Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-23 / 17. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 23, 1964 MEGÜNNEPELJÜK MÁJUS ELSEJÉT kísért a múlt : A newyorki Május 1-i ünneplést rendező Greater New York Labor Press Club sajtótudósitásban hozta nyilvánosságra, hogy a városi Park Department megadta az engedélyt a Union Square használatára, amely hosszú évek óta hagyományos gyülekező helye a május 1-i munkás tüntetéseknek. “Örömmel üdvözöljük a Park Department eljárását”, mondja a nyilatkozat. “Ez elüt egyes csoportok eljárásaitól, amelyek az utóbbi években igyekeztek meggátolni a tér használatát, pedig háromnegyed század történelme kapcsolja a Május Elseje megünnepléséhez. “Kétségtelen, hogy az országunkban a közvélemény által is felismert dühöngő szegénység és az elhatározás, hogy harc induljon a megszüntetésére, elbátortalanította azokat, akik reakciós és egység- bontó célokra akarták kihasználni ezt a napot és a Union Square-t. “Ebben az évben, Május Elsején, azoknak a szavától lesz hangos a Union Square, akik a városunkban és államunkban is létező szegénység ellen, az iskolákban, munkahelyeken, lakásellátásban létező faji megkülönböztetés ellen, a háború ellen emelik fel szavukat. Május Elseje ünneplése Chicagóban Henry Winston lesz a főszónok a Chicagói United May Day Committee által, május 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel rendezendő ünnepségen. Az összejövetel a Hotel Hamiltonban, 20 So. Dearborn cimen lesz. “Milyen kilátásai vannak a békének és barátságnak?” lesz a chicagói Május Elsejei Ünnepség irányvonala. DETROITBAN, a Parkside Hall-ban, 311 Fenkell (Linwood és Dexter között) cimen, május 2-án, szombaton este 7 órai kezdettel lesz nagygyűlés, amelyen Elizabeth Gurley Flynn lesz az ünnepi szónok. Az összejövetel büffé-vacsora és szórakoztató program keretében van megrendezve. Részvételi dij $2.50 személyenként, diákok számára $1.50. Miss Flynn majdnem 60 évre visszamenő munkásmozgalmi múlttal rendelkezik, s ez idő alatt sok nemes célnak volt .a bajnoka. Jelenleg a McCarran-tör- vény visszavonásáért harcol és ezen a gyűlésen is ennek az érdekében fog beszélni. A rendezőség kéri a támogatók minél nagyobb számban való megjelenését. Buckeye Social & Educational Club taggyűlést tart a hónap első szerda estéjén nyolc órakor, a hónap többi szerda estéjén előadások és szórakozás. Minden harmadik szombat este kár- tyaparty vagy születésnapi ünnepély. — Cim: 13760 KINSMAN ROAD, CLEVELAND, OHIO MÁJUS ELSEJEI ÜNNEPÉLY LOS ANGELESBEN A NEW PARK BANQUET HALL-ban (Park Manor Ballroom) 607 S. Western Avenue cimen Vendégszónok: GIL GREEN Szórakoztató program A Május Elsejei Bizottság rendezésében Belépődíj 75 cent, diákoknak 25 cent SULYOK DEZSŐ IGAZI SZEREPE. AVAGY AMI KIMARADT A “MAGYAR TRAGÉDIÁBÓL A “Magyar Tragédia” leveszi a keresztvizet az amerikai emigráció vezéreiről — de szépíti a szerző magyarországi szerepét I. Szinte fogalomként kapcsolódik az amerikai magyar emigrációs körökben Sulyok Dezső nevéhez, hogy ő az igazság szószólója és rendületlenül leleplezi a reakciós körök egyéniségeit. A ‘Magyar Tragédia’ c. könyvében ugyanis alaposan leveszi a keresztvizet emigráns társairól s rávilágít arra, hogy miként tettek szert ezek a politikusok zsiros állásaikra, nagy vagyonnal felérő összeköttetéseikre, amelyeket politikai szereplésükkel, úgy a régi Magyarországon, mint itt, az Egyesült Államokban szereztek maguknak. Nagy alapossággal és körültekintéssel ássa ki a múlt mélyéből a jelenleg is vezérszerepet betöltő, vagy arra áhitozó politikus társai tevékenységét, persze azzal a szándékkal, hogy ezzel sajátmagát mint a magyarság igazi érdekeinek szókimondó vezérét mutassa be. Szükség is van erre, ha meg akarja itt alapozni azt a fogalmat, hogy ő képviseli a magyarság érdekeit és az ő politikája a helyes. Nézzük meg