKÖZI LÉGITÁRSASÁG gépei szállnak le a Ferihegyi légikikötőben. Ezekben a napokban mán rekordforgalmat bonyolítanak lqjt
