Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-30 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 30, 1964-1 Morton Sobell nem kér kegyelmet Ártatlanságára alapozott teljes felmentéséért karcol Fogságának 14-ik évében, Morton Sobell azzal fordult a felszabadításáért dolgozó barátaihoz, hogy ne kérjenek kegyelmet számára, hanem követeljék “az ártatlanságára alapozott teljes felmentését.” Sobell ártatlansága mellett az évek folyamán hitet tettek olyan Nobel-dijat nyert tudósok, mint dr. Linus Pauling, dr. Harold C. Urey, Lord Bertrand Russell, Martin Buber filozófus, Pablo Casals zenész és sokan mások. A világ minden részéből sokezren Írtak alá kérvényeket, beadványokat. amelyekben a 30 évi börtönbüntetés alóli felmentését kérték az igazság és az emberiesség nevében. Sobell kezdettől fogva ártatlanságát hangoztatta azzal az eljárással szemben, amelyben őt és a Ro- senberg-házaspárt kémkedéssel és összeesküvéssel vádolták és bűnösnek találták. Sobell legutóbb a következő nyilatkozatot tette, amit a szabadulásáért fáradságot nem ismerve küzdő felesége, Helen, hozott nyilvánosságra. “Kezdettől fogva a megfélemlítésemre törekedtek. erőszakos eltávolításom Mexikóból és az ezt követő “kihallgatások” Laredoban, a newyorki rendőrfőnök előtt; Savpol vádügyész hazugság sorozata; a ‘konferencia’, ahol megmondták, hogy vesztett ügyem van, ha nem vallók; azután Alcatraz és Atlanta; mind ezt célozták. De nem ijesztenek meg! “Elvégre tudtam, hogy a vádak alaptalanok, ha nem is hittem, hogy ez biztosítja szabadságomat. Azt akarták, hogy a vád hamis tanúja legyek. Csak ártatlanságom tudata adott erőt ahhoz, hogy áll- jam merev és gyűlölködő tekintetüket. Fájdalmas tanulság volt számomra ahogyan Kaufman biró a tárgyalást levezette, a vádügyészek Savpol, Myles Lane és Roy Cohn elkövetett szabálytalanságai és erőszakoskodásai és két ártatlan ember halálra ítélése. Micsoda nehéz teher esett nemzetünk lelkiismeretűre! Az a reményem sem valósult meg, hogy valamikor a nyugodt józanság eltörli a barbarizmus ezen nyomait, de ehelyett más törvénytelen gyilkosságok következtek: Medgar Evers, William L. Moore, a birminghami gyermekek, az elnökünk. Az adómódositási törvény mérlegelésénél A Senate Finance Comm, helybenhagyta az adómó dositó törvényjavaslat egyik ajánlatát, amely 14 százalékban állapítaná meg a jövedelmi adó levonás arányát, amit bérekből és fizetésekből visszatartanak. Jelenleg 18 százalékot vonnak le a munkáltatók minden alkalmazott fizetéséből. Az engedmény nem nagyon jelentős, bár azzal akarnak hatást elérni, hogy az egész évi összeget, vagyis 800 millió dollárt tüntetnek fel, hogy ennyivel több marad az ország kenyérkeresői rendelkezésére évente. Ugyanez a szenátusi bizottság visszautasította azt az ajánlatot, amely adómentessé tenné a szülők által gyermekeik egyetemi tanulmányaira költött összeget. Ez évente 750 millió dollárt mentesített volna az adófizetéstől. Pusztítsák ki a patkányokat A newyorki Egészségügyi Hivatal, Wagner polgármester utasítására a saját kezébe vette a nyomortanyák és különösképpen a harlemi néger gettó , háztulajdonosainak megrendszabályozását. Az eddigi bürokratikus eljárások helyett, közvetlenül adott ki utasításokat a patkánydulta épületek rendbehozatalára. A háztulajdonosok öt napon belül kötelesek eleget tenni a rendeletnek, anélkül — amint az eddig szokásban volt —, hogy a bíróság helybenhagyó döntésére várnának. Ha nem járnak el a rendelet értelmében, akkor az Egészségügyi Hivatal saját hatáskörében intézkedhetik a patkányok kiirtására és a költségekről szóló szám lát be fogja nyújtani a zsugori háziurakhoz. A náci háborús bűnösök kiadását követelik Az Egyesült Államokba surrant és menedéket talált náci háborús bűnösök kiszolgáltatását azoknak az államoknak, ahol véres bűneiket elkövették és amelyek kiadatásukat kérik, fogja követelni a fegruár 27-ére. csütörtök este 7 órára tervezett tö- meggvülés New Yorkban. “Öt hónappal Rosenbergék kivégzése után, Eisenhower elnöki kegyelme megváltoztatta Tomo- ya Kawakita halálos büntetését, akit mint árulót és amerikai foglyok kínzóját Ítéltek el. Kawakita nemrégen kiszabadult és visszamehetett Japánba. Douglas Chandler is kiszabadult, akit szintén hazaárulásért ítéltek el és mert a nácikat segítette Németországban. A Rosenbergék halálbüntetését miért nem változtatták meg és engem miért nem helyeztek szabadlábra? “Mindazt, amit magam és az értem tevékenykedők elkövettünk a 14 év folyamán, nem bántam meg. Amikor először esett szó a kegyelemről, azelőtt sohasem tapasztalt fájdalmat éreztem. Lényemnek idegen és visszataszitó gondolat volt, de mint eljárási módszert érthetőnek találtam. “Azonban az események mai előrehaladottságában inár komédiaszerüvé válik, hogy az ügyünk fő szempontjaitól eltekintsünk és könyőrületről, emberiességről, kegyelemről, amnesztiáról beszéljünk. Azt akarom, hogy az érdekemben folytatott harc az ártatlanságomra alapozott felmentésemért küzdjön és semmi másért. Nekem igy sokkal köny- nycbb és ez az igazságot is jobban szolgálja.” Ilyen értelemben a Committee to Secure Justice for Morton Sobell uj aláírási iveket köröz, amelyben az aláírók Sobell ártatlanságának hité ben arra kérik a kormányt, hogy “Citizens’ Full Pardon” nyújtásával adjon felmentést számára. Más országok polgáraihoz is fordul azzal a kéréssel. hogy ezt a mozgalmat támogassák. A Sobell Committee enne: 940 Broadway, New York City. Szívesen küld aláírási iveket mindenkinek, aki kéri. Amerikai polgárok az igazságot szolgálják, ha az ivek aláírásával és körözésével egy McCarthy-időben elkövetett szégyenfoltot törölnek le a nemzet lelkiismeretéről. „ ★ Johnson elnök előtt van 27 olasz vezető politikai személyiség kérvénye, amit még a tragikusan elhunyt. Kennedy -elnökhöz intéztek, Morton Sobell kiszabadítása érdekében. »•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••« A New York Committee Against Nazism and Anti-Semitism rendezi a Hotel Diplomat nagytermében a tömeggyülést, amelyiken felszólalnak a New Yorkban élő különböző nemzetiségi csoportok képviselői, szakszervezeti vezetők és egyházi személyek. Mr. Simon Federman, a newyorki bizottság elnöke, sajtótudósitásban közölte, hogy ez egyike az országban megszervezett számos összejövetelnek, melyeket a Chicagóban nov. 24-én S. Burr Yam- pol rabbi elnöklete alatt megtartott országos náciellenes konferencia határozott el. A szövetségi államügyészt, valamint a Bevándorlási Hivatalt számos képviselő és más vezető személy sürgette arra, hogy nyomozzák ki ezeknek a háborús bűnösöknek itteni tevékenységét. Emanuel Celler, Victor L. Anfuso, Seymour Halpern, William Fitts Ryan newyorki, valamint John F. Shelley kaliforniai és Alvin O’Kensky wisconsini képviselők fejeztek ki komoly érdeklődést ebben a kérdésben. Az országos náci-ellenes szervezetet olyan kiváló egyének és csoportok alakították, akik féltik az amerikai demokráciát a külföldről idekerült, valamint a velük együttműködő bennszülött ultrajobb elemek fajüldöző, antiszemitizmust hirdető és gyakorló ártalmas elemek támadásaitól. A demokrácia és bélje barátai támogassák a gyűlést a Hotel Diplomatban. Használ! ruha és cipő a bosszú eszköze Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumához fellebbezést nyújtott be a CASA CUBA nevű szervezet, hogy változtassa meg a decemberben hozott tilalmát a Kubába szállítandó használt ruha- és cipőadományokra vonatkozóan. A beadvány hivatkozott Stevenson-nak az ENSZ- ben mondott beszédére, amelyben az amerikai delegátus a Kubában nagy pusztítást okozó Flora nevű orkán alkalmából “az amerikai kormány és az amerikai nép legmélyebb szimpátiáját” fejezte ki “az érintett területen lakó kubai nép iránt.” Az amerikai nép be is bizonyította szimpátiáját. Pénzt s ruhaneműt adományozott a nélkülöző ki- baiak számára. A pénzért orvosságot vásároltak és szállítottak Kubába, míg a Kereskedelmi Minisztérium be nem tiltotta. Most meg az ócska ruhát tekinti “stratégiai eszköznek” és ennek szállítását isi betiltotta. A Casa Cuba latin-amerikai származású amerikai polgárok és azok leszármazottjainak társas szervezete. Carlos R. Lallanilla, a szervezet elnöke nyújtotta be e kérelmet a tilalom megváltoztatására. “Nagyon nehéz megértenem — Írja Mr. Lallanilla —, hogy mennyiben gyengítik katonai hatalmunkat gyermekeknek, nőknek és férfiaknak szánt használt ruhák és cipők és hogyan fenye- -gethetik nemzeti biztonságunkat.” Újságszerkesztőt akarnak deportálni Az American Committee for the Protection of Foreign Born nyilvánosságra hozta, hogy a Justice Department bírósági eljárást indított Anthony Bimba litván születésű, 1927-ben polgárosodott lapszerkesztő ellen, követelve "polgárpapírjának érvénytelenítését és Bimba deportálását. A 70 esztendős Bimba 1913-ban jött az Egyesült Államokba Litvániából. Indianában elvégezte az egyetemet és számos könyvet irt az amerikai munkásmozgalom különböző fázisairól. 40 éven keresztül volt szerkesztője a “Laisve” (Szabadság) nevű litván napilapnak. A Justice Department azon az alapon indít eljárást Bimba polgárjogának megsemmisítésére, hogy polgárlevele iránti kérelmében nem vallotta be. hogy 1926-ban “káromlásért” (vallásellenes kijelentésért) és a “kormány megdöntésére való izgatásért” letartóztatták. De ugyanakkor beismeri, hogy a vádügyész annakidején mind a két vádat elejtette, mint alaptalant. Az eljárást azonban fenn tartja Bimba ellen. A Justice Dopartmentnek messzebbmenő célja mutatkozik ebben az eljárásban. Ez a cél kidomborodik Peter H. Ruvolo Jr., államügyész sajtónyilatkozatában. amit a Bimba-iigyben kiadott: “Bimba 1957-ben megjelent a House Un-American Activities Committee előtt. Röviddel azután Gordon Scherer, ohioi képviselő megtámadta M idegen nyelvű sajtónak a Koreai háborúban megjelent egyes cikkeit, mint “hazaárulást". Követelte az 'aktiv kommunista szerkesztők' deportálását és Bimbát is megnevezte ebben a listában." Ilyen megvilágításban az tűnik ki, hogy nem Bimba személye, hanem a sajtó, amelynek Bimba a szerkesztője, a Justice Department célpontja. Az American Committee, amely Bimba védelmét irányítja, a sajtószabadságot és a szabad véleménynyilvánítást látja veszélyeztetve a Bimba elleni eljárásban. Kijelenti: “A Bill of Rights biztosítja a sajtó és a vélemény. szabadságát. Anthony Bimba újságszerkesztő ellen megindított eljárásnak az a célja, hogy az újságját, az olvasóit, más újságokat és az olvasó- közönséget általában, alkalmazkodásra kényszerítse, hogy minden kritikát és a kormány közérdekű kérdésekben elfoglalt álláspontjával ellenkező véleményt elfojtson.” Győzelem a McCarran-törvény ellen Azt is jelentette az Idegenszületésüeket Védő Bizottság, hogy a Bevándorlási Fellebbezési Hivatal elejtette a Maurice Paul, szakszervezeti vezető ellen a McCarran-törvény alapján megindított de- porfálási ügyet. Mrs. Blanche Freedman ügyvédnő egy előbbi bírósági döntésre való hivatkozással nyerte meg az ügyet, amennyiben a kormány tanúi nem bizonyították be Mr. Paul “érdemleges” kapcsolatait a kommunista párttal. A Bevándorlási Hivatal három hónapon belül felújíthatja az eljárást Paul ellenj ellenkező esetben az ügy végleg lezártnak tekinthető. A THAIFÖLDI GYERMEKEK egyharmada — hivatalos egészségügyi statisztika szerint — nem éli meg a négyéves kort. Nagy részük gyomor- és bélbetegségben hal meg. A magas gyermekhalandóság legfőbb oka az orvoshiány; az országban 30 ezer lakosra jut egy orvos. A/WeRIKAI ^ w //fczt/ifczr' Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50, «Ss8^1||«síli 9i
