Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-28 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGÁRIÁM WORD Thursday, May 28. 1964 ; 8 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségszerben azonosak a szerkesztoseg anaspontjavai. A németek kritizálják Johnsont MIAMI, Fia. — Érdekes cikket olvastam a Mia­mi Herald május 6-i számában Draw Pearson ko- lumnistától. Azzal az interjúval foglalkozik, melyet Johnson elnök Fritz Hagen, a müncheni Quick magazin szerkesztőjének adott áprilisban, s amely rámutatott az Egyesült Államok előtt álló legfon­tosabb problémára a hosszantartó békével kapcso­latban. Ez a probléma a következő: Amint jobb megér­tésre kívánunk jutni az oroszokkal, a nyugatnéme­tek azt nem szeretik. Ők azt szeretnék, ha állandó feszültség volna a kelet és nyugat között, mert ez­zel látnák biztosítva az amerikai hadsereg Német­országban maradását, a német határok kiigazítása kérdésének életben tartását, Lengyelország és Csehszlovákia rovására. Azt Írja Pearson, hogy Johnson még december­ben beleegyezett az interjúba, de csak áprilisban került rá sor. Nyütan beszélt az elnök a béke kér­déséről, a német kormány és német nép iránti ro- konszenvéről és olyan Ígéreteket tett, amiket az oroszok nem szeretnek, mint pl. az amerikai csa­patok teljes számban való fenntartását Németor­szágban, a jelenlegi nukleáris politikánk folytatá­sát, valamint Kelet- és Nyugat-Németország egye­sítésének kérdését . A német sajtó főleg a békére vonatkozó meg­jegyzéseit játszotta fel. Ezeket mondta az elnök: A békéhez vezető minden utat meg akarunk vizs­gálni. Ezt meg is mondtam Erhard kancellárnak, amikor itt volt. Megmondtam neki: kérdezzétek meg saját magatokat, mit tehettek, hogy kapcso­latotok javuljon az oroszokkal. Nem próbálok ta­nácsot adni, de ne feledjétek el, hogy az oroszok idegesek miattatok és meg kell értenetek, hogy miért. Tehát vizsgáljátok meg a kapcsolatokat és nézzétek meg, hogyan lehetne azokon javítani. Az elnök megjegyzései kritikát váltottak ki Nyu- gát-Németországban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung igy irt róla: A Szövetséges Köztársaság nem csatlósa az Egyesült Államoknak, s nem sze­retné, ha összetévesztenék Dél-Vietnammal. Érdekes megjegyezni — Írja továbbá Pearson —, hogy ennek éppen az ellenkezőjét állítják már régen a State Departmentben folyó színfalak mö­götti tárgyalások folyamán, vagyis azt, hogy kül­politikai tekintetben a U.S. Bonnak a csatlósa. Ugylátszik az elnök is tudatában van annak — írja Pearson —, hogy ha el akarunk távolodni a régi dullesi “meredekpolitikától”, akkor olyan kül­politikát kell vezetnünk, amely első számú riváli­sunkkal, a Szovjetunióval, jobb megértéshez vezet. Nem lehet továbbra is a feszült hangulatot fenn­tartani, csak azért, hogy Bonnak kedvezzünk. Ez persze nem lesz könnyű, mert mint a fenti idéze­tekből láthatjuk, Johnson elnök óvatos és barátsá­gos szavaira Nyugat-Németország savanyúan rea­gált. S. P. A kutyákat megvédik MIAMI. — Azt hiszem sokan látták a televízión, hogy Johnson elnöknek van két kölyök vadászku­tyája. Többször megjelent már velük a Fehér Ház kertjében, etette őket, a fülüket huzgálta, stb. No, lett erre a republikánus honatyák között nagy felháborodás, már annyira mentek, hogy Dirksen szenátor a televízión kijelentette, hogy ilyen állat­kínzást nem lehet eltűrni, s fel fogják jelenteni az elnököt az állatvédő egyesületnél. Megjegyzem, én soha sem láttam, hogy a kutyát úgy emelte volna fel, hogy a lába nem érte a iöldet, de ha az elnök néger embertársaink fülét huzgálta volna meg, ez ellen a republikánus hon­atyáknak nem lett volna egyetlen szavuk, mert azokat lehet verni, a földön huzni, kutyákkal meg- haraptatni, zsúfolt börtönökben tartani és mind­ezt csak azért, mert emberhez méltó életért tün­tetnek. Igaz, hogy négert védő egyesület nincs. Saboné Mennyire várta a tápot OHIO. — Mellékelek egy S7.50-ről szóló check­et, amely kiegyenliti elhunyt édesapám, Földesy Dániel tartozását. Amig élt, rendkívül élvezettel olvasta a Magyar Szót, amely az egyetlen kapcso­lata volt régen elhagyott szülőföldjével. Remélem, hogy önök továbbra is folytatják jó munkájukat, mellyel örömet okoznak azoknak, akik Magyaror­szágon születtek és most az Egyesült Államok­ban élnek. Én tudom, hogy apám mennyire várta minden héten a postást, aki elhozta neki az ő ma­gyar újságját és hogyan ült le azonnal, hogy el­olvassa a lapot, elejétől végéig. Ismét köszö­nöm szívességüket. Mrs. W. H. G. Megint felmegy az adó! . CALIFORNIA. — Tiz évvel ezelőtt házamra $75 volt az adó, azóta egyik évben a ház értékére, a másik évben a föld értékére emelték az adót, de mindezt ugyanabból a zsebből kell kifizetni. Ma már $230-nál tartok, s meddig fog még feljebb menni? Emlékszem, 6-tól 12 éves koromig a nagyszüle- imnél nevelkedtem. Tavasszal, amikor már szép nagy, kirántani való csirkék sétáltak az udvaron, azt kérdeztem nagyanyámtól: mikor eszünk már csirkét? Nem lehet kisfiam — mondta —, mert kell az adóra. Ha egy pár tucat tojás összegyűlt a szakajtó kosárban, Örzsi nagynéném belerakta a karkosárba, melléje a 4 vagy 6 legszebb csirkét tette és vitte a piacra, mert kellett a pénz adóra. Csak azt ettük meg, amit baleset ért, vagy nem tojt. Sehogvsem tetszett nekem, hogy miért kell a legszebb csirkét másnalr megenni? Cselhez folya­modtam, csináltam egy parittyát, szép kerek kavi­csokat raktam a zsebembe és lesből leparittyáztam a legszebb csirkét. Rohanva felkaptam és szalad­tam vele a házba. Nézze nagymama, ennek a csir­kének valami baja van — kiáltottam. Nagyanyám ijedtében elvágta a csirke nyakát és úgy ettem finom csirkét. De nem sokáig tartott, mert rájöttek a cselre és nagyapám úgy a fejemre koppintott, hogy még ma is megvan a helye. Most, amikor én is elértem KÖNYVSZEMLE Gyetvai János: KÉT VILÁG KÖZÖTT Amikor egy ember eseményekben és tevékeny­ségben gazdag élete olyan, hogy életrajzát érdemes könyvben kiadni — és Gyetvai élete határozottan ilyen —, akkor az életrajz a történelem egy részét, kisebb-nagyobb fontosságú szakaszát képezi. KELL, hogy képezze. A könyv Írójában megvolt az igye­kezet, hogy e feladatnak eleget tegyen, de közben súlyos hibákat követett el. Amikor a 43 és 44-ik oldalakon leírja Göndör Ferenc látogatását, az “ötven koronás” kollégiális felajánlást, amire Gyetvai “Hordd el magad innen, de azonnal!” választ adott, akkor G. F. Bécsben “Az Ember” szerkesztője volt és nagyszerű mun­kát végzett a Horthyék elleni küzdelemben. Gábor Andor mellett-ő volt a fehér terror bátor és tehet­séges leleplezője és kíméletlen támadója. Eltéve­lyedése évekkel később történt, de abban az idő­ben, amelybe az iró az incidenst helyezi, Göndör­nek senki előtt nem kellett “a körmét rágni és el­vörösödni” s Gyetvainak nem volt oka arra, hogy bizonyíték hijján, egyszerű “gyanú” alapján ki­utasítsa őt. Helytelen történelemirás és hibás életrajz, 1919- ben — amikor az ELŐRE Göndör Írásaira támasz­kodva vívta harcát a fehér terror ellen —, úgy beszélni valakiről, ahogyan évekkel később kiérde­melte. Azután: “Levél jött tengeren túlról, Ameriká­ból. Az oda kiszakadt százezrek hívtak: menjek ki hozzájuk...” “Százezrek” hívták? Milyen százezrek? Talán a Verhovay Egylet, a Bridgeporti Szöevtség, a kát. és ref. egyházak tagjai fogtak össze az UJ ELŐRE és az önképző és Betegsegélyző körül csoportosult legfeljebb 18—20 