Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-03 / 36. szám

Thursday, September 3, 1964 *' Irta: FODOR ERNA Reggel 8 óra lehetett, vagy talán egy kicsit ké­sőbb is. A Gellért Szálloda előtt álltunk. A szálloda parkoló helyén alig volt belföldi kocsi. Több fran­cia kocsit láttunk, de volt Angliából, Nyugat-Né- metországból és máshonnan is. Az egyik nagy Ca­dillac, Ohio állami rendszámmal. Az irány ezen a reggelen Kecskemét. Szépen és kényelmesen elhelyezkedtünk. Laczkó honfitár­sunk feltette napvédő szemüvegét, rányomta lábát a pedálra és pár pillanat múlva már a Szabadság­iadon voltunk. A pesti oldalon jobbra kanyarod­tunk és a Marx Károly Egyetem oldalán, a Duna balpartján lefelé haladtunk. Rövidesen a Sorok­sári utón voltunk. Pesterzsébet, Soroksár egy- kettő a hátunk mögé került. Szabad zöld területre értünk. Az aratásnak már vége. Itt-ott ugyan még csépeltek, de a traktorok már szántják a földet, mert még egy takarmány szántást akarnak kicsikarni -az idén. A gyors ara­tás és az azonnali szántás-vetés nagyon jó ered­ménnyel kecsegtet. A kukoricára jó idő jár. A ko­csi ablakából úgy látszik, hogy az 5 láb magassá­got már meghaladta. Mi azonban a gyümölcsös kert felé tartunk: Kecskemétet és környékét neve­zik igy. A talaj homokos, nagyon alkalmas gyü­mölcstermelésre. A gabonafélék hozama kicsi. Ve­zetőnk szerint ez a terület napsugárban a leggaz­dagabb egész Európában, ami a gyümölcstermelés fő előfeltétele. A talaj viszont nem a legalkalma­sabb a gabonafélékre. Egy hektáron, ami 2.11 acre- nek felel meg, 6 mázsa gabona már jó termésnek számit, de néha csak 3 mázsa terem. Ugyanennyi területen 100 mázsa sárga barackot lehet termelni, de ehhez fásításra van szükség és meg kell kötni a futóhomokot. Közben Lajosmizsére érkeztünk, éppen heti vá­sár van. Erre még nagyon sok az önálló kisparaszti birtok, amit a sok szekér- és lófogat is bizonyít. Az eddigi termést hozzák be, no meg a háztájit. A kajszi (igy mondják) sárga-piros, hajnalban szed­hették. A kaliforniai kajszi barack savanyu szil­va ehhez képest, legalább is az, ami New Yorkban kapható. A búzával érő körte, az apró édes és bor­ízű alma, a sokféle sárga, no meg a görögdinnye ott áll felhalmozva a kosarakban, akár csak sok­sok évvel ezelőtt. A sátrakban iparcikkek, konyha felszerelések a háztartási boltból, textilek, cipők és kisipari cikkek, zöldségfélék, baromfi, tojás, go­molya. Nyár közepe van Magyarországon. A fentie­ket mind meg lehet kapni Amerikában is, csak ép­pen a kajszit és gomolyát nem. Tovább megyünk, a legközelebbi lakott hely Kecskemét. Laczkó honfitás a fő utcán oda kanya­rodik a járda széléhez. Jól tudja az utat a város­ban. Odavaló, ott nőtt fel, onnan ment Pestre. A Béke Mozgalom irodájába vezet bennünket. Farkas József a Hazafias Népfront megyei tit­kára fogadja a vendégeket. Kis kerek asztal köré ülünk. Pár perc múlva már hozzák is a nagy, tál kajszit és más gyümölcsöt. A szokásos fekete kávé és a barackpálinka sem marad el. Azt mondták kis üsti, ami azt jelenti, hogy legalább 100 fokos, ha nem több. Ember legyen, aki egy kupicát egy haj­tásra köhögés nélkül lehajt. Laczkó nem iszik, nem azért, mert az antialkoholos ligához tartozik, de itt, aki kocsit vezet, az ne merjen inni, mert elveszt­heti a hajtási engedélyét. Nem kell ittasnak lenni, elég, ha ivott egy pohár bort, vagy egyéb italt és már elvesztette a jogát a kormánykerékhez ülni. A város lakossága 69,000. Régebben majdnem csupán mezőgazdasággal foglalkoztak. A legutób­bi 10 évben kezd az ipar meghonosodni. Vas-, zo­mánc-, bútor- és lakásépitő gyárak épültek a kon­zerv gyár mellé. Itt készítik a fürdőkádakat is. A szeszfőzde adja a hires “Kecskeméti Barack Pálin­kát”, de vannak kisebb más gyárak is. Kecskemét Bács-Kuskun megye fővárosa és 108 község tarto­zik hozzá. A felszabadulásig csak kis parcellák vol­tak, most nagy birtokokon gazdálkodnak. A gyü­mölcsös 70 ezer katasztrális hold, (ezer acre meg­felel 703 holdnak) ebből csak exportra 700 vagont szállítottak. Többet is tudnának, ha több hütőko- csijuk lenne. A futóhomok 800,000 kát. hold. Ne­héz munkával 1959-ig összesen 120,000 holdat tud­tak csak megtermékenyíteni. Viszont az utolsó öt év alatt újabb 70,000 holdat munkáltak meg. A mostani termelőszövetkezetek csak 1961-ben ala­kultak. A megyében már 5 mezőgazdasági kísérleti központ van. Ä gyors emelkedést a kormány által szubvencionált vizmü építése segítette elő. Az irri- gáció olyan lökést adott a termelésnek, hogy a to­vábbi gyors eredményeket biztosra veszik. Költsé­ge, 2, maximum 3 év alatt már kifizetődött. A hi­res Bugaczi puszta, ahol a futóhomok az erős szél­AMER1KAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ben felhőkbe szokott burkolózni, a jövőbe nézve már szőlőt és gyümölcsös fákat lát maga körül. Nagy sikereket értek el a hibrid-kukoricával, mely holdanként meghozza a 35—38 mázsát. Holdan­ként 20,000 tőszálat terveznek és egyenként több mint egy csővel. A probléma bizony sok, de az eredmény óriási. . Azt ajánlottuk, hogy nézzük meg a kajszit és a szőlőt, no meg a homok hámba törését a tövénél. Nem volt ellenvetés, indultunk. Farkas József Tiszakécskét ajánlotta. Az utón, mely félórát vett igénybe, nagyobb lakásépítke­zést láttunk. Kecskeméten 5,000 lakást terveztek az 5 éves tervben, eddig 2,000 készült el, most van építkezés alatt 1,300, a többit jövőre fejezik be. Közben alkalmunk volt látni, amint a futóho­mok fut. Ilyet utoljára akkor láttam, amikor Pecos, Texast elhagytuk és a new-mexicoi országúton Carlsbad felé haladtunk, csakhogy ott a szél a bokrokat is vitte. Amig a hasonlaton gondolko­zom, máris feltűnik a Tiszakécske jelzőtábla. Itt Balatonfüredi József tanácselnök fogad bennün­ket. Városban polgármesternek számitana, itt in­kább bírónak. Ózdon volt munkás, felesége peda­gógus, idevaló asszony, szép szál szőke ember, 10 éve nős, 8 éve tanácselnök. A községnek 4 termelő- szövetkezete van, 24 ezer hold földdel. 5 orvos, egy fogorvos, két gyógyszertár van, de kell is, mert a községnek 12,000 lakosa van. Keresztülmegyünk a nagy virágos parkon, egyik részén emlékmű van: az itt elesett román katonák részére emelték, akik a nácik és nyilasok elleni háborúban vesztették életüket. Az oroszokkal együtt üldözték a hitleristákat. A románok ilyen természetű tevékenysége újság egyesek részére. Máté Ignácné, a Hazafias Népfront (tömegszer­vezet) titkárnője vette át a szót és elmondta, hogy a szövetkezetek 2,000 holdon szőlőt 1,000 holdon kerti veteményeket termelnek.-A többi kukorica és kenyérgabona. A községben 2,000 gyermek vég­zi a kötelező 8 osztályos iskolát, kb. 250 végzett az idén. Nagytöbbségük tovább tanul, csak 30 gyer­mek marad a tsz-ben. Az iskolák államiak, de van a megyében egy katolikus gimnázium is, ahol je­zsuita papok tanítanak, a költségeit az állam fizeti A lakosság többsége katolikus, a továbbtanulók ál­lami iskolákba kérték felvételüket. Elmondta, hogy van a községben egy Amerikából visszatért ma­gyar és az ott megjelenő Magyar Szó nem ismeret­len előtte. így tudtuk meg, hogy Fuchs Kálmán Tiszakécskén lakik. 56 esztendeig élt az Egyesült Államokban mielőtt hazatelepedett. Meglátogattuk othonában, rokonainál, Weiner Fülöp és Emmánál. Itt azután elbeszélték a Weiner család tragédiáját is. A Horthy-Szálasi-Hitler gyilkos bandái-őket is elérték és a család 18 tagja az auschwitzi gázkam­rákban fejezte be életét. Most viszont nyugodtan él a család megmaradt két tagja a faluban. Nyug­díjasok, 5 szobás' fürdőszobás lakásuk van, havi 68 forint házbért fizetnek érte. A faluban különben 600 fürdőszoba van jelenleg. A tanyákon is tele­vízió antennákkal találkoztunk. Fuchs Kálmán egészséges, nagyon jól érzi magát környezetében és reméli, hogy még 20 évig élhet köztük a falu­ban. Igaz, hogy könnybelábadtak szemei, mikor meglátott bennünket. “A boldogságtól sírok, nagy­szerűen érzem magam itt,” jegyezte meg a megle­petés után. A szót Székely Gábor, további kísérőnk veszi át. Fegyverneken dolgozott a gépgyárban, 15 éve van itt. Tiszakécskei leánnyal ismerkedett meg és úgy került ide. Kimentünk a szőlő-ültetvényekre, lát­tunk egy és két-éves szőlődugványokat. A harma­dik évben már hoznak gyümölcsöt is. A homok már jól meg volt kötve. Láttunk barackfa-cseme- téket, aprókat, nagyokat egyaránt. Amerre a szem ellát, apró kis zöld ágak nyújtják fejüket a meleg napsugár felé. Majd az állatállományt tekintettük meg. A sertéshizlalda egy csomó épületből áll; nem a legmodernebb, de ragyogóan tiszta. A fiadzóba mentünk, itt nagy fekete, fehér és szürke kocák apró malacaikkal elkülönítve fekszenek, egyiknek 12, másoknak 10 és 9 kismalaca is volt. Vagy 200- ra becsültük az apróságok számát. A többiek elkü­lönítve kor szerint. A hizlalóban 125 kg-ig tartják őket, onnan vásárra viszik, vagy a vágóhidra. Ta­valy 3,000 sértést szállítottak el, 5,000-et pedig a tagok részére vágtak le. A marhaállományt 17 állattal kezdték, ma 1900 a számuk. A fejős teheneket a modern istállóban géppel fejik, az itató automatikus: az állat meg­nyomja orrával a kis acélkosarat, s jön a friss ivó­víz. Van egy 206 holdas halastavuk, csirketenyész­tőjük, mely 1,000 mázsa baromfit szállított a vá­sárra, ezenkívül egymillió tojást adtak el. Kacsa- tenyésztőjükre szintén nagyon büszkék. A község kulturháza szép üvegpalota, mozival II de van külön mozijuk is, ezenkívül a tanácsokon 6 kisebb mozi is van. A községben már nem nagyon vágynak motor biciklire, automobilt akarnak, ami­ből már eddig több mint száz van. Szép könyvtá­ruk van, s az írástudatlan csak az idősek között akad. A tiszakécskei nap koronája már kezdett alá- szállni. Terveztük, hogy visszafelé Kiskőrösön meg­látogatjuk a Petőfi múzeumot. Illene ott megva­csorázni is, mert a reggeli óta csak gyümölcsön él­tünk. Laczkó honfitárs újra a volán mellé telepe­dett, a községbeliektől szívélyes búcsút vettünk és Farkas József, aki Kecsekemétről kikisért. bem nünket, tovább jött velünk Kiskőrösig. Épül a földalatti Baross téri állomása A budapesti Baross térről ferde alagutban elhe­lyezett mozgólépcsőkön juthatnak majd le az uta­sok a földalatti körülbelül 30 méter mélységben levő állomáscsarnokába. A 7.5 méter belső átmérőjű ferde alagutat két részben építik meg. A felső részét a Baross téren, a felszínen alakították ki úgy, hogy amikor elké­szült az óriási vasbeton cső, egy vasbeton szek­rényt építettek köréje. Ezt a több emelet magas vasbeton szekrényt — benne a ferde alagút egy részét — júniusban kezdték süllyeszteni. Mig né­hány héttel ezelőtt három emeletnyi magas épüle­tet láthatott a közönség a Baross tér közepén, most már csak 4—5 méternyi rész látszik, s a süllyesz­tés 2—3 héten belül befejeződik, az egész hatal­mas vasbeton test teljesen a felszín alá kerül. Az alagút alsó részét bányászati módszerekkel alakít­ják ki. A ferde alagút, valamint egy utaselosztó csar­nok kialakításával a Földalatti Vasútépítő Vállalat tulajdonképpen a munkát befejezi a Baross téren,, később azonban — egy-két év múlva — hozzálát­nak a tér teljes rendezéséhez. Decemberre elkészül a 400 szobás Szabadság Szálló A 41-es Állami Építőipari Vállalat 400 emberé­nek keze munkája nyomán újjászületik a Baross téri Szabadság Szálló. A Rákóczi ut 90-es számú régi épületet két uj szárny fogja közre. A szállodá­ban 403 szoba épül, a legtöbb fürdőszobával, a Rottenbillér utcai fronton pedig 28 mosdófülké­vel. Az épületben étterem, eszpresszó, cukrászda, bárhelyiség, fodrászat áll majd a vendégek ren­delkezésére. A két és fél évvel ezelőtti indulásnál nem ment minden simán. A beruházó az építést 1962 január 1-én akarta elkezdeni, de tervezési problémák mi­att csak junius első hetében láthattak hozzá a ré­gi épület bontásához, az újak alapozásához. Az építés során a részlettervek időnkénti késedelme, a helyszínen felmerülő átalakítási problémák okoz­tak fennakadást, de most, négy hónappal a műsza­ki átadás előtt, már egyenesben vannak. A Rákóczi ut 88-ban épült szárnyon, az emeleti szobákban már a mázolok dolgoznak, készül a pad­lózat, a földszinti helyiségekben kőfaragók burkol­ják a pilléreket és az oldalfalakat. A 90. szám alat­ti épületben elkészültek a homlokzatképzéssel, nemsokára befejezik a rabicmunkákat, az épület- gépészeti szerelést, a festés alapműveleteit. Ha vá­ratlan akadály nem jön közbe, december 19-re el­készül Budapest uj szállodája, a Szabadság Szálló. Befejezés elölt a lágymányosi lakótelep A lágymányosi lakótelep nagyszabású építkezé­se befejezéséhez közeledik. Az első alapok leraká­sa óta csaknem hatezer lakásba költöztek be az uj lakók. A lakásépítkezések utolsó üteme, a három 108 lakásos lakóház már majdnem kész; szeptem­ber közepén lesz a műszaki átadásuk. Átadás előtt áll a vásárváros felőli részen a há­rom földszintes, modern üzletkombinát is. Az első melyben fodrászat és bank-fiók lesz, már elkészült, csak a meleg viz bekapcsolására várnak, s a másik kettő is hamarosan a lakókat szolgálja. Ezekben szupermarket, postafiók, cipőjavitó bolt és cipő­üzlet nyílik. Még az év vége előtt elkészül a telep úthálózata, s tavaszra már mindenütt zöld parkok lesznek a házak kozott. ^ Idegenforgalmi tájékoztató pavilon működik a főváros határában, a Bécsi ut és Újvár *utca talál­kozásánál. A pavilon mindennap délelőtt 10 és es­te 7 óra között áll a külföldi vendégek rendelkezé­sére, felvilágosítással, tanácsokkal és nyomtatott tájékoztató anyaggal. Megkötik a futóhomokot

Next

/
Oldalképek
Tartalom