Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-16 / 16. szám
18 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 16, 1964 A Kínai Kommunista Párt álláspontja a“Békés Együttélés” politikájáról A Kinai Kommunista Párt és a kínai kormány álláspontja a háború és a béke kérdéséről mindig íélremagyarázhatatlanul világos volt. Határozottan ellenezzük a világháborút és határozottan megvédjük a világ békéjét. Kevéssel a II. világháború befejezése után, Mao Tse-Tung elvtárs világosan kijelentette, hogy meg lehet akadályozni egy harmadik világháborút. Már több mint egy évtizede a kinai nép szilárd állhatatossággal küzd az imperialisták agresszív, háborús politikája ellen, hogy megakadályozza egy uj világháború kitörését és megvédje a békét... Az a véleményünk, hogy a modern háborúknak az imperializmus az okozója és az Egyesült Államok imperializmusa az agresszív, háborús veszély legfőbb kutforrása. Ha nem folyik eltökélt, kitartó küzdelem a U.S. imperialista, agresszív, háborús politikája ellen, akkor a világbéke megmentése teljesen lehetetlen. A U.S. imperializmus szépítésével és eltakarva a világ népei előtt, hogy ki ellen kell a harcot folytatniok, csak veszélyeztetjük a világ békéjét. Az a véleményünk, hogy a világbéke elérésére, közös küzdelemre kell egyesíteni a békeerőket, és pedig a szocialista tábort, a nemzeti felszabadító mozgalmat, minden ország népének forradalmi mozgalmát és az összes békeszerető országokat és népeket. Ha lenézzük a néptömegek erejét és vakon, mindenhatónak tekintjük a nukleáris fegyvereket, avval csak a világbékét veszélyeztetjük. Az a véleményünk, hogy a világbéke megvalósítása céljából szükséges, hogy támogassuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat és minden ország népének forradalmi küzdelmét. Minél nagyobb arányokat öltenek ezek a küzdelmek, annál inkább aláássák az imperializmus erejét és annál nagyobb lehetőséget nyújtanak az imperialista világháború megakadályozására. Ha nem támogatjuk, sőt ha szabotáljuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat és az országok népeinek forradalmi küzdelmeit, avval csak a világbékét veszélyeztetjük. Állhatatosan kitartunk amellett, hogy különböző társadalmi rendszerű országok békésen éljenek egymás mellett. Kina volt az első a békés egymás mellett élés Öt Elv-ének hirdetésében. Megtettük a legmesszebbmenő kísérleteket, az öt Elv alapján, a különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés egymás mellett élésre. Kell, hogy e szocialista országok mindig elvi alapokon és nem másképpen oldják meg a békés egymás mellett élés kérdését. Az egyezkedés az imperializmus elleni küzdelem egyik formája... Támogatjuk a teljes leszerelést és kijelentjük, hogy rá lehet kényszeríteni az imperialistákat, hogy elfogadjanak bizonyos leszerelési megállapodásokat a világ népei kitartó küzdelmének nyomására. Azon a véleményen vagyunk, hogy a nukleáris fegyverek teljes betiltása elérhető még az imperializmus fennállása idején is, éppúgy, ahogy a mérges gázok betiltása is lehetséges volt. Azért lehetséges, mert ilyen tömeggyilkossági fegyverek használata teljes ellentétben áll a nép akaratával, amellett a fegyver használóit is elpusztítaná. Az általános és teljes leszerelést azonban csak akkor lehet megvalósítani, amikor az imperaliz- mus, a kapitalizmus és minden kizsákmányoló rendszer eltűnt a föld színéről. Olyan propagandának a kifejtése, hogy még az imperializmus fennállása alatt lehetséges “a fegyver, a katonaság és a háború nélküli világ” megvalósítása, csak a nép félrevezetését szolgálja és árt a békéért való küzdelemnek. Azon az állásponton vagyunk, hogy mig elismerjük az egyre nagyobb lehetőséget, hogy megakadályozhatjuk az imperializmust egy uj világháború elindításában, ugyanakkor figyelmeztetünk arra is, hogy az uj világháború lehetősége még mindig létezik és meg kell tenni az előkészületeket evvel a veszéllyel szemben. Minél jobban vagyunk felkészülve, annál kevésbé merik megkísérelni az imperialisták az ilyen háborút. Aki csak az egyféle lehetőséget hangsúlyozza ki, azt a lehetőséget, hogy az imperializmus nem fog világháborút kezdeni, el akarja hitetni a világ népeivel, hogy másféle lehetősig nem létezik és még gondolni sem akar a másféle lehetőségre, az álomba ringatja a világ népeinek éberségét és alkalmat ad az imperializmusnak, hogy ezt kihasználja és megnöveli a világháború veszélyét. Az imperializmus elleni küzdelemben azon a véleményen vagyunk, hogy stratégiailag és az egészet tekintve, lenézzük az ellenséget, nem félünk küzdeni ellene és nem félünk győzelemre vinni a harcot; ugyanakkor taktikailag és az egyes speciális esetekben komolyan vesszük az ellenséget és óvatosak vagyunk. Aki taktikailag nem veszi komolyan az ellenséget és mit sem törődő vakmerőséggel cselekszik, mialatt stratégiailag fél tőle az taktikailag kikerülhetetlenül a politikai kalan- dorság és stratégiailag a behódolás hibájába esik. Azt állitjuk, hogy a szovjet vezetők irányvonala marxista ellenes, amely úgy a Nyilatkozat, mint a Határozat forradalmi elveivel ellenkezik. Ehhez az irányvonalhoz való ragaszkodás ártalmas a világ népeinek alapvető érdekeire és veszélyezteti a világbékét. I. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet kérdésében kevésbé merev lenne két lehetőségről beszélni, a békés és a nem békés lehetőségről, ahelyett, hogy csak egy lehetőségről beszélünk. Ez megadná a módját annak, hogy bármikor miénk lenne a politikai kezdeményezés. 1. A lehetséges békés átmenet kérdésére való utalás azt jelenti, hogy mi erőszakot csak önvédelemből alkalmazunk. Ez megadja a módját, hogy a kapitalista országok kommunista pártjai kikerülhessék e kérdés körül az ellenük irányított támadásokat; amellett politikailag is előnyös. Előnyös a tömegek bizalmának megnyerésére, a burzsoázia elkülönítésére azáltal, hogy megvonja tőlük az ürügyet a támadásra. 2. Ha a jövőben, egyes országokban bekövetkezik az a praktikus lehetőség a belföldi, vagy a nemzetközi helyzet gyökeres megváltozásával, hogy a békés átmenet lehetséges lesz, akkor időszerű, hogy éljünk az alkalommal és megnyerjük a tömegeket az államhatalom békés átvételének megoldására. 3. Mindazonáltal nem szabad, hogy emellett a kívánság mellett megkössük a kezünket. A burzsoázia nem fog önként lelépni a történelem trónjáról. Ez az osztályharc általános törvénye. Nem szabad, hogy bármely országban is, a proletárság és a kommunista párt bármely módon lanyhitsa előkészületét a forradalomra. Mindenkor készen kell állniok az ellenforradalmi támadások visszaverésére és a forradalom kritikus percében, amikor a munkásosztály kezébe ragadja a hatalmat, a burzsoázia fegyveres leverésére, ha az fegyveres erővel akarja elnyomni a népi forradalmat. (Általában azt lehet mondani, kikerülhetetlen, hogy a burzsoázia máskép cselekedjen.) II. A nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi hely zetében, a taktika szempontjából helyes a békés átmenetről beszélni. Helytelen lenne azonban kihangsúlyozni a békés átmenet lehetőségét, mégpedig ezekből az okokból kifolyólag: 1. A lehetőség és a valóság, hogy mit szeretnénk és mit lehet megvalósítani, két különböző dolog. Beszélhetünk arról, hogy szeretnénk a békés átalakulást, de nem szabad, hogy reményeinket egyedül arra építsük. Éppen ezért nem szabad, hogy ezt a pontot túlságosan kihangsúlyozzuk. 2. Ha túlsók hangsúlyt fektetünk a békés átmenet lehetőségére, különösen a parlamentáris utón megszerzett államhatalom lehetőségére, avval meg gyöngítjük a proletáriátus, a munkásság és a Kommunista Párt forradalmi magatartását és ideológiailag lefegyverezzük. 3. Tudomásunk szerint, egyetlen ország sem létezik, ahol ennek a lehetőségnek bármilyen praktikus jelentősége lenne. Mégha egy bizonyos országban mutatkozik is erre valamilyen lehetőség, helytelen ezt kihangsúlyozni, ínért nem felel meg a legtöbb országban fennálló valóságos helyzetnek. Ha egy bizonyos országban előáll a békés átmenet lehetősége, úgy az ottani Kommunista Párt kell, hogy egyrészt igyekezzen azt megvalósítani, másrészt állandó készenlétben legyen a burzsoázia fegyveres támadásainak visszaverésére. 4. Az errevaló lehetőség kihangsulyozása a burzsoázia reakciós jellegét sem meggyöngiteni, sem lefegyverezni nem fogja. 5. Továbbá, nem fogja a szociáldemokrata pártokat sem forradalmibbá tenni. 6. Ez a kihangsulyozás a kommunista pártokat sem fogja megerősiteni. Sőt, ellenkezőleg. Ha ebből kifolyólag egyes kommunista pártok burkolják forradalmi jellegüket és a nép szemében egyöntetűek lesznek a szociáldemokrata pártokkal, avval csak gyöngítik a pártot. 7. A forradalomra való előkészülés nagyon nehéz és a tömegek megszervezése kemény munka; ehhez képest a parlamentáris küzdelem sokkal könnyebb. Ki kell használnunk a parlamentáris A háborúval és békével szemben elfoglalt álláspontunk homlokegyenes ellentétben áll a Szovjetunió vezetőinek álláspontjával. Természetesen, a szovjet vezéreknek jogukban áll megvédeni álláspontjukat. A sértegetés azonban nem nevezhető vitának és a félremagyarázás nem meggyőzés. Kell, hogy a kommunisták tiszteletben tartsák a tényeket és józanul beszéljenek. A kinai nép, a- szovjet nép és a világ többi népei fogják eldönteni, hogy a két irányvonal közül melyik a helyes. küzdelem lehetőségét, de tisztában kell lennünk avval, hogy csak korlátolt szerepe van. Legfontosabb a forradalmi erők megszervezésének nehéz munkája. ra. A parlamenti többség elérése nem ugyanaz, mint a régi államforma széttörése (főleg a hadierőké) és az uj államgépezet felállítása (főleg a katonaságra alapozva). Ha nincs megtörve a burzsoázia katonai-bürokrata államszerkezete, akkor a proletárság parlamenti többségének elérése lehetetlen (mert a burzsoázia, amikor szükséges, módosítja az alkotmányt a diktatúra megerősítésére), vagy bizonytalan (például érvénytelennek nyilváníthatják a választásokat, betilthatják a kommunista pártot, feloszlathatják a parlamentet, stb.). IV. t A szocializmushoz vezető békés átmenetet nem szabad úgy értelmezni, hogy az kizárólagosan csak parlamenti utón elért többséget jelentsen. A legfőbb kérdés az államgépezet kérdése. Az 1870-es években Marx azon a véleményen volt, hogy Angliában megvolt a lehetőség a szocializmus békés utón való elérésére, mert “abban az időben Angliában a militarizmus és a bürokrácia nem volt olyan kihangsúlyozott, mint más államokban.” A Februári Forradalom után még egy ideig Lenin remélte, hogy “minden hatalom a néptanácsoknak” jelszavával a forradalom békésen fog előre haladni, mert akkor “a fegyver a nép kezében volt.” Sem Marx, sem Lenin nem tételezte fel, hogy meg lehet valósítani a békés átmenetet a régi állam- szerkezet felhasználásával. Lenin szüntelenül alkalmazta Marxnak azt a hires mondását, hogy “A munkásosztály nem veheti egyszerűen át a fennálló államgépezetet, hogy saját céljaira felhasználja.” V. A szociáldemokrata pártok nem a szocializmus pártjai. Egyes baloldali frakciók kivételével, mind a burzsoáziát és a kapitalizmust szolgálják; csak változatai a burzsoa politikai pártoknak. A szocialista forradalom kérdésében, álláspontunk alapvetően különbözik a szociáldemokrata pártokétól Ezt a különbséget nem szabad elhomályosítani. Ennek a különbségnek az elhomályositása csak elősegíti a szociáldemokrata pártokat abban, hogy félrevezessék a tömegeket és megakadályoz bennünket abban, hogy azokat elhódítsuk a szociáldemokrata pártok befolyása alól. Mindamellett kétségtelenül fontos, hogy fokozzuk tevékenységünket a szociáldemokrata pártok irányában s meg kíséreljük a közép- és a baloldali csoportjaikkal való egységfrontot. VI. Mi igy értelmezzük ezt a kérdés. Más véleményen vagyunk, de különböző meggondolásokból A Szovjetunió Kommunista Pártjának 20. kongresszusa után nem nyilvánítottuk véleményünket. Mivel közös határozat kibocsátása előtt állunk, most kénytelenek vagyunk nézetünket megmagyarázni. Ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy a határozati javaslat szövegével egyet- értsünk. Hogy megmutassuk az összefüggést ennek a kérdésnek az értelmezésében, a határozati javaslat szövege és a Szovjet KP 20. kongresszusa határozatának szövege között, elfogadjuk alapul a Szovjet KP központi bizottságának határozati javaslatát és bizonyos módositásokat ajánlunk, mwwvvwwvwvwwwwwwwtwtvww MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. &. \______________________r A kinai KP. beadványa a 12 párt értekezletén a “Békés átmenet a Kapitalizmus« bél a Szocializmusba” kérdésről—1957.