ezer emberrel és EGYÜTTE­SEN írták a hívogató levelet? Aligha! Életrajzban, a történelem egy szakaszában ilyen túlzás megen­gedhetetlen. És tovább: közöttünk élő kassaiak jól emlékez­nek arra, hogy a Kassai Újság szerkesztője Surá- nyi volt és nem Gyetvai, akinek nevét először Amerikában hallották. Itt Amerikában úgy tudjuk, hogy kényszerű elutazásáig Bebrits volt az UJ ELŐRE szerkesztője és nem Gyetvai. Mégis köny­vében Gyetvai önmagát tünteti fel “főszerkesztő­azt a kort és munkaképességem csökkent, ugyan­azt mondja a feleségem: ezt a pénzt félretesszük, mert kell az adóra. Ez ellen még nem találtam ki cselszövést. Aki tudja, Írja meg! Szilágyi Sándor Nyugtázza az adományt Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Megkaptam a $100-os csekket, amelyet Rita lá­nyom gyógykezeltetésével kapcsolatos kiadások hozzájárulásaként szíveskedtek nekünk küldeni. Úgy én, mint családom nevében hálásan köszönjük a segítséget. Szives elnézését kérem a késői válasz­ért, s tudatom, hogy kislányom május elsején sze­rencsésen túljutott a műtéten, tegnap hazahoztam a kórházból és a körülményekhez képest elég jól érzi magát. Mégegyszer köszönjük a támogatást és jókíván­ságot, maradtam, tisztelettel: Keszthelyi Istvánná, Cleveland, 1964. május 15. Megkapták a küldeményt Tisztelt Rosner Honfitárs! Örömmel értesítjük, hogy az Intézményünk ré­szére ajándékképpen küldött “Előre”, “Uj Előre” és “Magyar Jövő” c. folyóiratok bekötött példá­nyait, valamint az “Előre” és “Uj Előre” által kü­lönböző években kiadott naptárakat hiánytalanul és épségben megkaptuk. Ezúton kívánunk hálás köszönetét mondani Ön­nek, hogy ezt a gazdag anyagot számunkra össze­gyűjtötte és önön keresztül mindazoknak, akik segítségére voltak ebben a munkában. Ez a küldemény rendkívül értékes kiegészítése könyvtárunk anyagának és nagymértékben fogja segíteni az ezzel a korszakkal foglalkozó kutatóink tudományos munkáját. Ajándékuk különleges ér­tékét az anyag ritkaságán kívül növeli a gondos gyűjtőmunka és a baráti gesztus, amellyel adomá­nyozták. Hálás üdvözlettel: nek” mindkét lapnál. Súlyosbítja ezt az elírást, hogy sem Bebrits, sem Leitner Aurél, sem Csont Péter nevét említésre sem tartja érdemesnek, ho: lőtt ők hárman az UJ ELŐRE szerkesztőségének erős oszlopai voltak. Végül: Amerikát életrajzban nem lehet, nem szabad azzal elintézni, hogy az “Atlanti- és Csen­des-óceánok közötti pokol...” Éppen azért, mert Gyetvai itt élt 24 éven át, tudnia kell és meg is kellett volna írni, hogy az egész ország mégsem pokol, voltak és vannak itt tömegek,, amelyek ugyanazokért a célokért küzdöttek és küzdenek ma is, -mint Gyetvai és itt-ott figyelemre méltó eredményeket is elértek, sokszor súlyos áldozatok árán. Hibás “történelem” az, amelyből ilyesmi ki­marad, talán azért, mert az otthoni szájíznek igy felel meg? Érdeklődéssel tekintünk a jelzett komoly biog­ráfia megjelenése elé, amelyen Gyetvai dolgozik és — mert szeretjük és becsüljük őt — reméljük, hogy hasonló hibákat abban nem fog elkövetni. (ehn) ama••••••••••••••••••••••&••••••«■••••« KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Q Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben I Most kapható! GYETVAI JÁNOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjenek részemre........példányt | Gyetvai könyvéből. Mellékelek $.................-t. Név: ................................................................ Cim: .................................................................. Város: .......................................... Állam:....--------------J Gerelyes Ede főigazgató Legujabbkori Történeti Muzeum Budapest, május 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom