Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-09 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 9, 1964 JSl Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. »OWWVftftft<VWWWIAV>VA)VWWIIW>»OWW\/WW*"iUWWWWWWWVft/WWWWWWWWIWWWW» Hozzászólás a “Kemény dió” cikkhez BRONX, NY. — Már három lapszámban vártam, hogy valamelyik olvasó majdcsak hozzászól a nagyérdemű Rev. Gross László “Kemény Dió” cimü cikkéhez. Rev. Gross nagyszerűen lefesti, hogy milyen szenvedésen, nyomorúságon kell a dolgozóknak keresztül menni egy életen át. Bocsássanak meg, nem vagyok tollforgató ember, sokkal szívesebben vágnék ki egy fogaskereket, vagy esztergályoznék egy dugattyút, minthogy az 6 levelére válaszoljak. Rev. Gross amilyen jól lefesti a néger nép nyomorát és szenvedését, ugyanolyan mértékben nincs tisztában ennek az okával. Magyarországon egy templomba jártak a gazdagok és a szegények, mégis 3 millió koldusnak nem volt szavazati joga és éppen úgy kínozták őket, mint a fehéreket s a nem fehéreket itt Amerikában. Az amerikai kapitalizmus nem tesz kivételt- Azt hiszem, a nagyérdemű reverend nem látja az erdőt a fától, mikor azt Írja, hogy az integráció megvalósítására nem tud. alkalmasabb, megfelelőbb intézményt elképzelni, mint az egyházi gyülekezetét, amelynek lét- jogosultsága a krisztusi szeretet és emberiesség elvén alapszik. Ebben a légkörben nem tud megszületni az integráció. Nem tudunk hát ehelyett más kiutat találni? Kérem bocsásson meg, de már kétezer éve pré- dikáják a krisztusi szeretetet és mégis millió és millió ember él rettenetes nyomorban. Itt Amerikában, kedves fogadott hazánkban, a világ leggazdagabb országában, minden 5 ember közül 1 valóságos nyomorban él. Rev. Gross úgy vélekedik, hogy az integrációs folyamatnak a templomokból kell kiindulnia. Bocsáson meg, de a hivatalos egyház mindig az uralkodó osztály érdekeit képviselte és most is képviseli, mert az is a tőkés osztályhoz tartozik. Nem akarom felsorolni, hány esetben nyomta el az egyház a tudást és az igazságot, de Rev. Gross jobban tudja, mint én, hogy miéit volt az inkvizíció, hogy miért ültették a nagy tudós Gallileit kétszer is máglyára és harmadszor is váltig állította, hogy “mégis forog a föld” és hogy. miért gyilkolták meg Ferrert, mert a tudást merte terjeszteni. ön tudja, hogy a tudás hatalom, a szervezkedés erő, ha ez a kettő összefog nincs az a hatalom- amely legyőzze. A teendőnk az, hogy osztály-öntudatra kell nevelni a népet, színre vagy fajra való tekintet nélkül, nemzetközi mozgalomban tömöríteni. Többre becsülök egy kongói öntudatos munkást, mint bármely osztálytudatlanság hiányában levő művészt, vagy Írót. A kapitalizmus és kormányai mindig értelmi és nem érzelmi szempontból ítélik meg a helyzetet. Hogy egy példát említsek: miért gyűlöli a kapitalizmus a Szovjetuniót és miért öleli keblére a német imperializmust? Föltétlenül értelmi szempontból. Anúkor a munkásosztály is értelmi szempontból ismeri fel a helyzetet, akkor majd nem fogja egyik munkás lenézni a másikat, hanem a leigá- zottal összefogva fog szervezkedni és véget vetni az elnyomatásnak. A bérrabszolga rendszer az okozója mindennek. Ha az ok megszűnik, akkor az okozatának is vége lesz Megszűnnek majd a mindenfajta határok, országok és emberek között és megvalósul az emberi testvériesség. Nem lesz a sokmillió bérrabszolga. Termelni fogunk, nem haszonra, hanem használatra és mindenki meg fogja kapni munkája társdalmi gyümölcsét. G- Mecsey. Legyen vége a cirkusznak! WINDSOR, Ont- Canada. — Annál szebben és jobban nem is irhát a lap, mint ahogyan az ország belső helyzetéről és a munkásság érdekeiről ir. A “mérsékelt” magyarországi híreket is óvatossággal közli, aminek érthető okai vannak. Ennek a két témának jelentősége azonban úgyszólván zéró lesz, ha tekintetbe vesszük a legégetőbb nemzetközi kérdést. Munkás érdekeket szolgáló sajtó sehol a világon nem engedheti meg azt a íuxust, hogy behunyt szemmel és bedugott füllel élje napjait akkor, amikor a szocialista tábor bomlófélben van. * A világon mindenütt az osztályharc és a szocializmus építése teljesen hiábavaló lesz, ha ez a ci- vakodás nem ér véget, mert csak borzalmas tragédiával végződhet. Minél nyíltabban marakodnak a szocialista országok vezérei egymás között, (értem az oroszt és a kínait) annál orcátlanabb és vadabb támadást indít a bőségtől és hatalomtól berúgott amerikai uralkodó osztály világszerte. Nagy csalódás mindezeket látni és olvasni napról napra olyanoknak, akikkel azt hitették el, hogy a kommunista vezéreknél okosabb, diploma- tiusabb és jobb politikusok nincsenek sehol a világon. Sohasem hittük volna, hogy ők is annyira berúgnak a hatalomtól, hogy nyíltan verik a mellüket az egyéni “tekintély” érdekében. Ugyanakkor nagyszerű cirkuszt rendeznek a munkásosztály legnagyobb ellenségeinek, akik a markukba röhögnek és vér- dáridót csapnak úgy Afrikában, mint Ázsiában. Ők kihasználják ezt a nagy, nyílt szakadást és bátran garázdálkodnak világszerte. Ha ez a civakodás tovább tart és megoldhatatlan lesz, akkor ellenségeink halálos csapást fognak mérni a szocialista táborra. Cselekedni kell, amig nem késő! Legyen vége a cirkusznak! Balsai János Tiltakozzunk mindannyian KÖVETENDŐ PÉLDA: LOS ANGELES. — A MISSISSIPPI állam területén történt újabb szégyenletes események feletti felháborodásomban a mai napon a következő tartalmú levelet intéztem Johnson elnökhöz: Elnök ur! A tisztességes amerikaiak millióinak agyában felmerülnek a kérdések: Meddig kell még ennek a mészárlásnak folytatódnia? Hány ártatlan embernek kell még gyilkosság áldozatául esnie? Egyenesen önhöz fordulok, Elnök ur, a kérdéssel: Mennyi időnek kell még eltelnie mielőtt halasztatlanul szükségesnek találja, hogy szövetségi marshalokat küldjön a déli államokba, hogy törvény és rend helyettesítse a csőcselék uralmát? Mint olyan sokan mások, én is meg vagyok győződve az Ön jó szándékairól. De az Ön jó szándékai, Elnök ur, nem mentették meg ártatlan felnőttek és ártatlan gyermekek életét, ahol gyilkos csőcselék javára lemondtak az állam- hatalomról. Az Ön jó szándékai nem fogják megmenteni a jövőbeli gyilkosságok áldozatainak életét ott, ahol a törvény és rend kudarcot vallott. A TÉNY havi folyóiratot támogató szervezetek nevében sürgetem Önt, Elnök ur, hogy teljesítse a sokszor ismételt kéréseket szövetségi marshalok — és ahol s amikor szükséges, szövetségi katonaság — küldésére minden déli államba, ahol az államhatalom bűnösen elhanyagolta az ártatlanok megvédését. Meddig kell még amerikaiknak szégyenkezve lehajtani a fejüket mindenütt a civilizált világban? E levél másolatát elküldtem Robert Kennedy igazságügyminiszternek a következő sorok kíséretében: Miniszter ur! Mellékelten küldöm az Egyesült Államok elnökéhez intézett levelem másolatát. Kérem Önt, Miniszter ur, kövessen el mindent és bírja rá az Elnököt, hogy haladéktalanul állítsa helyre a törvényességet és rendet, minden déli államban, ahol ismert gyilkosokat szabadlábra helyeznek és ahol még a lelkészek és ügyvédek és félelemben élnek. Ajánlatos lenne, hogy mindazok, akik elitélik a déli államokban és másutt is elkövetett erőszakosságokat; akik elitélek a délen elkövetett sorozatos gyilkosságokat, az elnöknél levélben fejeznék ki megbotránkozásukat és értesítenék őt, hogy elvárnak tőle azonnali intézkedést a rend helyreállítására és az ártatlanok megvédésére mindenütt az Egyesült Államok területén. Azt hiszem, hogy ez a legkevesebb, amit követelhetünk elnökünktől, aki az ország határain ki- vül, mindenütt hajlandó vállalni a rend helyreállítását. E -H. Newald. Keserű Ízelítő a dúskáló szenátoroknak Philip A. Hart szenátort (Dem. Mich.) annyira meghatotta egy újságcikk a Kentucky szénbányászok nyomoráról, hogy felhívta rá szenátortársai figyelmét. “Itt ülünk, ebben a szép teremben, amely ragyogóan pompás. Érthető, miért olyan nehéz egyeseknek közülünk még gondolni is arra, hogy az országunkban szegénység van”, mondotta bevezetőül. A szóbanforgó cikk “Amerika másik arca” címmel a Michigan Credit Union League “Contact” nevű folyóiratában jelent meg, irta Ady Suffritz. Ebben Suffritz elmondja, hogy egy kocsirakomány élelmiszert és ruhaneműt gyűjtött össze Michigan- ban és elvitte egy Kentucky szénbánya faluba, ahol a férfiak legtöbbje munkanélkül van. Leírta amit látott és amit érzett és emberi tanúbizonyságul tárta fel mindazt a támogatására, hogy milyen nagy szükgsége van a Johnson elnök által javasolt “szegénység elleni küzdelemre”. Számos tapasztalata közül itt van egy példa: “Egy homályos szobában 10 gyermekes család szorul meg többen közülük mezítláb vannak. Arcukon az éhezés dúló jelei láthatók. A félóra alatt, mig ott voltam, egyszer sem villant fel a mosoly fénye egyiken sem. Azon éjjel nem jött álom a szememre. Elkergette a gyermekszemek kísérteties tekintetének emléke, az elgyötört arcvonások az ideje előtt megöregedett anya, a végtelen gondok jeleit visszatükröző segítséget kutató szemei az apának.” Hart szenátor nem kínozta további részletekkel a zokogásra kész társait. A szenátus megszavazott újabb légvédelmi költségvetést A szenátus 74—4 szavazattal meghosszabbította a légvédelmi intézményekre kiutalt költség- vetést, amely most az elnök aláírásával törvényerőre emelkedik. Young ohioi demokrata szenátor éleshangu felszólalásában elítélte a hiábavaló célokra igy elpazarolt kiutalást és fájlalta, hogy erre a célra már eddig is 1-3 milliárd dollár úgyszólván a szemétdombra került. A légvédelmi kiutalás támogatói az üres frázisokon kívül nem tudtak semmi ésszerű érvet felhozni. Jóltudott dolog, hogy a modern háborúban, nukleáris támadás esetén az u.n. légvédelem semmi védelmet nem nyújt. Mégis a légvédelmi berendezések és épületek, óvóhelyek építése egyeseknek jó üzletet jelent. Ezeknek az érdekeltségeknek kijárói elérték azt, hogy az ellenvetés dacára meghosszabbították még egy évvel a légvédelmi programmot. 0 Megfőtt! Itt van! Korlátolt mennyiségben Most kapható! GYETVAI JANOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjenek részemre.........példányt Gyetvai könyvéből. Mellékelek $..................-4. Név: .................................................................... Cim: ................................................................... Város: ........................ Állam:....AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street \ New York, N. Y. 10003 j / Elolvastam mutatványszámként küldött lap- J f jukat és kérem, hogy további mutatványpél- í / dányokat küldjenek címemre minden köte- £ / lezettség nélkül. J Név:...................................................................... | ’í Cim: .................................................................. 8 Város:..........................................Állam: ...... £ £ Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre á > (A lap kedvezményes előfizetési ára uj cfva- 4 p sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
