Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-17 / 38. szám
A AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 17, 1964 Mit kell tudnunk Goldwaterről? A republikánus elnökjelöltnek a közkeletű kérdésekben elfoglalt álláspontja hangos visszahatást keltett az amerikai közvéleményben. Ennek ellensúlyozására Goldwater igyekszik megmásítani előbbi állásfoglalásait, kedvezőbbnek hangzó kijelentésekkel. Ilyen hintapolitika még jobban kidomborítja Goldwdter megbízhatatlanságát, mert saját magát meghazudtolja Alant ismertetjük Goldwaternek saját kijelentései alapján kifejtett álláspontját az amerikai nép előtt álló legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Ezeknek ismerete azért fontos, hogy olvasóink érvelni tudjanak Goldwater megbuktatásának óriási szükségességéről. Esetleges megválasztásával olyan szélsőségesen reakciós erők kezébe kerülne az ország feletti hatalom, amelyek veszélyt jelentenek a szakszervezetekre, a társadalmi biztositásra, az idősek egészségügyi szolgálatára és a nép más jóléti intézményeire, a polgárjogokra, és a világbékére. GOLDWATER ELLENZI A SZAKSZERVEZETEKET "A szakszervezetek súlyosan veszélyeztetik Amerika szabadságát." "A szakszervezeteknek meg kell tiltani, hogy bármilyen politikai aktivitásban résztvegyenek." "Minden erőmmel támogatom a 'right-to- work' törvény elfogadását minden államban." Ezeket és más ehhez hasonló idézeteket Gold- water “Conscience of a Conservative” cimü 1960- ban megjelent könyvében találjuk. Goldwater a szakszervezeteket “túlságosan hatalmasok”-nak találja és törvényekkel szándékszik működésűket gyengiteni. Megszüntetné a zárt üzemet. 1963-ban törvényjavaslatot terjesztett elő a zárt üzem szerződések betiltására, kivéve azokban az államokban, ahol törvényt Koznak szervezett üzemek engedélyezésére. Ugyanebben a javaslatban szabályozni akarta, hogy az uniók mire költhetnek pénzt. Akadályozni akarta, hogy az uniók törvényhozási, politikai, társadalmi, sőt még jótékonysági célkitűzéseiket is, anyagiakkal támogathassák. Eszerint a korporációk pl. szabadon lobbyzhatnának munkástörvények ellen, de a szakszervezetek nem dolgozhatnának az elfogadásukért. Az AMA milliókat költhet a Medicare ellen, az AFL- CIO-nak tilos volna bármit tenni az elfogadásáért és jelenlegi tevékenységét sem folytathatná a politikai felvilágositás terén. Goldwater ellenzi egy teljes iparágra szóló kollektiv szerződéskötést. Azt szeretné, ha minden lokál a maga erejére támaszkodna a korporációkkal szemben. 1962-ben a szenátusban a “chekoff” rendszer beszüntetését ajánlotta, hogy ezzel is megnehezitse a szakszervezetek feladatait. Goldwater védelmébe vette a sztrájktörőket. A “Republikánus Elvek, Tervek és Célok”-ról 1961- ben elkészített okmányában azt írja: "A sztrájkolok és piketvonalak egyre nagyobb erőszakot alkalmaznak, hogy visszatartsák a munkától azokat, akik dolgozni akarnak ... A közönséget fel kell rázni, hogy követeljék a szabadságukat veszélyeztető tényezők megszüntetését." És mig a szakszervezeti jogok megállapitását az egyes államokra bizná, Goldwater a sztrájktörők védelmére a “szövetségi törvényeket és a szövetségi erők mozgósítását” tartja szükségesnek. "Az AFL-CIO Committee on Political Education (COPE) listázta az 1953 óta névszerinti szavazásra került 53 törvényjavaslatot. Goldwater a munkásság álláspontjával ellentétben szavazott mind az 53 esetben. Egyetlen egyszer sem szavazott a munkásság által támogatott javaslatra vagy álláspontra." (Hotelmunkások lapja, 1964. aug. 31.) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 1964 júliusában Goldwater a társadalombiztosítás támogatására tett néhány határozatlan értelmű nyilatkozatot, de ugyanez év januárjában még az volt az álláspontja, hogy mindenki önkéntes alapon határozza meg, akar-e részesülni a társadalombiztosításban, vagy maga akar gondoskodni öregkori biztonságáról. 1960-ban még ezt irta: "A kormány a fizetések 6 százalékát levonja a társadalombiztosítási alapra és ezzel milliókat kényszerít arra, hogy a késői évekre halassza el gazdagsága élvezetét, amit különben most élvezhetne." (Conscience of a Conservative Goldwater repülőn sietett Washingtonba, hogy a szavazásra kerülő Medicare törvényjavaslat ellen szavazhasson. Korábbi nyilatkozatai ebben a kérdésben: "Gondoljuk meg kétszer egy ilyen törvényjavaslatnak a beiktatását, amit a szocialista tervezés nem kisebb szakértője, mint a kommunista Daily Worker támogat..." (1962 junius 12-iki ujságrovatában.) (1962 junius 12-i ujságrovatában.) "A gyermekek nem lesznek felelősek többé szüléikért és ezzel széjjelszakitjuk az amerikai családot." (1964 febr. 5-én a Chamber of Commerce előtti beszédéből.) A szenátusban a következő kijelentést tette: "Az a feltételezés, hogy 2,000 dollár évi jövedelemmel rendelkező idős házaspár komoly pénz ügyi szorultságban van, s hogy nem képes egészségügyi biztosítást vásárolni, eg/szerüen nem felel meg a valóságnak." A SZEGÉNYSÉG ELLEN! KÜZDELEM Goldwater megvetéssel beszél a szegényekről. A szenátusban a szegénység leküzdését célzó javaslat ellen szavazott. Ellenezte a közmunkákat, a területi fejlesztést, az ifjúság alkalmazását, a munkanélküliek átképzését szolgáló javaslatokat. "Azt mondják, hogy sok embernek nincs szakképzettsége és nem képes munkához jutni, mert nem részesült elég oktatásban. . . A tény az, hogy a szakképzettség és a műveltség hiányának ugyanaz az oka — az alacsony értelem, vagy érvényesülési vágy." (1964 januárjában N.Y.-ban mondott beszédéből.) "Már ráuntam a hivatásos csalókra, akik letel járnak az utcákon, nem dolgoznak és semmi szándékuk sincs dolgozni." (N. Y. Times, 1961 jul. 19) Ezt Goldwater a “Newburgh, Plan”-nel kapcsolatban mondta. Newburgh városi ügyvezetője megfosztotta a közsegélyen lévő családokat a szűkös segélytől és Goldwater azt mondta: “Szeretném, ha minden város ilyen tervet fogadna el.” A rászorultakról való gondoskodást teljesen magánalapra szoritaná: "Kezeljék ezt egyének, családok, magánkórházak, egyházi szervek, jótékonysági intézmények és más erre a célra felállított alakulatok." (Conscience of a Conservative.) "Az a véleményem, hogy — tetszik, vagy nem — a szegénység az idők végtelenségéig velünk lesz..." (1964 januárjában mondott beszédéből.) POLGÁRI JOGOK Goldwater a Civil Rights Bill ellen szavazott a szenátusban. Ugyancsak ellenezte és illegálisnak minősitette a Supreme Court döntését az iskolák integrálására: "Nem szeretném, ha az én pártom vállalná azt a szerepet, hogy a szövetségi kormány legyen felelős az iskolák integrálásának keresztülviteléért." (1961 novemberi interjúból.) "Nem hiszem, hogy a Supreme Court által hozott döntés feltétlenül az ország törvénye..." (N. Y. Times Magazin, 1963 nov. 24.) (Ujsághirben szó volt arról, hogy Goldwater álláspontja csökkenti az integrálást délen, abban a meggyőződésben, hogy ha elnök lesz, saját embereit teszi meg főbirókká és megsemmisíti az 1954- es döntést.) Ez év februárjában Arizonában úgy nyilatkozott, hogy a Civil Rights törvény kényszerűi a közönséget kiszolgáló üzleti vállalkozásokat “részegek. gyilkosok, vagy elmebajosok bebocsátására és kiszolgálására.” Ugyanakkor azt is mondta, hogy a törvénynek az egyenlő foglalkoztatási lehetőségre vonatkozó szakasza a kvóta-rendszer bevezetését jelenti, hogy az embereknek “nem lesz joguk meg-' választani a munkahelyüket.” A törvény kivitelezésével kapcsolatban a “rendőrállam” bevezetését és a “besúgó” szellem kialakulását jósolja. Kifejezett ellenzéki álláspontjával ellentétben Goldwater az 1964 julius 9-i sajtóinterjuban ezt mondta: Hiszek a Civil Rights Bill erőteljes végrehajtásában, mert hiszek a többségi uralomban. Ez most a törvény és hiszek a törvény fenntartásában." De ki hisz Goldwater pálfordulásában? KERESETI ADÓ "A kormánynak csak egyenlő arányú adókivetésre van joga... A lépcsőzetes adókivetés nem egyéb, mint elkobzási adóztatás. Célja. . . a nemzet vagyonának újraelosztása." (Conscience of a Conservative.) KÜLPOLITIKA "Nem félnék az ujrafelfegyverzett Németországtól. Megérné a kockázatot, mert ez az egyetlen ország, amelytől a Szovjetunió fél... Bajt hozna ugyan létre, de azt hiszem érdemes volna megpróbálni." (Rádióinterju, 1963 április 28.) "Vissza kellene térnünk az Eisenhower-Dul- les meredekpolitikához; tudja meg mindenki, hogy van hatalmunk és használni fogjuk." (Sajtókonferencia, 1963 okt. 24.) "Külpolitikánkban nem kell félni a háborúról. Ez a meredekpolitika ... Az Egyesült Államok elég erős katonailag ahhoz, hogy azt tegye Orosz országgal, amit akar." (Der Spiegel interjú, 1964 jun. 30.) NUKLEÁRIS HÁBORÚ "Gyáva halálfélelem árasztja el az amerikai öntudatot, annyira, hogy sokan a legnagyobb kényur, Kruscsev, előtti meghódolással fizetnek a nukleáris pusztulás elkerüléséért." (Conscience of a Conservative.) "Alacsony-hatású atombombát dobnék Észak- Vietnamban a kinai szállítási vonalakra, vagy a hetedik flottával bombáztatnám." (Newsweek, 1963 május 20.) "A NATO-erők főparancsnokának kezébe adnám a nukleáris fegyverek feletti kontrolt... A NATO-parancsnok ne legyen arra kényszerülve, hogy megvárja, mig a Fehér Ház konferen- ' ciát hiv ezen fegyverek használatának megbeszélésére." (Sajtókonferencia Névadóban, 1964 feb. 13.) EGYESÜLT NEMZETEK "Az Egyesült Nemzetek részben kommunista szervezet." (Conscience of a Conservative.) "Arra a kellemetlen meggyőződésre jutottam, hogy az Egyesült Államoknak többé nincs helye az Egyesült Nemzetekben." (Phoenix, 1961 december 20.) "Ha nem változtatunk az ENSZ alapszabályain, nem látok okol arra, hogy a nyugati államok tovább is tagjai maradjanak ... Nem tudnánk hatásosan működni, ..ha a kontrol az Afro- Ázsia-i többség kezében van." (Sajtókonferencia, 1964 január 22’.) "Sohasem tanácsoltam az ENSZ-ből való visz- szavonulást; a valóságban több támogatást nyújtottam az ENSZ-nek, mint némely kritikusom." (Der Spiegel, 1964 junius 30.) LESZERELÉS "Megvádolom McNamara védelmi minisztert és a State Departmentet, hegy egyoldalú leszerelést folytatnak a béke és 3 szabadsáv rovására." (California, 1964 március 20.) ATOMCSEND-EGYEZMÉNY "Ez a legrosszabb és legátláír/óbb csapda. \