hát, hogyan áll a helyzet? A Horthy-rendszerben országgyűlési képviselő volt Sulyok Dezső és a parlamentben jónéhány beszédet mondott, melyekből a “Magyar Tragédiá”- ban bőven idéz. De csak azokat a kijelentéseit idézi, amelyek ma részére megfelelőek, tehát szerintünk torz képet ad valódi egyéniségéről. A fehér terrorról A “Magyar Tragédia” szerzője oldalakat szentel a fehér terror borzalmas bűneinek ismertetésére. A magyarságnak erről a vérrel és könnyel öntözött sötét korszakáról, amelyet Horthy Miklós fővezér és bandája irt be az ország történelem- könyvébe 1919-től kezdve, vaskos köteteket állítottak már össze, igy tehát helyesen állapítja meg Sulyok Dezső, hogy: “Horthy és klikkje hatalmát nem a magyar néptől kapta és arról soha annak el nem számolt. Uralma alatt egyszer sem adott lehetőséget arra, hogy a" nép szabad választáson mondjon bírálatot államvezetése felett. Ezért a fehér terror tetteiért nem a magyar nép, hanem' a tőle mindig távol állott Horthy féle katonai uralom felelős.” (A Magyar Tragédia, 255. old.) De ezeket a sorokat 1954-ben vetette papírra Sulyok és ez a vélemény jelentős módosításon ment keresztül, amig fent ismertetett formáját öltötte magára. 1938-ban ugyanis még homlok- egyenest ellenkezően gondolkozhatott a könyv szerzője, legalább is ez derül ki a magyar országgyűlés képviselőházának 299-ik ülésén, 1938 április 26-án elmondott beszédéből, amelyből az említett kérdést érintő rész a következőképpen hangzik: “Nem felejtettük el, hogy nagy nemzeti tragédiánk 1918-ban akkor teljesedett be, amikor egy szerencsétlen emlékű magyar hadügyminiszter kimondta, hogy nem akar többé katonát látni. (Úgy van! Úgy van!) És azt sem felejtettük el és nem is fogjuk soha elfelejteni, hogy a magyar feltámadás első sugara akkor villant meg, amikor nagybányai Horthy Miklós megkezdte Szegeden és folytatta a Dunántúl a nemzeti hadsereg megszervezését. Sem belső" rendet, sem külső tekintélyt nem kívánhat magának egy állam, amelynek nincs jól megszervezett, fegyelmezett, hazafias szellemű, de a politikától minden vonatkozásban távoltartott hadserege. Amikor tehát a független kisgazdapárt örömmel sőt mondhatnám lelkesedéssel hozza meg ezt a nagy áldozatot a magyar hadsereg fejlesztése érdekében, a kormánynak a hadsereg fejlesztéséhez sok sikert és szerencsét kiván és azt óhajtja, hogy az országnak minél több haszna származzék a hadsereg megerősítéséből. Mert minden nép annyit nyom a nemzetközi tülekedések serpenyőjében, amennyi erőt fegyveres ereje jelent. A wilsoni pacifista jelszavak az alatt a 20 év alatt, amely a világháború befejezése óta lepergett, csúfosan megbuktak. Ha valaha valaki pacifista volt, be kellett látnia, hogy az emberiség vagy nem érett meg a pacifizmusra, vagy talán sohasem fog megérni, mert alaptermészetével ellenkezik a pacifizmus és ugylátszik a bellum omnium contra om- nes, a mindenki háborúja mindenki ellen életele- me a fejlődésnek, ugylátszik, hogy háború nélkül a légkör sohasem; fog megtisztulni, hogy a feszültségek levezetője bármennyire undorító, inhumánus és bármennyire ellenkezik is az ember jobb érzéseivel, mindörökké csak a háború marad.” (Hangsúly a mienk, szerk.) Horthy rablógyilkos martalócait ekkor még a feltámadás glóriájának sugaraiba öltözteti Sulyok Dezső. De nem érdektelen az idézetnek az a része sem, amelyben a háború elkerülhetetlenségét hirdeti. Különösen elgondolkoztató ez napjainkban, a hidrogénbombák és távrakéták korszakában . . . A nácizmusról A “Magyar Tragédia” 200-ik oldalán olvashatunk a szerző 1938 márc. 23-án elmondott beszédéből részleteket: “...Az a történelmi fordulat, amely március 13- án fejeződött be Magyarország nyugati határán, belőlünk is bizonyos érzelmi hatásokat váltott ki. Lehetetlen volt nem sajnálnunk egy független állam (Ausztria — szerk.) megszűnését, amellyel 400 éven keresztül éltünk sorsközösségben. Viszont — jóllehet^, de mortuis nil nisi bene (a halottakról vagy jót, vagy semmit) — mégis meg kell állapítanunk, hogy ezalatt a 400 év alatt ettől az államitól több rosszban volt részünk, mint jóban. .. Az örömnek egy hangulata is kétségtelenül megvan bennünk magyarokban. Mert egy olyan nép, mint a nagy Németország népe, amely a világháborút szoros fegyver-barátságban küzdötte velünk végig, végeredményben — és ez a le nem tagadható tény — ma már mint a világháború győztese jelentkezik. És ez reményt ad nekünk arra, hogy azok a sírok, amelyeket a párizskömyéki békék jelentenek, mégsem örökösek. Ami az egyiknek sikerült, az talán előbb vagy utóbb a másiknak is sikerülni fog.” A fasizmus csizmája alá kényszeritett Ausztriának ilyen sommás elparentálása, amelyet a hitleri hordák 1938-ban foglaltak el, már magában is Ízléstelenséget jelent. De mi most az eredeti parlamenti beszéd nácizmust érintő részének a teljes leközlésével egészítjük ki az előbbi idézetet, amely “kissé” hiányos és frissítjük fel az idéző emlékezetét. Az országgyűlés képviselőházának 287-ik ülésén, 1938 március 23-án a magyar képviselők — többek között —: a következő szavakat hallhatták Sulyok Dezső szájából: “Kétségtelen tény, hogy az a történelmi fordulat, amely március 13-án fejeződött be Magyarország nyugati határán, belőlünk is elsősorban bizonyos érzelmi hatásokat váltott ki és meg kell állapítani, hogy ezek az érzelmi hatások vegyesek voltak... Az én szerény véleményemet nyilvánítom ki. — de már sokkal jelentősebb és erősebb szavú közéleti tényezők is elmondották — amikor azt mondom, hogy a magyarság feladatát ezekkel az eseményekkel szemben az abszolút objektivitásban jelölöm meg és innen ellenzéki oldalról szeretném kijelenteni azt ai óhajomat, hogy legyen vége nálunk ennek a kicsinyes, semmivel sem indokolható és semmiféle praktikus nemzeti célt nem szolgáló sajtó- kampánynak. amely a világnézet szempontjából kiindulva állandóan támadja a német birodalmat. (Úgy van! Úgy van! Jobboldalon és középen.) Nekünk ehhez semmi közünk. (Helyeslés.) Mi maradunk elsősorban magyarok. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon s a középen.) Nem tudnék t. Ház, okosabbat mondani, mint amit Teleki Pál gróf megirt erről a kérdésről: legyünk magyarok, a rokonszenvben és az ellenszenvben legyünk mértéktartók, sem a gyűlölet, sem a bámulat ne ho- mályositsa el szemünket. Nekünk elsősorban a magyarság történelmi élethivatását kell felismernünk és szolgálnunk, minden állásfoglalásunkban ehhez kell igazodnunk. Hogy nekünk érzelmileg tetszik-e, vagy nem, ami odaát történik, ennek elrejtve kell maradnia és semmiféle formában nem szabad nyilvánosságra kerülnie. A nemzeti közvélemény tehát nem tehet okosabbat, helyesebbet, mintha objektivitással, szigorúan magyar szempontból kiséri éber figyelemmel ezután az eseményeket.” (Hangsúly a mienk, szerk.) A felszólaló tehát nemcsak, hogy örült a hitleri Németország előretörésének, hanem rögtön felhasználta az alkalmat, hogy oldalba támadja a baloldali újságokat. Elképzeihetjiik, hogy abban az időben milyen hatással lehetett a mérsékelt politikusnak ismert Sulyok Dezső támadása, a nácizmus előrenyomulása folytán amugyis legyöngült baloldalra. Nem csoda, hogy a jobboldali és kormánypárti képviselők élénken helyeseltek neki. (Folytatjuk) 2t'-V%\WVV%WVVWWVVWVVWWV\VVWWVVVWWWVWVVW> Figyelem, jj New York és környéke! !; A Magyar Védelmi Bizottság !> TÁRSASJÁTÉK í nci II ■ ß rí s Bg EL B.-” | g rendez most vasárnap, !> j: április 26-án délután ;; «; <► 2 órai kezdettel SAVOY MANORBAN, < ;! 120 East 149íh Street, Bronx, N. Y. |! j; Szép nyereménytárgyak — Finom házi süte- ;; !i mények. — Friss kávé és kellemes szórakozás !< < h jj Részvételi dij összesen 99 cent jj <; I > 1; Mindenkit szívesen lát a Rendező Bizottság 1; < > ■ '; wwwwwtwtwwwwawwmawtww
