Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-16 / 16. szám

Thursday, April 16, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Amit szabad Jupiternek... Nemrégiben olvastam egy cikket, amelynek alapján bátor vagyok hasznos tanácsokkal ellátni az olvasókat. Miután közülük senki tőlem ilyen tanácsot nem kért, rajtuk áll, hogy azokat elfo­gadják. avagy köszönettel elutasítsák. Az első tanácsomat azokhoz intézem, akik adót fizetnek és sokalják az összeget. Alapos a gyanúm, hogy adófizető polgártársaim túlnyomó többsége ehhez a csoporthoz tartozik, azért hiszem, hogy jó helyre intézem a következő tanácsot: Ha értesítést kapnak a kivetett, adó összegéről, küldjék be annak a FELÉT. Ha az államnak, vagy a városnak ez az eljárás nem tetszik: pereljen és Te, nyájas olvasó, ne törődj a perrel. Amennyiben lennének olyan olvasóink, akik szerződésileg kötelezték magukat bizonyos mun­kálatok elvégzésére és szabályok betartására, de később úgy találják, hogy rájuk nézve előnyösebb a szerződés megszegése: egyszerűen tagadják meg az elvállalt munkálatok elvégzését és szabályok betartását. Nem kell félni, ebből kifolyólag semmi bántódásuk nem lesz. Ha netalán olyan olvasóink is akadnak, akiknek alkalmazottaik vannak és az alkalmazottak bérkö­veteléseit a szövetségi kormány nemcsak helyben­hagyta, hanem megfizetését is elrendeli: utasítsák vissza nyugodtan a követelést és a rendeletet. Ha az utasítás következménye sztrájk lenne, alkalmaz­zanak sztrájktörőket és tagadják meg a kormány újabb rendeletét, hogy a sztrájkolókat helyezzék vissza munkájukba. Ebből sem lesz baj. Lehet, hogy olvasóink között akadnak olyanok is, akiket bizonyos szabályok köteleznek arra, hogy üzemük biztonságáról gondoskodjanak. Ha kide­rül, hogy a szabályok megszegésével emelhetik a profitjukat, a dolog igen egyszerű: ne tartsák be a szabályokat, fütyüljenek a dolgozók biztonságá­ra és örüljenek a nagyobb profitnak. Lenne még egy egész csomó hasonló jótaná­csom, de talán nem fog ártani, ha ennél a pontnál egy fontos feltételt közlök azokkal, akik már is el­határozták, hogy tanácsaim hűséges követői lesz­nek. Biztosítom őket, hogy semmi bántódásuk nem lesz, ha a kivetett adók felét fizetik; ha megszeg­nek aláirt szerződéseket; ha szembe helyezked­nek kormányrendeletekkel és nem tartanak be kötelező szabályokat, HA idejében gondoskodtak arról, hogy a testvérüket sokszoros milliomoshoz adják férjhez és rokonsági alapon néhány száz milliós vagyon gondozói lettek. Aki ennek az alapjában könnyű feltételnek nem tud eleget tenni, az ne engem, hanem önmagát okolja, ha a jövőben is meg kell fizetnie a kivetett adók teljes összegét és továbbra is olyan közön­séges polgár marad, akire kötelezők a szerződések és a szabályok. \ Nehogy valaki is kétségbe vonja tanácsaim jó­hiszeműségét és indokoltságát, meg kell magya­ráznom, hogy azokat megtörtént s létező tényekre alapítottam. Mert van olyan polgártársunk, aki vígan fütyül minden hatóságra és szabályra; azt csinál, amit akar és a törvénytelenségek és sza­bálytalanságok sorozatos elkövetése következtében a mai napig egyetlen hajszála sem görbült meg. Egyelőre nincs is kilátás rá, hogy baja lesz, mert arcátlanul kivonja magát a felelősségre vonás alól és ugv viselkedik, mint aki egyetért a Miami He­rald megállapításával, amikor azt mondta, hogy “az állami hivatalok gerinctelenek.” Szóban levő polgártársunk neve: Edward Ball. Testvérét feleségül vette Alfred I. Dupont, aki 35 évvel ezelőtt 34 millió dollárral a mellényzsebé­ben Floridában telepedett le. Azóta kedves sógora, Edward Ball kezeli az évről-évre szaporodó vagyont és még hozzá olyan ügyesen, hogy a Dupont befek­tetések jelenleg 31 floridai bankot kontrollálnak; tulajdonosai több mint egymillió hold ingatlannak, 190 millió dollár értékű Dupont részvénynek, 33 millió dollár értékű General Motors részvénynek, két vasúttársaságnak és számos apró-cseprő válla­latnak. mint például a St. Joe Paper Co., amely ha nem is nagy vállalat, de testvérek között is megér 150 milliót. Edward Ball polgártársunk igazgatja a Florida East Coast vasutat (FEC), amelynek munkásai sztrájkban állnak. Két év előtt a fenyegető orszá­gos sztrájk elkerülésére az összes vasúttársaságok elfogadták az akkori elnöki bizottság javaslatait. Ball elutasította azokat és azóta kétezer alkalma­zott helyett 700 sztrájktörővel járatja vonatait. Nincsenek álmatlan éjszakái amiatt, hogy minden biztonsági szabályt sutba vetett, mert számára az a fontos, hogy egy év alatt az egymillió dollárra rugó havi munkabért, 391 ezer dollárra sikerült lenyomnia. Az sem okoz gondokat, hogy a régi szakmunkások helyét .egyetemi ifjoncokkal és georgiai napszámosokkal töltötte be. Amikor Wirtz munkaügyi miniszter kellő tisz­telettel megkérte, hogy egy kis beszélgetésre jöj­jön Washingtonba, Ball visszaüzent: “Washington túl messze van.” Amikor a miniszter szolgálatké­szen hajlandónak nyilatkozott Floridába menni a barátságos beszélgetésre, Ball visszaüzent: “Nem tud beszélgetni, mert fáj a foga.” A beszélgetésre nem került sor, minden maradt a régiben, ámbár fennforog az a valószínűség, hogy Ball fogfájása elmúlt. A sztrájk óta megszűnt a személyszállítás a flo­ridai vasútvonalon, bár az eredeti elgondolás sze­rint a vasútra azért volt szükség, hogy emelje az államra nézve nagyon fontos turista-forgalmat. Amikor az állami hatóságok figyelmeztették, hogy a személyszállításra szerződésileg kötelezte magát, Ball visszaüzent: “Amig az állam nem tud véget vetni a sztrájknak, nincs személyszállítás!” Azon senki meg nem botránkozott, hogy a FEC ügyvéd­je, John Prunty, minden leplezés nélkül kijelen­tette: “Nem tudom, lesz-e személyszállítás a sztrájk után.' A teherszállítás sokkal jövedelmezőbb, mire jó a személyszállítás.” Az állami hatóságok tudomásul vették a pökhen­di választ és lehet, hogy a Miami Herald szerkesz­ALASZKA ÚJJÁÉPÍTÉSE A földrengés idején elpusztult és rombadőlt alaszkai területek újjáépítésére államkölcsön és segélykiutalás van folyamatban. A nagyméretű pusztulás okozta károk helyreállítására nagy terü­letek teljes újjáépítése szükséges, ami rendkívüli feladatok elé állítja a U.S. 49-ik államát, mert ha­bár Alaszka területre kétszer akkora, mint Texas, de lakossága csak 250,000. A lakóházak és üzemek helyreállítása mellett olyan nagyméretű építkezések szükségesek, mint hidak és egész úthálózatok újjáépítése és a tönkre­ment alaszkai államvasutak helyreállítása. A nagy munkakereslet mellett várható, hogy felmennek .a munkabérek, de a károk miatt a megélhetési költ­ségek is emelkedtek, igy tehát a reálbérek még­sem lesznek olyan magasak, mint ahogy várják. A földrengés Alaszkának csak kis részét érin­tette, de ezen a területen koncentrálódott az ál­lam ipara és kereskedelme, s az állam lakosságá­nak fele is ott lakik. Úgyszólván mindenkit foglal­koztat az újjáépítés és az emberek meg vannak győződve, hogy a katasztrófából kilábalva, szebb és jobb épületeket s üzemeket fognak építeni, mint azelőtt és hogy Anchorage, a legnagyobb vá­ros az újjáépítés után szebb lesz, mint valaha. Már dolgoznak a terveken Már dolgoznak az uj építkezési terveken a Union Oil Company és a Standard Oil of California, vala­mint a J. C. Penney és a Safeway üzletek. 1959 óta, amikor Alaszka a U.S. 49-ik állama, lett, lakossága megnövekedett, ipara és kereske­delme kifejlődött, különösen a halászat és az erdő- gazdaság, amelyek fő iparággá fejlődtek. Mégis megőrizte mind a mai napig határterületi jellegét, a velejáró nehézségekkel. Ilyenek a közlekedés hiányossága, a magas árak, a gyér lakosság és a kevés rendelkezésre álló hosszúlejáratú tőke. Az állam gazdasági alapjának nagy részét a szövetségi kiutalások alkotják, amelynek számottevő része katonai jellegű befektetés. A lakosság egyharmad része a katonai személyzetből és azok családtag­jaiból áll. Az olaj- és gázmüvek további fejlődése lehető­vé teszi Alaszka gazdasági életének felvirágzását és ezek az iparágak szenvedték meg legkevésbé a földrengést. Alaszka mérhetetlen természeti kin­cseit is egyre fokozottabban feltárják és ipari cé­lokra hasznosítják. Nemrégben a Standard Oil Co. jelentős vasérctelepet fedezett fel, a Kennecott Copper cég bányavállalkozást kezd az Északi Sark közelében, a Shell Oil társulat a folyamokban és a Bering-tengeren vizalatti bányászattal foglalko­zik. A vizekben nagymennyiségű aranyat remél­nek találni. Az erdőségeknek egyelőre csak jelen­téktelen kis részét hasznosítják. A legnagyobb probléma most és a közeljövőben az, hogyan hasz­nálják fel legelőnyösebben a temérdek természeti kincset. tőségében ez érlelte meg a gyanút, hogy “az állami hivatalok gerinctelenek.” Miami város 50 ezer dolláros adókivetésére, Mr. Ball 25 ezer dolláros csekkel válaszolt. A vasútvo­nal-menti többi város hasonlóképpen a kivetett adók felét kapta. Volt város, amely perelt, néme­lyik perrel fenyegetőzött. Ball fütyül rájuk: perel­ték őt már máskor is, nem egyszer, de százszor is! A szövetségi vasúti hatóságok szabályai a szállí­tókat teszik felelőssé minden áruért, amelyet át­vettek szállításra. A FEC nyugtája szerint ez a vasútvonal nem felelős. Ha a narancs-, citrom- és egyéb termelőknek nem tetszik, használjanak te­herautókat — mondja Ball, aki jól tudja, hogy a teherautók szállítási dija kétszer annyi, mint a vasúté. Ha a termelők szállítmányaik védelmére jeget akarnak: vegyenek maguknak. Ha egy teljes vagonrakománynál kevesebb az áru, vihetik vissza, mert a vasút nem fogadja el. Ha a farmerek pa­naszkodnak, hogy a FEC szolgálata olyan rossz, hogy közülük sokan a tönk szélén állnak, Ball rándít a vállán: menjenek a sóhivatalba! A régi mondás szerint: “Amit szábad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.” Modern változatban, Flo­ridára (vagy az egész országra?) alkalmazva talán helyénvaló, ha azt mondjuk, hogy: “Amit szabad millomosoknak, nem szabad szegényeknek.” Csodálkozhatunk-e ezek után azon, ha a külföl­dön elterjedt a hir, hogy Amerikában mindent szabad annak, akinek sok pénze van? És csodálkozhatunk-e azon, hogy a szövetségi kormánytól, az államtól elhagyott területen dina- mitrobbanások döntik árokba a vasutak minden­ható kényurának vonatait? Kell a külföldi piac A U.S.. többi államai nem nyújtanak elegendő piacot a termékeknek, részben azért, mert az északnyugati partvidékek is hasonló termékeket szolgálatnak. Ezeknek elszállítása innen olcsóbb, mint Alaszkából. Az iparilag fejlett Japán sokkal kedvezőbb piaci lehetőségeket nyújt Alaszkának és már eddig is sokmillió dollár értékű faárut szállí­tott a japán gyáraknak. A katasztrófa megtanította az alaszkaiakat arra, hogy a jövőben nagy gonddal válasszák ki az épít­kezési helyeket. A földrengés ott okozta a legna­gyobb pusztulást, ahol a talaj agyagos homokból áll. Anchorageban az uj kereskedelmi központot a város külső kerületén fogják felépíteni, ahol ked­vezőbb talajviszonyok vannak. A tragédia után, az újjáépítés láza fogta el az alaszkaiakat. Anchor­ageban és másutt a lakosság avval a reménnyel tekint az építkezésekre, hogy szebb és jobb váro­suk lesz, mint azelőtt volt. SUBANDRIO indonéz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Rómában megbeszéléseket foly­tat az olasz—indonéz kapcsolatokról és a nemzet­közi helyzetről. PAUL’S SHELL SERVICE !; GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS í; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ITelefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonolj ti rtmMmmMIMHUWMmUVMWMVMUVVVtt t aHOGyan én-Cátom... z rjci: EMN ! - [ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • 1437 Third Avenue, New York, N. Y. < (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 4 y Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- 4 y Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva < k A AAAAAAAAAA.É 4 A ái A A. A.* \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ * 130 East lóth Street $ New York 3, N. Y. 5 Elolvastam mutatványszámként küldött lap- ? jukat és kérem, hogy további mutatványpél- dányokat küldjenek címemre minden köte­* lezettség nélkül. a Név:.................................................................... j il Cim: ................................................................. ! h Város:.....................................Állam:............. S Megrendelem lapjukat □ egy évre félévre 5 (A lap kedvezményes előfizetési ára uj olva- 4 já sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom