Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-28 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGÁRIÁM WORD Thursday, May 28. 1964 ; 8 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségszerben azonosak a szerkesztoseg anaspontjavai. A németek kritizálják Johnsont MIAMI, Fia. — Érdekes cikket olvastam a Miami Herald május 6-i számában Draw Pearson ko- lumnistától. Azzal az interjúval foglalkozik, melyet Johnson elnök Fritz Hagen, a müncheni Quick magazin szerkesztőjének adott áprilisban, s amely rámutatott az Egyesült Államok előtt álló legfontosabb problémára a hosszantartó békével kapcsolatban. Ez a probléma a következő: Amint jobb megértésre kívánunk jutni az oroszokkal, a nyugatnémetek azt nem szeretik. Ők azt szeretnék, ha állandó feszültség volna a kelet és nyugat között, mert ezzel látnák biztosítva az amerikai hadsereg Németországban maradását, a német határok kiigazítása kérdésének életben tartását, Lengyelország és Csehszlovákia rovására. Azt Írja Pearson, hogy Johnson még decemberben beleegyezett az interjúba, de csak áprilisban került rá sor. Nyütan beszélt az elnök a béke kérdéséről, a német kormány és német nép iránti ro- konszenvéről és olyan Ígéreteket tett, amiket az oroszok nem szeretnek, mint pl. az amerikai csapatok teljes számban való fenntartását Németországban, a jelenlegi nukleáris politikánk folytatását, valamint Kelet- és Nyugat-Németország egyesítésének kérdését . A német sajtó főleg a békére vonatkozó megjegyzéseit játszotta fel. Ezeket mondta az elnök: A békéhez vezető minden utat meg akarunk vizsgálni. Ezt meg is mondtam Erhard kancellárnak, amikor itt volt. Megmondtam neki: kérdezzétek meg saját magatokat, mit tehettek, hogy kapcsolatotok javuljon az oroszokkal. Nem próbálok tanácsot adni, de ne feledjétek el, hogy az oroszok idegesek miattatok és meg kell értenetek, hogy miért. Tehát vizsgáljátok meg a kapcsolatokat és nézzétek meg, hogyan lehetne azokon javítani. Az elnök megjegyzései kritikát váltottak ki Nyu- gát-Németországban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung igy irt róla: A Szövetséges Köztársaság nem csatlósa az Egyesült Államoknak, s nem szeretné, ha összetévesztenék Dél-Vietnammal. Érdekes megjegyezni — Írja továbbá Pearson —, hogy ennek éppen az ellenkezőjét állítják már régen a State Departmentben folyó színfalak mögötti tárgyalások folyamán, vagyis azt, hogy külpolitikai tekintetben a U.S. Bonnak a csatlósa. Ugylátszik az elnök is tudatában van annak — írja Pearson —, hogy ha el akarunk távolodni a régi dullesi “meredekpolitikától”, akkor olyan külpolitikát kell vezetnünk, amely első számú riválisunkkal, a Szovjetunióval, jobb megértéshez vezet. Nem lehet továbbra is a feszült hangulatot fenntartani, csak azért, hogy Bonnak kedvezzünk. Ez persze nem lesz könnyű, mert mint a fenti idézetekből láthatjuk, Johnson elnök óvatos és barátságos szavaira Nyugat-Németország savanyúan reagált. S. P. A kutyákat megvédik MIAMI. — Azt hiszem sokan látták a televízión, hogy Johnson elnöknek van két kölyök vadászkutyája. Többször megjelent már velük a Fehér Ház kertjében, etette őket, a fülüket huzgálta, stb. No, lett erre a republikánus honatyák között nagy felháborodás, már annyira mentek, hogy Dirksen szenátor a televízión kijelentette, hogy ilyen állatkínzást nem lehet eltűrni, s fel fogják jelenteni az elnököt az állatvédő egyesületnél. Megjegyzem, én soha sem láttam, hogy a kutyát úgy emelte volna fel, hogy a lába nem érte a iöldet, de ha az elnök néger embertársaink fülét huzgálta volna meg, ez ellen a republikánus honatyáknak nem lett volna egyetlen szavuk, mert azokat lehet verni, a földön huzni, kutyákkal meg- haraptatni, zsúfolt börtönökben tartani és mindezt csak azért, mert emberhez méltó életért tüntetnek. Igaz, hogy négert védő egyesület nincs. Saboné Mennyire várta a tápot OHIO. — Mellékelek egy S7.50-ről szóló checket, amely kiegyenliti elhunyt édesapám, Földesy Dániel tartozását. Amig élt, rendkívül élvezettel olvasta a Magyar Szót, amely az egyetlen kapcsolata volt régen elhagyott szülőföldjével. Remélem, hogy önök továbbra is folytatják jó munkájukat, mellyel örömet okoznak azoknak, akik Magyarországon születtek és most az Egyesült Államokban élnek. Én tudom, hogy apám mennyire várta minden héten a postást, aki elhozta neki az ő magyar újságját és hogyan ült le azonnal, hogy elolvassa a lapot, elejétől végéig. Ismét köszönöm szívességüket. Mrs. W. H. G. Megint felmegy az adó! . CALIFORNIA. — Tiz évvel ezelőtt házamra $75 volt az adó, azóta egyik évben a ház értékére, a másik évben a föld értékére emelték az adót, de mindezt ugyanabból a zsebből kell kifizetni. Ma már $230-nál tartok, s meddig fog még feljebb menni? Emlékszem, 6-tól 12 éves koromig a nagyszüle- imnél nevelkedtem. Tavasszal, amikor már szép nagy, kirántani való csirkék sétáltak az udvaron, azt kérdeztem nagyanyámtól: mikor eszünk már csirkét? Nem lehet kisfiam — mondta —, mert kell az adóra. Ha egy pár tucat tojás összegyűlt a szakajtó kosárban, Örzsi nagynéném belerakta a karkosárba, melléje a 4 vagy 6 legszebb csirkét tette és vitte a piacra, mert kellett a pénz adóra. Csak azt ettük meg, amit baleset ért, vagy nem tojt. Sehogvsem tetszett nekem, hogy miért kell a legszebb csirkét másnalr megenni? Cselhez folyamodtam, csináltam egy parittyát, szép kerek kavicsokat raktam a zsebembe és lesből leparittyáztam a legszebb csirkét. Rohanva felkaptam és szaladtam vele a házba. Nézze nagymama, ennek a csirkének valami baja van — kiáltottam. Nagyanyám ijedtében elvágta a csirke nyakát és úgy ettem finom csirkét. De nem sokáig tartott, mert rájöttek a cselre és nagyapám úgy a fejemre koppintott, hogy még ma is megvan a helye. Most, amikor én is elértem KÖNYVSZEMLE Gyetvai János: KÉT VILÁG KÖZÖTT Amikor egy ember eseményekben és tevékenységben gazdag élete olyan, hogy életrajzát érdemes könyvben kiadni — és Gyetvai élete határozottan ilyen —, akkor az életrajz a történelem egy részét, kisebb-nagyobb fontosságú szakaszát képezi. KELL, hogy képezze. A könyv Írójában megvolt az igyekezet, hogy e feladatnak eleget tegyen, de közben súlyos hibákat követett el. Amikor a 43 és 44-ik oldalakon leírja Göndör Ferenc látogatását, az “ötven koronás” kollégiális felajánlást, amire Gyetvai “Hordd el magad innen, de azonnal!” választ adott, akkor G. F. Bécsben “Az Ember” szerkesztője volt és nagyszerű munkát végzett a Horthyék elleni küzdelemben. Gábor Andor mellett-ő volt a fehér terror bátor és tehetséges leleplezője és kíméletlen támadója. Eltévelyedése évekkel később történt, de abban az időben, amelybe az iró az incidenst helyezi, Göndörnek senki előtt nem kellett “a körmét rágni és elvörösödni” s Gyetvainak nem volt oka arra, hogy bizonyíték hijján, egyszerű “gyanú” alapján kiutasítsa őt. Helytelen történelemirás és hibás életrajz, 1919- ben — amikor az ELŐRE Göndör Írásaira támaszkodva vívta harcát a fehér terror ellen —, úgy beszélni valakiről, ahogyan évekkel később kiérdemelte. Azután: “Levél jött tengeren túlról, Amerikából. Az oda kiszakadt százezrek hívtak: menjek ki hozzájuk...” “Százezrek” hívták? Milyen százezrek? Talán a Verhovay Egylet, a Bridgeporti Szöevtség, a kát. és ref. egyházak tagjai fogtak össze az UJ ELŐRE és az önképző és Betegsegélyző körül csoportosult legfeljebb 18—20 ezer emberrel és EGYÜTTESEN írták a hívogató levelet? Aligha! Életrajzban, a történelem egy szakaszában ilyen túlzás megengedhetetlen. És tovább: közöttünk élő kassaiak jól emlékeznek arra, hogy a Kassai Újság szerkesztője Surá- nyi volt és nem Gyetvai, akinek nevét először Amerikában hallották. Itt Amerikában úgy tudjuk, hogy kényszerű elutazásáig Bebrits volt az UJ ELŐRE szerkesztője és nem Gyetvai. Mégis könyvében Gyetvai önmagát tünteti fel “főszerkesztőazt a kort és munkaképességem csökkent, ugyanazt mondja a feleségem: ezt a pénzt félretesszük, mert kell az adóra. Ez ellen még nem találtam ki cselszövést. Aki tudja, Írja meg! Szilágyi Sándor Nyugtázza az adományt Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Megkaptam a $100-os csekket, amelyet Rita lányom gyógykezeltetésével kapcsolatos kiadások hozzájárulásaként szíveskedtek nekünk küldeni. Úgy én, mint családom nevében hálásan köszönjük a segítséget. Szives elnézését kérem a késői válaszért, s tudatom, hogy kislányom május elsején szerencsésen túljutott a műtéten, tegnap hazahoztam a kórházból és a körülményekhez képest elég jól érzi magát. Mégegyszer köszönjük a támogatást és jókívánságot, maradtam, tisztelettel: Keszthelyi Istvánná, Cleveland, 1964. május 15. Megkapták a küldeményt Tisztelt Rosner Honfitárs! Örömmel értesítjük, hogy az Intézményünk részére ajándékképpen küldött “Előre”, “Uj Előre” és “Magyar Jövő” c. folyóiratok bekötött példányait, valamint az “Előre” és “Uj Előre” által különböző években kiadott naptárakat hiánytalanul és épségben megkaptuk. Ezúton kívánunk hálás köszönetét mondani Önnek, hogy ezt a gazdag anyagot számunkra összegyűjtötte és önön keresztül mindazoknak, akik segítségére voltak ebben a munkában. Ez a küldemény rendkívül értékes kiegészítése könyvtárunk anyagának és nagymértékben fogja segíteni az ezzel a korszakkal foglalkozó kutatóink tudományos munkáját. Ajándékuk különleges értékét az anyag ritkaságán kívül növeli a gondos gyűjtőmunka és a baráti gesztus, amellyel adományozták. Hálás üdvözlettel: nek” mindkét lapnál. Súlyosbítja ezt az elírást, hogy sem Bebrits, sem Leitner Aurél, sem Csont Péter nevét említésre sem tartja érdemesnek, ho: lőtt ők hárman az UJ ELŐRE szerkesztőségének erős oszlopai voltak. Végül: Amerikát életrajzban nem lehet, nem szabad azzal elintézni, hogy az “Atlanti- és Csendes-óceánok közötti pokol...” Éppen azért, mert Gyetvai itt élt 24 éven át, tudnia kell és meg is kellett volna írni, hogy az egész ország mégsem pokol, voltak és vannak itt tömegek,, amelyek ugyanazokért a célokért küzdöttek és küzdenek ma is, -mint Gyetvai és itt-ott figyelemre méltó eredményeket is elértek, sokszor súlyos áldozatok árán. Hibás “történelem” az, amelyből ilyesmi kimarad, talán azért, mert az otthoni szájíznek igy felel meg? Érdeklődéssel tekintünk a jelzett komoly biográfia megjelenése elé, amelyen Gyetvai dolgozik és — mert szeretjük és becsüljük őt — reméljük, hogy hasonló hibákat abban nem fog elkövetni. (ehn) ama••••••••••••••••••••••&••••••«■••••« KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Q Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben I Most kapható! GYETVAI JÁNOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjenek részemre........példányt | Gyetvai könyvéből. Mellékelek $.................-t. Név: ................................................................ Cim: .................................................................. Város: .......................................... Állam:....--------------J Gerelyes Ede főigazgató Legujabbkori Történeti Muzeum Budapest, május 11.
