Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-03 / 36. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD_____________________Thursday, September 8, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztoseg álláspont javat Akik az egység bomiasztói KANADA. — Úgy látom, hogy lapjuk a legnívósabb lap az északamerikai kontinensen, nagyra értékelem tárgyilagosságát a nemzetközi munkás- mozgalmon belül támadt nézeteltéréseket illetően. A munkásmozgalom osztagainak arra kell törekednie, hogy a vitázó felek a marxizmus-leninizmus elve szerint értsék meg egymást és a jövőben egységesek legyenek. Ha a lap időközönként foglalkozik a vitázó felek álláspontjával, akkor mindkét fél nézeteit közölje, vagy pedig egyikét sem. Az olvasók csak akkor tudják a kérdést mérlegelni, segiteni, tanácsot adni, ha mindkét fél nézeteit ismerik. Sajnos egyesek az egyoldalúság hibájába estek, s vagy csak az egyik, vagy csak a másik fél nézeteit ismertetik. Mindkét fél részéről vannak túlzások a szenvedélyes vita hevében, de ezeket leszámitva, a nemzetközi munkásmozgalmat mindig nagyobb veszély fenyegette a jobbra húzóktól, mint a baloldaliak részéről. Ez pedig a jelen helyzetben sem változott. Az 57—60-as Nyilatkozatok kimondták, hogy a nemzetközi munkásmozgalmat, mint fő veszély, belülről a modern revizionizmus fenyegeti. Ehhez mindenkinek tartania kell magát, mert a gyakorlati élet bizonyltja helyességét ennek a megállapításnak. Minden bajnak és belső bomlasztás- nak a burzsoázia revizionista ügynökei az okozói. J. Sz. NIARAGA FALLS, Ont. — Én is szeretnék Írni a sajáf megfigyelésemről, de úgy érzem, hogy ezzel a szerkesztőség sem lenne mentes a kritikától. Tehát bízzuk ezt a hozzáértőbb emberekre, pl. hogy csak egyet említsek a sok közül: Mr. Neu- waldra. A többiek is jól Írnak, de az ő Írásait nagyon szeretem olvasni. Péter Németh Helyesnek tartja a “Ki tud többet” rovatot McKEESPORT, Pa. — Igen okosnak tartom, hogy a szerkesztőség bevezette a “Ki tud többet?” rovatot. Ezzel azoknak az öregeknek adott foglalkozást, akiknek már nincs semmi teendőjük és nincs szórakozási lehetőségük. Köszönjük, hogy gondoltak reánk. B. G. ÜDVÖZLET Bell, Calif. — Szeretettel üdvözlöm a konferenciát és sok sikert kivánok. A lap kitűnő, csak igy tovább, hogy igy is maradjon. Mrs. TittelbacS* A “magyar falu problémáiról” MIAMI, Fia. — Olvastuk a lap jul. 23-i számában “A Magyar Faluk Problémái” c. cikket és nagyon sajnáljuk, hogy aláírás nem voít hozzá. Az van a cikkben, hogy “Miért kevés a tégla?” vagy, hogy nincsenek rendes vezetők, vagyis olyanokat tesznek vezetőknek, akik annyit értenek a munkához, mint a tyuk az ábécéhez. Ugylátszik, hogy a cikk Írója inkább azon van, hogy ne menjen a munka, vagyis, hogy akadályozza a termelést. Meghogy bajok vannak az aratással is, s hogy nem tudja a járásokból miért nem küldenek olyan embert, aki tudná a munkásokat rendesen vezetni. Én is úgy látom, hogy nagyon sok helyen van úgy, hogy a munkásoknak nincs rendes vezetőjük, vagy olyan a vezető, aki a munkát hátráltatja, ahelyett, hogy odahatna, hogy minden jól menjen és többet termeljenek. A cikk végén azt Írja az illető, hogy mozdonyIWWtfl<UUV«WVV<<WWWWW\IVVWWWWW>fAf>»«MWWVMWWWWW<VWWVWWWWWWWWW>» DONÓ ANDRÁS BUDAPESTI NYILATKOZATA Mint már megírtam, a clevelandi ifj. Donó András honfitársunkat a Szabadság munkatársa meg- interjuolta, amikor óhazai látogatásából visszatért. Az újságíró szerint olyasmit mondott Donó az óhazai helyzetről, amelyek homlokegyenest ellenkeznek mindazzal, amit utitársa, Rabb Jóska mondott, vagy amit a Szabadság főszerkesztője a lapban meg jelent cikkeiben megirt. Nem ismerem Donó urat és igy el kellett fogadnom, amit a tudósitó vele kapcsolatban irt. Viszont egy munkástársam, aki jól ismeri nemcsak ifj. Donót, de a Szabadság szóbanforgó munkatársát is, azt állítja, ő kizártnak tartja, hogy a jóhiszemű Donó ilyeneket mondott volna. Most érkezett meg a Magyar Hírek julius 15-i száma, amelyben megtalálhatjuk Donó András nyilatkozatát. Ez teljesen ellentétben áll a Szabadságban megjelent cikkel. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy a Magyar Hírekről még ellenségei sem állíthatják, hogy bármikor hamis tudósításokat közölt volna.. A szerkesztők rendkívül vigyáznak, hogy csak a valóság jelenjen meg a lapban úgy írásban, mint képekben, s igy kétségtelen, hogy az alant idézett nyilatkozatot Donó András önszántából, minden kényszer nélkül adta a Magyar Hírek Írójának. “...Budapest életem egyik legszebb emléke marad. Én nem tudom, mi volt itt azelőtt, de édesapám és később kivándorolt, vagy korábban már itthon járt honfitársaim elbeszélése után Ítélve, önök óriási módon építkeznek. Nem túlzás talán tőlem az az állítás, amit összehasonlítási alap híján megkockáztatok, hogy Budapest és Magyarország hatalmasan fejlődik és rohamosan halad. Donó ur Amerikában született, felfogása és látásmódja jellegzetesen amerikai, éppen azért arra kérem, beszéljen óhazai benyomásairól. Milyennek találja első pillantásra azt a kis országot, amelynek anyanyelvét Amerikában tanulta meg? — Amint már mondottam, engem, az amerikai magyart is meglep az önök építkezése. A második meglepetésem az volt, hogy ebben az országban mindenki talál munkát, aki akar. Úgy láttam, hogy a magyarok hangulata igen jó, s ha nem is élnek még olyan színvonalon, mint az amerikai átlagember, de jól élnek, nyugodtan élnek, kedvük vaa alkotni. Gondolataimban Magyarország úgy élt, mint egy nagyon szegény ország. Most úgy találtam, hogy ez a szegény ország kezd jómódú ország lenni. Donó ur nemcsak Budapesten járt, de felkereste Miskolcot, az ország második legnagyobb városát és Abony közelében egy kis falut, amelyben felesége rokonai élnek. — A falusi szegénységről különösen sokat hallottam a két háború között. A mai parasztság életéről sok mondanivalóm lesz otthon. Nagyon tetszett nekem az a küzdelem, amelyet a szárazság ellen vívnak. Láttam hatalmas területeket esőgépekkel öntözni. Ez nagyon jó dolog, gondolom, megfelelő haszonnal is jár. Utazás közben az ember mindig összehasonlít. Donó ur tett néhány egészséges meglátásról tanúskodó összehasonlítást. — Tudakozódtam a bérek felől, kérdezősködtem a keresetek felől s úgy vélem, hogy az árak és bérek között még elég nagy különbség van. Ha majd olcsóbban tudják eladni az árut, amikor majd olcsóbban fognak termelni, akkor a magyar népnek még több oka lesz az elégedettségre. Szerény ismereteim és a rövid idő alatt szerzett tapasztalataim azonban alátámasztják azt a meggyőződésemet, hogy a magyar nép boldog jövendő felé halad. Odahaza erről nagyon sokat fogok beszélni, mert hiszen ön is bizonyára tudja, mi mindent beszélnek Magyarországról a határokon túl. Búcsúzóul azt kérdeztem Donó úrtól, milyen érérzésekkel utazik el Magyarországról? — Kellemes és felemelő érzéssel. Magyarországon rend van, nyugalom van, jó hangulat van az emberek között és feltétlen haladás. Úgy érzem, a magyar nép boldogan él szép hazájában, amelyet szeretnék még sok amerikai magyarral többször felkeresni. .. Bárót] Géza" Felmerül a kérdés: Melyik Donó Andrásnak higyjünk? Annak, aki véleményt nyilvánított Budapesten, vagy annak a Donónak, aki visszatérve Clevelandra, a különböző nyomások hatására ismét a régi utakon jár? Érdekelne bennünket az ő véleménye ebben a kérdésben. K. E. vezető nélkül nem lehet útjára engedni a vonatot. Hát ebben teljesen igaza van, mert a vonat vezető nélkül könnyen kisiklik. Nekem egyáltalán nem. tetszik az, hogy Magyarországon azok a fiatalok, akiknek kötelességük volna az országot építeni, mert hiszen az övék az ország, sok esetben annyi italt fogyasztanak, hogy másnap nem tudnak dolgozni. Még szeretném megkérni a szerkesztőséget, hogy máskor csak olyasmit tegyenek bele az újságba, ha jó a cikk, ha nem jó, amihez az Írója odaírta a névéit. Ha ilyen névtelen cikkeket közölnek, akkor az olvasók le fogják rendelni a lapot. L. és neje, Szerk. megjegyzés: A “Magyar falu” c. cikket a magyar lapok alapján a szerkesztőség állította össze. Nem kritikaképen tettük ezt, hanem hogy megmutassuk, még vannak megoldásra váró problémák Magyarországon. Fogjunk össze a harcban Chicago, III.—A lap aug. 20-i számában megjelent felhívás az amerikai magyarsághoz és minden számottevő intézményhez, nagyon helyes és időszerű volt. A világ gondolkodó emberisége aggodalommal tekint a jelenlegi elnökválasztásokra. “Itt nem történhet meg” mondták mindig, s a fasizmus mégis kibontotta a szárnyait. Hogyan történhet ilyesmi a demokrácia hazájában? Feleletüt szolgáljon a következő eset. Indiana államban elég erős lábon áll a reakció, ősi fészke ez a Ku Klux Klánnak, de. mindezek ellenére az elmúlt néhány évben sikerült két demokrata szenátort és egy demokrata kormányzót beválasztani, először az állam történelmében. Az állam legészakibb megyéje Lake County, amely nagy ipari központ, a második helyet foglalja el a világ acélgyártásában és első helyet az olajfeldolgozásban. Gary, Hammond, East Chica-' go és Whiting nagy ipari városok, amelyeknek 300,000 lakosuk van, többnyire gyári munkás. 80 százalékuk az AFL-CIO-hoz tartozik. A lakosság 80 százaléka fehér, a többi néger és mexikói. A fehérek 75 százaléka bevándorolt, vagy azoknak gyermekei (első generáció). Május elsején voltak az előválasztások, a demokrata párt jelöltjei: Indiana állam kormányzója és Wallace, Alabama kormányzója. Wallace, akinek programja teljesen megegyezik Goldwa- terével, volt a győztes. Hogyan történhetett ez egy olyan államban, ahol a lakosság óriási többsége nemzeti kisebbségekhez tartozik és szakszervezeti tag? Wallace nem titkolta programját, ami a szakszervezetek összetörése, a kisebbségek semmibevevése, stb. Az egyházaknak, az egyleteknek, a szakszervezeteknek tanulni kellene ebből és nem könnyen venni a dolgot, mert Wallace visszalépésével Gold- water került az előtérbe, akinek a programja nemcsak az Egyesült Államok lakosait, hanem az egész világ népét érinti. Ha egy ember világvezetésre pályázik, s próbálja ma kimagyarázni azt, amit tegnap mondott, az vagy buta, vagy hamis és nem lehet bízni benne. Nem lenne semmi akadálya, hogy az ilyen ember holnap ismét meg ne változtassa az álláspontját. A kép teljesen tiszta: azok a körök, amelyek életre hívták, és milliókat fektettek bele jelölésének megvalósításába, éppen olyan hazafiak, mint a Kruppok és társaik voltak Németországban, akik uralomra segítették Hitlert. Minden józan ember kötelessége összefogni, hogy lehetetlenné tegyük a fasizmus terjedését és Goldwater győzelmét. A választásokon leadott szavazatok száma fogja bebizonyítani, hogy az amerikai nép békét, haladást akar és nem fasiszta irányzatú kormányzatot. S. A. MVWWIMWWUUVUUUmiU«MWIMUUWWW«/VUUWWWm A megvetett, de nagyon fájdalmas tyúkszem kiirtására uj módszerekkel kísérleteznek Greensboro, N. C.-ban. A lábápolók Szövetkezete tagjai cseppfolyós szilicont alkalmaznak, amit a tyúkszem és az alatta levő csont közé fecskendeznek be. Az eddigi tapasztalatok szerint, ez az eljárás 24 óra alatt megszünteti a fájdalmat és néhány nap múlva a tyúkszem eltűnik. A gyógymód azonban további megfigyelésre szorul, hogy igazi értékét meg lehessen állapítani, mondják a lábtudósok. MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET ] Több mint száz levetet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. JE. \_____________________~____f
