Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-16 / 3. szám
A cigarettázás veszélye az egészségre (Folytatás az első oldalról) A koszorúér megbetegedésekből eredő szivbé- nulásoknál — amelyek a legfőbb okai az elhalálozásoknak a U. S.-ben — a cigarettázók között 70 százalékkal több a halálesetek száma, mint a nemdohányzók között. Habár ezen utóbbi csak megfigyelésen és nem határozott kutatáson alapszik, a 10 tagú tudományos kai1 jelentése kihangsúlyozza, hogy a közegészségügy érdekében üdvös ezekből az adatokból már most levonni a következtetést és ennek megfelelő intézkedéseket életbe léptetni. A tanulmányokat eredetileg Kennedy elnök kezdeményezésére indították meg. Ö fontosnak látta, hogy a dohányzás veszedelmének kérdéséhez szükséges inézkedésre a kormánynak megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. A bizottság 1962-ben kezdte meg munkáját, amelyben kiértékelte a több irányban végzett korábbi kisérletek és statisztikai tanulmányok eredményeit. A dohánytermelők és a dohányipar azonnal akcióba lépett, hogy az ellentámadáshoz szükséges politikai erőket mozgásba hozza és a kongresszusban kifejezésre juttassa. A nagyközönség egészségének tekintetbe vétele nélkül, azonnal jelét adták annak, hogy politikai kérdéssé kívánják fejleszteni a dohányzás veszélyének ellensúlyozására a kongresszushoz benyújtott javaslatokat. Sőt, Harold D. Cooley, a dohánytermő Észak-Carolina állam demokrata képviselője, a ház földművelésügyi bizottságának elnöke, már azt is kijelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be 5 millió dollár állami költségvetés kiutalására, további “kutatások” céljára, amelyekkel a dohányzás “élvezetét” biztosíthatják. Azonban dr. Terry bizottságának jelentését követően, úgy képviselők, mint hivatalos orvoskörök a dohányzásból eredő veszély ellensúlyozására különböző megfelelő intézkedések életbeléptetését sürgetik. Maurine B. Isjeuberger oregoni dem. képviselő a héten benyújtott egy törvényjavaslatot, amely szerint a cigaretta-csomagolások és hirdetések kötelesek lennének a dohányzás veszélyére figyelmeztetni a közönséget. Mások ajánlják, hogy a Federal Trade Commission hatáskörébe és meg- szigoritása alá hozzák a dohányipart. A buffaloi Roswell Park Memorial Institute rákkutatói az egészségügyi jelentést követően határozott program kidolgozását ajánlották. Dr. Morton L. Levin az intézet cigaretta és rákbetegségi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy “azt hiszem az a veszély áll fenn, hogy a jelentés után a Surgeon General egy másik bizottságot fog kinevezni annak a tanulmányozására, hogy mi a teendő és a közönség még két évet várhat, amig történik valami.” Ennek elkerülésére a következő azonnali lépéseket ajánlotta: 1. Az iskolákban a dohányzás veszélyéről megfelelő oktató program bevezetését. 2. Azok számára, akik le akarnak szokni a dohányzásról, klinikák felállítását, amelyek segítséget nyújtanak ebben. 3. A cigarettán feltüntetni a szurok és nikotin tartalmát, amely felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyére. 4. Egy vagy több kutató intézet felállítását, amelyek tanulmányozzák a dohány és fel- használásának minden jelentőségét. 5. Városi, községi és állami egészségügyi hivatalok részéről köz- felvilágositási programot, amelyben az összes egészségügyi intézmények és az orvosok is közreműködnek. Dr. Levin jelentette, hogy a Roswell intézet most készít terveket kutató központ felállítására, ahol a dohányzás egészségügyi következményeit tanulmányozhatják. Az AKP részt vesz a választási kampányban Az Amerikai Kommunista Párt, az 1964-es országos választási kampányba való bekapcsolódása szempontjából levelet intézett az Egyesült Államok 50 államának államtitkárjához és államügyészéhez és ebben azokról a törvényekről és módozatokról kért felvilágosítást, amelyek lehetővé teszik kommunistáknak a választási listára való helyezését. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 16, 1964 A kiküldött sajtótudósitás szerint a levélben a párt arra is hivatkozik, hogy a szavazásnál lehet “beirni” bizonyos független jelöltek nevét. Felveti “a szavazó jogát az ön államában, hogy kommunista jelöltre szavazhasson” és felvilágosítást kér azokról “a különleges törvényekről, amelyek feljogosítják a szavazópolgárt, hogy egy jelölt nevét sajátkezüleg beírja”, ha az bármilyen okból nem kerülhet a szavazólistára. Arnold Johnson “Public Relations Director” intézi az errevonatkozó ügyeket. Panamában fellángolt az Amerika-elienesség (Folytatás az első oldalról) amely szeretne megszabadulni az idegen tőkések kizsákmányolása, elnyomása és a bennszülöttekkel szemben gyakorolt lenéző megkülönböztetése alól. Panama megszakítja a diplomáciai összeköttetést Panama elnöke, Roberto Chiari, megszakította a diplomáciai összeköttetését Washingtonnal és visszarendelte Augusto G. Arango nagykövetét. A State Departmenthez küldött átiratban “agresszió” elkövetésével vádolta az amerikai karhatalmat, a védtelen lakossággal szemben. Chiari elnök a Panama Csatornát érintő egyezmény “teljes módosítását” követelte, ami a csatornát Panama állami kezelésébe, vagy esetleg nemzetközi kezelésbe juttatná. Ennek a követelésnek elintézésére dr. Aqui- lino Boyd, Panama fődelegátusa az ENSZ-nél, a Biztonsági Tanács sürgős különleges gyűlésének egybehivását kérte. Ugyanakkor Panama vádat emelt az Amerikai Országok Szervezeténél (OAS), amelynek tanácsa az öttagú Amerika-közi Békebizottságát azonnal Panamába menesztette az egyezkedés megindítására. Rusk külügyminiszter vasárnap televízión tartott interjún kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni a csatorna szerződésének módosításáról, csak miután a rend teljesen helyreállt a Zónában. Ez a kérdés mélyenjáró fontossággal bir, amennyiben jelentősen érintené az Egyesült Államok presztízsét egész Latin-Ame- rikában és az egész világon. Ugyanakkor Washingtonban is észlelhetők olyan vélemények, hogy valamilyen változás elkerülhetetlen. A Panama Csatorna 1914-ben nyílt meg, az Egyesült Államok fennhatósága alatt. Az építését a franciák kezdeményezték még a múlt században, de aztán 40 millió dollárért eladták “jogaikat” az Egyesült Államoknak. Panama akkor még Colombia egyik tartománya volt, amely nem engedélyezte a csatorna építését. 1903-ban munkába lépett az amerikai imperializmus. Panama City-ben függetlenséget kiáltottak ki és kitört a panamai forradalom. A forradalmárok ellen vonuló colombiai csapatokat az Egyesült Államok tengerészei verték vissza. Washington kinyilatkoztatta és elismerte a független Panamát és öt napon belül az uj köztársaság és Washington egyezményt irt alá, amely 533 négyzetmérföld területet örök időkre az Egyesült Államok kezére juttatott és feljogositot-. ta annak “használatára, elfoglalására és ellenőrzésére.” A vételár 10,000,000 dollár volt, amit azonnal megkapott Panama és a szerződés további 250,000 dollárt biztosított számára évente. Theodore Roose veit volt akkor az amerikai elnök. Colombia kormánya is kapott későbben 25 millió dollárt Amerikától, a dollárdiplomácia korrumpáló hatásának dicsőségére. S bár azóta ezt a területet mint az Egyesült Államok szerves részét amerikai katonai kormányzóság kezeli, Panama népe az elmúlt 60 év alatt nem szűnt meg jogait követelni. Bizonyos engedmények is létrejöttek, mint a zászló kitűzésének joga, de ez távolról sem elégíti ki a nép követelményeit politikai és gazdasági jogainak tekintetében. Nagy elégedetlenséget szült az a tény, hogy úgy a zóna, mint Panama más területén, amerikai vállalatok által alkalmazott panamaiak nem kapják ugyanazt a fizetést, mint amit amerikaiak kapnak ugyanazért a munkáért. A gyarmati néppel és szi- nesbőrüekkel szembeni megkülönböztetés az elnyomás és kizsákmányolás alapvető eszköze. Panama ennek megszüntetését követeli, bár ebben a panamai burzsoázia egy része, a gyarmatosítók kiszolgálója, saját előnyeit is veszélyeztetve látja. A gyarmati politikát okolják A panamai események azonnal azt a visszahatást váltották ki Európában, hogy ezt Washingtonnak a latinamerikai országokkal szemben gyakorolt gyarmati politikája okozta. A vezető londoni és párizsi lapok nagy fejcimekkel foglalkoztak az újabb szenzációval. A befolyásos London Times felismerte a panamai eseményekben Latin-Ameri- ka minden országában erősödő nemzeti érzés megnyilvánulását. A londoni Guardian ezt Írja: “Talán kínosan fogja érinteni az Egyesült Államokat, ha olyan ország vádolja gyarmati ténykedéssel, melynek hadjáratait ezelőtt gyakran támogatta, de fel kell figyelnie ezekre a vádakra. La- tin-Amerika éppoly érzékeny kezd lenni, mint Afrika arra, hogy ügyeit külföldről intézik.” Francia lapok hasonlóan nyilatkoztak. Ezek a nagy gyarmati birtokaikat elvesztett államok a történelem megismétlődését, illetve logikus fejlődését látják Latin-Amerikában. Érdekes megfigyelni, hogy némely amerikai kommentátort csak az érintette fájdalmasan, hogy a szovjet hírszolgálat is leleplezte az amerikai imperializmus erőszakos eljárását Panamában. Washingtonban Johnson elnök telefon utján lépett érintkezésbe Chiari panamai elnökkel, azonkívül személyes megbízottjaként elküldte Thomas Mann-t, a State Department dél-amerikai ügyekkel foglalkozó ttikárát Panamába, hogy a békés kiegyezést egyengesse. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozati javaslatban szólította fel mind a két ország kormányát a tüzszünet létesítésére és a vitás kérdések békés utón való elintézésére. Dr. Paulingot és a békét ünnepelték “Hiszem, hogy a világon nem lesz már többé olyan háború, amelyben atomrobbanást előidéző fegyvereket fognak használni”, jelentette ki. dr. Linus Pauling, a Nobel-békedijjal kitüntetett amerikai fizikus a tiszteletére megrendezett ünnepélyen New Yorkban. A “Minority of One” havi folyóirat rendezésében megtartott összejövetelen 2,500 newyorki jött el hitet tenni a béke és a Pauling házaspárnak a béke érdekében folytatott tevékenysége mellett. Köztük olyan kiváló egyéniségek, mint dr. Henry Steele Commager professzor, Mrs. Dagmar Wilson, a Women Strike for Peace vezetője, Sir Robert Watson-Watt angol tudós, a radar felfedezője és más ismert közéleti vezető egyéniségek. Üdvözletét küldtek: Lester Pearson, Kanada miniszterelnöke, dr. Albert Schweitzer, Pablo Casals, dr. Albert Szentgyörgyi, Earl Russel, George McGovern szenátor, Arthur Miller, Norman Thomas s még sokan mások. Dr. Pauling arra alapozta mély bizalmát, hogy az emberiség megértése “a kiforrottság azon szakaszába lépett, amelyben a háború véglegesen meg szűnik és az emberies törvények érvényesülnek a világ vezetésében.” Az eddig felhalmozott pusztító fegyverek erejét 320,000 megatonra becsülte, s ezt azzal illusztrálta, hogy ha a 2. világháború robbantó és pusztító erejével egyenlő háború törne ki ma és naponta ennek megfelelő erejű atombombamennyiséget használnának fel, akkor a tartalékkészlet 146 évig tartana. Dr. Pauling a részleges atomcsend egyezményről azt mondta, hogy “a jövő történészei ezt az országok kormányainak legnagyobb jelentőségű lépéseként fogják elkönyvelni.” AZ EMBERI TEST atomjaiban rejlő energia értékének alapján amerikai tudósok kiszámították, hogy az átlagember 85 millió dollárt ér. .. ★ u* A FOLYÓK ÉS HOLTÁGAK vizét mindjobban hasznosítják a Kőrösök vidékén is, ezért a téli hónapokban 700 termelőszövetkezeti gazda készül öntözőmesteri szakmunkásvizsgára. Különösen sokan tanulnak Dobozon, Sarkadon, Szarvason Gyulán és Békésen, ahol legtöbb a lehetőség az öntözéses gazdálkodáshoz.-2___ A/Y\eRIKAI ^ r xcy Published every week by Hungarian Word, Inc. ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50.
