Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-02 / 14. szám
Thursday, April 2, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 TÁMADÁSOK AZ ELMEGYÓGYÁSZAT ELLEN A betegségeknek talán egyik fajtája sem volt annyi babonával, megnemértéssel és ellenséges érzéssel körülvéve, mint az elmebaj. A régi időkben az elmebetegeket “ördöggel megszállottak”-nak tekintették és ennek megfelelően üldözték, bántalmazták és büntették, avval a meggyőződéssel, hogy ilyen módon kiűzhetik a szerencsétlen áldozatokból az ördögöt. A világ valamennyire előrehaladt és megszűnt az elmebetegek üldözése; ehelyett a tudatlan és a félrevezetett emberek, az elmebaj gyógyítása, megelőzése és az eimegyógyászok ellen összpontosítják támadásaikat. A modern kapitalista társadalom ellentmondásaiból eredő számos probléma megoldhatatlan dilemmákkal állítja szembe az egyéneket, aminek következtében a szellemi egyen súly felbillenése, az elmebaj elterjedése általános társadalmi problémává vált. Már ez is "vörös" veszély Az elmegyógyászat elleni támadások az Egyesült Államokban olyan formát öltöttek, ami a boszorkányüldözésre emlékeztet. A támadók a legreak- ciósabb, a legvisszamaradottabb, szűklátókörű rétegekből kerülnek ki, ami a támadások természetére is jellemző. Avval vádolják a szellemi egyensúly megóvására felállított intézményeket és az elmegyógyászati szakköröket, hogy felforgató ösz- szeesküvő ügynökei a “Moszkvából eredő kommunizmusnak”, amellyel befolyásuk alá igyekeznek keríteni “áldozataikat” és ilyen módon, idővel meghódítják egész Amerikát. Olyan hangosak és annyi anyagi segítség áll rendelkezésükre, hogy kis létszámuk dacára befolyásuk az egész országra kiterjed és sok esetben megakadályoznak olyan törvényhozást, vagy pénz- kiutalást, amely a józanság megóvásának és az elmebaj leküzdésének célját szolgálja. Dr. Alfred Auerbach elmegyógyász megállapította: “A lelki kiegyensúlyozottság védelme elleni mozgalom, valójában minden tudományos haladás ellen irányul. A legutóbbi száz év folyamán majdnem minden nagyméretű közegészségügyi fejleményt megtámadtak, mint pl. a tej pasztörizálását, az ivóvíz klórozását, a himlő, a diftéria és más ragályos betegségek elleni védőoltásokat. Még ma is ellenzik egyes elszigetelt vidékeken a himlő és a Salk-féle védőoltásokat. A viz fluórositása ellen oly nagy ellenállást szítottak, hogy 14 ezer községbe nem vezethették be ezt a fontos fog-odvasodás elleni védelmet.” Reakciós kijáró csoportok A kaliforniai Burbank-ban, 1955-ben 100 háziasszonyból álló és magát American Public Relations Forum-nak nevező csoport, “az amerikai szabadságot aláásó tendenciák kiküszöbölésére” nekilátott a törvényjavaslatok áttanulmányozásának. Ez a szervezet nekiesett az elmebaj megelőzésére szolgálatokat nyújtó törvényjavaslatnak és miután sikerült megbuktatniok, az ő érdemüknek tekintették, hogy “győzött az amerikanizmus.” Két évvel később mégis megszavazták a javaslatot, de előbb a “kommunizmus” vádjával kellett pártfogóinak megbirkóznia. Egy korábbi cikkünkben irtunk arról, hogy Alas- kában milyen égető szükség van az elmegyógyászati és az elmebajokat megelőző intézmények ki- terjesztésére. 1956-ban egy kongresszusi bizottság kihallgatásokat tartott olyan törvényjavaslatról, amely Alaskában ilyen intézmények felállításáról gondoskodott. Ekkor történt, hogy egy bizonyos Mrs. Burgenland, calif. Van Nuys-ból megfogalmazta azt a jelszót: “Siberia, U.S.A.” Ennek a jelszónak a segítségével a javaslat szervezett ellenségei elhíresztelték azt a rémhírt, hogy bármely polgárt, akiről kijelentik, hogy elmebajos, azonnal “Siberia, U.S.A.”-ba deportálhatnak és hogy “köny nyen meglehet, hogy Alaskában, Szibéria mintájára, amerikai Szibériát állítanak fel, ahol rabszolga- munkára kényszerítik az embereket.” Antiszemita célokat is szolgál “A Siberia, U.S.A.” jelszót a szélső jobboldali kiadványok országszerte magukévá tették, propagandát űztek belőle és antiszemita célokra is felhasználták. A reakciós szervezetek között akadtak olyanok is, amelyek az elmebaj megelőzési mozgalmat zsidó összeesküvésnek nevezték. Az egyik felszólaló a kongresszusi kihallgatáson azt állította, hogy az elmegyógykezelés 100 százalékosan zsidó kezekben van és az Egyesült Államokban az elmeorvosok 80 százaléka zsidó. Ezeknek a kihallgatásoknak az a komoly következménye lett, hogy az elhangzottakat a kongresz- szusi jegyzőkönyvbe iktatták és mint hivatalos okmányt, széltében-hosszában idézhették, mintha a kormány helybenhagyását élveznék. Az “Economic Council Letter 437” nevű reakciós folyóirat 1958-ban “Elmebaj-megelőzés, mint marxista fegyver” címen cikket közölt, amelyben azt igyekezett elhitetni, hogy “elmebaj-megelőzés” voltaképpen helytelen elnevezés, mert az tulajdonképpen nem más, mint a “kommunista propagandisták ügyes kísérlete a marxista elmélet elfogadtatására.” Eszerint a hírlap szerint, aki nem hajlandó kötélnek állni, arról majd kimondják, hogy elmebajos. Ilyen és hasonló érveléseket az u. n. “kommunista-ellenes” és egyéb hivatásos fajvédő, soviniszta és reakciós lapok felkaptak és hiresztel- tek az egész országban. Ugyanabban az időben egy hazugságokkal telitett nyomtatvány jelent meg, amelyben az állítólagos szovjet álláspontot közölték az elmegyógyászatnak politikai felhasználásáról. Olyan fantasztikus állításokat tartalmaz, hogy sokak szerint senki nem veszi komolyan a benne áhítottakat. Maguk az orvosok is azt hiszik, hogy a felvilágosult emberek nem veszik számításba az efajta nézeteket. De olyan lapok, mint pl. a Readers Digest, terjesztik ezeket a felfogásokat. 1962 februári számában megjelent egy cikk, amely avval a témával foglalkozik, hogy sokezer normális, egészséges embert kényszer alatt elmegyógyintézetbe zárnak és mindenki ki van téve ennek a veszélynek. Érdekes fényt vet az elmebaj-megelőzési program ellenségeinek sikeres munkájára, hogy az elmebetegek és a szellemi egyensúlyukban megbolygatott egyének kezeléséről szóló törvényben lefektették, hogy a kezeléseket nem szabad a páciensnek az “Istenbe vetett hite megváltoztatására” felhasználni. Egyes államokban komoly problémákat okoz ezeknek a csoportoknak a működése. Washington államban támadásba vették az állami kezelésű elmegyógyintézeteket és sikerült megbuktatniok egy politikai jelöltet, aki támogatta a közjóléti kiutalásokat az elmebajok megelőzésére. Texasban a túlbuzgó, “hazafias” szervezetek aktiv kampányt folytattak hasonló célból és még attól sem riadtak vissza, hogy telefon-brigádokat szervezzenek a választások idején és egész oldalas hirdetéseket tettek a napilapokba. Judd Marmor, a California Egyetem professzora kimutatta, hogy ugyanazok, akik a viz fluórositása ellen vannak, ellenzik az elmebaj-megelőzési és kötelező védőoltási programokat is. Ilyen egyének szemében a “tiszta” fogalom egyöntetű az egészség és a biztonság fogalmával. Ezek azok, akik mindig a “tiszta” fajok, “tiszta” erkölcsök és “tiszta” ételek mellett kardoskodnak. A normális étel ez\k számára nem elég tiszta. Ezek azok az egyének, akiket állandóan foglalkoztat a nemi megtámadás és a testi vagy a lelki fertőzés veszélye és bizalmatlanul tekintenek minden uj ételre, uj gyógyszerre, vagy uj eszmére. A tudatlan embereken kívül vannak olyanok is, akik saját reakciós céljaikra tőkét kovácsolnak a félrevezetett tömegek támogatásából. Szerintük, a cél szentesíti az eszközöket és minden félrevezetés jó arra, hogy reakciós politikai céljaikra követőket felsorakoztassanak. Mit lehet tenni? Az elmebaj megelőzésére és tartós gyógykezelésére, véleményünk szerint, olyan alapvető változások kellenek, amelyek biztonságot, emberi méltóságot és emberséges életet tudnak garantálni minden embernek. Az ilyen nagy, gyökeres változásokat azonban nem lehet máról holnapra keresztül vinni. Mindaddig, amig a mai rendszerben élünk, az emberek állandóan ki vannak téve az idegletörés, a lelki bajok és az elmebaj veszélyének. Akik ilyen betegségekben szenvednek, azok nem várhatnak a jövőben elkövetkezendő változásokra, számukra azonnal és sürgősen kell a segítség. A hatóságoknak jobban és többet kell foglalkoznak az elmebaj megelőzését célzó szolgálatok ki- terjesztésével és ennek megvalósításához a közönség megértése és aktiv támogatása feltétlenül szükséges. Ujságsztrájkok elkerülése a cél New Yorkban az ujságtulajdonosok és a nyomdász szakszervezetek megállapodtak abban, hogy közös bizottságot állítanak fel a jövőben felmerülő nézeteltérések megbeszélésére és megoldására. Céljuk az, hogy a jövőben elkerüljék a tavalyihoz hasonló ujságsztrájkot, amely 114 napig megfosztotta a newyorkiakat a napilapok olvasásának élvezetétől. A Publishers Association of New York és hét napilap képviselője, valamint az Allied Printing Trades Councilhoz tartozó 10 szakszervezet kiküldöttje a polgármester megbízottjával együtt megállapodott a bizottság összetételében. Eszerint a munkáltatók részéről 16 és a szakszervezetek részéről« 22 ember lesz tagja a bizottságnak, amelynek tiszteletbeli elnöke Wagner polgármester lesz. A bizottság havonta egyszer tartja gyűlését. 'w w w w w w w ww HOZZÁSZÓLÁS Hát már legfőbb ideje, hogy a józan ész is hallasson magáról, korunk szándékos vagy tudatlan félremagyarázásokkal teli világában. A New York Times márc. 23-i számában megjelent egy nyilatkozat egy 32 tagú csoport aláírásával. Ezek magukat “Ad Hoc Committee on the Triple Revolution”- nak nevezik. Az aláírók névsorában az egyetemi, szakszervezeti, társadalomtudományi és irodalmi élet jó néhány közismert személyének neve található. A nyilatkozat kimutatja, hogy jelen korunk hármas forradalma megköveteli nemzeti felfogásunk és politikánk alapvető megváltoztatását. Ezt a hármas forradalmat a nyilatkozat aláírói az automatizálás, a hadi fegyverkezés és a polgárjogok terén látják. A legfontosabb megállapításuk az, hogy a hagyományos kapcsolat a munka és jövedelem között ma szétszakadt. Ezt a nyilatkozat úgy magyarázza, hogy mig eddig a gazdasági javak elosztása a termeléshez való hozzájárulás alapján történt, addig a jelen és most kialakuló gazdasági helyzetben, az automatizálás által elért szinte korlátlan termelési lehetőségekhez nagyon kevés emberi munka lesz szükséges. Eszerint a munka szerinti jövedelem, mint a javak szétosztásának alapja, ezekután már csak akadályozni fogja a korlátlan termelés automatizálás utján való kifejlődését. Ezért a nyilatkozat azt javasolja, hogy a munka és jövedelem közti kapcsolatot meg kell törni olymódon, hogy a társadalom elismeri feltétlen kötelezettségét, hogy minden egyénnek és minden családnak a megfelelő jövedelmet, mint jogot biztosítsa. A nyilatkozat, bár nem bocsátkozik a végrehajtás részleteibe, kijelenti, hogy ehhez mindenkinek joga van, tekintet nélkül arra, hogy végez-e munkát vagy nem. Ezt a gazdasági kérdést a bizottság nyilatkozatában összekapcsolja a hadifegyverek és a polgárjogok forradalmával. Néger polgártársaink úgy munkát, mint szabadságot követelnek, mert őket érintik legsúlyosabban az automatizálás kedvezőtlen következményei, amennyiben az automatizálás révén munkanélkülivé váltaknak ők képezik aránytalanul nagy részét. Különösen áll ez a néger fiatalságra, bár a fehér fiatalság helyzete sem valami rózsás. A fegyverkezési forradalomban az a helyzet áll fenn, hogy ma már széliében elismerik, hogy a modern hadigépek és főleg a nukleáris fegyverek, teljesen kiküszöbölték a háborút, mint a nemzetek közti zavaroknak elfogadható elintézési módját. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nincsenek társadalmunkban egyének, csoportok és érdekeltségek, amelyek nem lennének hajlandók akár holnap háborúba bocsátkozni, tagadva a végzetes pusztításnak elkerülhetetlenségét, és ostobán bízva az ő részükről való győzelem lehetőségében. Az ezek ellen való küzdelmet lankadatlanul kell tovább folytatni! Másképpen a bizottság nyilatkozatának és céljainak végrehajtására nem kerülhet sor. A nyilatkozat azt javasolja, hogy demokrati- • kus ellenőrzés alatt, tervező közintézmények álli- tandók fel a kormányzat minden színvonalán. Az 'átmeneti időszakra is van néhány javaslat a nyilatkozatban. Közmunkák létesítése, melyhez a szövetségi kormány, egyenlőségi alapon, évi 2 milliárd dollárral, vagy még többel járul hozzá. Az adórendszer alapos átdolgozása a jövedelmek megfelelőbb szétosztása céljából. Állami ellenőrzés és vezetés, az automatizálás bevezetése, gyorsasága és irányzatának szabályozására. Mindezekkel a dolgozó munkásság egyetérthet. A kérdés csak az, hogy lehet majd ezt valóra váltani? A kongresszus szavazata alapján? Ez a kongresszus? Ehhez egész másfajta kongresszust kell majd megválasztani és egész másfajta elnököt is. Érdekes, hogy az aláírók között nem lehet egyetlen nagyiparos vagy bankár nevét látni, vagy talán ez nem is olyan érdekes! Kétségtelen,' hogy ehhez a tervhez a pénzeszsákot ki kell majd nyitni, már pedig akik ma a zsák zsinórját 'fogják, nem igea fogják azt elereszteni. V—ó