Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-08-27 / 35. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday August 27, 1964 Előreláthatóan emelkedik a hús, a tej és a kenyér ára NEW YORK, N. Y. — Albert S. Pacetta Market Commissioner figyelmeztette a vásárlóközönséget, hogy a hús, a tej és a kenyér árában emelkedés várható. Megígérte, hogy tőle telhetőleg mindent megtesz az áremelkedések ellensúlyozására. Most van a kongresszus előtt a marhatenyésztők számára kedvező törvényjavaslat, amely nagyban korlátozná az olcsó hús behozatalát Ausztráliából, Uj- Zélandból és Dél-Amerikából. A nagy amerikai középnyugati állattenyésztők csak a nagyhozamu hizlalt marhát tenyésztik, az olcsó hús számukra nemkivánt konkurrencia. Az utóbbi hónapokban emelkedett a liszt ára is és a kenyérgyárak természetesen a fogyasztókra akarják átháritani az ártöbbletet. Mr. Pacetta szerint: “Nem helyes, hogy ezért a kenyér ára emelkedjék, mert tapasztalatunk azt mutatja, hogy azt sohasem szállítják le. Amikor a búza- és a lisztárak nagyon alacsonyak voltak, a gyárosok sohasem engedtek a kenyér árából.” Ugyanez áll a tejtermelőkre is, akik a szárazságra hivatkozva, a tej árát is emelni akarják. Ennek a terméknek az ára is egyre emelkedik, de a kedvező termelési viszonyok nyomán úgyszólván sohasem megy lejjebb. Lehet, hogy a kormány különböző intézkedésekkel próbál végetvetni az áremelkedésnek. A nagytermelők szervezetekbe tömörültek és a kongresz- szusban befolyásos szószólóik vannak. Evvel szemben a fogyasztók szervezetlenek, érdekeiket egykét kormányszerv, vagy legfeljebb a Consumer’s Union képviseli. Mindez nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a nagy földbirtokosok, állattenyésztők és ételfeldolgozók befolyását. Egyre többen szorulnak közsegélyre NEW YORK, N. Y. — 1964 júniusában 12.4%- kal többen voltak közsegélyen, mint egy évvel ezelőtt. Júliusban 483,573-an éltek közsegélyen és két hónappal ezelőtt a segélyen lévők száma megközelítette Minneapolis lakosságának számát. A Welfare Department negyedévi jelentésében Joseph H. Louchheim helyettes megbizott úgy nyilatkozott, hogy “az uj költségvetési év elején (jul. 1-én) nincs jel a láthatáron arra, hogy a kilátások javuljanak.” Minden igyekeztünk ellenére sem sikerült a segélyre szorultakat munkához jut- tatniok és az egyre több jelentkező állandóan emeli a nyomorlajstrom létszámát. “Ha a városban elegendő munkaalkalom, minimum munkabér-törvény, valamint jobb lakásviszonyok lennének, akkor ez a kedvezőtlen ü’ányzat nem fejlődne ki” — mondta Mr. Louchheim. Azt is megállapitotta, hogy a kisebbségi csoportokkal szemben megnyilvánuló megkülönböztetés nagyban hozzájárul a nyomor elterjedéséhez; a polgárjogi törvény, és a nyomorenyhitő program végrehajtása nagy segitséget nyújt a városnak a szegénység kiküszöbölésében. ü szenátor jogtalan áremeléssel vádolja a Blue Gross-t Seymour R. Thaler nevvyorki államképviselő újból elismételte korábban hangoztatott vádját, hogy a Blue Cross, az Associated Hospital Service kór- házbiztositási társulatnak helytelen üzletvezetése adta az okot a biztosítási dijak rendkívül magas emelésére. Az állami legfelsőbb bírósághoz intézett beadványában a szenátor azt a kijelentést tette, hogy vádjait hajlandó mindenhol, még ha kell, az utcasarkokon is elismételni és ha állításai valótlanok, perelje őt be rágalmazásért Henry Root Stern Jr., az állami biztosítási felügyelő. A Blue Cross julius elsején engedélyt kapott a biztosítási dijak 32.92 százalékos emelésére. Mr. Thaler pert indított az állami bíróságon a díjemelések érvénytelenítésére. Úgy nyilatkozott, hogy a Blue Cross-nak a kórházakhoz intézett költségvisszafizetései “bizalmas, néha titkos üzleti kapcsolatok” jellegét öltik, amelyek a vagyon pazarlására vezetnek. Az ürtudomány korszakában Montana mezőgazda- sági megfigyelői még mindig az orgona virágzásától teszik függővé az aratás idejét. Szerintük a lucernát a virágzástól 30 és a búzát 45 napra kell betakarítani. Állítólag ez év4avaszán az orgona későn nyílt és a téli búza aratása szintén későbben vált szükségessé. A montanai farmerek más munkájukat is az elterjedt lila virág útmutatása szerint tervezik. Vidor Perlő: A láthatatlan kormány (Első közlemény) Julius havában megjelent három újsághír: 1. Kubai disszidáltak Washingtonban lázadást rendeztek, amivel Mexikóra akartak nyomást gyakorolni, hogy csatlakozzon az Amerikai Országok Szervezete (OAS) Castro-ellenes szankcióihoz. Az uj ságok erőszakot visszatükröző drámai felvételeket közöltek első oldalon. Egy tüntető és három rendőr megsérült. Amerikai kormánytisztviselők mély megdöbbenésüknek adtak kifejezést. 2. Dél-Vietnam miniszterelnöke, Khanh, nagyhangú propagandakampányt indított Észak-Viet- nam megszállására. Ezt Taylor, amerikai generális ellenezte. A kérdést formálisan úgy oldották meg, hogy további 5,000 amerikai katonát visznek Dél-Vietnamba. 3. Goldwater főtanácsadói ultra-jobboldali iskolán vettek részt Coloradoban, amelyen 18 hallgató és 11 professzor, köztük G. Warren Nutter szovjet-ellenes közgazdász, jelent meg. Tizen események mindegyike hasonlít azokhoz a sorozatos eseményekhez, amelyek a "The Invisible Government" cimü könyvben vannak felsorolva. A könyvet David Wise és Thomas B. Ross washingtoni ujságlevelezők Írták, s nemrégen a Random House kiadásában jelent meg. A Central Intelligence Agency (CIA) megpróbálta a könyvet betiltani. A könyv tartalma azt a valószínűséget sugalmazza, hogy: 1. A kubai menekültek “lázadását” a CIA szervezte és finanszírozta, azzal az előzetes intézkedéssel, hogy a rendőrség támadása senkiben kárt ne okozzon. 2. Khanh propaganda szövegét a CIA ügynökei írták meg, hogy elősegítsék az amerikai beavatka- zás kiszélesítését és kiprovokálják Észak-Vietnam ellenakcióit. 3. Nutter “tanulmánya”, amelyben azt állítja, hogy a Szovjetunió gazdaságilag visszafejlődött a cár ideje óta és amit az amerikai közgazdászok nagytöbbsége visszautasít, a CIA finanszírozásával, esetleg közreműködésével készült. Az iskola is részesülhetett a CIA segítségében. Minden, amit kubai, magyar, ukrán, kínai, vagy más disszidáltak rendeznek, olyan spontán jelleggel bir, mint egy sikeres St. Patrick-napi felvonulás. Az természetes, hogy a menekültek gyűlölik a szocializmust. De távolról sem gondolnak arra, hogy saját pénzüket költsék, vagy hogy a törvényes hatóságokkal összeütközébe kerüljenek, harcolni ellene. És nem is tudnák megtenni. A CIA kicsalja őket országukból, pénzeli és szervezi őket, kiképzést nyújt és felszereléssel látja el őket szabotázs, gyújtogatás, gyilkolás elkövetésére és katonai aktivitásokban való részvételre. Az amerikai ak kezében van a részletek feletti teljes ellenőrzés és hiába igyekeznek letagadni, a ”menekült”-in- váziók majd mindegyike amerikaiak személyes vezetése alatt történt. A kubai Malacok-öbölbeli invázióban az első két partraszálló amerikai volt. Amerikai repülők határozták el Arbenz elnök megbuktatását Guatemalában. És a délvietnami “hadsereg” természetesen szertefoszlana az amerikai cementezés nélkül. A CIA vezetői teljes megvetéssel kezelik külföldi ügynökeiket, hazudnak nekik, becsapják és elárulják, tetszésük szerint félrelökik, vagy meggyilkolják őket. A könyv részletezi az amerikai kormány titkos beavatkozását Kubában, Indonéziában, Laoszban, Burmában, Vietnamban, Guatemalában, Costa Ricában és más országokban. Megmagyarázza a CIA és a négy milliárd dolláros “felderítő közösség” belső összetételét és működését. Kidomborítja a CIA törvénytelen propaganda és kémkedési aktivitásait az Egyesült Államokon belül. Leírja a CIA hivatalosan lefektetett politikája és gyakorlati működése között fennálló féktelen ellentéteket. A szerzők elmulasztják levonni a jelentős következtetéseket mindebből, de az olvasó megteheti, különösen, ha a marxizmus-leninizmus ismerete kisegíti az imperialista állam helyes karakterizálásá- ban. Az uralkodó osztály Központi Bizottsága így jellemezte Lenin a kapitalista államot. A CIA főnöke, az elnök egyik tanácsosa és a Special Group néven ismert titkos alakulat három főtisztviselője, alkotja az Egyesült Államok kormányának valódi határozathozó központját, a könyv szerzői szerint, különösen a hidegháború legjelentősebb tevékenységeit illetően. Valamennyi tagja dúsgazdag, a State Department veterán karrieristája lehetséges, de nem valószínű, kivételével. Egyidejűleg egy másik leleplező könyv jelent meg, "Bay of Pigs" címmel, szerzője Haynes Johnson. Leírja, hogy a kubai disszidáltak egyik vezetőjét jólöltözött úriember közelítette meg, hogy vegyen vezető részt a tervezett kubai megszállásban. Úgy mutatkozott be, mint gazdag üzletemberek magánszervezetének képviselője, amely Castro megdöntését szívesen finanszírozza. A valóságban a CIA-t képviselte. Valójában a CIA minden leirt kulcsembere, kifejezetten és magától értetődően, egyetemi műveltsége és társadalmi hátterénél fogva, az amerikai pénzarisztokrácia tagja. Csakhogy “magánklubjuk” költségeit nem maguk fedezik. Mi fizetjük! És ezt a pontot Wise és Ross erősen kihangsúlyozzák könyvükben. Egy ön-kijelölt klikk költséges terveket hajt keresztül világviszonylatban, amiről a közvélemény nem tud és amit rendesen letagadnak előtte, a saját titkos határozata, célki- tzése és tehetsége szerint; és mindezt az amerikai adófizető költségén. ^ A Standard Oil, a United Fruit, s más vállalatok, maguk szokták csatlósaikat fizetni, a tengerészkatonák közbevetett segítségével. Most a játszma sokkal nagyobb és az ellenállás is erősebb. Most főképpen az amerikai nemzet teljes financiális és katonai erőforrásaira támaszkodnak, amit az általuk ellenőrzött és irányított kormányapparátus segítségével szereznek meg. A gyarmati rendszer eszköze A CIA aktivitásainak célja összehangban van a vezető személyzetével. A könyv leírja, hogy Arbenz “nagy tévedése” az volt, hogy a földreformot a United Fruit kárára hajtotta végre. Ydigoras, Guatemala későbbi báb-elnöke szerint, a United Fruit egy nyugalmazott tisztviselője és két CIA- ügynök felkérték, hogy nyújtson kooperálást a progresszív Arbenz-kormány megdöntéséhez. A feltételek: “Meg kellett Ígérnem, hogy a United Fruit Co.-t és az International Railways of Central America-t fogom előnyben részesíteni, hogy megsemmisítem a vasutas munkások szakszervezetét, hogy kemény kezű kormányt fogok alakítani. . . Továbbá, hogy minden centet, amit ez a vállalkozás felemészt, visszafizetek.” (171. old.) Ezt a programot keresztül hajtották. A United Fruit-on kívül a Standard Oil és más amerikai vállalatok nyertek nagy koncessziókat a CIA által támogatott kormányoktól. Az azóta eltelt évtized alatt a CIA megrendelte első csatlósának orgyilkosságát, a második száműzetését, s most a harmadikat használja fel. “És igy, 10 évvel azután, hogy 1954-ben megszabadították Guatemalát a kommunizmustól, a guatemalaiak sorsa változatlanul ugvanaz. A birtokososztály prosperál, a 2,000,000 indián, többségében még mindig Írástudatlan, tovább robotol nevetségesen alacsony bérekért... A mérhetetlenül rossz állapotok, amelyek eredetileg Arbenzhez vezettek, ma is léteznek, éppúgy, mint azelőtt.” (182—3. old.) Hasonlóan, amerikai CIA arisztokraták szervezték meg a jobboldali puccsot Iránban is fegyveres bandák segítségével... “s következésképpen az angolok elvesztették monopóliumukat az iráni olaj felett” és a feladott részvények többségét amerikai vállalatok kapták. “Irán továbbra is a kommunizmusra érett terület maradt... A láthatatlan kormány létrehozta a politikai államcsínyt. Időt vásárolt magának. De az Egyesült Államok nem mutatott tehetséget, hogy győzelmét kihasználja a nagyon szükséges társadalmi és gazdasági reformok bevezetésével.” (113—4. oldal.) Ez a zavaros magyarázat. A CIA többet nyert, mint időt. Milliárd dollárokra menő profitot nyert a Standard Oil számára. Az árát Irán milliói fizették meg, nyomor, elnyomás és halál formájában. Ellenezte a gazdasági és társadalmi reformokat és sikerült elgáncsolni és elnyomni őket. De tágabb értelemben a szerzőknek igazuk van. Az idő haladásával a gyarmatosítók elleni erők megerősödnek. A CIA kudarcai nagyobbak és gyakoribbak, győzelmei mindinkább átmeneti jellegűek. Négy uj felsőoktatási intézményt létesítenek Bulgáriában. Az uj főiskolák vidéki városokban —■ Várnában, Burgaszban, Tirnovóban és Gabrovó- ban —nyílnak. IMVtAfVVUVVWlftAAfWVVVVVU/IMWVVVVMWVVVtAIMI ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI
