Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-25 / 26. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 25, 1964 KGST NEMZETKÖZI TISZTVISELŐK KÖZÖTT A jó szakember ismérvei. Témák és feladatok ezrei Moszkva, Petrovka 14. A fiatal szovjet rendőr udvariasan tiszteleg, tudatában lehet, hogy ő a KGST tagállamok és a Szovjetunió kormánya kö­zött 1961. dceember 7-én megkötött szerződés IV. cikkelyének 1. pontja alapján látja el az épület őrizetét. Mi is tudjuk, hogy az emlitett szerződés értelmében az épület helyiségei “sérthetetlenek”, de éppen az a szándék vezet, hogy bejussunk — a nyugatiak megfogalmazása szerint “a kommu­nista közös piac” főhadiszállására. Tizenhatodik életévébe lépett a KGST, s a szüle­tésnapot megünnepelték. Hol igy, hol úgy, de az utóbbi hetekben sok szó esett erről a történelmi fontosságú nemzetközi szervezetről. Vezérkara, amely a végrehajtóbizottság nevet viseli, meghatározott időnként ülést tart, meghoz­za gondosan megalapozott határozatait, de a gya­korlati munka zöme azokra nehezedik, akik itt a Petrovka 14. szám alatt naponta ugyanabban az időpontban, megjelennek, s osztályokba, alosztá­lyokba, csoportokba osztva problémák, témák és feladatok százait és ezreit boncolgatják és oldják meg. Látogatásunkkor az első szavaknál kiderül, hogy csendes, diplomatikusan gondolkodó szakemberek. Nemzetközi tisztviselők, akiknek tudniok kell a szocialista országok együttes érdekeit érvényesi- teniök. Szakemberek kerestetnek Senki közülük hazájában nem végezte, nem vé­gezhette ezt a munkát. Lehetett a KGST-szakem- ber otthon a Ganz Villamossági Müvek főkonstruk­tőre, vezethetett gépipari tervezőirodát Bukarest­ben, az egykori putyilovista állhatott egy moszk­vai gyár élén, nem kellett egyiküknek sem az egész szocialista világrendszer szemével nézni a gépipari szakosításnak vagy a szabadalmaztatási el­járásoknak sokszor igen kényes és bonyolult prob­lémáit. A titkárság munkatársait á; KGST-tágállamok je­lölik, s a titkárság osztályvezetőinek személyes be­szélgetés után kialakult állásfoglalása, alapján, tör­ténik a felvétel. KGST moszkvai központjában nem egy osztályvezetőtől kellett hallanunk, hogy a tag­államok ezt vagy azt a számukra fenntartott he­lyet nem töltötték be. Elmondották, hogy a sze­mélyi problémák meglehetősen nehezek: hazájá­ban jól bevált, érett, gazdasági vagy műszaki szak­embert kell a KGST-be delegálni, akinek megvan az áttekintőképessége. A KGST-titkárság nem feltétlenül kívánja a tu­dományok doktorait alkalmazni, nem keres kan­didátusokat, mert ezeknek a részterületeken elért igen kiváló eredményei nem mindig párosulnak a szükséges széles látókörrel, viszont a KGST- apparátus munkatársainak túlnyomó többsége nemcsak rendszeresen tanul, képezi magát, ha­nem egyenesen tudományos fokozat elérésére pá­lyázik. A valuta és pénzügyi osztályon Nem túl lassu-e a KGST fejlődése a lehetőségek­hez képest? Nem luxus-e a világgazdasági verseny mai helyzetében az a túlzott demokratizmus, mely a KGST-határozatok megszületésénél és megfogal­mazásában tapasztalható? A moszkvai KGST-köz- pontban jóindulatúan megmosolyogták türelmet­lenségünket, azt a maximalizmust, amely kérdé­seinkből kicsendült. Való tény, hogy a .KGST mindössze néhány év­vel ezelőtt fordult a szocialista jellegű nemzetközi munkamegosztásból erdeő előnyök ugyancsak nem­zetközi tudatosítása és kiaknázása felé. És bár valóban nem lehetünk türelmetlenek, hiszen a tő­kés országok megrázkódtatásoktól terhes munka- megosztása évszázadok alatt alakult ki, a KGST tagállamai különböző fejlettségi szintről indultak el. Különbözőek a statisztikai módszerek, eltérő­ek a közgazdaságtani elemzések, változó a tagálla­mok népgazdaságának struktúrája. Még egész sor más akadály is áll az ésszerű munkamegosztás gyors megvalósításának útjában. Konstantin Alexandrovics Larionov szovjet pro­fesszor a valuta- és pénzügyi osztály vezetője. 1935 óta tanit pénzügyi és számviteli főiskolákon és akadémiákon, több tankönyv szerzője. Szívesen osztja meg gondolatait a sajtóval. Lenyűgöző kom­binálóképesség jellemzi, a pénzügyi műveletek ösz- szes fortélyainak ismerete, mindezzel leplezetlen KGST-patriotizmus párosul, a munka újszerűségé­nek és roppant vüággazdasági fontosságának fel­ismerése. Ipari kémkedés PINKERTON UTÓDAI Legjobban szeretném őket páncélszekrénybe zárni éjszakára, vagy legalábbis valamilyen mó­don ki kapcsoltatni agyuknak azt a részét, amely tudományos tevékenységgel-foglalkozik” mon­dotta egy amerikai üzletember a közelmúltban, vállalata kutatóiról. “Nem bízom bennük. Ha ki­fecsegik, amit csinálnak, az csak a jobbik eset. A rosszabb, ha eladják a konkurrenciánák'á kutatá­sok eredményeit.” Az uj gyártmányok, az uj eljárások árverseny döntő eszközei a tőkés nagyvállalatok között. Egy-egy uj termék kikísérletezése viszont mil­liókba kerül. A Du Pont társaságnak például 27 millió dollárját emésztette fel annakidején a ny­lon kikísérletezése, az orloné pedig már 60 millió dollárját. Ilyen körülmények között érthető, hogy virág­zásnak indult az ipari kémkedés a tőkés világ va­lamennyi nagyobb országában: a gyártási folya­mat leírásának megszerzésére, uj eljárások ello­pása, a piackutatások eredményeinek, vagy a ve­vőlistának a megszerzése döntő előnyökhöz jut­tatja a konkurrens vállalatot. A Fortune cimü folyóirat szerint például a Gulf Oil társaságtól konkurrensei több ezer egyébként 1—5 millió dollár értékű műszaki leírást oroztak el. Nagy lopások történtek az autóiparban és a gyógyszeriparban is. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag minden egyes ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalat fel­használja a kémkedésre szakosodott vállalatok, vagy saját “információ-szerző” munkatársai anya­gait. “Mindegyik vállalat űzi ezt, s a legteljesebb képmutatás volna, ha valami mást várnánk tő­lük.” — ez a Fortune véleménye a kőolajipar kémkedés terjedéséről. Az amerikai gazdasági kémkedés méreteiről és jelentőségéről még nyíl­tabban ir a Cosmopolitan cimü folyóirat: “Ironi­kusan hangzik, de tény, hogy a mi fennkölt és idealista társadalmunkban a gazdaság egyik jel­legzetes vonása, ha ugyan nem a sarkköve lett az ipari kémkedés.” A gazdasági kémkedés méreteiről és terjedésé­nek üteméről képet ad egy nagy és közismert “diverzifikált” vállalat, a Pinkerton’s National Detective Agency tevékenysége. Ez a vállalat ipa­ri nyomozásra és információszerzésre szakoso­dott. “Forgalma” az 1949. évi 5 millió dollártól 1963-ban 43 millió dollárra emelkedett. Pinker­ton, a vállalat alapitója a kezdet kezdetén, 1850- ben még csak 9 munkatársat foglalkoztatott. Az Egyesült Államok és Kanada 48 városában van­nak irodái. Az utóbbi években is létesített néhány uj nagy irodát. így például 1960-ban megkezdte működését “Pinkerton’s of Canada Ltd.” nevű leányvállalata, 1962-ben pedig felállított egy üze­met kémkedésre használható elektronikus beren­dezések gyártására. Saját adatai szerint az Egye­sült Államok 500 legnagyobb ipari társulata kö­zül több mint 400 veszi igénybe “szolgálatait.” Magyar szótár, magyar újság S áztán bepillantottunk a dolgozószobákba. Az asztalokon heverő szótárakról vagy az újságokról mindenki rátalálhat a csehszlovák, a lengyel, a né­met vagy magyar honfitársaira. Az Íróasztalon heverő magyar újságok vezettek nyomra, amikor Meszlényi Lászlót, a Kőbányai Szerszámgépgyár, illetve a SZEFI egykori mér­nökét kerestem. A “KGST-család” életéről igy be­szélt: — Nemzetközi kapcsolatainkat vasárnaponként is ápoljuk: műsoros estéket rendezünk, kirándu­lásokat szervezünk, meccsekre járunk és együtt sportolunk. Rendes napi munkánk kapcsán közö­sen látogatjuk a gépipari üzemeket, a szakmai ki­állításokat, együtt veszünk részt a továbbképzés különböző formáiban. Meszlényi László Leningrádban végezte főiskolai tanulmányait, az orosz nyelvet, amely a KGST- titkárság munkanyelve, kitünően bírja. Levelező aspiráns, témája KGST-téma: optimális szériák a fémforgácsoló szerszámgépek gyártásában... Búcsúzunk a KGST főhadiszállásától. Befordu­lunk a földszinti önkiszolgáló ruhatárba, s kilé­pünk a Petrovka forgatagába. A KGST-székház homlokzatán levő faragott bőségszaruk most há­rom emelet magasból ontják márvány-gyümölcsei­ket, de távolabb, a Moszkva-folyó partján már ala­pozzák az uj székházat. Harminc emeletes lesz két év múlva a férfikorba lépő KGST magasba szökő uj üvegpalotája. P. S. A gazdasági kémkedés fejlődése legújabban nemzetközi konszernek létrehozására Vezetett. Ezek szervezik meg a legkülönbözőbb gazdasági és műszaki anyagok elrablását, megvásárolják az ilyen anyagokat a magánkémektől és a kis válla­latoktól, s a sok országban összelopott anyagokat a “fekete világpiacon” értékesítik. Az egész vilá­got behálózó konszernek számos országban léte­sített központjaikon keresztül szervezik meg te­vékenységüket. A legnagyobb ilyen központok Svájcban, Japánban és Olaszországban működ­nek. Mindegyiknek meghatározott tevékenységi szférája van. Az olaszországi központ a gyógy­szerekre vonatkozó adatok, a japán pedig elektro­nikai információk “gyűjtésére” szakosodott. Japánban körülbelül 15,000 ipari kém működik. Egyedül Tokióban 400 magánügynökség szakoso­dott ipari titkok lopására. Az angol ipart sem kímélik meg a kémek. A Hitchin közelében levő Almco Supersheen Limi­tedtől 200 kilónyi aktát tulajdonítottak el. Az ak­ták a vásárlók jegyzékét és az üzletszerzők bizal­mas jelentéseit tartalmazták. A Letchwoilh vál­lalat egyik tervezője beismerte, hogy terveket, dokumentumokat és egy vásárlói listát lopott, mindezt átadta egy konkurrens cég igazgatójá­nak. Az egyik cambridgei laboratóriumból elemel­ték egy olcsó, szines televízió eljárás terveit. A japánok kifejlesztették az ipari kémkedés el­leni védekezést is. A Tokióban egy évvel ezelőtt megnyílt Ipari Védelmi Intézet négyhónapos tan­folyamot indított fiatal vállalatvezetők számára, amelyen megtanítják őket a telefonlehallgatás legújabb technikájára, a telefonlehallgatás elleni védekezésre és csapdák felállítására. Az amerikai társaságok, hogy megvédjék, vagy esetleg ellenőrizzék külföldre utazó megbízottai­kat, időnként angol nyomozókat is felhasználnak. Például olyan megbízható embereket, mint John Walsh, akinek egy kis irodája van Londonban. “A cégek, amelyek azt akarják, hogy megvédjem megbízottaikat — mondotta Walsh — általában ragaszkodnak ahhoz, hogy átkutassuk a szállodai szobákat nincsenek-e ott rejtett mikrofonok. Ha pedig gyanakodnak saját emberükre, nyomon kell követnünk őt az egész kontinensen és le kell fény­képeznünk mindenkit, akivel találkozik.” Az ipari kémkedés jogi vonatkozásai bonyolul­tak. Az esetek többsége nem kerül nyilvánosság­ra. Még ha tényleges lopás is történik, a vállalat­vezetőség nem szívesen hívja ki a rendőrséget: nem akarják propagálni, hogy titkaik vannak, sem azt, hogy árulás történt vállalatuknál. Gyak­ran a rendőrségnek nincs is mit kivizsgálnia. Csak az iratok elemelése tételes bűncselekmény; ezek lefényképezése vagy emlékezetbe vésése már más megítélés alá tartozik. Bizonyos fokig árriyékháboru folyik tehát tol­vajok ellen, akik jogilag ritkán vonhatók felelős ségre, s olyan detektívek állanak a másik oldalon, akiknek nincs is törvényes hatalmuk a felelősség­re vonásra. A győzelmeket és vereségeket “el­könyvelik”, s ritkán kerül valaki börtönbe. Mégis ez az árnvékháboru és iparágakat átfogó élet­halál küzdelem. Miképpen járuljanak hozzá a tagállamok a tit• kárság fenntartási költségeihez, a KGST-Bank alap tőkéjéhez, a dubnai intézet működtetéséhez, ho­gyan történjék a közös beruházások finanszíro­zása? A romániai, a lengyelországi, vagy talán a csehszlovákiai árakat vegyék alapul az elszámolá­soknál? A valuták átváltásának és átutalásának leegyszerűsítése, a .takarékbetétek, tartásdijak, ho­noráriumok átutalása, utazások finanszírozása, nemzetközi élet- és vagyonbiztosítás — mindez Larionov professzor osztályának hatáskörébe tarto­zik. Az osztály lényegében 1962 óta működik, ap­parátusában a helyek egyharmada mindmáig be­töltetlen. Döntő szerepe volt a KGST-Bank létre­hozásában, valutáris kapcsolatot tart fenn a KGST és a tőkés Nyugat között, tanulmányozza a világ­piacot, a tőzsdéket, kézben tartja a szocialista or­szágok pénzügyi és külkereskedelmi tapasztalat- cseréjét. — Mindegyik KGST-tagállam pénzügyi politiká­jában, pénzügyi műveleteiben vannak hasznos, át­vételre alkalmas dolgok; egyik helyen a beruházá­sok finanszírozása, másutt a hitelellátás, ismét másutt a termelés vagy a technikai haladás ösztön­zése tanulságos. Bevált módszerek, érett tapaszta­latok, de átvételükre senkit sem kényszerítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom