Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-06 / 6. szám

Thursday, February 6, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD IS AZ EGYLETEK Már röviden ismertettük a 19. században meg­alakult magyar betegsegélyző egyletek történetét. Az említett egyletek tagsága majdnem száz száza­lékban munkásokból állott, mégsem nevezték őket munkás betegsegélyző egyleteknek. Szervezőik közt mindig volt jól Írni, beszélni tudó “úriember”, aki tudta befolyásolni az egyszerű munkásembert és az egyleteket mindennek elnevezték, csak mun­kásegyletnek nem. Azonkívül az 1880-as években bevándorolt magyar tömegek túlnyomórészt föld­művesek voltak, nem volt szervezeti múltjuk és nem nagyon törődtek vele, hogy minek keresztel­ték el az egyletet. A munkásegyletek keletkezése A múlt században idevándorolt, szaktudás nél­küli magyarság nagyrésze nem tudott New York­ban megállani, a nagy vasútépítő, szénbánya, acél­vállalatok ügynökei már a hajónál várták és vitték őket az ország minden részébe, a legnehezebb és a legrosszabbul fizetett munkákra. A helyzet más volt az ideérkező szakmunkások­kal. Nagyrészüknek nem az első idegen ország volt. Európában vándoroltak országról-országra és valami idegen nyelvtudásuk is volt, legtöbbnyire német. Amerikába érkezésükkor nem voltak kény­telenek acéltelepre, vasútépítéshez, vagy bányá­ba menni, hanem a szakmájukban igyekeztek el­helyezkedni Ntjw Yorkban, vagy ha rokonság volt az ország más városában, akkor ott. New York az évszázad vége felé gyorsan növő óriás volt, s-az ideérkező rohanó, lármás városban találta magát, feje fölött rohant a tüzet és füstöt okádó magasvasut; az utcákon hatalmas teherszál­lító kocsik dübörögtek, legtöbbjüket négy ló von­tatta, fiakerok, biciklik, stb. Az utcák tele a sok piaci árussal, akik a cipőzsinórtól a konyha-linoleu- mig mindent kinálgattak. New York gyomra az utcán telt meg, virsli, csigák, fagylalt, gyümölcs, főzelék stb. az utcán talált vásárlót. Mikor pedig munka után hazakerült az uj ameri- kás, az akkor uj Edison-beszélőgép (phonograph) vagy a gépzongora hangja ömlött be az ablakon, különösen nyáron, amikor az ablakot nyitva kel­lett tartani. A magyarság New York downtown részében te­lepedett le. Tömegével éltek a Houston Streettől a 14-ik utcáig. A 8-ik utca és az Avenue A-nél volt a Fehér Park, ahol a fák között le lehetett ülni, s aki ezen a környéken talált lakást, az szeren­csésnek mondhatta magát. Minden uj magyar bevándorolt generációnak kijut egy newyorki különlegesség, legyen az 1898 vagy 19Í0, 1923, vagy 1956. Az ujamerikásnak jut osztályrészül, hogy a bérházak legfelsőbb emele­tére kerüljön, mert az alsóbb emeletek megtel­tek a hamarabb érkezőkkel. Öt, sőt több helyen hat emeletet kell felmászni a nehéz napi munka után. Ez a helyzet ma is megvan, mert New York­ban nincsen törvény arra, hogy három emeletnél magasabb épületben felvonót kell beépíteni. Ma sok ’56-ban ideérkezett magyarnak felvitte az Is­ten a dolgát és a házak legmagasabb emeletein laknak Yorkville-ben. De térjünk vissza a 19. század uj amerikás ma­gyarjához. Volt munkaalkalom. New Yorkban a munkát keresőnek, de ha történetesen cipőmun­HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-3453 kás volt, úgy Brooklynban találta a legjobb alkal­makat. A Brooklyn Bridge már készen volt, azon át lehetett menni Brooklynba, de ott volt a Broad­way Ferry is, amely a Brooklyn Broadwaynál kö­tött ki, ez volt a legalkalmasabb módszer, ha a gyár a Williamsburg-i részben volt. Brooklynba érve, egész más világ várta az uj magyar munkást. Alig volt magas ház, az üzleti utcák is csendeseb­bek voltak. A lakóházak nagyrésze l, 2, 3 vagy 4 családos kisház volt, a ház előtt kiskert, a ház mögött is virágos, vagy veteményes kert. Az utcák fákkal szegélyezve és sokkal tisztábbak, csendesebbek, mint Manhattanban. A fődolog az volt, hogy munkát kapjon és már brooklyni lakossá lett, örült, hogy megmenekült a newyorki pokoli lármától és piszoktól. A munkahely nem volt se jobb, se rosszabb, mint a newyorki, akár hétszámra dolgozott, akár darabszámra: a munkabér alacsony volt. A gyárak elhanyagolt épületekben, vöröstéglás 4—5 emele­tes FALÉPCSŐS tűzfészkekben voltak. Tűz esetén, aki nem tudott idejében a tüzlépcsőhöz'jutni, le- ugorhatott még a felső emeletekről is. A műhely piszkos volt, ritkán seperték. Gázlámpák világítot­ták meg valamennyire az ablaktól messzebb fekvő sötétebb munkahelyet. E sorok írója az 1920-as évek elején dolgozott ilyen cipőgyárban egy rövid ideig s a helyzet még akkor is hasonló volt. Rossz szellőztetés miatt a bőrök áporodott szaga be volt rögződve a falakba, munkaasztalokba, szerszámokba, úgyhogy bent a műhelyben csak azok tudtak ebédelni, akik már elvesztették a szaglóérzéküket. A lefaragott apró bőrdarabok éveken át gyűltek az asztalok alatt, végül a műhely négy sarkában halmozódtak fel, ahol mindenféle bogaraknak szolgáltattak finom megélhetést. A műhely nyáron forró volt, télen pedig ke­gyetlenül hideg. A munkások darabszámra dolgoz­tak. A hét végén mindig nagyarányú háború tört ki a munkaadó és a munkások között az árak meg­állapításánál. Szakszervezet volt is, meg nem is. AZ EGYE­SÜLT CSIZMA- ÉS CIPÖMUNKÁSOK SZERVEZE­TE csak nagyobb üzemeket szervezett meg. Ahol csak 25—30 munkás dolgozott, azokra rá sem hederitettek. A brooklyni cipőgyárakban az 1920-as években többször sztrájk folyt le, amiről csak a cipőmun­kások tudtak, az sehol megemlítve, vagy felje­gyezve nem volt. Ilyenek voltak a munkaviszonyok 1920-ban. Képzelhetjük milyen volt a helyzet 1898-ban. De 1926 táján megalakult a Progressive Shoe Workers Union és a helyzet alaposan megválto­zott. Az uj amerikások uj hulláma jött, sok ön­tudatos, már szakszervezeti múlttal rendelkező munkás, magyar cipőmunkások, mint Stern Sándor és Irén, más nemzetiségűek, Gerskovitz, Ivanov, Siegel, Sadie és többek, úgyhogy rövidesen a ha­talmas I. Miller és Rosenwasser és a többi óriás cipőgyárat, a kisebb üzemeket megszervezték és azóta is szervezve vannak. De nemcsak a cipőipar talált helyet Brooklyn­ban, a városrész New York ipari központja volt. Ez volt az oka, hogy oly sokszáz magyar ipari munkás költözött Brooklynba. Megszerették a csendes kis utcákat, a Myrtle Ave., Graham Ave.,' Bushwick Ave., Broadway, Halsey Street, Fresh Pond Road, Knickerbocker Ave. környékét és a munkahelytől sem voltak nagyon messze. Brooklyn — a magyar munkásbetegsegélyző mozgalom bölcsője. Itt alakították meg az első szervezetet 1898-ban, az Első' Magyar Munkás Be- tegsegélyzőt Barnóczy Mihály, Buda Pál, Bargó- czy István, Havassy János, Janatic Ferenc, Kaszo- nyi Gyula, Nagy Gáspár, Ondik András, Schlézin- zer Samu, Siska János, Stein Mihály, Lévai András és Tompko István, majdnem mindegyikük cipő­munkás. Rövidesen 100-ra szaporodott a tagság. Buda Pál leírása szerint 1900-ban egy pikniken a tagok nagy vitába szálltak egymással, aminek az lett a vége, hogy a szervezet kettészakadt és uj egyesület alakult: Általános Munkás Betegsegélyző Egylet néven. Helyiségük Brooklynban, a South 4th Street és Union Ave. sarkán volt. (Az alakulás körül történt eseményekről Buda Pál, alapitó tag számolt be a betegsegélyző egylet 35 éves jubileu­mi évkönyvében, ahol néhány adat tévesen jelent meg, de ezt az 1952-es évkönyv kijavította.) Az Általános Munkás Betegsegélyző Egylet meg­erősödött és két év múlva, 1902-ben átszervező­dött, mint Munkás Betegsegélyző és Önképző Szer­vezet a brooklyni 1-ső, anyaosztállyal. New York­ban megalakult a 2-ik osztály, ezt követték az or­szág minden részében alakult osztályok és 1950- ben, mint az International Workers Order-hez tar­tozó Testvériség-nek 117 osztálya volt, mintegy 10,000 taggal. A brooklyni osztály nagyon büszke volt, hogy mivé nőtt ki az ő általuk alapított szervezet és nem is hívták osztályukat az 1-ső számú, hanem az ANYAOSZTÁLYNAK. Ez a büszke érzés mindig megmaradt az osztálynál és az öreg, régi, rész­ben alapitó tagok, mint Kaszonyi, Milter, Young, Csaplak, Ecsi, Smoling tagtársak, bár deresedő fej­fel, de nagy gonddal, szeretettel végezték osztály- vezető munkájukat még 1925-ben is. A munkásegyletek célja A munkásegyletek száma nem volt oly nagy, mint a polgári egyleteké, de viszont oly társadal­mi hivatást töltöttek be, amelyre az amerikai ma- gyarság\ak nagy szüksége volt. A munkásegylet Útmutatója volt a nagy problémákkal küzdő ma­gyar dolgozóknak. Nem foglalkozott üzleti ügyek­kel, házeladásokkal, farmeladásokkal, hanem a fő- sulyt a tanulásra, nevelésre helyezte, hogy a dol­gozó hasznos tagja legyen az amerikai társadalom-^ nak. Előljárt a társadalombiztosításért, a munkanélküli segélyt biztositó törvény megvalósításáért folyó harcban. A munkás szervezeteknek több könyvtára volt, mint az összes többi magyar szervezetnek. Előljár­tak a tudományos előadások rendezésében is. Ilyen irányban indult meg a munkásbetegsegély­ző mozgalom 1898-ban és azon a vonalon maradt. E. S. (Folytatjuk) A CANNES-I FILMFESZTIVÁLON fogják odaítél­ni a két uj dijat, amelyet francia mozitulajc ono- sok alapítottak. Egy-egy “arany belépőjeggyel” ju­talmazzák azt a francia és külföldi filmalkotást, amely egy egész család minden tagjának, nagyapá­tól unokáig, egyöntetű tetszését vívja ki. Clevelandi üzleti kalaui Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! Qhirlou I iiindvK BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos OllmSy Laundry Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben.' HL VAS Shell Service STZLZ Deleo Batteries — Firestone Tires — Brake Service. — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa Is kaphat^ valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Cincar Home improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-6070 Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig” Jalrah.TnHl £ fíft tometésrendezők. Két ingye­iiaKan lom « uo. nes kápolna hasznjyata « gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEYH ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442L Louis A Bodnar & Son ISXL*-etkesé­3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers *a,án­11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO ■ ■ ■■ ■ - ■ I ■ mm Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Romaa Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára flrKltm^C C||,u|aw— TERMELŐK ÉS ELADÓK — UTDan S riowers Telefon: WA 1-3383. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra — MAGYAROK AMERIKÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom