Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-16 / 29. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 16, 1964 Hajtsuk végre, amit az alkotmány előír! * f A Nation hetilap julius 13-i számában az egyik vezércikk, a Mississippiben végbement eseményekkel kapcsolatban olyan helyes konklúziókat von le, hogy érdemesnek tartjuk teljes egészében leközölni: A julius 7-iki külön kiadásában a Nation, “Time to Kill Jim Crow” cim alatt kijelentette, hogy az alkotmány “nem olyan okirat, amelyet minden egyes helyi adminisztráció kénye kedve szerint elfogadhat, vagy elutasithat.” A Nation továbbá azt irta, hogy ha Mississippi államban a négerek választójogainak biztositására minden más módszer csődöt mondott, akkor fegyveres katonasággal, sőt tankokkal és kézigránátokkal kell megvédeni ezen jogaikat. A Nation ma is ezt mondja. Négerek és fehérek egyaránt kell, hogy szabadon leadhassák szavazataikat, szabadon utazhassanak, imádkozhassanak, Írhassanak és meg legyen szabadságuk mindenütt az Egyesült Államok területén. Ha ezekkel a szabadságjogokkal nem élhet nek, akkor az alkotmány nem más, mint egy darab papír. Mississippiben csak az a lehetőség van négerek számára, hogy meghunyászkodjanak a fehérek előtt. Ha más államból fehér ember odamegy, hogy a négereket segítse a szavazójoguk elérésében, azt szabadon megtámadhatják és meggyilkolhatják. Sok helyen a törvény végrehajtásával megbízott közegek összeszürik a levet a gyilkos fajgyűlölőkkel, vagy maguk is tagjai lincselő csőcselék-szervezeteknek. Náci Németországról s általában a fasiszta államokról mondták, hogy ott gonosztevők vették át az államhatalmat és a törvénytisztelő polgárok némák voltak, vagy halottak. Ez nem áll nagyon messze attól a helyzettől, ami a legmélyebb Dél egyes helyein fennáll. Az alabamai William Bradford Huie Philadelphia, Miss.-bői tett jelentésében összehasonlítja az ottani helyzetet Auschwitz-el és az algériai terrorizmussal a polgárháború idején, mielőtt de Gaulle elnyomta a francia szélsőségeseket. Huie rámutatott arra, hogy ebben az évben már legalább öt embernek teljesen nyomaveszett Mississip piben — és még csak félév múlott el. A fajgyűlölő terroristák tevékenységeibe való be nem avatkozást “mérsékeltség”-nek szerepeltetik. Ez nem mérsékeltség, hanem vérontás, amely még több vérontásra vezet. Nincs különbség a négerek vére, az integrációsok vére és a szegregációsok vére között, ha az elnök csapatokat küld oda, ahol a törvényt megszegik és vérontásra kerül a sor. Nincs más különbség, kivéve az, hogy akiket ma megölnek azok az alkotmányt védik; a törvény- szegők pedig szembeszállnak vele.' Kennedy igazságügy miniszter kijelentette, hogy a Mississippi-i események “a helyi törvények hatáskörébe tartoznak” és a szövetségi hatóságoknak csak “nagyon korlátozott” lehetőség nyílik a beavatkozásra. Az ő véleményének ellentmond hat egyetemről 29 professzornak a szakvéleménye, akiknek szószólója Mard de Wolfe, a Harvard- egyetemről. A jogszakértő professzoroknak az a véleményük, hogy az elnöknek, — a törvénykódex 333. szakaszának, 10. bekezdésének értelmében,— teljes hatalmában áll a beavatkozás, amely feljogosítja, hogy “megtegyen bármilyen lépést, amit szükségesnek tart, hogy egyes államokban elnyomjon lázadást, erőszakosságot, törvényellenes szövetséget, összeesküvést, ha ezek ellenszegülnek, vagy gátat emelnek az Egyesült Államok törvényei végrehajtásának...” A jogászok belátják, hogy Mr. Johnson és igazságügyminisztere talán nem látják elérkezettnek az időt a beavatkozásra Mississippiben. Abban az esetben, mondják Mr. Wolfe és kollégái, ne úgy állítsák be a dolgot, hogy nincs felhatalmazásuk, hanem hogy szemet hunynak a törvényszegésnek. Az Egyesült Államokban kiosztották az idei szabadságérmeket, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. A 30 kitüntetett között van — többek között — John Steinbeck, Nobel-dijas iró; T. S. Eliot Nobel-dijas költő, Walt Disney filmgyártó és Walter Lippmann, a neves publicista. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Kormányvédelmet Mississippiben (Folytatás a 2-ik oldalon) alapját képezik ennek a nemzetnek, azért elhatároztatott, hogy ez a Tanács a legmagasabb elismeréssel megdicséri a hős amerikaiakat, akik a polgárjogokért harcolnak Mississippiben és másutt az országban és, hogy a Tanács elitéli a törvényellenességet és erőszakot, amit Mississippiben megtűrnek és bátorítanak, továbbá ez a Tanács sürgeti az Egyesült Államok elnökét, hogy nyújtson azonnali és teljes szövetségi védelmet a Mississippiben lakók életének és testi épségének biztositására, úgyszintén azoknak a bátor amerikaiaknak biztositására, akik odamentek nemzeti létünk alapját képező de nokratikus jogok és elvek érdekében dolgozni.” Jogtudósok ellenzik Kennedy álláspontját Egyetemi jogi fakultások 29 tan ra közös nyilatkozatban visszautasította Robert Kennedy igazságügyminiszter kijelentését, miszerint a szövetségi kormánynak nem áll hatalmában fegyveres védelmet nyújtani Mississippiben és a törvénykönyv llyenvonatkozásu tételeivel ..bizonyították be az ellenkezőjét. A nyilatkozat szerint: “Az Egyesült Államok Törvénykönyve 333. szakaszának 10-ik pontja felhatalmazza az elnököt állami katonaság és az Egyesült Államok katonai erőinek használatára, ‘amikor véleménye szerint törvénytelen akadályok, kombinációk, vagy gyülekezetek lehetetlenné teszik az Egyesült Államok törvényének a megszokott eljárásokkal való érvényesítését.’ “Ha tehát az elnök belátja, hogy megszokott törvényes eljárásokkal nem lehet Mississippi néger polgárainak szavazati jogát biztosítani, vagy más amerikaiaknak jogait megvédeni... a fent idézett szakasz alapján fegyveres védelmet nyújthat ezen jogok biztositására. “Természetes, hogy Robert Kennedy tudatában van ennek, hiszen 1962-ben Kennedy elnök a 333- as szakasz alapján intézkedett, amikor katonaságot küldött a Mississippi Egyetem ete. “Kétségtelen, hogy Mississippiben erőszak, kombi náció és összeesküvés akadályozza az Egyesült Államok polgárjogi törvényének végrehajtását.” A nyilatkozatot a Columbia Egyetem, a Harvard, a New York, a Pennsylvania és a Yale Egyetem Jogtani Fakultásához tartozó professzorok Írták alá. George Meany, az AFL-CIO központi elnöke, minden- állami és városi szakszervezeti tanácshoz intézett körlevelében “nagy történelmi eseményként” üdvözölte a Civil Rights Bill törvényre emelését és arra sürgette őket, vegyenek részt minden tevékenységben a törvény kivitelezése érdekében. “A munkásmozgalomnak különleges felelőssége van. A törvény VII. szakasza, amely az egyenjogú foglalkoztatásra vonatkozik, csak egy évvel későbben lép érvénybe, de nekünk nem szabad addig várni,” Írja Meany és rámutat arra, hogy bár az AFL-CIO már előbbi konvencióin is hasonló álláspontra nelyezkedett, a gyakorlatban nem értek el teljés eredményt. Most arra sürget, hogy a munkásmozgalom járjon elől a polgárjogok gyakorlásában. ★ William Fitts Ryan, New York 20. kongresszusi kerületének demokrata képviselője, Mississippiből visszatérve, sajtókonferencián kijelentette, hogy arra a következtetésre jutott, miszerint a három eltűnt fiatalember sorsáról a helyi sheriff és személyzete tudna a legtöbbet mondani. “A hatóság s a fajüldöző szervezetek közötti összejátszás általában ismert tény az államban és nincs okom hinni, hogy ez nem terjedt ki ezen ifjak eltűnésére is,” mondotta. “A városokban és falvakban a helyzet egyre jobban megközelíti az anarchiát és ha a kormány nem lép fel döntően, akkor további erőszak és vérontás lesz.” Hasonló vádakat emelt William B Huie, a N. Y. Herald Tribune riportere, aki azt irta cikkében, hogy “a városi, megyei és állami rendőrség számos tagja tartozik a KKK-hez.” Mig százával állítottak be embereket a vidék kikutatására, vizek kotrására, az FBI elmulasztja a leggyanusabbakat kivizsgálni, a helyi rendőrséget, akik az ifjakat letartóztatták, amiről mások nem is tudtak.” ★ Roy Wilkins, az NAACP vezetője, dr. Kenneth W. Clement, az Országos Orvosszövetség elnöke és dr. Alonzo Yerby, a newyorki egészségügyi hivatal elnöke, sürgönyileg fordultak Johnson elnökhöz, hogy létesítsen egészségügyi intézményeket Mississippiben az ottmüködő polgárjogi munkások kiszolgálására. A kérelemre az késztette a vezetőket, hogy Moss Point, Miss.-ben fehér fajüldözők golyózáport intéztek egy épületbe, ahol 300-an gyülekeztek polgárjogi tanácskozásra. Jessie Stalworth 19 éves leányt súlyos hassérüléssel kórházba kellett szállítani. “Ez az eset alátámasztja balsejtelmünket, hogy a polgárjogi mozgalom tagjai ellen a támadások szaporodni fognak és egészségügyi ellátásukról gondoskodni kell. Gondot okoz az, hogy az ily támadások sérültjeit nem fogják azonnali és kielégítő orvosi segélyben részesíteni,” írták az elnöknek. , ★ Az NAACP országos központi vezetőségének 8 tagja Mississippiben végzett négynapos körültekintés után, Memphis-ben megtartott sajtókonferencián 'az államot “rendőr-államnak” nevezte, amelyet a szövetségi kormánynak kellene átvenni és kormányozni. “Úgy találtuk, hogy a törvények semmibevevése, bombázások, lövöldözések, lázadások, fenyegetések, gyűlölet és terror uralja az államot. A négerek még mindig rabszolga állapotban élnek itt, s bál- úgy hisszük, hogy vannak fehér polgárok, akik betartanák a törvényt, a rendőrség megfélemlítése alatt állanak”, mondotta a küldöttség egyik tagja. iaaro Mendez m tévedése Igen sajnálatos, hogy e sorok Írója nem beszél Tagalogul (a Fülöp szigetek népének ősi nyelve) de még spanyolul sem s igy képtelen Mauro Mendez . urat közvetlenül tudatni tévedéséről. Az is sajnálatos hogy Mendez ur nem tud magyarul és igy nem olvashatja e sorokat. Pedig ez, ki kell jelentenünk, igen hasznos volna számára, de összes honfitársaira is. De hogy minden további nélkül a tárgyra térjünk, tudatnunk kell olvasóinkat arról, hogy Mauro Mendez ur a Fülöp Szigetek köztársasága külügyminisztere. Tévedése pedig abból áll, hogy Tokióban baráti látogatásáról való hazatérte után kijelentette, hogy szerinte az Egyesült Államoknak meg kell támadnia — Észak Viet Nam-ot. Ha rajta múlna a dolog, hangsúlyozta a gyengébbek kedvéért ez a harcias Fülöp Szigetbeli—ő minden tétovázás nélkül megtámadná Észak Vietnamot. Akárcsak MacArthur akarta tenni Észak-Koreával, fűzte hozzá nem csekély nosztalgiával. Amikor egy, a gyarmati elnyomásból csak nemrég felszabadult ázsiai nép felelős vezetője arról beszél, hogy szeretne megtámadni egy másik ázsiai népet, az valóban elszomorító tény. Amikor egy ilyen felelőtlen felelős személy egy harmadik állam hadseregével akar megtámadni egy testvéri ázsiai nemzetet az még elszomorítóbb. És amikor mindezek tetejébe még az atombombára is célozgat (mert MacArthur köztudomásúlag sürgette Kina atombombázását az Észak-koreai háborúval kapcsolatban) akkor nincs más hátra mint kétségbevonni az illető épeiméj őségétA sors különös iróniája következtében, azon a héten, amelyen Mendez ur ezt az elképesztő kijelentést tette, egy jelenleg Amerikában tartózkodó honfitársnője — akinek atyját Mendez ur jól ismeri — rettegve készült Floridába utazni, ahova férje a Fülöp Szigetek kormánya megbízásából előzőleg tanulmányútra ment. Tudomásunk van arról, hogy a fiatal asszony, aki mint a legtöbb Fülöpszigetekbeli olajbarna szinü, megkérte egyik ismerősét: tudassa Manilában élő szüleit abban az esetben, ha a déli faji mániákusok útközben megtámadnák vagy megölnék! Mendez ur tehát súlyosan téved, amikor mindenáron Észak Vietnammal vagy Kínával akar háborúzni. Mendez urnák több védeni valója van az Egyesült Államokban mint Dél vagy Észak Vietnamban. Ugyanis az Egyesült Államok egyes részeiben, a déli államokban például, Mendez ur még mindig nem számit embernek, még ha amolyan hangosan követeli is az ázsiaiakkal való háborút. És Mendez ur, akárcsak itt tartózkodó honfitársnője és minden más szinesbőrü, akár amerikai, ázsiai afrikai az életét veszi kezébe, ha — egész embernek akarja magát tekinttetni a déli államokban. Ha minden áron háborút akar Mendez ur, EZ ELLEN HADAKOZZON! Követelje a háborút a faji megkülönböztetés ellen — minden országban! Követelje a háborút a szegénység, a betegség és a butaság ellen. És emiatt nem is kell neki Észak vagy Dél-Vietnamba fáradnia. Van abból elég a saját hazájában is. Már 1,2 millió algériai gyermek jár rendszeresen iskolába; a pedagógusok többsége is algériai.
