Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-09 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 9, 1964 Amit nem tudunk Okinawáról Miért ragaszkodik Amerika a Japán szigethez? Okinawa nevével a második világháború alatt mindenki megismerkedett. Itt folytak le a legna­gyobb csendes-óceáni harcok és itt szenvedte Ja­pán egyik legnagyobb vereségét, amely eldöntötte a háború kimenetelét. A másik két döntő csapást a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atom­bomba mérte rá, de a pusztulás Okinawában is megközelitette azt a méretet, amelyet ezekben a városokban az atomhalál okozott. A hosszú oki- nawai harcokban 150 ezer ember, a lakosság egy- nyolcad része elpusztult. A béke helyreállításával a szörnyű pusztulás után úgy Hirosima, mint Nagaszaki a béke szim­bólumai lettek, ahol emlékműveket állítottak fel és ahova elzarándokolnak a békeszervezetek az egész világról, avval a szent eltökéléssel, hogy soha többé nem fogják megengedni, hogy ehhez hasonló mégegyszer előfodrulhasson. Evvel ellen­tétben Okinawát az Egyesült Államok kisajátítot­ta és ezen a stratégiai fekvésű szigeten a legkiter­jedtebb nukleáris arzenállal felszerelt hadibázist épitett fel. Japánban a békeharcosok számára a hirosimai és nagaszakii borzalmak emléke összekapcsolódik a mai Okinawa valóságával, a békéért folyó küz­delem indokolásában. Egy Japánban élő amerikai, James M. Diamond, a Monthly Review decemberi számában irt cikkében természetesnek találja, hogy a japánok ellenzik a nukleáris fegyvereknek a saját országukban való felhalmozását. Azonban különösnek találja azt, hogy a nukleáris fegyver­kezést ellenző amerikaiaknak eszükbe sem jut Okinawa, ahol pedig ezeket a félelmetes tömeg- gyilkossági fegyveredet nem védelmi célból, ha­nem atommentes országok elleni támadó szándék­ból szerelték fel. A saját személyes megfigyelésé­re és egyes japánokkal folytatott interjúra alapo­zott cikkben Mr. Diamond azt a reményét fejezi ki, hogy a tények megismerése után az amerikai békefront Okinawa demokráciáért sóvárgó lakos­ságát is szövetségesének fogja tekinteni. Hogyan kormányozzák Okinawát az 1957-ben Eisenhower elnök által kibocsátott Elnöki Rendelet értelmében kormá­nyozzák. A rendelet, amelyet Kennedy elnök 1962-ben valamelyest módosított megszabja, hogy a honvédelmi miniszter a Ryukyu-szigetek parancs nokságával a U.S. katonaság egyik tagját bizza meg (High Commissioner-Hicom), aki kimondott paranccsal hozhat törvényeket, elmozdíthat közhi­vatalnokokat és szükség esetén, részben, vagy .egészben teljes fennhatóságot létesíthet az egész szigeten. A Hicom a katonai hatalommal a gazda­sági életet is befolyásolja, mivel a hadügyminiszté­rium kezelésében vannak a vízellátási, az olaj- és a villanymonopóliumok és két legfontosabb bank is a vezetése alatt működik. Ezt a nagy hatalmat az amerikai fennhatóság politikai célokra is sikeresen felhasználta. Mikor a főváros Nép-párti polgármestert választott, az egyik bank visszatartotta az addig kiutalt kölcsö­nöket. Uj választást tűztek ki és a kampány alatt a bank elnöke kijelentette, hogy ha a konzervatív jelölt győz, a kölcsönöket azonnal folyósítják. A katonai fennhatóság a rendszabályokon kívül több mint 300 különböző parancsot bocsátott ki. Ezeknek értelmében halálbüntetés jár az ameri­kai hatóságok elleni fegyveremelésért, úgyszintén '■felforgató cselekedetekéért. Hosszú börtönbün­tetéseket mérnek ki a polgári kormány elleni lázi- tásért, fegyverviselésért és öt évi börtönt mérnek ki arra, akinél “lázitó” vagy “rágalmazó” nyomtat­ványokat találnak, két évi börtön vár arra, aki tér­képet, vagy rajzot készít U.S. által felállított bár­mely építményről (amely a sziget negyedrészét fog­lalja el) és hat hónapi börtön jár annak, aki enge­dély nélkül ad ki nyomtatványt. Okinawa kormányzására a jogalapot egy oly zseniális ügyvéd dolgozta ki, mint John Foster Dulles. A nagy ügyességgel összeállított okiratok lefektetik, hogy a Japánnal kötött békeszerződés bizonyos cikkelyeinek értelmében a U.S. jogot tartott magának arra, hogy különböző japán szi­geteket az ENSZ védnökségének fennhatósága alá ajánljon és “mindaddig, amig ez az ajánlás és en­nek elfogadása megtörténik, a U.S.-nek jogában van teljes hatalmat gyakorolni ezen szigetek. . stb. Ez az ajánlás még a mai napig is “függőben” van. Az amerikai fennhatóság annál inkább lehe­tetlen, mert az ENSZ alapokmányának 78-ik sza­kasza megállapítja, hogy “fennhatósági rendszer nem alkalmazható olyan területekre, amelyek az Egyesült Nemzetek tagjai lettek.” Japán tagja a világszervezetnek. A gazdasági helyzet A Japánban élő amerikai iró leírja, hogy az ame­rikai katonai támaszpont felállítása milyen gazda­sági katasztrófát hozott Okinawára. A természeti erőkben nem bővelkedő sziget csak a mezőgazda­ságából tudott megélni. A megművelhető területé­nek 25 százalékát a katonai építmények foglalták el. Földegyengető gépekkel hengerelték le a sze­gény földművelők tízezreinek földjeit, eleinte minden kártérítés nélkül. Az egyéni szenvedés csak egy része volt a tragédiának, mert az a tény, hogy az élelmiszert külföldről kellett behozni, mi­kor semmit nem tudtak exportálni, olyan helyzet­be hozta a gazdaságot, ami által teljesen a kül­földi tőkére szorult, a U.S. hatóságok és a katonai személyzet befektetéseire .Ennek következtében a mai Okinawa gazdasága nem képes többé a lakos­ság szükségleteit ellátni. Az üzletek tele vannak luxusárukkal, amelyeket adómentesen lehet vásá­rolni, az utcák mentén egymást követik a “Cine­rama” mozik, pizza-parlorok, kuglipályák s az ame­rikai katonai személyzet ivóhelyei. A művelhető földek megmaradt nagy területein export céljára cukorrépát termelnek és az országrész szükségle­teit külföldi árukból látják el. Az export és im­port egyensúlyában beállott eltérés 1955-től 1960- ig $43.3 millióról $100.7 millióra emelte a veszte­séget. A termőföldben szegény szigeten az export­cikkek termelését óriási mértékben kiterjesztették és evvel egyidőben a sziget lakosságának táplálko­zására fordított összegek egyre kisebb arányszámot mutatnak. A cikk Írója kétségbe vonja a U.S. állítását, hogy az okinawai katonai támaszpont nem támadó, ha­nem védelmi jellegű. Nem is a tényleges beavatko­zásokra, mint amelyek Vietnamban és korábban Koreában történtek, alapozza kétségeit, hanem az ott elhelyezett atomfegyverekből vonja te a kö­vetkeztetéseket. “Az okinawai fegyverraktárban atomágyuk, atom- és hidrogénbombák (amelyeket az okinawai F—105 hadi bombázók a hangsebességnél kétszer gyorsabban tudnak leszállítani a célpontba) és kö­zépfokú távlövegek vannak. Ehhez az erőhöz hoz­zájárulnak a Fülöp-szigeteken, Formózában és Ko­reában elhelyezett nukleáris fegyverek és a több mint 100 atom- és hidrogénlövegü repülővel fel­szerelt Hetedik Flotta. “Nincs kétség aziránt, hogy az amerikaiak meg­értik, milyen idegessé teszi a kínaiakat a partjaik mentén koncentrált óriási termonukleáris haderő, mert nagyon jól visszaemlékezünk arra a pszichó­zisra, mellyel az amerikai közönség a sokkal kisebb erejű Kubában elhelyezett fegyverekre reagált 1962 októberében. A feltűnő az, hogy sem a közön­ség, sem a békemozgalom, de még a békemozgal­mi vezetőség sem vonta kérdőre ezeknek a felsze­reléseknek védelmi jellegét. Nyilván, mi is hozzá­szoktunk ahhoz a gondolathoz, hogy a mi nukle­áris hatalmunk csak “elhárító” jellegű. “A Mace B középfokú távlövegek felszerelése Okinawában a legjobb bizonyítéka a U.S. által el­helyezett fegyverek agresszív jellegének. Az ilyen jellegű fegyvereket csakis atommentes ország meg­támadására lehet felhasználni. Ha a térképre né­zünk, ezt világosan megállapíthatjuk. Ezeknek a lövegeknek a hatásköre az egész kínai partvidékre kiterjed, azonkívül az észak-koreai és az észak-viet­nami partvidékekre is. Ezeknek az országoknak nagyvárosai és katonai gócpontjai is ki vannak té­ve támadásainak.” Végül az iró kimutatja azt a különbséget, ami a többi amerikai befolyású bábkormányok és az okinawai diktatúra között fennáll. "Itt nincs Chiang, vagy Park, vagy Diem, akire a felelősséget hárítani tehet. Okinawa és a többi U.S. által támo­gatott diktatúrák között az a különbség, hogy a többiek a saját zászlóikat tűzik ki, Okinawában azonban a mi zászlónk lobog. A U.S. felelőssége csak akkor szűnik meg, ha megszünteti itteni fenn­hatóságát.” Ebbe a politikába az ottani japán nép nem fog belenyugodni, de az amerikai nép sem, amely elől a hipokrita politika és az agyonhallgatás eltitkol­ta a valóságot, hacsak a békemozgalom fel nem hívja rá a közfigyelmet. Módosítás a szavazás megkönnyítésére Ez év márciusában Kennedy elnök bizottságot nevezett ki a szavazási lehetőségek hiányainak ki­vizsgálására. A bizottság Johnson elnöknek szá­molt be a vizsgálatok eredményéről és a szavazójog biztosítására különböző törvényváltoztatásokat ajánlott. Ugyanakkor a bizottság megtette azt az észrevételt is, hogy “az Egyesült Államok, a sza­bad világ vezetője, a szavazók részvételében rnesz- sze más szabad országok mögött marad.” A bizott­ság többek között azt is ajánlotta, hogy minden állam szállítsa te a minimális szavazói korhatárt 18 évre. Ez a legtöbb államban 21 év. A 21 pontban összefoglalt módosítási ajánlat az egyes államoknak és helységeknek szólt, abban a reményben, hogy minden egyes állam törvény­hozói maguk lépnek akcióba a szükséges intézke­dések megtételére. Johnson elnök felhívta mind a két párt vezető adminisztrátorait, hogy az ország minden egyes államában minden polgárnak adják meg a lehető­séget a szavazójog gyakorlására. Közvetlen légi járat létesül 1964-ben New York és Moszkva között Hallaby, a légügyi hivatal igazgatója Moszkvá­ban sajtóértekezleten számolt be a szovjet légi forgalom vezetőivel folytatott megbeszéléseinek eredményeiről. Elmondotta: az AEROFLOT szov­jet légiforgalmi társasággal a leszállás nélküli köz­vetlen New York—Moszkva légi járat megindítá­sáról tárgyaltak. Az elkövetkező hónapokban elő­reláthatólag minden fennmaradt technikai részlet­kérdést tisztáznak, és négy-hat hónap múlva, mi­után a két kormány jóváhagyja a megegyezést, el­indulhatnak az első menetrendszerű gépek a szov­jet főváros seremetyevói repülőtere és a New York melletti Kennedy légikikötő között. A forgalmat nyáron előreláthatólag hetenként két szovjet és két amerikai járat — téli időszak­ban egy-egy járat bonyolítja majd te. — Nem fé­lünk az utashiánytól — mondotta az amerikai lég­ügyi hivatal igazgatója. Az amerikai légi forgalom Boeing—707-esekkel, az AEROFLOT az első idő­szakban a jelenleg Moszkva—Havanna közt közbe­eső leszállás nélkül közlekedő TU—114-esekkel, később pedig a legújabb, nagy hatósugarú gépek­kel, az IL—62-esekkel bonyolítja te a forgalmat a két kontinens között. A menetidő általában 12 órán belül lesz. Az amerikai légi forgalom vezetője a legnagyobb elismeréssel beszélt a TU—114-ről, valamint az IL—62-ről, amelyen próbarepülést végzett (a pi­lóta a Szovjetunió leghíresebb berepülője, Kokki- naki volt), és annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió a világon elsőként körülbelül egyszerre kez­dik majd meg a polgári utasszállitást a hangsebes­ségnél gyorsabb repülőgépekkel. >^AAAAIUMVVVVMArA(VWVWUWMVVAM(AAM AZ AMERICAN BROADCASTING CO. dokumen­tum filmet készít a Szovjetunió gyermekeinek éle­téről, s ezt két részben, február 23-án és március 1-én tervezi televízión adni az Egyesült Államok­ban. Ugyanez a társulat nemrégen “The Soviet Women” címmel a szovjet nőknek a gazdaságban, a kultúrában és a családban viselt szerepéről nyúj­tott egyórás ismertetést. Az adás országos sikere késztette arra, hogy folytassa az amerikai felvilá­gosítást a szovjet nép mindennapi életéről. “Bő­víteni akarjuk az amerikai gyermekek látókörét, megmutatjuk nekik hogyan élnek, dolgoznak és játszanak orosz hasonmásaik”, mondotta az ameri­kai TV technikus csoport vezetője, mielőtt elin­dultak Moszkvába. onntliiiiiiiiiiiiiiiiiiimiMMiHimimmimmiiimiiiiHnmimiiiiiiiiimiiiiimiiiimiimiiiiiiiur PAUL’S SHELL SERVICE § GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 1 Telelőn: WA 8-9806 — SZŐKE PÄE, tulajdonom KE5? KELL CSOMAGOLNI! NE! KELL VÁMOT FIZETNI! ] ,> A legrövidebb időn belül segithe- * /► ti rokonait IKKA-csomagokhal! \ !► i ► P?IVts/ünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” y megrázó ttja. — Magyar könyvek. — Saját köny- i veit MagyK'£7ö^tfoól kihozhatja általunk 4 i1 ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET ; JOSEPH BROWNFIELD 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < \ ► Teteíon: BA 7-1166-7 ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom